A bolygók és az űrutazás Divat Kígyók Kutyák Mi MICSODA Junior - Felfedezőúton a természetben Mi MICSODA Junior - Bálnák és delfinek Mi MICSODA Junior - Az ókori Egyiptom
Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A leghíresebb magyar orvos: Semmelweis Ignác

Tudomány
1865. augusztus 13-dikán halt meg az a rengeteget támadott, de annál elszántabb orvos, Semmelweis Ignác, akit az anyák megmentőjeként tartunk számon. Életének legfőbb tanulsága az, hogy ha valaki hallgat az ösztöneire, jó megfigyelő és az összefüggéseket is könnyen meglátja, akkor nem is kell feltétlenül mindent tudnia az általa vizsgált folyamatról – elég, ha kitartóan ragaszkodik a fölismeréseihez. Semmelweis orvosi pályájának elején még nem ismerték a mikroszkopikus kórokozókat, ezért ő még nem bizonyíthatta, hogy elméleti alapja is van annak, amit állít. Mégsem adta fel, hogy a tapasztalatai alapján cselekedjen, és kortársai tiltakozásai ellenére bevezesse azt a fertőtlenítő eljárást, amely nélkül ma már nem létezhetnek orvosi vizsgálatok.

Villanyrendőrök: száz éve szabályoznak és figyelmeztetnek

Tudomány
Száz éve, 1914. augusztus 5-én gyulladtak ki elsőként azok a jelzőfények az amerikai Clevelandben, amelyek az addigra jelentőssé váló autóforgalmat voltak hivatottak szabályozni és ezzel biztonságosabbá tenni. Az első lámpákon még csak piros és zöld fény világított, viszont volt mellettük egy csengő, hogy aki még nem szokta meg a lámpák jelenlétét, az is odafigyeljen. A ma is ismert, három színt használó lámpa hat év múlva került ki az utakra.

Széna vagy szalma?

Tudomány
Ezt a régi szólást olyankor szoktuk használni, amikor már meguntuk a bizonytalankodást, és felszólítjuk a másikat: döntsd el végre, hogy melyik válasz az igaz – ez vagy az? Ám előfordulhat, hogy miközben a szóban forgó kérdésben biztosan tudunk dönteni, abban, hogy valójában mi is a különbség a széna meg a szalma között, bizonytalanok vagyunk. Mi is a különbség? Mi a széna és mi a szalma?

Augusztus 1.: a magyar forint napja

Tudomány
1946. augusztus 1-jén egy hatalmas infláció (pénzromlás) után vezették be Magyarországon ismét a forintot. Akkor a kisgazdapárti Dinnyés Lajos vezette, koalíciós kormány volt hatalmon, amelyen belül az MKP (Magyar Kommunista Párt) nyújtott be javaslatot a pénzrendszer szanálására ill. új pénz bevezetésére. Ez a háború után különösen nehéz és összetett feladat volt. A minisztertanács a javaslatot május elsején fogadta el. Ekkor indult meg az a három hónapos munka, amelyben szakértők részvételével valamint a Gazdasági Főtanács irányításával megteremtették az új pénz bevezetésének feltételeit.

Magyar gőzmozdonyok

Tudomány
Kilencven éve, 1924 nyarán kezdte meg a szolgálatot a magyar gőzmozdonyok leghíresebb típusa, a 424-es, amely több generáció utazási élményeinek főszereplőjévé, sőt, irodalmi művek és dalok „főhősévé” is vált. Első példánya (424.001), amely ma a Közlekedési Múzeum díszhelyén áll, kalandos életúton ment keresztül. Megszületésekor Budapesten, a MÁV Ferencvárosi Fűtőházának tagjaként dolgozott, a legnehezebb tehervonatok továbbítójaként. 1931-től azonban már elsősorban a balatoni nyaralókat szolgálta ki, a Nagykanizsai Fűtőháznál. A második világháború során Jugoszláviába került és a Zágrábi Fűtőház tagjaként pöfögött az ottani síneken, 1978-ig, amikor „nyugdíjazták”. Magyarországra azonban csak 1997-ben került vissza, a Horvát Vasúttal való megegyezésnek köszönhetően.

A delfin és amit szimbolizál

Tudomány
Nyár van, és ilyenkor sokan igyekeznek egy-egy delfináriumba is eljutni, ahol különféle produkciók során kiélvezhetik a delfinek és az ember sajátos kapcsolatát. Delfináriumok csak nemrég óta vannak, a delfinekkel való kapcsolatunk azonban ősrégi, így ez a tengeri emlős sokféle módon bevonult a kultúránkba, a művészetünkbe, sőt, a tudományunkba is, hiszen egy csillagkép szintén őrzi a nevét. Sokan az ékszereik között is szeretnek kis delfinfigurákat látni.

Régi, magyar csokigyártók

Tudomány
Néhány éve megszokottá vált, hogy a boltok árukínálatában visszatértek olyan, régi csokoládé nevek, amelyeknek hosszú ideig a hírét sem hallhattuk. Ilyen pl. a Melódia szelet, a Korfu szelet és desszert, vagy a Százszorszép is. Ezek mindegyike a hazai csokoládégyártás fénykorát idézi fel a számunkra, és úgy, hogy néhány régi céget is újraindítottak.

Média, „médeia”, meditáció

Tudomány
Gyakran halljuk, hogy a nyilvánosságban megszólalók a „médea” szót használják a „média” helyett. Nemrég pedig egy televíziós műsorvezető arról beszélt, hogy nem tudja pontosan, van-e összefüggés a „média” és a „meditáció” szavak jelentése között. Nem árt tehát tisztázni, hogy mi is a helyzet ezekkel a kifejezésekkel.

Száz éve tört ki az első világháború

Tudomány
1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse (I. Ferenc József császár és király öccse) feleségével együtt Szarajevóba utazott, hogy megnézzen egy boszniai hadgyakorlatot. A hadgyakorlatnak és a látogatásnak az volt a célja, hogy demonstrálja a Monarchia erejét a feszültségekkel terhelt Balkánon, ahol a Habsburgok boszniai hatalmának 1908-as megerősítése felkorbácsolta az amúgy sem gyenge nacionalista indulatokat. És bár az uralkodóház még hat évvel később is magabiztos volt, a látogatás tragédiába torkollt: a trónörököst megölték.

Tengeri sünök a hegytetőn

Tudomány
Egy magyar tudós, Dulai Alfréd is részt vett azon az izgalmas kutatáson, amely nemrég zajlott le Salzburg közelében, az Északi Mészkőalpok területén. A brit, luxemburgi, magyar, német, osztrák és svéd paleontológusokból álló nemzetközi kutatócsoport Glasenbach lelőhelyen dolgozott azon, hogy az ott előbukkanó, 180 millió éves tengeri üledékes kőzetekben vizsgálja meg a föllelhető, megkövesedett mélytengeri élőlényeket. Munkájuk során mintegy 70 különböző mélytengeri fajt különítettek: különböző tüskésbőrűeket, pörgekarúakat és csigákat.

A torták története

Tudomány
Akinek június elsején van a születésnapja, annak bizony meg kell osztania ezt az ünnepet a tortájával – ez a nap ugyanis a torta világnapja! De mióta létezik torta, mióta égnek rajta gyertyák és mit szimbolizálnak?

A vérvörös csütörtök története

Tudomány
Május 23-dika Magyarország történelmében és irodalmában egyaránt emlékezetes dátum. Az azóta vérvörös csütörtökként emlegetett, 1912-es májusi napon a munkások első, nagyszabású tüntetése zajlott le, amelyen a hadsereg addig szokatlan erőszakossággal lépett fel. Az esemény mind a munkások helyzete, mint az állami erőszak felvillantása miatt megrázó erővel hatott a társadalom iránt felelősséget érzők számára.

Vasco da Gama sikeres útja Indiába

Tudomány
A 15-dik század második felében Spanyolország és Portugália állama egyként nagy erőkkel támogatta a földrajzi felfedezéseket. A technika és a tudomány fejlődése mellett az is sarkallta őket, hogy Európában egyre nagyobb volt az igény a nemesfémekre és a különlegesebb fűszerekre. A két ország uralkodói versengtek abban, hogy melyikük tengerészei tudnak egyre több tengeri utat bejárni, új földrészeket felfedezni és ezzel a gyarmatosítást is segíteni. A felfedezők között volt a portugál származású Vasco da Gama is, aki 1497 júliusában indult el, hogy végighajózza az új kereskedelmi lehetőségeket is ígérő utat, Indiáig. 1498. május 20-dikán be is futott Calicut város kikötőjébe. Ezzel Európa előtt is ismertté vált az Indiába vezető vízi út lehetősége.

Húsz éves a Csalagút

Tudomány
Éppen húsz évvel ezelőtt, 1994. május 6-dikán nyílt meg a Csalagút, vagyis a Franciaországot és Nagy-Britanniát összekötő "Channel Tunnel". A La Manche csatorna alatt futó alagút csaknem hat éven át épült, és kilenc milliárd fontba került. De megérte az árát, hiszen így végre közvetlen összeköttetés jött létre az Egyesült Királyság és Franciaország között. Ennek szimbolikus jelentőségére utalva valaki később szellemesen a „Híd a La Manche alatt” nevet adta a létesítménynek. Az ünnepélyes megnyitón részt vett az angol királynő, II. Erzsébet és az akkori francia köztársasági elnök, Francois Mitterrand is.

Ami a Dózsa-féle felkelést lehetővé tette

Tudomány
Ötszáz évvel ezelőtt zajlott le az a különösen nagy kiterjedésű és több szempontból is sajátos parasztháború, amely a Dózsa-féle felkelés néven vonult be a történelemkönyvekbe. A felkelés legfőbb jellemzője, hogy egy eredetileg merőben más célból megszervezett hadjáratot változtatott kifejezetten antifeudális harccá: egy török elleni hadjáratból vált a nemesség elleni háborúvá. Itt most azt nézzük meg röviden, hogy vajon mi alapozta meg ennek a lehetőségét.

Ella Fitzgerald, 97

Tudomány
Ha élne, 2014. április 25-én a kilencvenhetedik évét fejezné be a „jazzéneklés nagyasszonya”, Ella Fitzgerald. 1996 óta azonban a születésnapja már csak emlékezést jelenthet. Ám biztosak lehetünk benne, hogy három év múlva, a századik nagy ünnep lesz a világon, hiszen Fitzgerald igazi művész volt, aki az elsöprő erejű rock-korszak kezdetén is meg tudta őrizni kiemelt helyét. Hangjára milliók emlékeznek. Budapesten először 1968. február 29-én adott koncertet, a Tee Carson trió kíséretével. Másodszor 1970. május 20-án járt a fővárosban. Mindkét alkalommal az Erkel színházban lépett fel, ahol a pótszékeken is ültek. Az 1970-es koncertről rádió- és TV felvétel is készült, ám a rajongók csak a rádióban hallhattak egy-egy számot, a tévében a koncertet nem adták le. A rádiófelvétel alapján jóval később, 1990-ben, egy külföldi, Ella in… (Hamburg, London, Rome stb.) című sorozat keretein belül megjelent egy CD, Ella in Budapest, Hungary címmel.

Madame Tussaud panoptikuma és a többiek

Tudomány
Április 16-án emlékezik meg a világ Anna Marie Tussaud (ejtsd: tüszó) haláláról. Az 1761 és 1850 között élt Tussaud London egyik legnagyobb látványossága, a Madame Tussaud panoptikum létrehozója volt. Ennek sikere általában is népszerűvé tette a panoptikumokat, amelyek ma már a világ minden részén láthatóak, a legkülönfélébb tematikákkal.

A régi könyvtárak világa

Tudomány
A Könyvtáros Egyesületek kezdeményezésére április 14-dikén igen sok országban megtartják a könyvtárosok világnapját, azzal a céllal, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a ma is működő könyvtárak nyújtotta értékekre és a könyvtárosok áldozatos munkájára. A könyvtárosi munka ma már egyetemi diplomához kötött szakma, és merőben másfajta tudást igényel, mint egykor, a könyvtárak születésének idején.

Az egyik legnagyobb mesemondó: Andersen

Tudomány
Április 2-án világszerte megemlékeznek az 1805-ben ezen a napon született Hans Christian Andersenről, a dánok leghíresebb költőjéről és meseírójáról. 1967 óta az ő tiszteletére rendezik meg minden évben a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját (International Children's Book Day). Emellett a Nemzetközi Gyermekirodalmi Szervezet (IBBY) 1956-ban megalapította az Andersen-díjat, amellyel a gyerekek számára alkotó írókat és illusztrátorokat jutalmaznak. 2004-ben egy magyar grafikus, Rényi Krisztina kapta meg az Andersen-diplomát.
Régebbi írásaink




A honlapot a JÁTÉK-TANULÁS-TUDÁS Közhasznú Alapítvány üzemelteti.
Adószám: 18199978-1-42, cégjegyzékszám: 16.Pk.60.171./2009/2, sorszám 10.817.
Kapcsolat | Impresszum