Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Miért hallgatott el a Philae?

Tudomány
Mint az az Egy bűzlő üstökös nyomában című cikkünkben is olvasható, a Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegységének landolását november 12-dikére tervezték a Csurjumov-Geraszimenko – röviden a 67P – üstökösön. Az Európai Űrügynökség (ESA) aznap be is számolhatott az űrkutatás egyik, legnagyobb sikeréről: a Philae a tervezett időben leszállt a Földtől mintegy 500 millió kilométerre lévő 67P felszínére. Ezután azonban kiderült, hogy a továbbiakban nem minden úgy zajlik, ahogyan eltervezték, ugyanis a leszállóegységnek egy időre elfogyott az üzemanyaga.

A Kilauea vulkán, és amit veszélyeztet

Tudomány
Az idén ősszel egyre riasztóbb hírek érkeztek a Csendes-óceáni Hawaii-szigetcsoport legfiatalabb tagjáról, Hawaiiról. A szigeten lévő, legnagyobb vulkán, a Kilauea ugyan 31 éve folyamatosan aktív, de ez általában lassú folyamatokat jelent, amelyek a láva veszélytelen szivárgásával járnak. Június 27-én azonban a tűzhányó „erősebb fokozatra kapcsolt”. A belőle szokatlan erővel feltörő, csaknem ezer °C-fokos láva egyre szélesebb folyamként közeledett Pahoa faluhoz, ahonnan az embereknek ki is kellett költözniük. November 11-dikén a láva elérte a település szélét és megsemmisített egy lakóházat.

Egy bűzlő üstökös nyomában

Tudomány
Szokatlan hírt tett közzé október végén az egyik, svájci egyetem űrkutatási intézete. Azt írták, hogy az egyik, európai űrszonda egy nagyon büdös üstökössel fog találkozni. A szóban forgó objektum, vagyis a Csurjumov-Geraszimenko üstökös légkörében istálló- és záptojásszagra, valamint alkoholra emlékeztető bűz keveredik. De honnan tudhatjuk mindezt és mi a jelentősége egy üstökös jellemzőinek?

Sziklába vájt szobrok

Tudomány
1941. november elsején avatták fel a világ egyik, legfurcsább szobrát, amely azóta Amerika nemzeti jelképévé vált. Az ötven méter magas és száztíz méter széles kompozíció a dél-dakotai Rushmore-hegy sziklatömbjének része, és négy, hatalmas fejből áll: George Washington, Thomas Jefferson, Abraham Lincoln és Theodore Roosevelt elnökök arca néz a hegyből a távolba. A monumentális arcmásokat egy dán származású szobrász, John Gutzon Borglum vezetésével faragták ki, 1927 és 1941 között.

Egy ritkán látott rekorder: a csőröscet

Tudomány
Bármennyire is előrehaladt a tudomány, még mindig léteznek élőlények, amelyekről szinte semmit, vagy csak nagyon keveset tudunk. Ilyen élőlények a csőröscetek is, amelyek közül azonban nemrég egy elpusztult példány tetemét vetette partra a víz, az ausztráliai Sydneytől 150 kilométerre fekvő Redhead strandján. A csőröscet érdekessége, hogy a bálna és a delfin keverékének lehet tekinteni. És bár például Kalifornia partvidékén már sikerült néhány, élő példányát megfigyelni, ez az elpusztult cet is kiváló lehetőséget kínált arra, hogy közelről tanulmányozzák a fajt. Ezért a tetemet azonnal elszállították az egyik, tudományos kutatásokkal foglalkozó szervezethez, hogy ott próbálják meg feltárni róla mindazt, ami egy elpusztult állatról feltárható.

Mióta hordunk esernyőt?

Tudomány
Az esernyő elődje a jelek szerint a napernyő volt, amelyet a melegebb éghajlatú vidékeken készítettek, az ott élő fák és egyéb növények szélesebb leveleiből. Az ókori Egyiptomban, Babilóniában és Kínában ezek csupán annyiban különböztek az egyéb napvédőktől, hogy a leveleket tartó nyeleket nem a földbe szúrták, hanem rabszolgák kezébe adták. Arra nem volt nehéz rájönni, hogy ezek az ernyők nemcsak a nap, hanem az eső ellen is védelmet adhatnak, de arra már igen, hogy vajon milyen szerkezettel is lehet biztonságos, kényelmes, emellett mások segítségét nem igénylő eszközzé is tenni. Ehhez kifinomultabb anyaghasználat kellett, amit az emberiség később sikeresen el is sajátított, így ma már az esernyők könnyedén összecsukható – igaz, könnyedén össze is törhető és el is veszíthető – tárgyainkká lettek.

Koboldok – a fantáziában és az állatvilágban

Tudomány
Az őszi kirándulások idején gyakrabban járunk az erdőkben, amelyeket az ott valóban létező élőlények mellett az idők során számos fantázialénnyel is benépesítettünk. A tőlünk északabbra élő népek legendái szerint az erdőket a tündérek és törpék mellett főként koboldok lakják, „akikkel” nem árt jóba lennünk, hiszen ők gyakran a házaink védő szellemei is. A németek egy egész viselkedési kódexet is összeállítottak ez ügyben. Így például ha belépünk az erdőbe, mindig udvariasan köszönnünk kell nekik, hogy tudják: nem ellenségként, hanem barátként érkeztünk oda…

A méter és a méterrúd

Tudomány
Magyarország 1889. szeptember 24-én kapta meg azt a 14-es sorszámú méteretalon másolatot (etalon = hiteles, állandó minta, mintapéldány), amely ettől kezdve minden távolságmérés alapjának számított. A hosszúságok pontos méréséhez illetve a mérőegységek – köztük a méter – meghatározásához és egyeztetéséhez igen hosszú út vezetett.

Városnevek az asztalunkon

Tudomány
Jön az ősz – kevesebbet utazunk és gyakrabban ülünk az asztalhoz. Ám ha ügyesek vagyunk, a menüt olyan ételekből állíthatjuk össze, amelyek révén mégis jelen lesz az asztalunkon néhány, nevezetes európai város.

Érik a szőlő

Tudomány
Magyarországon már az óvodások is ismerik a népdalt: „Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele…”, ami jelzi, hogy itt a szőlő a kultúra szerves része. Az ősz pedig minden évben a vidám, szüreti mulatságok és a kiváló magyar borok ünneplésének ideje.

Mózes, a Törvények közvetítője

Tudomány
Augusztus egyik, utolsó napja – huszonnyolcadika – Mózes napja. A név sosem vált különösebben gyakorivá, hiszen első és leghíresebb viselőjének, Izrael legnagyobb prófétájának tekintélye megnehezítette a használatát a hétköznapokban. A híressé vált személyek között is keveset találnunk a névből: a múltból a filozófus Moses Mendelssohnt (a zeneszerző Mendelssohn nagyapját) tudjuk említeni. Annál szélesebb körben használják viszont a „mózeskosár” elnevezést, amely a próféta egy igen fontos életeseményének emlékét őrzi. A magyarban egyébként Mózsinak, ritkábban Mojzinak vagy Mókának becézik a Mózeseket.

Az Eboláról

Tudomány
Az idei nyár egyik legriasztóbb híre az volt, hogy ismét felütötte fejét az Ebola járvány. Sőt, ezúttal azzal a veszéllyel is fenyegetett, hogy túllépi az afrikai kontinens határait. Az első, nagy járvány Zaire-ban zajlott le, 1976-ban, de azóta, a nemzetközi együttműködések jóvoltából minden, nagyobb biokémiai kutató intézményben kitartóan dolgoznak a kórokozó természetének és hatásmechanizmusának földerítésén. Emellett természetesen azon is, hogy létrejöhessenek a betegség ellenszerei.

A leghíresebb magyar orvos: Semmelweis Ignác

Tudomány
1865. augusztus 13-dikán halt meg az a rengeteget támadott, de annál elszántabb orvos, Semmelweis Ignác, akit az anyák megmentőjeként tartunk számon. Életének legfőbb tanulsága az, hogy ha valaki hallgat az ösztöneire, jó megfigyelő és az összefüggéseket is könnyen meglátja, akkor nem is kell feltétlenül mindent tudnia az általa vizsgált folyamatról – elég, ha kitartóan ragaszkodik a fölismeréseihez. Semmelweis orvosi pályájának elején még nem ismerték a mikroszkopikus kórokozókat, ezért ő még nem bizonyíthatta, hogy elméleti alapja is van annak, amit állít. Mégsem adta fel, hogy a tapasztalatai alapján cselekedjen, és kortársai tiltakozásai ellenére bevezesse azt a fertőtlenítő eljárást, amely nélkül ma már nem létezhetnek orvosi vizsgálatok.

Villanyrendőrök: száz éve szabályoznak és figyelmeztetnek

Tudomány
Száz éve, 1914. augusztus 5-én gyulladtak ki elsőként azok a jelzőfények az amerikai Clevelandben, amelyek az addigra jelentőssé váló autóforgalmat voltak hivatottak szabályozni és ezzel biztonságosabbá tenni. Az első lámpákon még csak piros és zöld fény világított, viszont volt mellettük egy csengő, hogy aki még nem szokta meg a lámpák jelenlétét, az is odafigyeljen. A ma is ismert, három színt használó lámpa hat év múlva került ki az utakra.

Széna vagy szalma?

Tudomány
Ezt a régi szólást olyankor szoktuk használni, amikor már meguntuk a bizonytalankodást, és felszólítjuk a másikat: döntsd el végre, hogy melyik válasz az igaz – ez vagy az? Ám előfordulhat, hogy miközben a szóban forgó kérdésben biztosan tudunk dönteni, abban, hogy valójában mi is a különbség a széna meg a szalma között, bizonytalanok vagyunk. Mi is a különbség? Mi a széna és mi a szalma?

Augusztus 1. - a magyar forint napja

Tudomány
1946. augusztus 1-jén egy hatalmas infláció (pénzromlás) után vezették be Magyarországon ismét a forintot. Akkor a kisgazdapárti Dinnyés Lajos vezette, koalíciós kormány volt hatalmon, amelyen belül az MKP (Magyar Kommunista Párt) nyújtott be javaslatot a pénzrendszer szanálására ill. új pénz bevezetésére. Ez a háború után különösen nehéz és összetett feladat volt. A minisztertanács a javaslatot május elsején fogadta el. Ekkor indult meg az a három hónapos munka, amelyben szakértők részvételével valamint a Gazdasági Főtanács irányításával megteremtették az új pénz bevezetésének feltételeit.

Magyar gőzmozdonyok

Tudomány
Kilencven éve, 1924 nyarán kezdte meg a szolgálatot a magyar gőzmozdonyok leghíresebb típusa, a 424-es, amely több generáció utazási élményeinek főszereplőjévé, sőt, irodalmi művek és dalok „főhősévé” is vált. Első példánya (424.001), amely ma a Közlekedési Múzeum díszhelyén áll, kalandos életúton ment keresztül. Megszületésekor Budapesten, a MÁV Ferencvárosi Fűtőházának tagjaként dolgozott, a legnehezebb tehervonatok továbbítójaként. 1931-től azonban már elsősorban a balatoni nyaralókat szolgálta ki, a Nagykanizsai Fűtőháznál. A második világháború során Jugoszláviába került és a Zágrábi Fűtőház tagjaként pöfögött az ottani síneken, 1978-ig, amikor „nyugdíjazták”. Magyarországra azonban csak 1997-ben került vissza, a Horvát Vasúttal való megegyezésnek köszönhetően.

A delfin és amit szimbolizál

Tudomány
Nyár van, és ilyenkor sokan igyekeznek egy-egy delfináriumba is eljutni, ahol különféle produkciók során kiélvezhetik a delfinek és az ember sajátos kapcsolatát. Delfináriumok csak nemrég óta vannak, a delfinekkel való kapcsolatunk azonban ősrégi, így ez a tengeri emlős sokféle módon bevonult a kultúránkba, a művészetünkbe, sőt, a tudományunkba is, hiszen egy csillagkép szintén őrzi a nevét. Sokan az ékszereik között is szeretnek kis delfinfigurákat látni.

Régi, magyar csokigyártók

Tudomány
Néhány éve megszokottá vált, hogy a boltok árukínálatában visszatértek olyan, régi csokoládé nevek, amelyeknek hosszú ideig a hírét sem hallhattuk. Ilyen pl. a Melódia szelet, a Korfu szelet és desszert, vagy a Százszorszép is. Ezek mindegyike a hazai csokoládégyártás fénykorát idézi fel a számunkra, és úgy, hogy néhány régi céget is újraindítottak.
Régebbi írásaink




A honlapot a JÁTÉK-TANULÁS-TUDÁS Közhasznú Alapítvány üzemelteti.
Adószám: 18199978-1-42, cégjegyzékszám: 16.Pk.60.171./2009/2, sorszám 10.817.
Kapcsolat | Impresszum