Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A hadüzenet

„A rendőrség hadat üzent a falfirkálóknak” – olvassuk nem egyszer, de ilyenkor természetesen nem gondolunk valódi hadüzenetre, csupán egy olyan, koncentrált figyelemre, amelyet szigorú, de semmiképp sem véres intézkedések követnek. A valódi hadüzenetet az egyes országok aktuális vezetői küldik egymásnak, diplomáciai úton, az ellenséges ország helyben állomásozó nagykövetének.

A kaleidoszkóp

Azt, hogy a tükröződés sok játéklehetőséget tartogat az ember számára, bizonyára már a legrégebbi időkben is felfedezték. De hogy ennek alapján olyan, kézbe vehető játékot is szerkesszenek, amely kifejezetten a tükröződésen, azon belül is a többszörös tükrözésen alapul, ahhoz a 19-dik századig kellett várni. Nem véletlen, hogy ezt a játékot, vagyis a kaleidoszkópot épp egy fizikával foglalkozó ember, David Brewster találta fel.

A Hajnalcsillagtól a Tarhonyaszárítóig - az égitestek a magyar nyelvben

Mint mindenütt a világon, úgy Magyarországon is a humanizmus időszaka hozta el a csillagászat föllendülését, a csillagok vizsgálata akkor vált a tapasztalatokat rendszerező, tanítható tudományággá. A csillag szó maga is ekkor nyert kettős értelmet: egyfelől szakszerű fogalommá vált, amelynek jegyében csak a saját fényt termelő égitesteket nevezzük csillagoknak, másfelől megmaradt annak a hétköznapi szónak, amellyel ma is valamennyi égitestre utalunk. De a csillagok a tudományosságot megelőzően is komoly szerepet játszottak a magyar kultúrában, ami nemcsak az égitestek sziporkázóan gazdag elnevezéseiből, de a népdalainkból és a költészetünkből is kiderül.

A légkondicionáló és ami kiválthatja

Kevés olyan találmány létezik, amely annyira megosztaná az embereket, mint a légkondicionáló. Márpedig tény, hogy bizonyos körülmények között nélkülözhetetlen a jelenléte, hiszen egy túl meleg helyiség nemcsak gépeket tehet tönkre, hanem az emberi szervezetben is komoly károsodásokat okozhat. Ugyanakkor egy túl erősre beállított vagy nem kellőképpen karbantartott légkondicionáló is nagy bajokat okozhat. Ha valaki a harminckét fokos melegben kiizzadva felszáll egy túlhűtött buszra és nem védi meg valamivel a hátát, két perc alatt tüdőgyulladást kaphat. A tisztítatlan légkondik által a tüdőnkbe belepréselt baktériumok pedig még halált is okozhatnak. Nem véletlen, hogy miközben egyre elterjedtebb a légkondik használata, sokan azon dolgoznak, hogy minél biztonságosabb és korszerűbb eszközökkel váltsák ki ezeket a szerkezeteket.

Az atlanti kábel története II.

Az atlanti kábel lefektetésének történetét előző cikkünkben azzal fejeztük be, hogy mivel 1857-ben ellenkező irányban sodort kábelek érkeztek a hajókhoz, meg kellett várni, míg legyártják az egyforma sodratúakat. Azonban a várakozási idő sem telt el hiába: ezt arra használták fel, hogy felülvizsgálják a kábelfektetés műszaki feltételeit.

Az atlanti kábel története I.

Sem a gyors hírközvetítés, sem az internet nem létezhetne a transzatlanti kábelek nélkül, amelyek az Atlanti-óceán mélyén kötik össze egymással Európát és Amerikát. Az első atlanti kábelt 19 évnyi munka után, 1858. augusztus 16-án sikerült lefektetnie egy igencsak sokat próbált stábnak, amelynek tagjai rengeteg áldozatot hoztak az ügyért. Ezzel véget ért az a korszak, amelyben postagalambokkal, postakocsikon, majd hajókon továbbították a fontos üzeneteket a két kontinens között, és ezért a hírekre általában több mint egy hétig is kellett várni.

Világító élőlények II.

Az újságok időről időre hírt adnak arról, hogy a tenger egy-egy szakasza feltűnő fényjátékkal kápráztatta el a közelben élőket. Legutóbb Tasmania partjánál bámulhatták meg az emberek, amint egy algafaj különösen nagy erővel világította be a környéket. De a tengerek mélyén élő, világító állatok szintén különleges fényparádékra képesek. Az óceánok élővilága olyan, mint egy elvarázsolt birodalom, amelyben az emberi képzeletet felülmúló jelenségekkel is találkozhatunk. Sajnos a világító élőlények közül több fajt máig sem sikerült azonosítani, de amelyeket már mi is megismerhettünk, azok közül néhánytól akár el is tanulhatunk bizonyos fénykibocsátó technikákat.

Világító élőlények I.

Ha világító élőlényekről esik szó, Európában mindenkinek elsősorban a szentjánosbogarak jutnak az eszébe. Ezen a kis rovaron kívül azonban még rengeteg, fényt kibocsátó élőlény létezik a Földön. A világító élőlények testében keletkező jelenséget szakszóval biolumineszcenciának hívják. (A szó a görög biosz=élet szó rövidített alakja és a latin lux, lucis=fény szó egy származékának összetétele.) Létrejöttéhez az élőlény testében alapvetően két kémiai anyagnak: egy festékmolekulának (luciferin) és egy enzimnek (luciferáz) kell jelen lennie. Ilyenekkel rendelkeznek tehát azok a világító állatok és növények, amelyekkel elsősorban a tengerekben találkozhatunk, de szerencsére olykor a szárazföldeken, akár a saját kertünkben is elkápráztatnak minket.

Pókok, mítoszok, űrközpontok

Mint csaknem minden állat, a pók is egyszerre kelt félelmet és csodálatot az emberben. Alakja már az ősi kultúrákban is megjelent és az idők folyamán sokféle jelentéstartalommal gazdagodott. Hol a teremtés vagy a kreativitás szimbóluma volt, hol a gonoszság képzetével, az undorral vagy a felfokozott félelem érzésével kapcsolódott össze. Ez utóbbi legszélsőségesebb formája az arakhnofóbia, vagyis a pókoktól való beteges irtózás, amely a nevét a szövés egy ókori művészéről kapta.

Miért is dobunk kesztyűt?

Régi magyar szólásunk a „kesztyűt dobott neki”, amelyet azonban időnként úgy használnak, mintha ezt jelentené: „felhívta rá a figyelmét”, „cselekvésre kényszerítette”. Pedig a kifejezésnek sokkal konkrétabb a jelentése. A szólás abból a helyzetből ered, amelyben valaki azért dobott kesztyűt a másik elé, hogy kifejezze vele: az megsértette őt, amit nem hagy annyiban, ezért holnap reggel várja a kiserdő mellett a segédjeivel, párbajozni. De vajon mióta létezik a sérelmek, konfliktusok elrendezésének ez a módja és hogy alakult a párbajozások története?

A kevlár – a majdnem tökéletes anyagok szimbóluma

Akik ismerik a Batman-történeteket, jól tudják, hogy a Bob Kane rajzoló és Bill Finger író által kitalált hősnek valójában nincsenek emberfeletti képességei. Őt igazából azok a különleges anyagokból gyártott védőfelszerelései és fegyverei emelik a szuperhősök közé, amelyeket kétségtelenül ügyesen és mindig jó célok érdekében használ. Ezek az eszközök csupa olyan anyagból készültek, amelyek a valóságban, a mesén kívül is léteznek és különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Ilyen a Batman védőpáncéljához, csizmájához és sisakjához felhasznált kevlár is, amely a huszadik század egyik legnagyobb találmánya.

A kannibalizmusról

Az emberi méltóság fogalma történeti fejlemény, vagyis nem mindig létezett, csak a történelem folyamán jött létre, éspedig az egyistenhit kialakulásának köszönhetően. Addig az egyes ember élete önmagában nem jelentett olyan értéket, hogy azt akár a halála után is tisztelni kellett volna. Ezért sem volt semmi különös például abban, hogy az emberek akár meg is ehették a saját fajtársukat, vagyis a másik embert – egy percig sem érezték úgy, hogy ezzel bármilyen elvet is megsértettek volna. Sőt, az emberevés, más néven kannibalizmus gyakran éppen azt szolgálta, hogy erőt kapjanak a másik testéből, vagyis ezzel fölemeljék az emberi test értékességét. Ugyanez azonban később már merőben más jelentést kapott, és a kannibalizmus a gyűlölet kifejezője is lehetett. Ezt példázza annak a 17-dik századi, holland politikusnak az esete is, akinek a megölésével nem elégedtek meg az ellenségei, hanem a halála után megcsonkították és valószínűleg ettek is a testéből. Witt esetét nemrég a BBC History munkatársa, Eugene Byrne író-újságíró tárta fel, az izgatott közvélemény számára.

Volt vagy nem volt hús a lovak hátán?

A 300-as évek végén, a népvándorlás előszeleként hunok agresszív csapatai törtek be a Római Birodalom területére. És bár épp a rómaiaktól ered a „sine ira et studio” – vagyis a „harag és elfogultság nélkül” – alapelve, Ammienus Marcellius történetíró ezúttal mellőzte ezt, és úgy írt a hunokról, mint akik nem pusztán az aktuális ellenségeik, hanem általában véve és minden vonatkozásban alantasabb, értéktelenebb emberek. Azt állította, hogy ezek a lovas harcosok annyira nem ismerik az étel civilizált elkészítésének módjait, hogy a húst is a lovaik nyerge alatt puhítják meg. Később többen is a magyarokkal azonosították a hunokat, ezért a nyereg alatt puhított hús legendája a magyarokra is ráragadt. Ezután ha valaki értékrangsort akart felállítani az egyes népcsoportok között és a saját népét akarta ebben győztesnek kihozni, gyakran ezt a mítoszt hozta fel példának a hunok vagy a magyarok alacsonyabb szintjének érzékeltetéséhez.

Mi MICSODA Klubnap a Füvészkertben 2017. május 6.

Sok szeretettel várunk május 6-án a Füvészkertben a Mi MICSODA Klubnapon. Ültess eleséget a madaraknak, ismerd meg a frissen felavatott FűFa tankertet, hallgass zenét a fák árnyéka alatt, törd a fejed, játssz, ügyeskedj egész nap!

Mióta léteznek Európában egyetemek?

Európában az első egyetemek a következő sorrendben alakultak meg, a különböző városokban: Salerno kb. 1050, Bologna 1088, Párizs kb. 1090, Padova kb. 1222, Prága 1348, Krakkó 1364, Bécs 1365, Pécs 1367, Erfurt 1379, Heidelberg 1385, Köln 1388, Óbuda 1395, Lipcse 1409, Löven 1423. A fenti városok azóta is rangos kulturális központoknak számítanak Európában. Olyannyira, hogy közülük már többet is kiválasztottak arra, hogy egy éven át az Európa kulturális fővárosa címet viselhesse. Ezt 1985 óta ítéli oda az Európai Unió Tanácsa, Melina Mercouri görög kulturális miniszter javaslatára. A magyarok közül eddig Pécs kapta meg, 2000-ben. Nemegyszer egy egész ország rangját is azon mérik, hogy milyen minőségűek az egyetemei.

Harmonia caelestis – Páltól és Pétertől

A „mennyei harmóniák” jelentésű „harmonia caelestis” kifejezést sokáig csak a zenetörténészek ismerték. Közülük is inkább csak azok, akik a régi magyar egyházi zenékkel foglalkoztak. A múlt század hetvenes éveitől azonban egyszer csak egyre több, kórussal kibővített zenekar játszotta és tette kedveltté a 17-dik századi Esterházy Pál Harmonia caelestis című, barokk stílusú zeneművét. A huszonegyedik század elején pedig az egyik legjelentősebb irodalmi eseményt jelentette a későbbi leszármazott, Esterházy Péter azonos című nagyregénye. Így mára ez a latin nyelvű, jelzős szerkezet a magyar műveltség egyik jól ismert szókapcsolatává vált.

A pliszírozás

Néhány évtizeddel ezelőtt az iskolákban ha nem is kötelező, de ajánlott viselet volt az ünnepi alkalmakra a pliszírozott szoknya. A vékonyabb lányokon kétségtelenül jól mutatott, a kövérebbek azonban már nem feltétlenül jártak jól vele. Emellett célszerű volt minél ügyesebben elkerülni a mosását. Akkoriban ugyanis még főként gyapjúszövetből készültek a szoknyák, és ezek a mosásban kevésbé tartották meg a hajtásokat. Ha mégis bepiszkolódott a szoknya, a mosása után bizony elég sok munkát jelentett vizes vászon alatt egyenként levasalni a pliszéket. Ettől függetlenül a pliszírozott szoknya mindig nagyon kedvelt volt, és nemcsak a huszadik században, hanem már az ókortól kezdve.

A spirál

Ha leejtünk egy tollpihét és a szemünkkel követjük az esését, azt látjuk, hogy spirál alakú utat jár be. Ha pedig egy csigalépcsőn megyünk fel, akkor az utunk egy spirális vonal mentén vezet. Talán nem is gondolnánk, hogy a spirális milyen sok helyen van jelen, és nemcsak a Földön, hanem az egész világegyetemben.

A híres-neves Westminster

London leghíresebb negyede, a Westminster City neve legutóbb egy drámai esemény, egy terrorcselekmény kapcsán került be a hírekbe. A világ legnagyobb befolyású fővárosának ezt a kerületét azonban nem az ilyen eseményekről érdemes megjegyezni. Hírnevét sokkal inkább színes negyedei és kiemelkedő épületei alapozták meg, mint amilyen például a Westminster-palota körüli, régi politikai negyed, az Oxford Street, a Regent Street, a Piccadilly, a Bond Street körüli bevásárlónegyed vagy a Soho. Legfőképp pedig a Parlament épületegyüttese és a székesegyház.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum