Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Egy magyar kisfiú múmiája

Tudomány
Új, különösen izgalmas kiállítás nyílt meg a Magyar Természettudományi Múzeumban, Múmiavilág címmel. A kiállítás egyik, minden bizonnyal legmegrázóbb darabja egy magyar kisfiú bebalzsamozott teste, amelyet több mint száz éve őriz a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, és amelyet a kiállítás alkalmával most átszállítottak a másik múzeumba.

Mi MICSODA nyári tábor a Füvészkertben

Tudod már, mit csinálsz a nyáron? Táborozz velünk a Füvészkertben! Sok izgalmas program, érdekes vetélkedő vár rád, és megismerkedhetsz a többi Mi MICSODA klubtaggal is.

Az ókori színházakról

Tudomány
A hetvenes évek végétől március 27-dikén a színházakat és színészeket ünnepeljük – ez a színházi világnap. Eredete egy 1957-es eseményre nyúlik vissza: annak az évnek a márciusában nyílt meg Párizsban a Nemzetek Színháza, amely hosszú időn át a világ minden tájáról fogadta a kiemelkedő színházi produkciókat. A világnap dátumát pedig később ennek emlékére határozták meg. A világnap apropójából érdemes visszatekinteni arra a korszakra, amelyben megszülettek a dramatizált játékok első színterei.

A Down-szindróma világnapján

Tudomány
2006-tól március 21. a Down-szindróma világnapja (angolul World Down Syndrome Day, WDSD). Ilyenkor a világon mindenütt vidám, színes rendezvényeket tartanak, elsősorban azért, hogy megerősítsék: az embereket nem választhatják el egymástól a sorsszerű adottságaik. Még az olyan betegségeik sem, amelyek az élet egy-egy területén korlátozzák őket. Ilyen sorszerű adottság a Down-szindróma is, amelynek következményeit azonban egyre inkább enyhíteni tudja mind a tudomány, mind a társadalom. Mára rengeteg, olyan Down-szindrómás felnőtt dolgozik és végez teljes értékű munkát, akinek sorstársai a múlt század közepén még esetleg zárt intézetekben szenvedték volna végig az életüket, és hamarabb meg is haltak. Külföldön egyre többen végeznek kreatív munkát és vállalnak vezető szerepet is, így például van közöttük ruhatervező, különféle szakterületeken dolgozó tanár, cégvezető, riporter és polgármester is.

Elfelejtett képek a szavak mögött

Tudomány
Mint minden nyelvben, a miénkben is rengeteg az olyan kifejezést, amely ugyan erős képet tartalmaz – pl. „vesszőfutásra kényszerült”, „köntörfalazni kezdett”, „nyeli az éhkoppot” –, de mi mégsem gondolunk feltétlenül az eredeti képre, mert már sokkal általánosabb, elvontabb értelemben használjuk a kifejezést. Ugyanakkor mégis érdekes lehet, hogy vajon mi is volt eredetileg az ilyen kifejezések mögött.

Megjöttek a koalák!

Tudomány
Március hatodikától látható lesz az a két koala, amely már egy héttel azelőtt megérkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe (egyszerűen szólva az Állatkertbe), ám amelyet az érkezése után karanténban kellett elhelyezni. A karantén, más szóval vesztegzár azt jelenti, hogy egy ideig másoktól elzárva, az esetleges káros behatásoktól védve, különleges figyelemmel gondozzák ezeket az állatokat. A koalák esetében a szokásosnál is fontosabb a karantén, hiszen ezek az állatok egyedülállóan érzékenyek.

A kivi és a kivi

Tudomány
A „kivi” név két dolgot is jelöl: egy gyümölcsöt és egy madarat. Eredetileg mindkettőt W-vel írták, de idővel a megszokás elmagyarosította a nevüket. Kérdés azonban, hogy vajon van-e köze egyáltalán a két dolognak egymáshoz, és ha igen, akkor mi volna az.

Szabad szappanozni

Tudomány
„Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni / Szabad az én galambomnak egy pár csókot adni!” – a gyerekdalt sokan ismerik, ma már a szappant sem kevesen, de azt bizony nem tudjuk, hogy pontosan mióta is használja az emberiség a szappant, mosakodásra és a ruhák megtisztítására.

A csipke

Tudomány
Mintha csak az évszázadok mélyéről lépnének elő: a romantikus rajzfilmek lányalakjain ismét gyakran látunk csipkével díszített ruhát. De ugyanígy a hétköznapi viseletben is divatossá váltak az áttört mintájú kabátkák, sőt, a csipkemintás harisnyanadrágok is. Ma persze ezek többsége géppel készül és így a hatás nem is mindig lehet azonos az eredetivel. Az igazi csipke nem nélkülözheti a kézimunkát.

A karikatúráról

Tudomány
Nemrég Párizsban néhány, dzsihadista fanatikus megölte a Charlie Hebdo című, karikatúrákat közlő lap majdnem teljes szerkesztőségét. A véres merénylet kapcsán a teljesség igénye nélkül érdemes fölidézni, hogy vajon mióta is létezik karikatúra, és hogyan alakult a története Európában, azon belül Magyarországon.

Ceruza, radír

Tudomány
Bár a számítógép terjedésével egyre ritkábban használunk tollat-ceruzát, de ha rajzolni szeretnénk, mégiscsak ez utóbbiakat vesszük elő. Ha pedig árnyaltabb vonalakkal szeretnénk valamit megörökíteni a papíron, akkor a ceruzáért nyúlunk. Ez a több évszázada rendelkezésünkre álló eszköz biztosítja a számunkra a legmegbízhatóbban, hogy hol erősebb, hol halványabb vonallal tegyük pontosabbá, kifejezőbbé, amit ábrázolunk. Sőt, még a kísérletezgetést is lehetővé teszi, hiszen ha valami nem sikerült olyan jól, akkor egy erősebb vonallal felülrajzolhatjuk, de ki is radírozhatjuk.

A kravátlitól a mintás nyakkendőkig

Tudomány
„Vettél kravátlit?” – ez a kérdés még a múlt század első felében is gyakran elhangzott az aggódó szülők vagy feleségek szájából, minden olyan helyzetben, amelyben a család egy ifjú férfitagjának illett elegánsan felöltöznie. Az ifjú férfiak azonban akkorra már nem mindig szerették a szóban forgó ruhadarabot magukra venni. Inkább nyűgnek, kényelmetlenségnek érezték ezt a ruhadarabot, nyáron pedig szívesebben hagyták volna nyitva az ingük nyakát. Ezt azonban még sokáig nem tehették meg, mert a kravátli, magyarul a nyakkendő még sokáig hozzá tartozott a férfiak kötelező „komolyságához”.

A fonográfról

Tudomány
Ha végignézünk a mai hangrögzítőnkön, azt látjuk, hogy egyre gyorsabban válnak múzeumi tárgyakká azok az eszközök, amelyeket pedig nemrég még nagyon sokan használtak. Az mp3-mas és az ahhoz hasonló lejátszók terjedésével szinte már a CD-lejátszók is kezdenek el-eltünedezni. Hát még a fonográfok! Pedig ezek a maguk idején valósággal forradalmasították az európai kultúrát, éspedig egyszerre több területen is.

A fakutyától a fakutyáig

Tudomány
Amikor télen már elég vastag rétegben befagy a tavak vize, az emberek többnyire korcsolyákkal és szánkókkal mennek rá, hogy szórakozzanak és élvezzék a friss levegőn a csúszkálást. A modern, gyári szánkókat azonban csak a múlt század óta láthatjuk, ezt megelőzően a fakutya nevű szánkóféle volt használatban. Ügyesebbek talán ma is vállalkoznak arra, hogy pénz híján deszkákból és kisszékekből, esetleg kispadokból fakutyát eszkábáljanak, és azon lökjék előre magukat, vagy tologassák egymást.

A betlehemi csillag

Tudomány
Jézus Krisztus születését már az Ószövetségben is összekötötték egy csillaggal – "Csillag származik Jákóbból, és királyi pálca támad Izráelből" (4Móz 24,17) –, de ott más értelemben, mint később, az Újszövetségben. Ez utóbbiban a csillag nem magát Krisztust jelképezte, hanem azt az égi jelzést jelentette, amely a világ legnagyobb királyának megszületésére utalt, és amelynek nyomában a napkeleti bölcsek (más leírások szerint: pásztorok) eljutottak hozzá, Betlehembe. Az égi jelenség azonban a mai napig izgatja a csillagászokat, hiszen az, hogy mit tudunk az akkori égboltról, sok esemény értelmezését vagy pontosítását is befolyásolja.

Madonna a kis Jézussal

Tudomány
Karácsonykor a betlehemes képek mellett előtérbe kerülnek azok a festmények is, amelyeken Mária szerepel a gyermek Jézussal. A Madonna-képek története a kereszténység legrégebbi idejéig nyúlik vissza, hiszen ez az a látvány, amelyben a legtöbb ember önmagát is felismerheti, akár anyaként, akár kisgyerekként. A korai időkben azonban a képeken ábrázolt beállítások alig-alig hasonlítottak az emberi közegben megszokott helyzetekre, amelyekben természetes az ölelés, a gyengédség és az intimitás.

Síelés télen-nyáron

Tudomány
A hó födte vidékeken a legcélszerűbb sílécekkel közlekedni, hiszen a cipőnk talpánál nagyobb felület a biztonságunkat és a gyorsaságunkat is növeli. Nem véletlen, hogy a Föld északi területein hamar megjelentek a lábbelik talpának meghosszabbításai. Először nádfonadékokat kötöztek a nyestbőrrel befedett csizmatalpakra, majd nagy testű állatok csontjaiból készítettek hosszabb sítalpakat, amelyeket bőrszíjjal erősítettek föl a lábukra. A fa csak később jelent meg a sítalpak alapanyagaként. Érdekes, hogy az északi országok mellett Kínában is maradtak feljegyzések a síelés gyakorlatáról. A legrégebbi történész pedig, aki írt a témáról, a bizánci Procopius volt.

Újonnan fölfedezett élőlények

Tudomány
Közeledik az év vége, amely egyúttal az összegzések időszaka is szokott lenni. Ideje tehát azt is összegezni, hogy vajon a kutatóknak hány új faj fölfedezésével sikerült gazdagítaniuk a természetről alkotott ismereteinket. Ha ezt meg akarjuk tudni, akkor a Nemzetközi Fajfelfedezési Intézet adataihoz kell fordulnunk. Igaz, ők mindig májusban szoktak közzé tenni egy összegzést, az előző évben felfedezett fajokról. Azért ekkor, mert ezt a rendszertan atyjának tekintett, svéd botanikus, Linné tiszteletére teszik, akinek május 23-dikán volt a születésnapja. Ezért az idei év fölfedezettjeinek listáját majd csak 2015 májusában olvashatjuk, de éppen ezért érdemes a tavalyi lista szereplői közül legalább néhánnyal megismerkednünk. Hiszen még néhány hónap, és a következők máris elhalványítják ezek hírét.

Versenyművek

Tudomány
Klasszikus zenei koncertek plakátjain gyakran látni a „zongoraverseny” vagy a „hegedűverseny” megjelölést. Sokan szó szerint veszik a kifejezést, és úgy képzelik, hogy a színpadon ilyenkor tényleges versenyzés zajlik, zongorák illetve hegedűk között, és ennek során valamelyik hangszer győz a végén. Annyiban indokolt az elképzelés, hogy a versenyművek zenéjében ott van a versengés szelleme is, de ez természetesen nem valóságos verseny. Inkább olyan párbeszéd, amelyben egy szólóhangszer és a mellette lévő zenekar felváltva világítja meg, részletezi, fokozza fel vagy csendesíti le, mutatja be másféle megközelítésben azt az érzelmet-gondolatot, amelyet a zene egy-egy tétele fölvet.
Régebbi írásaink




A honlapot a JÁTÉK-TANULÁS-TUDÁS Közhasznú Alapítvány üzemelteti.
Adószám: 18199978-1-42, cégjegyzékszám: 16.Pk.60.171./2009/2, sorszám 10.817.
Kapcsolat | Impresszum