Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A kivi és a kivi

Természet
A „kivi” név két dolgot is jelöl: egy gyümölcsöt és egy madarat. Eredetileg mindkettőt W-vel írták, de idővel a megszokás elmagyarosította a nevüket. Kérdés azonban, hogy vajon van-e köze egyáltalán a két dolognak egymáshoz, és ha igen, akkor mi volna az.

Szabad szappanozni

Természet
„Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni / Szabad az én galambomnak egy pár csókot adni!” – a gyerekdalt sokan ismerik, ma már a szappant sem kevesen, de azt bizony nem tudjuk, hogy pontosan mióta is használja az emberiség a szappant, mosakodásra és a ruhák megtisztítására.

A csipke

Természet
Mintha csak az évszázadok mélyéről lépnének elő: a romantikus rajzfilmek lányalakjain ismét gyakran látunk csipkével díszített ruhát. De ugyanígy a hétköznapi viseletben is divatossá váltak az áttört mintájú kabátkák, sőt, a csipkemintás harisnyanadrágok is. Ma persze ezek többsége géppel készül és így a hatás nem is mindig lehet azonos az eredetivel. Az igazi csipke nem nélkülözheti a kézimunkát.

A karikatúráról

Természet
Nemrég Párizsban néhány, dzsihadista fanatikus megölte a Charlie Hebdo című, karikatúrákat közlő lap majdnem teljes szerkesztőségét. A véres merénylet kapcsán a teljesség igénye nélkül érdemes fölidézni, hogy vajon mióta is létezik karikatúra, és hogyan alakult a története Európában, azon belül Magyarországon.

Ceruza, radír

Természet
Bár a számítógép terjedésével egyre ritkábban használunk tollat-ceruzát, de ha rajzolni szeretnénk, mégiscsak ez utóbbiakat vesszük elő. Ha pedig árnyaltabb vonalakkal szeretnénk valamit megörökíteni a papíron, akkor a ceruzáért nyúlunk. Ez a több évszázada rendelkezésünkre álló eszköz biztosítja a számunkra a legmegbízhatóbban, hogy hol erősebb, hol halványabb vonallal tegyük pontosabbá, kifejezőbbé, amit ábrázolunk. Sőt, még a kísérletezgetést is lehetővé teszi, hiszen ha valami nem sikerült olyan jól, akkor egy erősebb vonallal felülrajzolhatjuk, de ki is radírozhatjuk.

A kravátlitól a mintás nyakkendőkig

Természet
„Vettél kravátlit?” – ez a kérdés még a múlt század első felében is gyakran elhangzott az aggódó szülők vagy feleségek szájából, minden olyan helyzetben, amelyben a család egy ifjú férfitagjának illett elegánsan felöltöznie. Az ifjú férfiak azonban akkorra már nem mindig szerették a szóban forgó ruhadarabot magukra venni. Inkább nyűgnek, kényelmetlenségnek érezték ezt a ruhadarabot, nyáron pedig szívesebben hagyták volna nyitva az ingük nyakát. Ezt azonban még sokáig nem tehették meg, mert a kravátli, magyarul a nyakkendő még sokáig hozzá tartozott a férfiak kötelező „komolyságához”.

A fonográfról

Természet
Ha végignézünk a mai hangrögzítőnkön, azt látjuk, hogy egyre gyorsabban válnak múzeumi tárgyakká azok az eszközök, amelyeket pedig nemrég még nagyon sokan használtak. Az mp3-mas és az ahhoz hasonló lejátszók terjedésével szinte már a CD-lejátszók is kezdenek el-eltünedezni. Hát még a fonográfok! Pedig ezek a maguk idején valósággal forradalmasították az európai kultúrát, éspedig egyszerre több területen is.

A fakutyától a fakutyáig

Természet
Amikor télen már elég vastag rétegben befagy a tavak vize, az emberek többnyire korcsolyákkal és szánkókkal mennek rá, hogy szórakozzanak és élvezzék a friss levegőn a csúszkálást. A modern, gyári szánkókat azonban csak a múlt század óta láthatjuk, ezt megelőzően a fakutya nevű szánkóféle volt használatban. Ügyesebbek talán ma is vállalkoznak arra, hogy pénz híján deszkákból és kisszékekből, esetleg kispadokból fakutyát eszkábáljanak, és azon lökjék előre magukat, vagy tologassák egymást.

A betlehemi csillag

Természet
Jézus Krisztus születését már az Ószövetségben is összekötötték egy csillaggal – "Csillag származik Jákóbból, és királyi pálca támad Izráelből" (4Móz 24,17) –, de ott más értelemben, mint később, az Újszövetségben. Ez utóbbiban a csillag nem magát Krisztust jelképezte, hanem azt az égi jelzést jelentette, amely a világ legnagyobb királyának megszületésére utalt, és amelynek nyomában a napkeleti bölcsek (más leírások szerint: pásztorok) eljutottak hozzá, Betlehembe. Az égi jelenség azonban a mai napig izgatja a csillagászokat, hiszen az, hogy mit tudunk az akkori égboltról, sok esemény értelmezését vagy pontosítását is befolyásolja.

Madonna a kis Jézussal

Természet
Karácsonykor a betlehemes képek mellett előtérbe kerülnek azok a festmények is, amelyeken Mária szerepel a gyermek Jézussal. A Madonna-képek története a kereszténység legrégebbi idejéig nyúlik vissza, hiszen ez az a látvány, amelyben a legtöbb ember önmagát is felismerheti, akár anyaként, akár kisgyerekként. A korai időkben azonban a képeken ábrázolt beállítások alig-alig hasonlítottak az emberi közegben megszokott helyzetekre, amelyekben természetes az ölelés, a gyengédség és az intimitás.

Síelés télen-nyáron

Természet
A hó födte vidékeken a legcélszerűbb sílécekkel közlekedni, hiszen a cipőnk talpánál nagyobb felület a biztonságunkat és a gyorsaságunkat is növeli. Nem véletlen, hogy a Föld északi területein hamar megjelentek a lábbelik talpának meghosszabbításai. Először nádfonadékokat kötöztek a nyestbőrrel befedett csizmatalpakra, majd nagy testű állatok csontjaiból készítettek hosszabb sítalpakat, amelyeket bőrszíjjal erősítettek föl a lábukra. A fa csak később jelent meg a sítalpak alapanyagaként. Érdekes, hogy az északi országok mellett Kínában is maradtak feljegyzések a síelés gyakorlatáról. A legrégebbi történész pedig, aki írt a témáról, a bizánci Procopius volt.

Újonnan fölfedezett élőlények

Természet
Közeledik az év vége, amely egyúttal az összegzések időszaka is szokott lenni. Ideje tehát azt is összegezni, hogy vajon a kutatóknak hány új faj fölfedezésével sikerült gazdagítaniuk a természetről alkotott ismereteinket. Ha ezt meg akarjuk tudni, akkor a Nemzetközi Fajfelfedezési Intézet adataihoz kell fordulnunk. Igaz, ők mindig májusban szoktak közzé tenni egy összegzést, az előző évben felfedezett fajokról. Azért ekkor, mert ezt a rendszertan atyjának tekintett, svéd botanikus, Linné tiszteletére teszik, akinek május 23-dikán volt a születésnapja. Ezért az idei év fölfedezettjeinek listáját majd csak 2015 májusában olvashatjuk, de éppen ezért érdemes a tavalyi lista szereplői közül legalább néhánnyal megismerkednünk. Hiszen még néhány hónap, és a következők máris elhalványítják ezek hírét.

Versenyművek

Természet
Klasszikus zenei koncertek plakátjain gyakran látni a „zongoraverseny” vagy a „hegedűverseny” megjelölést. Sokan szó szerint veszik a kifejezést, és úgy képzelik, hogy a színpadon ilyenkor tényleges versenyzés zajlik, zongorák illetve hegedűk között, és ennek során valamelyik hangszer győz a végén. Annyiban indokolt az elképzelés, hogy a versenyművek zenéjében ott van a versengés szelleme is, de ez természetesen nem valóságos verseny. Inkább olyan párbeszéd, amelyben egy szólóhangszer és a mellette lévő zenekar felváltva világítja meg, részletezi, fokozza fel vagy csendesíti le, mutatja be másféle megközelítésben azt az érzelmet-gondolatot, amelyet a zene egy-egy tétele fölvet.

Miért hallgatott el a Philae?

Természet
Mint az az Egy bűzlő üstökös nyomában című cikkünkben is olvasható, a Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegységének landolását november 12-dikére tervezték a Csurjumov-Geraszimenko – röviden a 67P – üstökösön. Az Európai Űrügynökség (ESA) aznap be is számolhatott az űrkutatás egyik, legnagyobb sikeréről: a Philae a tervezett időben leszállt a Földtől mintegy 500 millió kilométerre lévő 67P felszínére. Ezután azonban kiderült, hogy a továbbiakban nem minden úgy zajlik, ahogyan eltervezték, ugyanis a leszállóegységnek egy időre elfogyott az üzemanyaga.

A Kilauea vulkán, és amit veszélyeztet

Természet
Az idén ősszel egyre riasztóbb hírek érkeztek a Csendes-óceáni Hawaii-szigetcsoport legfiatalabb tagjáról, Hawaiiról. A szigeten lévő, legnagyobb vulkán, a Kilauea ugyan 31 éve folyamatosan aktív, de ez általában lassú folyamatokat jelent, amelyek a láva veszélytelen szivárgásával járnak. Június 27-én azonban a tűzhányó „erősebb fokozatra kapcsolt”. A belőle szokatlan erővel feltörő, csaknem ezer °C-fokos láva egyre szélesebb folyamként közeledett Pahoa faluhoz, ahonnan az embereknek ki is kellett költözniük. November 11-dikén a láva elérte a település szélét és megsemmisített egy lakóházat.

Egy bűzlő üstökös nyomában

Természet
Szokatlan hírt tett közzé október végén az egyik, svájci egyetem űrkutatási intézete. Azt írták, hogy az egyik, európai űrszonda egy nagyon büdös üstökössel fog találkozni. A szóban forgó objektum, vagyis a Csurjumov-Geraszimenko üstökös légkörében istálló- és záptojásszagra, valamint alkoholra emlékeztető bűz keveredik. De honnan tudhatjuk mindezt és mi a jelentősége egy üstökös jellemzőinek?

Sziklába vájt szobrok

Természet
1941. november elsején avatták fel a világ egyik, legfurcsább szobrát, amely azóta Amerika nemzeti jelképévé vált. Az ötven méter magas és száztíz méter széles kompozíció a dél-dakotai Rushmore-hegy sziklatömbjének része, és négy, hatalmas fejből áll: George Washington, Thomas Jefferson, Abraham Lincoln és Theodore Roosevelt elnökök arca néz a hegyből a távolba. A monumentális arcmásokat egy dán származású szobrász, John Gutzon Borglum vezetésével faragták ki, 1927 és 1941 között.

Egy ritkán látott rekorder: a csőröscet

Természet
Bármennyire is előrehaladt a tudomány, még mindig léteznek élőlények, amelyekről szinte semmit, vagy csak nagyon keveset tudunk. Ilyen élőlények a csőröscetek is, amelyek közül azonban nemrég egy elpusztult példány tetemét vetette partra a víz, az ausztráliai Sydneytől 150 kilométerre fekvő Redhead strandján. A csőröscet érdekessége, hogy a bálna és a delfin keverékének lehet tekinteni. És bár például Kalifornia partvidékén már sikerült néhány, élő példányát megfigyelni, ez az elpusztult cet is kiváló lehetőséget kínált arra, hogy közelről tanulmányozzák a fajt. Ezért a tetemet azonnal elszállították az egyik, tudományos kutatásokkal foglalkozó szervezethez, hogy ott próbálják meg feltárni róla mindazt, ami egy elpusztult állatról feltárható.

Mióta hordunk esernyőt?

Természet
Az esernyő elődje a jelek szerint a napernyő volt, amelyet a melegebb éghajlatú vidékeken készítettek, az ott élő fák és egyéb növények szélesebb leveleiből. Az ókori Egyiptomban, Babilóniában és Kínában ezek csupán annyiban különböztek az egyéb napvédőktől, hogy a leveleket tartó nyeleket nem a földbe szúrták, hanem rabszolgák kezébe adták. Arra nem volt nehéz rájönni, hogy ezek az ernyők nemcsak a nap, hanem az eső ellen is védelmet adhatnak, de arra már igen, hogy vajon milyen szerkezettel is lehet biztonságos, kényelmes, emellett mások segítségét nem igénylő eszközzé is tenni. Ehhez kifinomultabb anyaghasználat kellett, amit az emberiség később sikeresen el is sajátított, így ma már az esernyők könnyedén összecsukható – igaz, könnyedén össze is törhető és el is veszíthető – tárgyainkká lettek.
Régebbi írásaink




A honlapot a JÁTÉK-TANULÁS-TUDÁS Közhasznú Alapítvány üzemelteti.
Adószám: 18199978-1-42, cégjegyzékszám: 16.Pk.60.171./2009/2, sorszám 10.817.
Kapcsolat | Impresszum