Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Amikor Galilei könyvét is hamisítják

Tudomány
A technika fejlődése és a kereskedelem színesedése nemcsak az emberiség jólétét szolgálja, hanem sajnálatos módon azt is, hogy az embereket sikeresen be lehessen csapni a legkülönfélébb hamisítványokkal. Ezek közé tartoznak a hamis könyvek is, amelyek azonnal megjelentek, mihelyt a könyv is értékes áruvá vált a piacokon.

Lavoisier méltatlan halála

Tudomány
Tudósok, felfedezők a legritkább esetben végzik bitófán vagy guillotin alatt, hiszen a civilizált világ jól tudja: nélkülük nehezen lenne fenntartható maga a civilizáció. Olykor mégis akadnak kivételek, mint amilyen a tudomány egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb alakja, Lavoisier (ejtsd: lavoázié) is volt. Őt ugyanis a francia forradalom terrorba forduló szakaszában bírósági úton elítélték és a nyílt színen kivégezték. A vád azonban a legkevésbé sem a tudományos munkáját érintette: az adószedői tevékenysége miatt fogták perbe. Ugyanakkor a bírósági tárgyalások során állítólag mégis elhangzott az a mondat, amely szerint „a forradalomnak nincs szüksége tudósokra”, és amely egyébként a diktatúrákat szokta jellemezni.

Minek köszönhetjük Pompeii romváros létét?

Tudomány
Mint az közismert, az Olaszország déli részén fekvő Pompeiit (közismert nevén: Pompeji) 79-ben a Vezúv kitörése teljes egészében elpusztította. Ám mivel később több szakaszban is dolgoztak régészek a területen, ma egy teljes egészében feltárt romvárosba látogathatnak el az érdeklődők. A 66 hektárt felölelő terület a világ legnagyobb összefüggő romvárosa, amely 1997 óta az UNESCO Világörökség listáján is ott van, és amelyet évente több mint kétmillió turista néz meg. Állapotának megőrzése azonban komoly gondot jelent. Mára több épületét is az összeomlás fenyegeti, és a romok megmentése csak nemzetközi együttműködés révén lehetséges. Szerencsére a világban sokan tudják, hogy milyen nagy a jelentősége a feltárt leletek megőrzésének, ezért Pompeii remélhetőleg nem fog másodszorra is elpusztulni.

Kinek a nevét őrzik a mecénások?

Tudomány
Bár ma már inkább a szponzor szót használják az olyan személyek vagy intézmények megnevezésére, amelyek támogatást nyújtanak egy másik szervezetnek vagy magánszemélynek, hosszú ideig mecénásnak hívták a nagylelkű adományozókat. És bár mindkét szó a latinból ered, van köztük egy jelentős különbség: a szponzor egy igéből származik – az „ígéretet tesz, eljegyez, kezeskedik” jelentésű „spondere, sponsum”-ból –, mígnem a mecénás személynévből vált köznévvé. Ez a szó ugyanis egy római politikus, Gaius Maecenas alakját őrizte meg.

Parfümök és kölnik

Tudomány
Az illatoknak mindig nagy szerepük volt az emberek életében, amit azután a 18-dik század egyre nyitottabbá váló világa még tovább is erősített. Ekkor jelentek meg Európában a kiemelt szerepű és önálló áruként készített-árusított illatszerek: a parfümök és kölnivizek. Amelyek gyártása pedig mára jelentős iparággá vált.

Szokatlan cipők

Tudomány
Bár a lábbelink formája, színe és díszítése folyamatosan változik a divatok változásaival együtt, van néhány cipő, amelyet nem pusztán a divattervezők fantáziája alakított speciális formájúvá. Ilyen az ókorban használt, színházi koturnusz vagy a főként Hollandiára jellemző, hétköznapi fapapucs, de ide sorolhatjuk az eső ellen hordott kalocsnit/kalucsnit is.

Sztetoszkóp, fonendoszkóp

Tudomány
Bár mára egyre korszerűbb műszerek váltják fel az orvosok jól megszokott vizsgálati eszközeit, de azért még nem vált teljesen ismeretlen fogalommá a sztetoszkóp vagy a fonendoszkóp, amely hosszú ideig szimbolizálta az orvosi hivatást.

Hányféle „mézgyár” működik a természetben?

Tudomány
A mézet az ember a természettől, konkrétan a méhektől kapta ajándékba, és hosszú ideig ez volt az egyetlen édesítőszere. Már a kőkorszakban is ismerte, amit egyebek közt egy 16 000 éves spanyolországi sziklarajz is bizonyít. Ezen egy lépesmézet gyűjtögető embert, egy mézvadászt látni. Hasonló sziklarajzokat Ausztráliában is találtak. Később a tudatos, tervezett méhészkedés is megjelent, amelynek első nyomaira Anatóliában bukkantak rá, az i.e. 7. évezredből. A szakmává fejlődő méhészkedés révén a méz egyre értékesebb termékké is vált, és a kereskedés megjelenésekor az igen jó árú élelmiszerek közé tartozott.

Mióta különleges szám a tízes?

Tudomány
Ha egy futballistán 10-es számú mezt látunk, biztosak lehetünk benne, hogy ez azt jelzi: az illető a legjobb csatárok közé tartozik. (A magyarok közül pl. Puskás Ferenc is ilyet hordott.) A politikában a középkori Velencei Köztársaságban működő Tízek Tanácsa emelte ki ezt a számot, az irodalomban viszont a magyarországi fiatal írók hozták létre a Tízek Társaságát, az 1840-es évek második felében. De a tízzel a vallások világában is találkozhatunk: Mózes tíz parancsolatot kapott Jahvétől, és Buddha is tíz szabályt ír elő, illetve tíz, kizárást maga után vonó bűnt sorol fel a szerzetesnövendékek számára. Az, hogy az embernek tíz ujja van a kezén, valószínűleg belejátszott abba, hogy a tíz ősidők óta kiemelt figyelmet kapott.

Az anglikán egyház születése

Tudomány
Az egyház és a politika közti viszonyok történetének egyik legbizarrabb eseménye VIII. Henrik angol király nevéhez fűződik. Ő volt az, aki kifejezetten egy magánügye, a feleségétől való válása miatt borította fel országa addigi egyházi kötődéseit, és fokozta fel ezzel a vallási feszültségeket is.

Korrupció, mutyi, panama

Kisebb-nagyobb üzleti vállalkozások kapcsán gyakran halljuk, hogy a dolgokat mutyizással intézték el, a résztvevői korruptak voltak vagy panamát lehet sejteni az ügyleteik mögött. A történelem során több politikusnak is le kellett mondania vagy börtönbe is kellett vonulnia, amiért részt vett valamilyen mutyiban, korrupcióban vagy panamában. De vajon honnan jöttek ezek a szavaink?

Unikornis és Pegazus

Tudomány
Újabban nemcsak felfújható delfinekkel vagy tukánokkal mehetünk be a Balatonba, hanem olyan, misztikus lényekkel is, mint amilyen például az unikornis és a Pegazus. Amelyek pedig a legkevésbé sem vízi állatok, hiszen lovak, amelyek azonban meglehetősen régóta vannak jelen a kultúránkban.

Különleges és olykor veszélyes repülőterek

Tudomány
Aki utazott már repülőgéppel, annak a fejében a repülőtér egy nyüzsgő, ám önmagában semmiféle veszélyt nem hordozó, tágas terület, amelyről több, szinte beláthatatlanul hosszú kifutópályán gurulnak a felszálláshoz készülő, vagy éppen landoló gépek. Vannak azonban repülőterek, amelyek látványa meg sem közelíti ezt a képet, sőt, ezek éppen attól izgalmasak, hogy ha kisebb-nagyobb mértékben is, de veszélyesek.

A szőlő szimbolikus jelentései

Tudomány
„Ősszel érik babám a fekete szőlő” – kezdi mondandóját a szőlőérés képével az egyik népdalunk, jelezve, hogy a szőlő (és persze a belőle készült bor is) hozzá tartozik az őszhöz és szerves része az életünknek. Ahogyan már az ókorban is az volt, sőt, kiemelkedve a növények közül több minden szimbólumává is vált.

Egy száz éves matematikus: Katherine Johnson

Tudomány
2018. augusztus 26-án töltötte be századik életévét a NASA egyik legjelentősebb matematikusa-fizikusa, Katherine Johnson. Az ő életútja nemcsak azért érdekes, mert kiemelkedő űrprogramokban vett részt, ahol az ugyancsak kiemelkedő tudásával vált nélkülözhetetlenné, hanem mert a pályakezdésekor egyszerre kétféle előítéletességgel is meg kellett küzdenie: nő is volt, meg színesbőrű is. Márpedig a nők és színesbőrűek negatív megkülönböztetése még az USA-ban is igen hosszú ideig tartotta magát. Neki azonban sikerült olyan természetességgel képviselni a tudás értékét, hogy nemcsak kitörni tudott a diszkrimináció fogságából, hanem kifejezetten sikeres életpályát is fel tudott építeni.

Párizs Öreg Hölgye: az Eiffel-torony

Akinek szerencséje van és tiszta időben érkezik repülővel Párizs fölé, annak hatalmas élmény látni, ahogy egy torony éppen a kecsességével és könnyedségével képes uralni az egész várost. Az Eiffel-torony úgy emelkedik ki a zömében fehér kőrengetegből, mintha nem is lenne súlya, bármikor fel tudna futni a levegőbe. Pedig a több mint 300 méter magas torony nagyon is súlyos: 8600 tonnás. Ám az elkeskenyedő forma, amely messziről egy terpeszben álló és karjait a feje fölött kinyújtva összezáró, szoknyás női alakra emlékeztet, azt sugallja, hogy a súly teljesen lényegtelen. Amit közelről még az anyaga áttört formái is megerősítenek.

A Bering-szoros névadójáról

A 16-17-dik században még nem lehetett tudni, hogy vajon van-e olyan földnyelv, amely összeköti az ázsiai és az amerikai kontinens hatalmas tömbjét, vagy csak a vízen lehet átjutni az egyikről a másikra. Ennek fölfedezése azonban ugyanúgy, ahogyan minden hasonló vállalkozás, rendkívüli áldozatot kívánt az akkori emberektől, akiknek a korában még nagyon sok eszköz hiányzott az utazások biztonságához és a földrajzi pontok felméréséhez. Mégis sokan voltak, akik minden áldozatot vállaltak, mert úgy érezték, hogy elég kíváncsiak és elég ügyesek, kitartóak az efféle utakhoz. Ilyen volt a dán Vitus Jonassen Bering is, akiről végül elnevezték a két földrész közt felfedezett szorost.

Fürdőruhák egykor és most

Tudomány
Ha végignézünk a fürdőruhák történetén, azt látjuk, hogy abban hosszabban uralkodott az ideológia – vagyis a kívülről ráhúzott, mesterkélt elmélet –, mint a célszerűség, a praktikum. Az idők során a nőknek és a férfiaknak gyakran olyan ruhákban kellett megmártózniuk, úszniuk a vízben vagy szárítkozniuk a parton, amelyek inkább csak akadályozták őket ezekben a tevékenységben. Holott a kezdet ennél sokkal biztatóbb volt: a fürdőruhák történelmének elején még igazán senki sem panaszkodhatott, semmiféle kényelmetlenségre.

A sáskajárásról

Tudomány
A Biblia és a Korán egyaránt a legnagyobb szerencsétlenségek közt említi a sáskajárásokat, amelyek az idők során valóban hatalmas gondokat okoztak az emberiségnek. Egy-egy sáskajárás gyakran súlyos éhínséget is előidézett. Az Ószövetség szerint Jahve büntetéseként küldte rá a sáskákat Egyiptomra, amikor a fáraó nem akarja elengedni a fogságban tartott zsidókat az országából. Ennek nyomán a sáskajárást később is hosszú időn át Isten büntetésének tekintették, miközben természetesen igyekeztek küzdeni is ellene. A sáskák pusztító hadjáratát azonban még ma is nagyon nehéz kivédeni, hiszen egy különleges adottságokkal rendelkező, rendkívül szívós rovarról van szó. Amikor a sáskák rajba verődnek, a széllel haladnak és felveszik annak sebességét, így naponta 100-200 kilométert is meg tudnak tenni, miközben a testtömegükkel megegyező mennyiségű növényt képesek megrágni. Ugyanakkor nemcsak azzal ártanak, hogy hihetetlen gyorsasággal falják fel a növényeket, hanem azzal is, hogy az ürülékükkel a maradékot is mérgezővé teszik.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum