Tabor
Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Az első nagy összeköttetés: a selyemút

Történelem
Amíg nem volt távközlés és gyorsan haladó jármű, addig az emberek nem sokat tudtak a tőlük távol élők kultúrájáról, tárgyairól, szokásairól. Emiatt volt kiemelkedő jelentőségük már az ókorban is azoknak a jól bejáratott utaknak, amelyeken nem hadseregek, hanem békés kereskedők indultak el távoli vidékek felé, többnyire csoportosan, karavánokba szerveződve. A karavánok áruszállítói az utat tevén, lovon, vagy akár gyalog tették meg, és olykor szerzetesek vagy egyéb, magányos vándorok is csatlakoztak hozzájuk. Az egyik ilyen kereskedelmi úthálózat az ún. selyemút volt, amelynek főbb útvonalai már az időszámításunk előtti időkben körvonalazódtak, és a keleti kultúrákat kötötték össze a nyugatiakkal.

Miből lesz a hernyóselyem?

Történelem
A selyem, mint a legfinomabb kelme, évezredek óta a finomság, a szépség, az elegancia és gyakran a gazdagság kifejezője. Története éppen ezért jóval több egyszerűen egy kelme történeténél, hiszen mind az előállítása, a használata, mind pedig a kereskedelme alaposan beleszólt a világ történelmébe és kultúrájába. Eredete pedig egy olyan rovarhoz fűződik, amely egy meglehetősen különleges gubóban kezdi az életét.

A testfestéstől a sminkig

Történelem
Ha valakit meghívnak egy tévéműsorba, mielőtt belépne a stúdióba, mindenképp be kell mennie a sminkszobába. Ott az arcát hozzáértők a megfelelő púderekkel, krémekkel, festékekkel készítik fel a stúdióbeli fényviszonyokra. Ha ugyanis nem fedik le valamivel a bőrét, akkor előfordulhat, hogy az erős lámpáktól az illető arcán a legvékonyabb ráncocska is hatalmas kráternek fog látszódni, esetleg ijesztően lilássá válik a szája, vagy úgy fog fényleni az orra, mintha fémből lenne. A stúdiók vagy a színházak mesterségesen bevilágított tereiben férfiak és nők egyaránt kisminkelve vannak jelen, de a smink a természetes fényben, a hétköznapi életben is megszokott látvány. Igaz, ott ma már inkább a nők jellemzője, de ez nem jelenti azt, hogy a sminkelés történetében ez mindig így lett volna.

Hérodotosz és a kétséges hajó

Történelem
A híres ókori írót, Hérodotoszt, Cicero a történetírás atyjának nevezte el, de akár az első világutazó, út- és tájleíró, néprajzos és tudományos ismeretterjesztő címmel is megtisztelhette volna. Az i.e. 484 táján, Halikarnasszoszban született Hérodotosz ugyanis valóban szokatlanul nagy utakat járt be, és ezek során egyedülálló pontossággal és alapossággal jegyezte föl az általa látott tárgyakat és eseményeket. Feljegyzései a történészek és egyéb kutatók számára soha nem is okoztak gondot, hiszen írásai hitelességét a később feltárt adatok mindig alátámasztották. Leírásainak egyetlen pontja volt csak, amelynek valóságát mostanáig nem igazolta vissza semmi, és ez éppen legjelentősebb útjával, az egyiptomi utazásával állt kapcsolatban.

Vadnyugat, az aranyásóktól a cowboyokig

Történelem
Kevés olyan helye van a világnak, amely annyi ember fantáziáját mozgatta volna meg, mint a Vadnyugat. Az amerikai földrésznek ez a területe íróktól, dalszerzőktől kezdve a filmkészítőkig sokakat megihletett. A különféle történetekből megismert, jellemző indián- és cowboy figurák pedig sok gyerekek számára lehetnek izgalmasak.

A cápa évmilliók óta tartja a formáját

Történelem
A Cápa című film hosszú időre a figyelem középpontjába állította a címében megnevezett vízi élőlényt. A film különféle trükkökkel mozgatott, mechanikus műcápáját ráadásul szándékosan jóval nagyobbra építették, mint amekkora egy fehér cápa a valóságban, így ezzel is azt az érzetet erősítették, hogy szinte nincs is ehhez hasonlóan veszélyes állat a földön. És mivel az emberek szeretnek általánosítani, azóta is sokan hajlamosak azt hinni, hogy a cápa legjellemzőbb tulajdonsága a veszélyesség. Ez kétségtelenül igaz néhány fajukra nézve, ám alapvetően hamis képet alkotnánk a cápákról, ha csak ezt tartanánk a legfontosabb tulajdonságuknak, és ha csak a veszélyes fajaik alapján ítélnénk meg őket. Hiszen amellett, hogy sokfélék, sokkal általánosabb jellemzőjük, hogy csúcstartók a formai állandóság területén. A legősibb fajaik 160 millió éve lényegében változatlanul ugyanabban a formában léteznek, és a fiatalabb fajok felépítése is 60 millió éve, vagyis a dinoszauruszok kihalása óta őrzi lényegében ugyanazt a formát.

Az aszcídiának nem árt a műanyag sem

Történelem
Nemrég fedezték fel, hogy a tengerekben élő apró állatok, az aszcídiák képesek károsodás nélkül elraktározni a testükben a műanyag hulladékok mikroszkopikus maradványait. Ezek az élőlények valószínűleg egyedül állnak ezzel a tulajdonságukkal, és már csak ezért is fontos a tanulmányozásuk.

Lidércfény, lidércnyomás, lidérctojás

Történelem
A kaliforniai Yosemite Nemzeti Park (ejtsd: „jouszemiti”) híres vízesésén februárban a lemenő Nap olykor úgy világítja meg a vizet, hogy az vörös fénybe borul, és azt az érzetet kelti, mintha izzó láva ömlene ki az alatta lévő sziklából. Ilyenkor úgy is szokták emlegetni a jelenséget, mint amely tűzzuhataggá változtatta a vízesést. Amíg nem ismerték a fizikai folyamatok természetét, az emberek bizonyára Kaliforniában is isteni erők vagy láthatatlan szellemek beavatkozására gyanakodtak az ilyen szokatlan optikai jelenségek láttán, és talán egy olyan kifejezést is használtak rá, mint amilyen nálunk a „lidércfény” szó. Ha mindennap nem is, de elég gyakran előkerülnek a beszédünkben azok a szavak, amelyeknek a lidérc az alapja: a lidércfény (Adynál a „lidérces, messze fény”) mellett ilyen a lidércnyomás vagy a lidérces álom. De mi is valójában az „igazi” lidérc?

A mesebelinek látszó axolotl

Történelem
Az axolotl minden bizonnyal a világ legaranyosabbnak tartott állata, amelyet sokan azonnal hazavinnének játszótársnak, ha nem a víz alatt élne. Most azonban az is kiderült róla, hogy nem pusztán az elbűvölésünkre képes, hanem akár arra is, hogy jelentősen hozzájáruljon bizonyos betegségeink meggyógyításához. 2018-ban a Minnesotai Egyetem kutatásaiból az derült ki, hogy az axolotl sajátos regenerálódási képességeinek feltárása az ember számára is hasznosítható lehet.

A taps

Történelem
Ha nem szeretnénk, hogy a macskánk az ebédlőasztalon sétálgasson, jó erősen tapsolunk hármat-négyet, és a tapsunk hangjával már le is kergettük őt onnan. Máskor viszont azért tapsol valaki, hogy gyorsabban haladjanak az emberek egy sorban vagy tartsák a ritmust, egy tánc gyakorlásánál. Gyakran a repülőgépen is tapsolunk, ha érzékeltük, hogy a pilóta különösen szépen, simán tette le a földre a gépet. A tapsnak tehát sokféle szerepe lehet, de a legfontosabb funkciója mégis csak az, hogy a tetszésünket, az örömünket fejezzük ki vele, így a tapssal a leggyakrabban a színházakban és a koncerteken találkozunk. A közös tapsolásaink története a színházak korától indul.

Mi köze volt a filoxérának a barlanglakásokhoz?

Történelem
Olykor adódik olyan helyzet, amelyben egy kártevő jelenléte, ha közvetett módon is, de valamilyen szempontból akár hasznot is hozhat. Ilyen helyzet volt az is, amelyet a 19-dik században egy filoxéra járvány idézett elő, a főváros budafoki-tétényi területén. A járvány után ugyanis megszűnt az addig ott magas színvonalon működő szőlőtermesztés és bortermelés, s ez által üressé váltak a borászathoz használt üregek, barlangszerű mélyedések. Ezekben viszont hosszú időre hajlékra találtak olyan emberek, akiknek másutt nem jutott fedél a fejük fölé. Ők egy egész föld alatti város építettek ki az egykori szőlőkultúrák területén.

A Pergamon Múzeum és a névadója

Történelem
A berlini Pergamon Múzeum (németül Pergamonmuseum) a német főváros és egyúttal Európa egyik legjelentősebb múzeuma, amely a berlini Museumsinselen (Múzeum-szigeten) áll. Előde egy kisebb épület volt, amelyet 1901-ben avatott fel II. Vilmos német császár. Ezt kifejezetten azzal a céllal építették, hogy ebben helyezzék el az ókori Pergamon város Zeusz-oltárának rekonstukcióját, vagyis a megtalált darabjaiból összeállított, ép változatát. Ezt az épületet később lebontották, és 1930-ra Alfred Messel és Ludwig Hoffmann tervei alapján felépítettek egy annál jóval nagyobbat, a ma is álló Pergamon múzeumot. Ebben azonban már nem pusztán az i.e. 2-dik századból való, híres oltárt állították ki, hanem további, rendkívül gazdag gyűjtemények darabjait is, az antik, az előázsiai és az iszlám művészetek köréből. A névadó Pergamon oltár mellett kiemelkedő emléke a múzeumnak például a babiloni Istar kapu is, az i. e. 6. század elejéről. Amikor az ötvenes években Németországot kettéosztották, a gyűjtemény egy részét átvitték Nyugat-Németországba, és 1959-ben Kelet-Berlinben ezek nélkül nyílt meg újra a Pergamon Múzeum. Az átvitt műtárgyak az ország újraegyesítése után visszakerültek. Ma évente kb. 850 000 látogató gyönyörködik a múzeum lenyűgöző tárgyaiban.

Gombák mint felhőkarcolók

Történelem
2001-ben egy különleges tudományos fantáziakép és annak magyarázata keltett szenzációt a botanikusok köreiben. Ez egy olyan látkép volt, amely a Föld 408 millió évvel ezelőtti, kora-devon korszakának növényeit mutatta, amelyek közül szinte felhőkarcolóként emelkedett ki néhány fa alakú forma. A képhez fűzött magyarázat szerint azonban ezek korántsem a ma általunk ismert fák ősei voltak, hanem hatalmasra és csúcsos formájúra nőtt gombák. Ez pedig azért jelentett szenzációt, mert a botanikusok eddigi tudása szerint abban a korban – tehát a szilur kor végén és a devon elején – még egyáltalán nem léteztek gombák. Akkoriban mohák, harasztok és korpafüvek uralták a Földet, az állatok után elsőként megjelenő, kifejlett növényekként. Ezek pedig jó, ha egy méter magasságig nőttek, kimagasló fákként semmiképp sem voltak jelen.

Kullancshadsereg egy kígyón?!

Történelem
Nemrég meglepő hír járta be a tudományos témákkal foglalkozó fórumokat: Ausztráliában egy piton testéről több mint ötszáz kullancsot kellett eltávolítani. Vajon hogy kerülhetett ebbe a helyzetbe egy kígyó, és jellemző-e, hogy a kullancsok ilyen mértékben támadnak meg kígyókat is? Általában véve igaz-e, hogy ugyanúgy megtámadják a hüllőket és más állatokat is, mint az emlősöket?

Kínai szonda a Hold másik oldalán

Az űrügynökségek 2019. január 2-án adták hírül a különleges eseményt: a Chang’e-4 nevű, kínai űrszonda elérte a Hold Földről nem látható oldalát és landolt a 186 kilométer széles Von Kármán-kráterben. Mivel a Hold Föld körüli forgásának ideje megegyezik a saját tengelye körüli forgási idejével, ezért a Földről mindig csak ugyanazt az oldalát látjuk, és szondák ill. emberek is csupán erre, az innenső felére jutottak el. A másik felét csupán a különféle, mellette elrepülő szondák fotóiról ismerhettük. Most azonban megváltozott a helyzet, és az emberiség történetében először sikerült űreszközt eljuttatni a Hold túlsó oldalára. Az esemény annyiban is újdonságot jelent, hogy ezúttal nem amerikai vagy orosz űrkutatók állnak mögötte, hanem kínaiak.

A 2018-as év sztárja: a fluorit

Történelem
Az év végi összegzések során az emberek szeretik azt is eldönteni, hogy ki vagy mi volt az esztendő legkiemelkedőbb személye-tárgya. Ilyenkor még az ásványok közül is választanak egyet, amely Az év ásványaként vonulhat be a nyilvánosságba, persze csak addig, amíg decemberben ki nem hirdetik a következő kiválasztottat. Az akció kezdeményezője egyébként a Magyarhoni Földtani Társulat volt. Javaslatukra 2016-tól a Magyar Természettudományi Múzeumban, a Földtudományos Forgatag című esemény keretén belül hirdetik ki a szavazás eredményét. Az ásványok mellett ilyenkor Az év ősmaradványa címet is odaítélik. 2018-ban a fluorit kapta a legtöbb szavazatot.

Az üvegpohártól az üvegharmonikáig

Történelem
Ha nem is túl gyakran, de találkozhatunk olyan hangszerekkel, amelyeknek üveg az alapanyaguk. Ezek minden egyéb hangszertől eltérő színű és tömörségű hangot adnak, hiszen az üveg megrezgetése szinte össze sem hasonlítható a kifeszített bőrök vagy különféle anyagokból készült húrok ill. fúvósoknál használt nyelvek lehetőségeivel. Ez utóbbiak jóval nagyobb mértékben rezgethetőek, és így az általuk kibocsátott hang sokkal több felhangot tartalmaz, mint az üveg hangja, amely azonban épp ezzel az éteri, áttetsző voltával bűvöli el a hallgatóit.

Szent Fiacrius és a fiákerek

Történelem
Védőszenteket a legritkább esetben ér az a megtiszteltetés, hogy járműveket nevezzenek el róluk. Egy kivétel azért mégis akad: az egyik hintóféle, a fiáker Szent Fiacrius nevét őrzi.

Amikor Galilei könyvét is hamisítják

Történelem
A technika fejlődése és a kereskedelem színesedése nemcsak az emberiség jólétét szolgálja, hanem sajnálatos módon azt is, hogy az embereket sikeresen be lehessen csapni a legkülönfélébb hamisítványokkal. Ezek közé tartoznak a hamis könyvek is, amelyek azonnal megjelentek, mihelyt a könyv is értékes áruvá vált a piacokon.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum