 




|

 |
 |

Rovarok természetesen előbb léteztek, mint az emberek által előállított vegyszerek, ezért csak akkor nevezhetünk bármit is „vegyszerpótlók”-nak, ha arra akarunk utalni, hogy az ember által létrehozott, mesterséges világban olykor fordítva működhetnek a dolgok. Az épített kertekben nem alakul ki feltétlenül az a természetes egyensúly, amelyet a tápláléklánc biztosít, ezért néha valóban vegyszerekkel kell védekezni a növényeket pusztító kártevők ellen. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ennek az egyensúlynak feltétlenül föl kell borulnia. Ha például katicákat látunk a környezetünkben, akkor megnyugodhatunk: van esély rá, hogy érvényesüljön a természet rendje.
|
|
 |
|

|

Közeleg a nyár, és akik figyelni szoktak a hangos élőlényekre, tudják, hogy bármikor elkezdődhetnek az énekes kabócák koncertjei. Igaz, Magyarországon csak az enyhébb éghajlatú tájakon terjedt el ez a kabóca faj, főként a Nyugat-Dunántúlon (pl. Baranya-, Vas-, Veszprém-, Somogy- és Zala-megyében), de másutt is előfordulhat. Aki pedig mediterrán országokba megy nyaralni, biztosan találkozik a kabócák leghangosabb képviselőivel.
|
|
 |
|

|

Ki ágról lógatja le, ki agyagból vájja ki, ki másét használja, ki pedig levest főz belőle – mi az? Természetesen a madárfészek, amelynek lakóira a tavasz közeledtével talán az emberek is többet figyelnek. De ha továbbgondoljuk a dolgot, kiderül, hogy a „fészek” még annál is többet jelent, mint a nálunk áttelelő vagy éppen hozzánk visszaérkező szárnyasok építményét. Fészekben nemcsak madarak, hanem halak, pókok és kisemlősök is laknak, de a növényvilágban és a szólás-mondások közt is van szerepe ennek a fogalomnak.
|
|
 |
|

|

186 éve, 1827. március 26-án halt meg a világ egyik legnagyobb zeneszerzője, Ludwig van Beethoven. Művei azonban valószínűleg további, sok száz év múlva is ugyanolyan átélhetőek, érthetőek, sőt, fontosak lesznek az emberek számára, mint ma. Akinek fogalma sincs róla, hogy ki volt ez a német zeneszerző, még annak a fülében is ott van például a IX. szimfónia zárótételének fő dallama, amely ma, tisztán zenekari változatában az Európai Unió himnusza. De ugyanígy rengetegen ismerik az ötödik, Sors melléknevű szimfóniája kopogó ritmusú első tételét, vagy a Für Elise című szonátája főtémáját, amely ma több lakásban is rendszeresen hallható – igaz, kissé hétköznapias módon: géphangon, a kapucsengőn. Aki pedig bármiféle hangszeren, de különösen, ha zongorán kezd el tanulni, Bach, Haydn, Mozart vagy Bartók mellett előbb-utóbb vele is meg fog ismerkedni.
|
|
 |
|

|

Boleróval több, egymással cseppet sem összefüggő helyen is találkozhatunk, így például a spanyol bikaviadalokon, a nyár esti vízpartokon és a hangversenytermekben. A boleró ugyanis két fogalmat jelöl: egy ruhadarabot és egy zenei formát. A kettőt a spanyol eredet köti össze. A bikaviadorok rövid, egy gombbal összefogható, de többnyire gomb nélküli, díszes kabátkát hordtak, és ezt nevezték el egyszer csak bolerónak. A szó eredetileg azt jelentette, hogy „hazug ember”, és vélhetően a bikát félrevezető szerep miatt utalhatott a viadorra, és tapadt végül a kabátkára, amely lassan más körben is divatossá vált. Amikor pedig 1780 körül elkezdett kiformálódni a népi táncok között a boleró, a mozdulatok hasonlósága okán a táncoló nők többnyire ugyancsak bolerót viseltek – így ment tovább a név magára a táncra.
|
|
 |
|

|

Dél-Angliában sokan élnek régi, akár a 17-dik századból megmaradt házban. Éppen harminc éve, hogy az egyik ilyen ház gazdája nekilátott a kandalló átépítésének. Ám amikor a kürtőhöz ért, mumifikálódott galambot talált benne. Szerencsére észrevette, hogy a galamb egyik lábához piros fémdobozt erősítettek, amely különleges dolgot rejtett: egy cigarettapapír méretű, rejtjelezett üzenetet. Ám mivel a szöveg titkosításának módja Nagy-Britannia legjobb, kódfejtő szakemberein is kifogott, még sokáig kellett várnia arra, hogy megtudja, mit is talált meg valójában.
|
|
 |
|

|

Ha egyszer csak mégis megérkezne a Földre néhány, értelmes földönkívüli, és véletlenül eljutna valamelyik Legoland nevű élményparkba, bizonyára csóválná kissé a fejét (már amennyiben rendelkezik ilyesmivel). Azt gondolná: nem egészen normális dolog egy technikát másra alkalmazni, mint amire való. A legózás a valóság utánzása, játék, amelynek a lebontás és az újraépítés a szerves része. Ám ha ezt a játékot kimerevítjük, és úgy teszünk, mintha a legóelemekből fölépített város – amely csak egy a lehetséges variációk közül – egy valóságos és rögzíthető város lenne, az már az utánzás utánzása. Mi értelme van ennek?
Valljuk be, sok igazság lenne a földönkívüli szavaiban. Ugyanakkor nem vitás, hogy a világ egyre több pontján épülő Legolandok (jelenleg Dániában, Németországban, Kaliforniában és Floridában van ilyen) sok ember számára élményt, jó szórakozást jelentenek.
|
|
 |

Január 23-án volt a 279-dik születésnapja annak a zseniális mechanikai mérnöknek, aki végül is egy bűvésztrükkel vált híressé. Az ír bevándorlóktól származó Kempelen Farkas trükkjének az volt a lényege, hogy egy török basának öltöztetett bábut különleges, rejtett mechanikával lehetett mozgatni egy sakktábla előtt úgy, mintha valóban ő sakkozna. A szerkezetet sakkgépnek nevezték el. A trükköt a maga korában senki sem tudta leleplezni. Azt hitték, valamiféle matematikai megoldás, mai szóval a kombinatorika alkalmazása rejlik a szerkezet mögött, vagyis hogy egy gép találja ki a jó lépéseket a táblán. Pedig erről akkor még szó sem lehetett, hiszen ahhoz, hogy valóban gép sakkozzon egy emberrel, előbb a valószínűség-számítást, a kettes számrendszeren alapuló komputert és a tranzisztort is föl kellett volna találni, amit azonban csak a huszadik század hoz majd meg.
|
|

|
|
|
 |

Lehet festett mintás, nyomott mintás, kamillás vagy sárgadinnye illatú, vastagabb-vékonyabb, hajtogathatják, tekergethetik, de az biztos, hogy ha egyszer megfogják, mindjárt ki is dobják – mi az? Kis gondolkodás után ma már sokan rávágják, hogy „WC-papír”, de ez annak ellenére nem volt mindig ennyire könnyű kérdés, hogy a felsorolás néhány elemét, külön-külön már az ókortól be lehetett volna venni a tulajdonságok sorába. Így pl. az illatosítás már megvolt, miközben a tekercselés még föl sem merült.
|
|

|

Akik a klasszikus zenét is kedvelik, azok karácsonykor szívesen hallgatnak oratóriumokat. Ezzel a zenei műfajjal egykor kizárólag a templomokban lehetett találkozni, hiszen sokáig ott voltak a kisebb-nagyobb közösségek „hangversenytermei” is. Aki nem a népzenészek, vándormuzsikusok, igricek, hegedősök vagy lantosok muzsikájával akart éppen szórakozni, az a templomban hallgatott komponált, kottával és a zeneszerző nevével együtt rögzített zenét. Az ünnepi alkalmak pedig mindig jó lehetőségeket kínáltak arra, hogy a zeneszerzők újabb és újabb formákkal kísérletezzenek. Az oratórium a 17. században született meg, akkor, amikor az egyéb, színpadi műfajok is egyre sikeresebbek voltak, de azoktól eltérően ez a műfaj szorosan kapcsolódott az ünnepekhez és a karácsonyhoz.
|
|
 |
|

|
|
A honlapot a JÁTÉK-TANULÁS-TUDÁS Közhasznú Alapítvány üzemelteti.
Adószám: 18199978-1-42, cégjegyzékszám: 16.Pk.60.171./2009/2, sorszám 10.817.
|
 |










|