Tabor
Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Az ujjlenyomatunk történetéről

Tudomány
A huszadik század elejétől minden bűnöző tudja, hogy ha meg akarja nehezíteni a nyomozók munkáját, kesztyűt húz az akciója idejére, hogy semmiképp se maradjon utána ujjlenyomat. De vajon mióta tudja az emberiség, hogy az ujjlenyomatunk elárulhat minket, és ennek ténye mióta van jelen a bűnüldözésben?

Nem is némák a halak?!

Tudomány
Néma, mint a hal – mondjuk gyakran az olyanokra, akik olyankor sem szólnak egy szót sem, amikor pedig azt elvárnák tőlük. A hasonlatunk azonban nem tökéletes, mert, mint kiderült, a víz alatt nagyon is hangosak a halak. Erre azonban a tudomány csak akkor jött rá, amikor az emberek olyan technikai eszközöket vittek le a víz alá, amelyek valamilyen módon összefüggésben álltak a hanggal, és közvetve hozzájárultak az élővilág további vizsgálatához is. Ebből a helyzetből még egy új tudományág is született: a bionika.

Túróból például Túró Rudi

Miközben a Magyarországon kitalált Túró Rudi Európa-szerte népszerű édesség lett, a külföldön járók meglepve tapasztalják, hogy igen sok országban nem kapható önmagában ennek alapanyaga: a túró. És bár az előállítása valóban több figyelmet igényel, az ezzel járó munka mennyisége messze elmarad attól, amennyi például a sajtok készítéséhez kell.

Hol születtek a griffmadarak?

Tudomány
Hol születtek a griffmadarak? Aki már olvasta Petőfi János vitéz című elbeszélő költeményét, emlékezhet rá, hogy miképp is jutott haza a főhős, aki egy végzetes hajótörés során egy felhőbe kapaszkodva menekült meg, és jutott ki egy sziklára. Innen egy griffmadár hátán érkezett vissza a falujába, ahol, legalább is a vers leírása szerint, senkinek föl sem tűnt ez a szokatlan megoldás – végtére a mesék és mítoszok világában vagyunk. Ahol pedig gyakran jelennek meg furcsa és szabálytalan élőlények, mint amilyen a griff is.

Ki volt a drótostót?

Tudomány
A múlt század elején a türelmetlen szülők gyakran azzal ijesztgették a gyerekeket, hogy „ha nem fogadsz szót, majd elvisz a drótostót”. Amivel az épp fennálló problémát biztosan nem oldották meg, de továbberősítették annak képét, hogy a drótostót valamiféle gonosz és sötét alak, misztikus büntetés-végrehajtó, akinek semmiképp se jó a karmai közé kerülni. Miközben pedig a drótostótok „karmai között” semmi egyéb nem volt, mint néhány forgó, forrasztópáka, fém-és fadarabok valamint tégelyek sokasága, és persze dróttekercsek sora. Mindez ahhoz kellett, hogy házról házra kijavítsák azokat a kerámia- vagy fémedényeket, amelyek elrepedtek vagy kilyukadtak. Az emberek többsége ugyanis hosszú évszázadokon át akkora szegénységben élt, hogy a kicsorbult vagy összetört edényeit nem tudta volna újjal pótolni, az olcsón dolgozó drótostótokat azonban mindenütt meg tudták fizetni. És mivel ők jól dolgoztak, a többség a drótostótokat a türelmetlen szülők ijesztgetése ellenére is becsben tartotta.

A kódexek művészi öröksége

Tudomány
A nyomtatás európai felfedezése (1440-es évek) előtt természetesen nemcsak a rövidebb szövegeket, hanem a nagyobb terjedelmű és összefűzött lapokból álló könyveket is kézzel írták. Az ókori sumer, egyiptomi, görög és latin könyvek gyakorlatilag agyagtáblák ill. illetve tekercsek voltak, az összefűzött lapokból álló és fedéllel-gerinccel is rendelkező, valódi könyvek csak az ókor végén jelentek meg. A 4-dik századtól a leggyakoribb kéziratos könyv a kódex volt, amely kinézetében a mai könyvre emlékeztetett. Kódexeket nemcsak a templomokban és a kolostorokban használtak, hanem az oktatásban is, ezért is kellett belőlük egyre több példány. A kódex onnan kapta a nevét, hogy kezdetben fa- és viasz táblákra írták, s a latinban a fatörzs ill. a fa írótábla elnevezése caudex vagy codex volt. A kódexeket olyan emberek írták, akik a kolostori, káptalani vagy a katedrálisok melletti iskolákban tanultak, és szerzetesnek vagy papnak készültek. Igaz, a világi hivatásokra készülő diákok is itt tanultak, rájuk azonban később nem a kódexmásolás várt, hanem a királyi-fejedelmi kancelláriáknál használt hivatalos iratok elkészítése. És bár ezeket is nagy műgonddal készítették, a művészi szabadságnak igazán a kódexek adtak teret.

Mindenből lehet több is

Tudomány
Egy ideje könnyen előfordulhat, hogy ha egy menedzser ezt látja leírva: „A következő tárgyalásunk Georgiában lesz”, vissza kell kérdeznie, hogy „jó, de melyikben?” Ezt persze csak a jól tájékozott menedzserek kérdezik meg, akik tudják, hogy 2008 óta két Georgia is létezik a világban: az egyik az USA-ban, amelyet dzsordzsának ejtünk, a másik pedig az eddig Grúziaként emlegetett ország neve, amelyet úgy kell ejtenünk, ahogy le van írva. Grúzia ugyanis a 2008-as grúz-orosz konfliktus miatt megvált az orosz nyelvű nevétől, és visszavette az eredeti grúz, vagyis kartuli nyelvű Georgia elnevezést. Ez egyébként a huszadik századig bevett neve volt az országnak, pl. nálunk is így ismerték. (Például a Pallas nagy lexikona a 19-dik század végén szintén Georgia néven tett közzé szócikket az országról, és a „Grúzia” c. bejegyzésnél az áll, hogy „Georgia orosz neve".) A magyar Földrajzinév-bizottság 2010. áprilisi állásfoglalásának jegyében pedig az egykori Grúziát Magyarországon is Georgia néven kell megnevezni. Ez azonban nem az egyetlen olyan eset, amely arra utal, hogy egy földrajzi név egyszerre több helyen is megjelenhet. Számos olyan városnév is akad, amely a világ több országában föllelhető. A magyar városnevek pedig különösen gyakran kettőződnek meg a térképeken.

Meteorológiai ballonok az égen

Tudomány
A meteorológiai ballon olykor azért kerül a figyelem középpontjába, mert valaki ufónak nézett egyet, és azzal borzolta a kedélyeket, hogy hamarosan megjósolhatatlan szándékú földönkívülieket tesznek le hozzánk. Nemrég azonban azért vált témává ez az eszköz, mert februárban magyar kutatók egy 2,5 kilogrammos súlyt is elbíró meteorológiai ballont engedtek föl a Szent István Egyetem Gödöllői Campusáról, és az ezzel kapcsolatos kutatásokat folytatni is fogják. Ez pedig újabb előrelépést jelent azokban a kutatásokban, amelyekben azt vizsgálják, hogy mi történik a különféle műszerekkel és biológiai anyagokkal a világűrre jellemző hatások közepette. Ez a meteorológiai léggömb ezúttal tehát nem pusztán a földi légkör megfigyeléséhez, hanem a világűrben tervezett utazásokhoz is segítséget nyújtott és a párjai majd még nyújtanak is, a továbbiakban.

Ami a nyelvújításból elveszett

Tudomány
„Nyaktekerészeti mellfekvenc” (nyakkendő) és „gőzpöfögészeti tovalöködönc” (gőzmozdony) – ezekkel a vicces kifejezésekkel szoktunk gúnyolódni az egyébként nagy jelentőségű nyelvújítási mozgalom azon „termékein”, amelyekkel olykor valóban túllőttek a kiötlői a célon. A cél persze ettől függetlenül megvalósult, hiszen a nyelvújító mozgalomnak köszönhetően a nyelvünk nem pusztán tízezer új szóval bővült, hanem egységes is lett. Ez pedig lehetővé tette, hogy a magyar nyelv valóban nemzeti nyelvvé váljon, és mind a hétköznapi közlés, mind az irodalom és a tudomány ill. a jog igényeit szolgálni tudja, kizárva a félreértéseket és az egyéb bizonytalanságokat. Ami pedig végül mégsem honosodott meg a nyelvünkben, az sem volt feltétlenül hiábavaló, hiszen nem egyszer a nyelvi humor kiapadhatatlan forrásává válhat.

Macskák

Tudomány
Ha az embernek nincs ideje rendesen lezuhanyozni vagy megfürödni, olyankor egy gyors macskamosdás is megteszi. És ha az illető nő, aki aznap könnyű és kényelmes öltözékben szeretne lenni, akkor elég egy színes, testhezálló macskanadrágot felvennie a trikójához. Aki viszont este túl sokat ivott és ezért másnap erős fejfájással ébred, az jobban teszi, ha nem kerülgeti az igazságot, mint macska a forró kását, hanem egyenesen megmondja, hogy ő most a macskajajtól szenved, és inkább félrevonulna a társaságtól. A gyerekek eközben nyugodtan megnézhetnek egy filmet, mondjuk a Csizmás kandúrt vagy a Mirr-murrt, miközben a nagyobbak a Macskafogón szórakozhatnak. Mindenesetre aki moziba megy, annak nem célszerű az erős illatú Chat Noir („Fekete macska”) kölnivel meglocsolnia magát – az inkább színházba való. Például a Macskák című musical nézőközönsége a moziénál jóval nagyobb térben ezt biztosan jól elviseli. Mindebben pedig az a lényeg, hogy a macska, mint látható, nem pusztán egy állat, az élőlények közül, hanem olyan, számunkra kiemelt lény, amely nemcsak a lakásunkba költözik be, meglehetősen gyakran, hanem a nyelvünkbe, a meséinkbe-mítoszainkba, tehát általában véve a kultúránkba is. A kutyák mellett a macskák az életünk legbarátibb kísérőivé váltak.

Mérlegek a valóságban és a fantáziában

Tudomány
Legyen akár fürdőszobai, akár bolti egy mérleg, ez az eszköz ma már az esetek többségében egyetlen, viszonylag vékony lap, amelyen elektronikus vezérlésű kijelzőről tudjuk leolvasni a rá helyezett súly mértékét. Az eltelt évezredekben azonban a mérlegek merőben más képet mutattak, hiszen csak a mechanika alapján működhettek, és ezért több, jól látható elemet is tartalmazniuk kellett. A formájuk viszont egyúttal arra is kiválóan alkalmas volt, hogy ez a tárgy a mérték, a kiegyensúlyozás és a rend jelképévé is váljon. Az igazság és az igazságszolgáltatás (vagyis a jog), s egyúttal az erkölcsi erő római kori istennője, Justitia is egy mérleget tart a kezében, a jó és rossz cselekedetek megítéléséhez. Igaz, az ő szemét bekötötték, annak jelzésére, hogy a mérleg önmagában kevés a dolgok valódi megméréséhez: az is fontos, hogy aki mér, az ezt elfogulatlanul, vagyis a saját viszonyulása és érdeke kiiktatásával tegye. A mai, korszerű mérlegekbe gyakorlatilag beépítették az elfogulatlanságot: az, hogy végül mit mutat a mérleg, a lehető legkisebb mértékben múlik az ember kezén vagy a szemén.

Mióta létezik rendőrség?

Tudomány
A rendőrség állami szerv, amelynek elsősorban a közbiztonság fenntartása, a belső rend védelme, emellett a törvények és bizonyos szabályok betartatása ill. a szabályszegőkkel szembeni eljárások megindítása a feladata. A rendőrség színes és változatos formákon keresztül jutott el a mai, sokoldalúan szabályozott szerveződéshez.

„Ismerlek, szép maszk!”

Tudomány
Védőmaszk a csiszoláshoz, műtősmaszk az orvoson-nővéren, altatómaszk a műtétre előkészített betegen, ijesztő, vagy épp ellenkezőleg: különlegesen szép maszk a színészen, máskor egy maszkabál vagy karnevál résztvevőin, fekete maszk a bankot megtámadó rablón, látványt kivágó maszk-keret a fénykép másolásakor vagy nagyításakor – ha nem is a hétköznapok állandó része, de a „maszk” szó elég gyakran előfordul az életünkben. És még átvitt értelemben is használjuk. „Ismerlek, szép maszk!”, mondjuk olyankor, amikor azt szeretnénk tudatni a másikkal, hogy hiába tesz úgy, mintha csak jó dolgokra készülne, mi átlátunk rajta, tudjuk, mit rejt az álca, amit például hamis szavakból állított maga elé, és amivel szeretné elrejteni a valóságot. A maszk legfeltűnőbb szerepe tehát az elleplezés, miközben emellett másféle funkciója is lehet. Gyakran azt is tapasztaljuk, hogy valakire „ráégett a maszkja”, vagyis a végén valóban olyanná vált, mint amilyen szerepet, álarcot magára erőltetett. Ilyenkor mintha visszatérne az a mágikus erő, amit a maszkok születésekor tulajdonítottak ennek a tárgynak.

A mandarinok

Tudomány
A „mandarin” szóval ma általában két helyen találkozhatunk: a gyümölcsös pultoknál és az Operaház plakátjain. Ez utóbbi helyen olyankor, amikor éppen műsorra tűzték Bartók Bélának A csodálatos mandarin című táncjátékát. Itt a címben szereplő mandarin egy gazdag kínai férfit jelöl, akit egy kerítőknek kiszolgáltatott lánynak azért kell elcsábítania, hogy azután a megbízói kifoszthassák és megölhessék. A mandarinban azonban olyan erővel lobban fel a szerelmi vágy, hogy bármit csinálhatnak vele: addig nem tudják őt legyűrni, amíg valóban az övé nem lesz a lány. Ez a mandarin tehát a szenvedély legyőzhetetlenségét szimbolizálja, általában azonban a mandarinok neve ennél sokkal hétköznapiasabb fogalmakhoz kapcsolódik.

A régi cégérekről

Tudomány
A történelmi múlttal rendelkező falvakban, városokban gyakran ma is láthatunk régi cégéreket, amelyek egy-egy kisebb bolt vagy vendéglő bejárata felett jelzik, hogy mit lehet ott megjavíttatni vagy megvásárolni. A cégérek többféle anyagból és sokféle formában készülhettek. Stílusuk, szerényebb vagy cifrább megformálásuk az adott kor világát is őrzi. És bár az elektromossággal működő feliratok jóval feltűnőbbek és természetesen technikában is gazdagabbak, a cégérek mívessége vagy egyedisége legalább annyi érdekességet, vagy egyszerűen szépséget tartogathat.

Alma szimbólumként

Tudomány
„Olyan a képe, mintha savanyú almába harapott volna”; „Úgy teli van méreggel, mint az alma féreggel”; „Még a száraz fáról is tud almát szedni”; „Szereti más almáját enni”; „Későn érő alma tovább tart”; „A tiltott alma mindig jobb ízű”; „Nem esik messze az alma a fájától” – ezek a népi szólások, közmondások is bizonyítják, hogy az alma nem csupán egy szokványos gyümölcs számunkra. A „Mindennap egy alma – az orvost távol tartja” mondás persze inkább a gyakorlatias hasznára utal, de a gyümölcs szimbolikus jelentéseivel is gyakran találkozunk.

Kik voltak a Fuggerek?

Tudomány
Van néhány szavunk, amely eredetileg személynév volt, majd azért vált köznévvé, mert az illető személy jellemző módon testesített meg egy fogalmat. Ilyen a "szűkmarkú, fösvény" jelentésű fukar szavunk is, amely a Fugger nevet őrzi. A családnév első lépésben német nyelvterületen vált köznévvé, és itt cserélődött ki benne a G hang K-ra, és született meg az újfelnémetben fukker szó. Ez akkor foglalkozásnévként jelölte a gazdag kereskedőt vagy az uzsorást. A magyarba érkezve azután a szóvégi E illeszkedett a hangrendi szabályainkhoz és A-ra változott. Kezdetben a magyarban is foglalkozásnév volt, csak később kezdték használni jelzőként. A Fuggereknek ettől függetlenül korántsem csupán a fösvénység volt a legjellemzőbb vonásuk. Családjuk történetében szinte minden benne van, amely a mesteremberekből lett arisztokraták európai életpályáját jellemzi.

Tutanhamon kesztyűjétől a muffig

Tudomány
A kesztyű legfontosabb funkciója az, hogy védje az ember kezét a hidegtől. Az első híradást erről a ruhadarabról mégis a melegebb éghajlatú vidékek képein látjuk, ami arra utalhat, hogy esetleg ott jöhettek létre az első kesztyűk. Ebben azonban nem lehetünk biztosak, hiszen az is lehetséges, hogy ez csak azért látszik így, mert csupán itt maradtak fenn a kesztyűről információk. És talán közelebb járunk az igazsághoz, ha azt feltételezzük, hogy a hűvösebb földrészeken hamarabb készítettek ilyen ruhadarabot, amelyek többsége egyébként egyujjas lehetett.

Mióta hordunk fülbevalót?

Tudomány
Mára a fülbevaló ugyanolyan természetes, megszokott része a viseletünknek, mint bármely más ékszer. Legfeljebb akkor figyelünk fel egy-egy darabjára, ha feltűnően érdekes az anyaga, a formája vagy a színe. A kezdetekkor azonban a fülbevalók kiemelt és meghatározott jelentésű ékszerek is voltak. Ezt az is fölerősítette, hogy a mítoszok korában a fülnek magának is kiemelt jelentősége volt, s emellett különféle szimbolikus jelentéseket is kötöttek hozzá. Így például Egyiptomban a bal fül a halállal, a jobb az élettel állt összefüggésben, az ősi Kínában pedig a hosszú fül a bölcsességet, az okosságot jelképezte. De önmagának a fül kilyukasztásának is volt jelentése: ez több kultúrában is valamiféle elkötelezettségre vagy fogadalomtételre utalt. Mindezek pedig arra is hatással voltak, hogy kinek milyen anyagú vagy formájú ékszer került azután a fülébe.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum