Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Gépek a hajunk körül

Technika
A hajunkat a legrégebbi korok óta sokféle eszközzel ápolhatjuk és formálhatjuk, ám ezek között van kettő, amelynek léte erősen függött a villamos áramtól, ezért csak a legutóbbi időkben kerülhetett be a mindennapok gyakorlatába. Ez pedig a hajszárító és a hajsütővas.

Zenélő dobozok, kintornák és verklik

Technika
Hatvan-hetven évvel ezelőtt még megszokott esemény volt a bérházakban, hogy egyszer csak valaki betolt az udvarra egy furcsa, zongoraszerű építményt, majd az oldalán lévő kart tekerni kezdte, hogy azután az egész házat betöltsék az éppen divatos slágerek hangjai. A napközben otthon lévő lakók – többnyire nők és öregek – ilyenkor kiszaladtak a gangra, és olykor együtt is dúdolgatták a dallamokat a verkli néven ismert hangszerrel. Amikor pedig véget ért a műsor, papírba csomagolt pénzdarabokat dobtak le az udvarra a koldusnak, aki ezt a rövid szórakozást lehetővé tette a számukra. És bár ezekben az években már bőven voltak a háztartásokban rádiók és lemezjátszók, de az emberek mindig szívesen fogadták a sajátos hangú verklit, és pénzt is szívesen adtak az ezeket működtető szegényeknek, akiket gyakran kintornásoknak is hívtak.

Mi a palindrom és mióta ismerik?

Technika
„Indul a kutya s a tyúk aludni” – vajon aki még nem hallotta, rájön-e magától, hogy mi a játékosság ebben a mondatban? Ha ismeri a palindrom fogalmát, akkor bizonyára hamar megfejti: a mondat visszafelé is olvasható, és ráadásul ugyanazt is jelenti. A palindrom ugyanis azt jelenti, hogy egy szó, szám vagy mondat visszafelé olvasva is értelmes.

Miért Windsorok a Windsorok?

Technika
Nemrég nagy esemény volt, hogy a brit uralkodóház egyik tagja, Harry Windsor sussexi herceg házasságot kötött az amerikai Meghan Markle-lel. Az esküvő meglehetősen egyértelművé tette, amit eddig is mindenki tudott: a brit uralkodóház nyitott és modern felfogást képvisel. A királyság intézményét alapvetően szimbolikusnak tartják, létével a nemzeti egységet óhajtják kifejezni. Ez a korszerűség és felvilágosult szemlélet mellett bizonyos formai hagyományok megőrzését is jelenti, s az egyik ilyen hagyomány éppen az uralkodóház tagjainak neve. Vagyis a Windsor név, amely azonban a legkevésbé sem a szokásos úton lett az övék, hanem egy furcsa, szabálytalan helyzet révén.

Az ujjlenyomatunk történetéről

Technika
A huszadik század elejétől minden bűnöző tudja, hogy ha meg akarja nehezíteni a nyomozók munkáját, kesztyűt húz az akciója idejére, hogy semmiképp se maradjon utána ujjlenyomat. De vajon mióta tudja az emberiség, hogy az ujjlenyomatunk elárulhat minket, és ennek ténye mióta van jelen a bűnüldözésben?

Nem is némák a halak?!

Technika
Néma, mint a hal – mondjuk gyakran az olyanokra, akik olyankor sem szólnak egy szót sem, amikor pedig azt elvárnák tőlük. A hasonlatunk azonban nem tökéletes, mert, mint kiderült, a víz alatt nagyon is hangosak a halak. Erre azonban a tudomány csak akkor jött rá, amikor az emberek olyan technikai eszközöket vittek le a víz alá, amelyek valamilyen módon összefüggésben álltak a hanggal, és közvetve hozzájárultak az élővilág további vizsgálatához is. Ebből a helyzetből még egy új tudományág is született: a bionika.

Túróból például Túró Rudi

Miközben a Magyarországon kitalált Túró Rudi Európa-szerte népszerű édesség lett, a külföldön járók meglepve tapasztalják, hogy igen sok országban nem kapható önmagában ennek alapanyaga: a túró. És bár az előállítása valóban több figyelmet igényel, az ezzel járó munka mennyisége messze elmarad attól, amennyi például a sajtok készítéséhez kell.

Hol születtek a griffmadarak?

Technika
Hol születtek a griffmadarak? Aki már olvasta Petőfi János vitéz című elbeszélő költeményét, emlékezhet rá, hogy miképp is jutott haza a főhős, aki egy végzetes hajótörés során egy felhőbe kapaszkodva menekült meg, és jutott ki egy sziklára. Innen egy griffmadár hátán érkezett vissza a falujába, ahol, legalább is a vers leírása szerint, senkinek föl sem tűnt ez a szokatlan megoldás – végtére a mesék és mítoszok világában vagyunk. Ahol pedig gyakran jelennek meg furcsa és szabálytalan élőlények, mint amilyen a griff is.

Ki volt a drótostót?

Technika
A múlt század elején a türelmetlen szülők gyakran azzal ijesztgették a gyerekeket, hogy „ha nem fogadsz szót, majd elvisz a drótostót”. Amivel az épp fennálló problémát biztosan nem oldották meg, de továbberősítették annak képét, hogy a drótostót valamiféle gonosz és sötét alak, misztikus büntetés-végrehajtó, akinek semmiképp se jó a karmai közé kerülni. Miközben pedig a drótostótok „karmai között” semmi egyéb nem volt, mint néhány forgó, forrasztópáka, fém-és fadarabok valamint tégelyek sokasága, és persze dróttekercsek sora. Mindez ahhoz kellett, hogy házról házra kijavítsák azokat a kerámia- vagy fémedényeket, amelyek elrepedtek vagy kilyukadtak. Az emberek többsége ugyanis hosszú évszázadokon át akkora szegénységben élt, hogy a kicsorbult vagy összetört edényeit nem tudta volna újjal pótolni, az olcsón dolgozó drótostótokat azonban mindenütt meg tudták fizetni. És mivel ők jól dolgoztak, a többség a drótostótokat a türelmetlen szülők ijesztgetése ellenére is becsben tartotta.

A kódexek művészi öröksége

Technika
A nyomtatás európai felfedezése (1440-es évek) előtt természetesen nemcsak a rövidebb szövegeket, hanem a nagyobb terjedelmű és összefűzött lapokból álló könyveket is kézzel írták. Az ókori sumer, egyiptomi, görög és latin könyvek gyakorlatilag agyagtáblák ill. illetve tekercsek voltak, az összefűzött lapokból álló és fedéllel-gerinccel is rendelkező, valódi könyvek csak az ókor végén jelentek meg. A 4-dik századtól a leggyakoribb kéziratos könyv a kódex volt, amely kinézetében a mai könyvre emlékeztetett. Kódexeket nemcsak a templomokban és a kolostorokban használtak, hanem az oktatásban is, ezért is kellett belőlük egyre több példány. A kódex onnan kapta a nevét, hogy kezdetben fa- és viasz táblákra írták, s a latinban a fatörzs ill. a fa írótábla elnevezése caudex vagy codex volt. A kódexeket olyan emberek írták, akik a kolostori, káptalani vagy a katedrálisok melletti iskolákban tanultak, és szerzetesnek vagy papnak készültek. Igaz, a világi hivatásokra készülő diákok is itt tanultak, rájuk azonban később nem a kódexmásolás várt, hanem a királyi-fejedelmi kancelláriáknál használt hivatalos iratok elkészítése. És bár ezeket is nagy műgonddal készítették, a művészi szabadságnak igazán a kódexek adtak teret.

Mindenből lehet több is

Technika
Egy ideje könnyen előfordulhat, hogy ha egy menedzser ezt látja leírva: „A következő tárgyalásunk Georgiában lesz”, vissza kell kérdeznie, hogy „jó, de melyikben?” Ezt persze csak a jól tájékozott menedzserek kérdezik meg, akik tudják, hogy 2008 óta két Georgia is létezik a világban: az egyik az USA-ban, amelyet dzsordzsának ejtünk, a másik pedig az eddig Grúziaként emlegetett ország neve, amelyet úgy kell ejtenünk, ahogy le van írva. Grúzia ugyanis a 2008-as grúz-orosz konfliktus miatt megvált az orosz nyelvű nevétől, és visszavette az eredeti grúz, vagyis kartuli nyelvű Georgia elnevezést. Ez egyébként a huszadik századig bevett neve volt az országnak, pl. nálunk is így ismerték. (Például a Pallas nagy lexikona a 19-dik század végén szintén Georgia néven tett közzé szócikket az országról, és a „Grúzia” c. bejegyzésnél az áll, hogy „Georgia orosz neve".) A magyar Földrajzinév-bizottság 2010. áprilisi állásfoglalásának jegyében pedig az egykori Grúziát Magyarországon is Georgia néven kell megnevezni. Ez azonban nem az egyetlen olyan eset, amely arra utal, hogy egy földrajzi név egyszerre több helyen is megjelenhet. Számos olyan városnév is akad, amely a világ több országában föllelhető. A magyar városnevek pedig különösen gyakran kettőződnek meg a térképeken.

Meteorológiai ballonok az égen

Technika
A meteorológiai ballon olykor azért kerül a figyelem középpontjába, mert valaki ufónak nézett egyet, és azzal borzolta a kedélyeket, hogy hamarosan megjósolhatatlan szándékú földönkívülieket tesznek le hozzánk. Nemrég azonban azért vált témává ez az eszköz, mert februárban magyar kutatók egy 2,5 kilogrammos súlyt is elbíró meteorológiai ballont engedtek föl a Szent István Egyetem Gödöllői Campusáról, és az ezzel kapcsolatos kutatásokat folytatni is fogják. Ez pedig újabb előrelépést jelent azokban a kutatásokban, amelyekben azt vizsgálják, hogy mi történik a különféle műszerekkel és biológiai anyagokkal a világűrre jellemző hatások közepette. Ez a meteorológiai léggömb ezúttal tehát nem pusztán a földi légkör megfigyeléséhez, hanem a világűrben tervezett utazásokhoz is segítséget nyújtott és a párjai majd még nyújtanak is, a továbbiakban.

Ami a nyelvújításból elveszett

Technika
„Nyaktekerészeti mellfekvenc” (nyakkendő) és „gőzpöfögészeti tovalöködönc” (gőzmozdony) – ezekkel a vicces kifejezésekkel szoktunk gúnyolódni az egyébként nagy jelentőségű nyelvújítási mozgalom azon „termékein”, amelyekkel olykor valóban túllőttek a kiötlői a célon. A cél persze ettől függetlenül megvalósult, hiszen a nyelvújító mozgalomnak köszönhetően a nyelvünk nem pusztán tízezer új szóval bővült, hanem egységes is lett. Ez pedig lehetővé tette, hogy a magyar nyelv valóban nemzeti nyelvvé váljon, és mind a hétköznapi közlés, mind az irodalom és a tudomány ill. a jog igényeit szolgálni tudja, kizárva a félreértéseket és az egyéb bizonytalanságokat. Ami pedig végül mégsem honosodott meg a nyelvünkben, az sem volt feltétlenül hiábavaló, hiszen nem egyszer a nyelvi humor kiapadhatatlan forrásává válhat.

Macskák

Technika
Ha az embernek nincs ideje rendesen lezuhanyozni vagy megfürödni, olyankor egy gyors macskamosdás is megteszi. És ha az illető nő, aki aznap könnyű és kényelmes öltözékben szeretne lenni, akkor elég egy színes, testhezálló macskanadrágot felvennie a trikójához. Aki viszont este túl sokat ivott és ezért másnap erős fejfájással ébred, az jobban teszi, ha nem kerülgeti az igazságot, mint macska a forró kását, hanem egyenesen megmondja, hogy ő most a macskajajtól szenved, és inkább félrevonulna a társaságtól. A gyerekek eközben nyugodtan megnézhetnek egy filmet, mondjuk a Csizmás kandúrt vagy a Mirr-murrt, miközben a nagyobbak a Macskafogón szórakozhatnak. Mindenesetre aki moziba megy, annak nem célszerű az erős illatú Chat Noir („Fekete macska”) kölnivel meglocsolnia magát – az inkább színházba való. Például a Macskák című musical nézőközönsége a moziénál jóval nagyobb térben ezt biztosan jól elviseli. Mindebben pedig az a lényeg, hogy a macska, mint látható, nem pusztán egy állat, az élőlények közül, hanem olyan, számunkra kiemelt lény, amely nemcsak a lakásunkba költözik be, meglehetősen gyakran, hanem a nyelvünkbe, a meséinkbe-mítoszainkba, tehát általában véve a kultúránkba is. A kutyák mellett a macskák az életünk legbarátibb kísérőivé váltak.

Mérlegek a valóságban és a fantáziában

Technika
Legyen akár fürdőszobai, akár bolti egy mérleg, ez az eszköz ma már az esetek többségében egyetlen, viszonylag vékony lap, amelyen elektronikus vezérlésű kijelzőről tudjuk leolvasni a rá helyezett súly mértékét. Az eltelt évezredekben azonban a mérlegek merőben más képet mutattak, hiszen csak a mechanika alapján működhettek, és ezért több, jól látható elemet is tartalmazniuk kellett. A formájuk viszont egyúttal arra is kiválóan alkalmas volt, hogy ez a tárgy a mérték, a kiegyensúlyozás és a rend jelképévé is váljon. Az igazság és az igazságszolgáltatás (vagyis a jog), s egyúttal az erkölcsi erő római kori istennője, Justitia is egy mérleget tart a kezében, a jó és rossz cselekedetek megítéléséhez. Igaz, az ő szemét bekötötték, annak jelzésére, hogy a mérleg önmagában kevés a dolgok valódi megméréséhez: az is fontos, hogy aki mér, az ezt elfogulatlanul, vagyis a saját viszonyulása és érdeke kiiktatásával tegye. A mai, korszerű mérlegekbe gyakorlatilag beépítették az elfogulatlanságot: az, hogy végül mit mutat a mérleg, a lehető legkisebb mértékben múlik az ember kezén vagy a szemén.

Mióta létezik rendőrség?

Technika
A rendőrség állami szerv, amelynek elsősorban a közbiztonság fenntartása, a belső rend védelme, emellett a törvények és bizonyos szabályok betartatása ill. a szabályszegőkkel szembeni eljárások megindítása a feladata. A rendőrség színes és változatos formákon keresztül jutott el a mai, sokoldalúan szabályozott szerveződéshez.

„Ismerlek, szép maszk!”

Technika
Védőmaszk a csiszoláshoz, műtősmaszk az orvoson-nővéren, altatómaszk a műtétre előkészített betegen, ijesztő, vagy épp ellenkezőleg: különlegesen szép maszk a színészen, máskor egy maszkabál vagy karnevál résztvevőin, fekete maszk a bankot megtámadó rablón, látványt kivágó maszk-keret a fénykép másolásakor vagy nagyításakor – ha nem is a hétköznapok állandó része, de a „maszk” szó elég gyakran előfordul az életünkben. És még átvitt értelemben is használjuk. „Ismerlek, szép maszk!”, mondjuk olyankor, amikor azt szeretnénk tudatni a másikkal, hogy hiába tesz úgy, mintha csak jó dolgokra készülne, mi átlátunk rajta, tudjuk, mit rejt az álca, amit például hamis szavakból állított maga elé, és amivel szeretné elrejteni a valóságot. A maszk legfeltűnőbb szerepe tehát az elleplezés, miközben emellett másféle funkciója is lehet. Gyakran azt is tapasztaljuk, hogy valakire „ráégett a maszkja”, vagyis a végén valóban olyanná vált, mint amilyen szerepet, álarcot magára erőltetett. Ilyenkor mintha visszatérne az a mágikus erő, amit a maszkok születésekor tulajdonítottak ennek a tárgynak.

A mandarinok

Technika
A „mandarin” szóval ma általában két helyen találkozhatunk: a gyümölcsös pultoknál és az Operaház plakátjain. Ez utóbbi helyen olyankor, amikor éppen műsorra tűzték Bartók Bélának A csodálatos mandarin című táncjátékát. Itt a címben szereplő mandarin egy gazdag kínai férfit jelöl, akit egy kerítőknek kiszolgáltatott lánynak azért kell elcsábítania, hogy azután a megbízói kifoszthassák és megölhessék. A mandarinban azonban olyan erővel lobban fel a szerelmi vágy, hogy bármit csinálhatnak vele: addig nem tudják őt legyűrni, amíg valóban az övé nem lesz a lány. Ez a mandarin tehát a szenvedély legyőzhetetlenségét szimbolizálja, általában azonban a mandarinok neve ennél sokkal hétköznapiasabb fogalmakhoz kapcsolódik.

A régi cégérekről

Technika
A történelmi múlttal rendelkező falvakban, városokban gyakran ma is láthatunk régi cégéreket, amelyek egy-egy kisebb bolt vagy vendéglő bejárata felett jelzik, hogy mit lehet ott megjavíttatni vagy megvásárolni. A cégérek többféle anyagból és sokféle formában készülhettek. Stílusuk, szerényebb vagy cifrább megformálásuk az adott kor világát is őrzi. És bár az elektromossággal működő feliratok jóval feltűnőbbek és természetesen technikában is gazdagabbak, a cégérek mívessége vagy egyedisége legalább annyi érdekességet, vagy egyszerűen szépséget tartogathat.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum