A bolygók és az űrutazás Divat Kígyók Kutyák Mi MICSODA Junior - Felfedezőúton a természetben Mi MICSODA Junior - Bálnák és delfinek Mi MICSODA Junior - Az ókori Egyiptom
Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A régi könyvtárak világa

A Könyvtáros Egyesületek kezdeményezésére április 14-dikén igen sok országban megtartják a könyvtárosok világnapját, azzal a céllal, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a ma is működő könyvtárak nyújtotta értékekre és a könyvtárosok áldozatos munkájára. A könyvtárosi munka ma már egyetemi diplomához kötött szakma, és merőben másfajta tudást igényel, mint egykor, a könyvtárak születésének idején.

Az egyik legnagyobb mesemondó: Andersen

Április 2-án világszerte megemlékeznek az 1805-ben ezen a napon született Hans Christian Andersenről, a dánok leghíresebb költőjéről és meseírójáról. 1967 óta az ő tiszteletére rendezik meg minden évben a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját (International Children's Book Day). Emellett a Nemzetközi Gyermekirodalmi Szervezet (IBBY) 1956-ban megalapította az Andersen-díjat, amellyel a gyerekek számára alkotó írókat és illusztrátorokat jutalmaznak. 2004-ben egy magyar grafikus, Rényi Krisztina kapta meg az Andersen-diplomát.

Egy soknevű betegség: a tuberkulózis

Március 24. egy fertőző betegség: a tbc, más néven tuberkulózis, gümőkór vagy tüdőbaj világnapja. Erre a betegségre azért kell még ma is kiemelten figyelni, mert terjedésében a szegénységgel járó, rossz körülmények is nagy szerepet játszanak. Márpedig az elszegényedés újra és újra megjelenik, a legkülönfélébb társadalmakban. Olyannyira, hogy a munkanélküliség és a hajléktalanság növekedésével párhuzamosan, az utóbbi évtizedekben Magyarországon is megnőtt a tbc-s betegek száma.

A nagy pesti árvíz

1838. március 13. és 18. között hatalmas árvíz pusztított Pesten. A városban járva ma több emléktáblát is láthatunk, amelyen általában egy mutatóujj jelzi az árvíz tetőzésének szintjét, alatta az esemény időpontjával. Az egykori, ma talán furcsán ható helyesírással olvashatjuk el a dátumot például a III. kerületi Lajos utcában, a VI. kerületben a Szent Rókus-kápolna falán, vagy az V. és a VIII. kerület több tábláján is. A legismertebbek talán a Szerb utcában a Szerb Ortodox templom falán, a Pesti Barnabás utcában a Százéves Étterem falán, a Bródy Sándor utcában a Nemzeti Múzeum kerítésén vagy a Gyulai Pál utcai Szent Rókus-kápolna és kórház falán lévő táblák. A legmagasabb vízszintet, 2 méter 60 centit egy ferencvárosi tábla jelzi. A mentésben kiemelkedő szerepet vállalt Wesselényi Miklós, akinek alakját a pesti ferences templom Kossuth Lajos utcai oldalfalán lévő féldomborművön láthatjuk.

A lottó történetéhez

1957. január 17-én írta alá Kossa István pénzügyminiszter a 4/1957. számú rendeletet, amelyben az ország egyetlen, és az akkori viszonyoknak megfelelően állami fenntartású bankját, az Országos Takarékpénztárt (OTP) bízta meg a magyar lottó szervezésével. Az előkészítői munkák végeztével az első szelvényeket február 13-án kezdték árulni, 3 Ft 30 fillérért. A húzást pedig 1957. március 7-én tartották meg. A szabályzat szerint a genovai rendszer alapján 90 számból ötöt kellett megtippelni, s a tippelők a második találattól kaptak nyereményt. A befolyt összeg 40 százaléka a költségvetésbe, 60 százaléka pedig a nyereményalapba került. Az első öttalálatos szelvény tulajdonosa, egy hölgy családi számokkal játszott, és akkori léptékkel nagyon nagy összeget: 850 000 forintot vihetett haza.

A Kepler-űrtávcső megszakadt története

2014. február végén a NASA bejelentette, hogy a 2009 márciusában fellőtt Kepler űrtávcső csaknem megduplázta az ismert, megerősített exobolygók számát. Az exobolygók az extraszoláris, vagyis az idegen csillagok körül keringő égitestek. Létüket az érzékelésükre alkalmas műszerek hiányában évszázadokon át csak feltételezni lehetett, de a csillagászok kitartóan hittek a felfedezésükben. És nem is tévedtek: az űrtávcsövek egyre inkább lehetővé tették az észlelésüket, olyannyira, hogy az 1990-es évek elejére már össze tudtak állítani egy katalógust, az Extraszoláris bolygók enciklopédiája (L'Encyclopédie des Planets Extrasolaires) címmel. Ennek 2012. február 14-i bejegyzése szerint már 760 exobolygót ismerünk 609 bolygórendszerben, illetve 100 több-bolygós rendszerben.

A diaképek és diafilmek elődei

Bármennyire is sokat lépett előre a technika, bizonyos helyzetekben ma is hasznosabbak lehetnek a diaképek vagy a diafilmek. Sok helyen éppen ezért tovább is fejlesztették a képvetítésnek ezt a formáját, és a diavetítő, a magnetofon, a szinkronizátor és a vetítőernyő kombinációjából diamagnókat és teledia készülékeket alakítottak ki. Ezek a komplex berendezések azonban meglehetősen drágák. Ezért hiába, hogy Magyarország a kezdetektől élen járt a diaképes oktatásban és szórakoztatásban, mára inkább már csak történeti érdekesség a diakép, a messzire nyúló múltjával együtt.

Szocsi, a tengerparti város

Ma a világ sportkedvelőinek Szocsin van a szemük, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2007-es döntése alapján ez a város kapta a 2014-es Téli Olimpia rendezési jogát. Emellett a Formula-1-es orosz nagydíjért zajló versengésnek is Szocsi lesz a színtere. Ami azt jelenti, hogy a tengerparti üdülőhelyet a szokásosnál is nagyobb, nemzetközi társaság – a sportolók és drukkereik „hadserege” – fogja elözönleni. Természetesen merőben más indíttatással, mint ahogyan azt Szocsi történelmében egykor, az ókortól kezdve tették.

Herman Ottó kalandos ifjúsága

2014. február 4-én nyitották meg a Herman Ottó Emlékévet, amelynek rendezvényei az éppen száz éve elhunyt és az utolsó magyar polihisztornak nevezett természettudós emlékét őrzik. Halála után számos iskola, egyesület és múzeum kapta az ő nevét, de 1915-ben egy barlangot, később Orfű közelében egy 28,2 hektár vízfelületű tavat is elneveztek róla. Budapesten a II. kerületben neveztek el róla egy utcát. A Magyar Nemzeti Múzeumkertjében egy emlékköve (Horvay János alkotása), a Budakeszi Vadasparkban pedig emléktáblája áll. Arra azonban ritkán emlékeznek, hogy milyen nagy kerülőúttal érkezett meg a később oly nagy elmélyüléssel művelt szakmájához.

A találós kérdés

Örök divat a szórakozások között a semmiféle eszközt nem igénylő találóskérdéses játék. Ennek a magyar nyelvben a „csümölgetés” kifejezés őrzi a nyomát. A falu hagyományos társas összejövetelein – például kukoricafosztáskor vagy egyéb, rutinnal végezhető, ismétlődő mozdulatokból álló munkák alkalmával – valaki elkezdte, hogy „csümő, csümő, mi az?”, és feladott egy nehezen kitalálható rejtvényt. A játék eredete valószínűleg a középkorra nyúlik vissza. A „csümő” kifejezés talán még régebbről, a táltosok varázsszövegeiből ered, de lehet román kölcsönszó is. A néprajzosok a huszadik században már csak a moldvai csángók körében tudtak adatokat és találós meséket illetve kérdéseket gyűjteni.

Beton, vasbeton, üvegbeton

Nemrég egy magyar építésznek különös pert kellett végigvinnie: néhány, német cég eljárást indított az ún. fényáteresztő beton európai szabadalma ellen. Szerintük ugyanis őket illették volna a találmányi jogok. A pert azonban végül a magyar újító, Losonczi Áron nyerte meg. Így most szabad az út előtte ahhoz, hogy tetszése szerint hasznosítsa a találmányát, amely talán új építészeti stílusok előtt is megnyithatja az utat, miközben az egyik legősibb építészeti anyagot, a betont használja fel.

175 éves a dagerrotípia

1817-ben indult és hetente kétszer jelent meg a Hasznos Mulatságok című, ismeretterjesztő és irodalmi folyóirat, amely kezdetben a Hazai és Külföldi Tudósítások, majd (1840-től) a Nemzeti Újság melléklete volt. A lap léte, színes és sokoldalú tartalma egyúttal azt is jelezte, hogy a magyar sajtó ekkor lépést tartott a nagyvilágéval. Így volt lehetséges, hogy amikor 1839. január 6-án a francia La Gazette de France hírt adott Louis-Jacques-Mandé Daguerre vegyész különleges képrögzítési találmányáról, a hazai olvasóközönség erről nagyon rövid idő alatt, már február 2-án értesülhetett. Március 7-én pedig Vörösmarty lapja, az Athenaeum is ismerteti a "nagy találmányt". A "mindenek fölött legérdekesebb fölfödözés"-ként értékelt találmány híre nyomán pedig Magyarországon is megindulhatott a fényképezés.

A sokarcú ózon

Gyakran elhangzik a figyelmeztetés, hogy aki kvarclámpa elé ül vagy szoláriumba megy, óvatos legyen, mert az ezeknél keletkező ózontól akár mérgezést is kaphat. A veszély az ózon egy bizonyos töménysége fölött valóságos, ám éppen ezért a szoláriumcsövek speciális üvegburkolattal készülnek, hogy kiszűrjék a káros hatást. Emellett a fénymásoló-gépek és halogén izzók is termelnek ózont, de ezeknél ennek semmiféle veszélye nincsen. Máskor viszont kifejezetten gyógyításra használják ezt az anyagot, amely ezek szerint több arccal is rendelkezik.

Szilveszter(ek)

Az erdő latin neve, a „silva” több személynév alapjává is vált. Így a Szilviusz és a Szilvánusz férfinevekben is ez a szó rejlik, de a leggyakoribb a Szilveszter, amely erdőlakót jelent. És bár ez utóbbinak létezik női párja is – a Szilvesztra –, ez mára annyira ritkává vált, hogy a legtöbb naptárba be se kerül. A férfinév viszont az egyik legelőkelőbb helyet: az év utolsó napját foglalhatja el, s emellett olyannyira kiemeltté vált, hogy jó néhány évszázada köznévként is használjuk, az időpont megnevezésére.

A háromkirályok ajándéka

Bár a karácsony ma már univerzális, világi szeretetünnep, az alapjául szolgáló, bibliai történet alakjait ma is jó felidézni. Ilyen személyek a napkeleti bölcsek is, akik Máté evangéliuma szerint a gyermek Jézusnak három, az életünkben ma is gyakran jelen lévő anyagot: aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Közös ezekben, hogy mindegyik Jézus életének és szolgálatának egy-egy fontos szerepére utal. Az arany, amely általában királyi ajándék volt, arra, hogy belőle szellemi értelemben nagy király lesz majd. A tömjén arra, hogy annak felszálló füstjéhez hasonlóan ő segíti hozzá az emberiséget a magasabb rendű világba való betéréshez. A gyógyító erejű mirha pedig Krisztus saját kínjait és gyógyító erejét vetítette előre. A három anyagnak azonban némileg eltérőek mind a jellemzői, mind pedig a szimbolikus jelentéstartalmai.

A szivárvány és jelentései

2013. december 9-én, a téli időszakhoz képest szokatlan módon látványos szivárvány ragyogott fel Budapest fölött. Mivel a Nap ilyenkor alacsonyabban jár, a sugarai ráadásul jóval nagyobb ívet tudtak húzni a földi vízcsepp-függönyön, mint nyáron.

Ételnevű ruhadarabjaink

A különféle ruhadarabokat vagy annak részeit gyakran bizonyos formai hasonlóságok, asszociációk alapján is elnevezhetik. Így olykor furcsa, akár ételekhez kapcsolódó elnevezések is születhetnek.

Az adózás történetéből

Ma már az életünk megszokott fogalmai közé tartozik, hogy valaminek az ára X forint „plusz ÁFA”. Ez utóbbiról annyit nagyjából mindenki tud, hogy „valamilyen adó”. Arra, hogy „általános forgalmi…”, már csak kevesebben figyelnek, és általában az adózás rendszerén sem szoktak az emberek különösebben gondolkodni. Pedig érdemes, mert az egyes országok működését és az emberek hétköznapi életét igen erőteljesen befolyásolja, hogy milyen az adórendszer.

A kutyák, mint harcos- és segítő társak

Háziasításuk óta a kutyák az élet számtalan területén vesznek részt a legkülönfélébb feladatok megoldásában. Ott vannak a vadászatokon, a nyájak őrzésében, de mivel jól és sok féle munkára lehet őket kiképezni, gyakran olyan helyzetekben is ők a főszereplők, amelyek megoldásához az ember adottságai nem elegendőek. Emellett az irodalomba és a filmekbe is „belopakodtak”. Az egyik leghíresebb kutya minden kétséget kizáróan Eric Knight regényének fantázia alkotta hőse, a skót juhász Lassie. Őt követi a valóban élő keverék, Lajka, aki az űrkutatásban „hagyta ott a lábnyomait”. Ott van még az akita fajtájú Hacsikó, aki a gazdáját annak halála után is mindennap várta egy vasútállomáson, és a japánoknál ma is a hűség nemzeti szimbóluma. A magyar Kántor híres nyomozóként, Mancs pedig jeles életmentőként vívott ki magának megbecsülést. Mellettük pedig még ezer és ezer kutya dolgozik az ember által vezérelt hétköznapokban vagy krízishelyzetekben.
Régebbi írásaink




A honlapot a JÁTÉK-TANULÁS-TUDÁS Közhasznú Alapítvány üzemelteti.
Adószám: 18199978-1-42, cégjegyzékszám: 16.Pk.60.171./2009/2, sorszám 10.817.
Kapcsolat | Impresszum