Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Egy különleges nehézfém: a higany

Tudomány
2009 óta az EU-ban tilos higanyos hőmérőket forgalmazni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden háztartásból vagy kórházból azonnal eltűntek volna a régi lázmérők, de a továbbiakban már nem gyártanak ilyet. A higanyos lázmérők azon alapultak, hogy a higany folyékony és arányos térfogatváltozással reagál a hőmérsékleti különbségekre. Így egy vékony, zárt csőbe helyezve, egy rögzített skálán könnyen mérhető, hogy hány C-fokos hőre utal a megnövekedett térfogata, más szóval a tágulása.

Hálók

Tudomány
Néhány évtizede még a mindennapi élet gyakori részei voltak a hálók, mint használati tárgyak. Aki nem fonott kosárral ment vásárolni, az ún. neccet, hálóból varrt bevásárlószatyrot vitt magával (ezt szépnek ugyan nem mondhattuk, de tartós és rugalmas volt, amellett üresen kis helyen elfért, akár a zsebben). Sokan a frizurájuk épségét is hajhálóval igyekeztek megőrizni. Egy ideig a nők körében a neccharisnya, vagyis a nagy lyukakkal szőtt, többnyire fekete harisnya volt a divat. Mára a divatban csak a háló jellegű csipkekabátkákban látjuk viszont, mindennapos eszközként pedig szinte csak a halászok használnak hálót. A többség inkább elvont fogalomként találkozik vele, a matematikában, a csoportlélektanban („kapcsolati hálók”) vagy a világháló használatakor. De honnan is vette az ember az ötletet?

Extrém élőhelyek a Földön

Tudomány
Az extrém azt jelenti: szélsőséges, rendkívüli. Földünkön több olyan terület is van, amely ezzel a szóval jellemezhető, és ahol emiatt sokkal nehezebb az élőlényeknek megmaradniuk, mint másutt. Most az Európai Geotudományi Unió folyóirata, a Biogeosciences arról számolt be, hogy a tudósok az eddig ismerteknél is szélsőségesebb, szinte holtnak nevezhető zónákra találtak, az Atlanti-óceánban. Itt az oxigén szintje az eddigiekben mért szinteknél hússzor alacsonyabbnak bizonyult, ezért ez a térség a legtöbb élőlény számára élhetetlen környezetet jelent. De vajon melyek az egyéb, szintén nehéz körülményeket teremtő helyek a Földön és milyen életformák alkalmazkodtak ezekhez?

Egy űrszonda halálára

Tudomány
2015 áprilisában a NASA bejelentette, hogy mivel a 11 éve működő Messenger űrszonda elhasználta a hajtóanyagát, ezért úgy irányítják, hogy április 30-án becsapódjon Merkúr felszínébe. Ez azóta meg is történt. Az űrszonda több mint 3,91 kilométeres másodpercenkénti sebességgel zuhant be a bolygóba, a Földről nézve annak az átellenes oldalán, így el is tűnt a szemünk elől. Legközelebb csak 2024-ben lesz esélyünk látni, amikor majd odaér az európai–japán együttműködésben készült BepiColombo űrszonda, és képeket küld a becsapódás területéről. Ha láthatóvá válnak a szonda maradványai, ez abban is segítheti a szakértőket, hogy jobban megismerhessék a Messenger által a Merkúron észlelt, szokatlanul gyors eróziós folyamatokat.

Drónok

Tudomány
Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájának színterén, Veronában ma bármelyik kellemes estén megtörténhet, hogy egy sétálgató szerelmespár fejére egyszer csak vörös rózsák hullanak az égből. Természetesen nem maguktól, hanem egy rejtett helyről rádióhullámokkal irányított, repülő szerkezetről. Az olasz városban ugyanis külön központot tartanak fenn azért, hogy az onnan irányított drónokkal szerezzenek örömet a szerelmeseknek.

Az életmentő inzulin injekció

Tudomány
Kilencvenkét éve, 1923. április 15-én került forgalomba a cukorbetegek számára életmentő inzulin. Addig a cukorbetegség sok szövődménnyel és korai halállal járó betegségként szedte az áldozatait, igen nagy számban. Az első inzulin-injekciót 1921. július 27-dikén adta be Frederick Banting kutató egy fiatal betegnek, az utolsó pillanatban. A beteg akkora már csonttá-bőrré fogyva feküdt az ágyban, de az ettől kezdve rendszeresen megkapott inzulintól visszatérhetett az életbe.

Egy magyar kisfiú múmiája

Tudomány
Új, különösen izgalmas kiállítás nyílt meg a Magyar Természettudományi Múzeumban, Múmiavilág címmel. A kiállítás egyik, minden bizonnyal legmegrázóbb darabja egy magyar kisfiú bebalzsamozott teste, amelyet több mint száz éve őriz a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, és amelyet a kiállítás alkalmával most átszállítottak a másik múzeumba.

Az ókori színházakról

Tudomány
A hetvenes évek végétől március 27-dikén a színházakat és színészeket ünnepeljük – ez a színházi világnap. Eredete egy 1957-es eseményre nyúlik vissza: annak az évnek a márciusában nyílt meg Párizsban a Nemzetek Színháza, amely hosszú időn át a világ minden tájáról fogadta a kiemelkedő színházi produkciókat. A világnap dátumát pedig később ennek emlékére határozták meg. A világnap apropójából érdemes visszatekinteni arra a korszakra, amelyben megszülettek a dramatizált játékok első színterei.

A Down-szindróma világnapján

Tudomány
2006-tól március 21. a Down-szindróma világnapja (angolul World Down Syndrome Day, WDSD). Ilyenkor a világon mindenütt vidám, színes rendezvényeket tartanak, elsősorban azért, hogy megerősítsék: az embereket nem választhatják el egymástól a sorsszerű adottságaik. Még az olyan betegségeik sem, amelyek az élet egy-egy területén korlátozzák őket. Ilyen sorszerű adottság a Down-szindróma is, amelynek következményeit azonban egyre inkább enyhíteni tudja mind a tudomány, mind a társadalom. Mára rengeteg, olyan Down-szindrómás felnőtt dolgozik és végez teljes értékű munkát, akinek sorstársai a múlt század közepén még esetleg zárt intézetekben szenvedték volna végig az életüket, és hamarabb meg is haltak. Külföldön egyre többen végeznek kreatív munkát és vállalnak vezető szerepet is, így például van közöttük ruhatervező, különféle szakterületeken dolgozó tanár, cégvezető, riporter és polgármester is.

Elfelejtett képek a szavak mögött

Tudomány
Mint minden nyelvben, a miénkben is rengeteg az olyan kifejezést, amely ugyan erős képet tartalmaz – pl. „vesszőfutásra kényszerült”, „köntörfalazni kezdett”, „nyeli az éhkoppot” –, de mi mégsem gondolunk feltétlenül az eredeti képre, mert már sokkal általánosabb, elvontabb értelemben használjuk a kifejezést. Ugyanakkor mégis érdekes lehet, hogy vajon mi is volt eredetileg az ilyen kifejezések mögött.

Megjöttek a koalák!

Tudomány
Március hatodikától látható lesz az a két koala, amely már egy héttel azelőtt megérkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe (egyszerűen szólva az Állatkertbe), ám amelyet az érkezése után karanténban kellett elhelyezni. A karantén, más szóval vesztegzár azt jelenti, hogy egy ideig másoktól elzárva, az esetleges káros behatásoktól védve, különleges figyelemmel gondozzák ezeket az állatokat. A koalák esetében a szokásosnál is fontosabb a karantén, hiszen ezek az állatok egyedülállóan érzékenyek.

A kivi és a kivi

Tudomány
A „kivi” név két dolgot is jelöl: egy gyümölcsöt és egy madarat. Eredetileg mindkettőt W-vel írták, de idővel a megszokás elmagyarosította a nevüket. Kérdés azonban, hogy vajon van-e köze egyáltalán a két dolognak egymáshoz, és ha igen, akkor mi volna az.

Szabad szappanozni

Tudomány
„Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni / Szabad az én galambomnak egy pár csókot adni!” – a gyerekdalt sokan ismerik, ma már a szappant sem kevesen, de azt bizony nem tudjuk, hogy pontosan mióta is használja az emberiség a szappant, mosakodásra és a ruhák megtisztítására.

A csipke

Tudomány
Mintha csak az évszázadok mélyéről lépnének elő: a romantikus rajzfilmek lányalakjain ismét gyakran látunk csipkével díszített ruhát. De ugyanígy a hétköznapi viseletben is divatossá váltak az áttört mintájú kabátkák, sőt, a csipkemintás harisnyanadrágok is. Ma persze ezek többsége géppel készül és így a hatás nem is mindig lehet azonos az eredetivel. Az igazi csipke nem nélkülözheti a kézimunkát.

A karikatúráról

Tudomány
Nemrég Párizsban néhány, dzsihadista fanatikus megölte a Charlie Hebdo című, karikatúrákat közlő lap majdnem teljes szerkesztőségét. A véres merénylet kapcsán a teljesség igénye nélkül érdemes fölidézni, hogy vajon mióta is létezik karikatúra, és hogyan alakult a története Európában, azon belül Magyarországon.

Ceruza, radír

Tudomány
Bár a számítógép terjedésével egyre ritkábban használunk tollat-ceruzát, de ha rajzolni szeretnénk, mégiscsak ez utóbbiakat vesszük elő. Ha pedig árnyaltabb vonalakkal szeretnénk valamit megörökíteni a papíron, akkor a ceruzáért nyúlunk. Ez a több évszázada rendelkezésünkre álló eszköz biztosítja a számunkra a legmegbízhatóbban, hogy hol erősebb, hol halványabb vonallal tegyük pontosabbá, kifejezőbbé, amit ábrázolunk. Sőt, még a kísérletezgetést is lehetővé teszi, hiszen ha valami nem sikerült olyan jól, akkor egy erősebb vonallal felülrajzolhatjuk, de ki is radírozhatjuk.

A kravátlitól a mintás nyakkendőkig

Tudomány
„Vettél kravátlit?” – ez a kérdés még a múlt század első felében is gyakran elhangzott az aggódó szülők vagy feleségek szájából, minden olyan helyzetben, amelyben a család egy ifjú férfitagjának illett elegánsan felöltöznie. Az ifjú férfiak azonban akkorra már nem mindig szerették a szóban forgó ruhadarabot magukra venni. Inkább nyűgnek, kényelmetlenségnek érezték ezt a ruhadarabot, nyáron pedig szívesebben hagyták volna nyitva az ingük nyakát. Ezt azonban még sokáig nem tehették meg, mert a kravátli, magyarul a nyakkendő még sokáig hozzá tartozott a férfiak kötelező „komolyságához”.

A fonográfról

Tudomány
Ha végignézünk a mai hangrögzítőnkön, azt látjuk, hogy egyre gyorsabban válnak múzeumi tárgyakká azok az eszközök, amelyeket pedig nemrég még nagyon sokan használtak. Az mp3-mas és az ahhoz hasonló lejátszók terjedésével szinte már a CD-lejátszók is kezdenek el-eltünedezni. Hát még a fonográfok! Pedig ezek a maguk idején valósággal forradalmasították az európai kultúrát, éspedig egyszerre több területen is.

A fakutyától a fakutyáig

Tudomány
Amikor télen már elég vastag rétegben befagy a tavak vize, az emberek többnyire korcsolyákkal és szánkókkal mennek rá, hogy szórakozzanak és élvezzék a friss levegőn a csúszkálást. A modern, gyári szánkókat azonban csak a múlt század óta láthatjuk, ezt megelőzően a fakutya nevű szánkóféle volt használatban. Ügyesebbek talán ma is vállalkoznak arra, hogy pénz híján deszkákból és kisszékekből, esetleg kispadokból fakutyát eszkábáljanak, és azon lökjék előre magukat, vagy tologassák egymást.
Régebbi írásaink




A honlapot a JÁTÉK-TANULÁS-TUDÁS Közhasznú Alapítvány üzemelteti.
Adószám: 18199978-1-42, cégjegyzékszám: 16.Pk.60.171./2009/2, sorszám 10.817.
Kapcsolat | Impresszum