Mióta létezik vakcina?

Tudomány
A koronavírus járvány alkalmával gyakran kerül elő a „vakcina” fogalma. Sokan azt hiszik, hogy ha meglesz a vírusra a vakcina, akkor ez egy csapásra mindent megold, és majd azok is meggyógyulnak, akik már elkapták a betegséget. Ez azonban nem így van: a vakcina nem gyógyszer, hanem immunizálószer. Azoknak adják – közkeletű kifejezéssel: azokat oltják be a megfelelő vakcinával –, akiket még nem fertőzött meg a vírus, vagyis akik sejtjeiben még nem kezdett el élősködni a kórokozó. Ám a megelőzés szereként rendkívül nagy a jelentősége. Amióta létezik a vakcináció (tehát az emberek ellátása vakcinával), több olyan oltást is használ az emberiség, amellyel megelőzheti, hogy a betegségek súlyosan károsítsák, vagy akár meg is öljék az embereket.

Karanténok és veszteglőházak

Tudomány
A „karantén” szóval nyugodtabb időkben a számítógépes vírusirtók működésekor találkozunk. Amikor a víruskereső program veszélyesnek minősíthető fájlt talál, elkülöníti a rendszertől, vagyis karanténba zárja, és úgy tárolja, hogy ne kerülhessen kapcsolatba más fájlokkal. És bár némelyik számítógépes vírus működésének feltárása cseppet sem könnyű, a gépeknél jóval egyszerűbb a megoldás, mint olyankor, amikor élő szervezetet támadnak meg vírusok. Ahhoz, hogy a természetben megjelenő kórokozókat sikeresen elkülönítsük, embereket kell karanténba zárni, ami ennél bonyolultabb feladat.

A kullancs és az általa terjesztett betegségek

Tudomány
Az átmeneti időszakokban egy apró élősködő, a kullancs veszélyeztetheti az emberek és mellettük jó néhány emlősállat egészségét. Kullancsokkal általában erdőkben vagy vízparti területeken találkozhatunk, de a városok parkjaiban is elszaporodhatnak. Ez pedig azért jelent gondot, mert a kullancsok más élőlények vérével táplálkoznak, és ennek során sokféle baktériumot, egysejtűt vagy vírust adhatnak tovább, fecskendezhetnek be az áldozataikba.

A 2020-as év emlősállata a vidra

Tudomány
A Magyar Természettudományi Múzeum valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében minden évben kiválasztják, hogy melyek legyenek az év kiemelt élőlényei. Összesen tizenegy kategóriát állítottak fel, így minden évnek megvan a maga madara, hala, rovara, vadvirága, fája, gombája, hüllője-kétéltűje, emlőse, ásványa és ősmaradványa. A kategóriák közül kettőben, az emlősökében és a hüllőkében-kétéltűekében nincs szélesebb körű szavazás, ezeknél a terület szakemberei döntenek. A 2020-as évben a szakértők a vidrát jelölték ki az év emlősének.

A kötéltáncosok izgalmas történetéről

Tudomány
Sokan ismerik a híres hegymászó, George Mallory válaszát a kérdésre, hogy miért akarta megmászni a Mount Everestet: „Azért, mert ott van”. De vajon miért akar valaki egy kifeszített kötélen egyensúlyozni és mindenféle kunsztokat bemutatni irdatlan mélységek fölött? Bár erre nem született hasonlóan tömör mondás, de az ok könnyen kitalálható: mert jó legyőzni a mélységtől való félelmet. És persze – a közönség oldaláról nézve – sokak számára jó beleborzongani abba, hogy mások el mernek menni a dolgok határáig, képesek az életüket is kockáztatni egy-egy különleges produkcióért.

Az iránytű és a mágnesesség

Tudomány
Az iránytű ma már annyira megszokott tárgyunk, hogy akár egy kulcstartón is találkozhatunk vele. Egyúttal ez az egyik legegyszerűbb és legrégibb műszerünk. Ám ahhoz, hogy megszülethessen, majd tökéletesen működjön, sok mindent meg kellett tudni a mágnesességről.

A wifit kétszer találták fel

Tudomány
Ahol nem tudunk vezetékes kapcsolaton keresztül csatlakozni az internetre, ott ezt a Wi-Fi, magyarosan wifi segítségével is megtehetjük. Ez tehát egy vezeték nélküli, a rádióhullámok mikrohullámú tartományában működő rendszer. Sokan úgy tudják, hogy a neve a Wireless Fidelity (pontos, a hangot hűségesen visszaadó drótnélküli készülék) kifejezés rövidítéséből ered, ez azonban tévedés. A nevet egy marketing cég találta ki, amelynél úgy gondolták, hogy ha az új eszköz neve játékosan rímel egy már jól ismert és témaközeli kifejezésre – mondjuk a „hi-fi”-re –, akkor az emberek hamar megtanulják a nevét. Nem tévedtek.

A vírusokról

Tudomány
2020. január 30-dikán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki a tüdőgyulladás-járvány miatt, amelyet a koronavírus okozott. A járvány Kínából indult el, de január végére legalább tizennyolc országra átterjedt. Bár az influenzafélék olykor veszélyesebbek, mint a koronavírusok, mivel azonban ez utóbbi megelőzéséhez még nincsenek vakcinák (védőoltások), ma mégis ez jelenti a nagyobb gondot. Annak felderítésén, hogy a koronavírusnak melyek a megtámadható pontjai, még csak most dolgoznak a kutatók. A többi vírusról azonban már lényegesen többet tudunk.

Az eukaliptusz fák különleges világa

Tudomány
Ha a köhögésünket akarjuk csillapítani, az erre használt szerek kínálatában egészen biztosan találkozni fogunk az eukaliptusz olajjal is. Ezt az azonos nevű fa hajtásaiból és leveleiből nyerik ki, és már meglehetősen régóta használják a megfázásos betegségek, asztmás tünetek és olykor a láz enyhítésére is. Az eukaliptusz fák azonban nem csupán az olajukkal gazdagítják a világot. Amellett, hogy leveleik a koalák legfőbb táplálékául szolgálnak, az ember is sokféle módon fel tudja használni az anyagukat, miközben gyakran a törzsük különleges szépségével is bárkit elkápráztatnak.

A marcipán színes története

Tudomány
Jó néhány ételnek, finomságnak meglehetősen kalandos, szerteágazó a története. Ilyen a marcipán is, amelynek alapanyaga, a mandula a Föld igen sok pontján megterem. Nem csoda, hogy az emberek a különféle országokban egymástól függetlenül is rájöttek: ha ledarálják és összegyúrják egy édes anyaggal, jellegzetes és egyszersmind tápláló finomság lesz belőle. Ám éppen emiatt eldönthetetlen, hogy végül is honnan ered a marcipán ötlete és a neve, így meg kell elégednünk azzal, hogy mára világszerte népszerű finomságként ismerik.

Mi minden kerülhet elő a barlangokból?

Tudomány
A 2019-es év különösen sikeres volt a régészet területén. Több helyen, így Magyarországon is olyan leletegyüttesekre bukkantak, amelyek egyszerre árnyalták és ki is egészítették azt a képet, amelyet eddig megismertünk a legrégebbi korokról.

Gyógyítható-e a vakság?

Tudomány
Közel egy éve, 2019. 01. 23-dikán egy magyar kutatónak, Roska Botondnak ítélték az az évi Louis-Jeantet orvosi díjat. Az akkor ötvenéves neurobiológus a vizuális információk feldolgozási folyamatainak feltárásáért és a látásvisszaállító génterápia kidolgozásáért kapta meg ezt az elismerést. (Ezt megelőzően a Columbia Egyetem Alden Spencer orvosi díját is neki ítélték.) Roska jelenleg a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, és azóta is kitartóan folytatja a kutatásait, amelyek eredményeivel a jövőben remélhetőleg egyre több gyengén látó vagy vak emberen tudnak majd segíteni.

A Nobel-díj paródiája: az IgNobel-díj

Tudomány
A világ egyik legrangosabb díját a svéd kémikus és feltaláló, Alfred Nobel alapította. Ő rendelkezett úgy a végrendeletében, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a különböző tudományok és az irodalom legjobbjai, illetve azok a közéleti személyek, akik sokat tettek a békéért (ez a Nobel béke-díj). Az első díjátadásra 1901. december 10-dikén került sor, a tudós halálának ötödik évfordulóján. Azóta lehetünk tanúi az emelkedett hangulatú stockholmi ünnepségnek, és láthatjuk együtt a világ legkiemelkedőbb szellemi embereit. Mivel azonban ők ugyanúgy kedvelik a humort és a könnyedséget, ahogyan mindenki más, ezért egyáltalán nem volt ellenükre, amikor ezt a javaslatot kapták: ne csak a legkomolyabb kutatásokat jutalmazzák a díjjal, hanem az olyanokat is, amelyek esetleg semmire sem jók, de mulatságos, vicces végeredményekhez vezetnek. Így született meg a díj paródiája, az IgNobel-díj.

Mióta Krisztus születése az időszámítás kiindulópontja?

Tudomány
Ha meg akarjuk adni egy történelmi szempontból fontos esemény időpontját, kétféle jelölést is alkalmazhatunk. Vagy ezt írjuk: „Kr. u. 1848”, vagy ezt: „i. sz. 1848”. (Mindezt természetesen a „Kr. e.” és „i. e.” jelöléssel is megtehetjük.) Bármelyiket is választjuk, az évszám ugyanaz marad, ami azt jelenti, hogy a történelmi kronológiát – vagyis az időrendi sorrendet – mindenképp Krisztus születésének időpontja határozza meg. Ezt nyilvánvalóan csak közmegegyezéssel dönthették el. De vajon mikor és hogyan jött létre ez a megegyezés? Mióta alapul időszámításunk Krisztus születésének pillanatán?

Nem elég, hogy Luca-nap, még péntek tizenhárom is…

Tudomány
Az idén (2019) a Luca-nap – vagyis december 13. – péntekre esett. Ez azt jelenti, hogy a napot nyugodtan nyilváníthatnánk babona-sújtotta területnek, ha létezne ilyen fogalom, és ha komolyan vennénk a babonákat. Ma már természetesen nem hiszünk a babonákban, de attól még jó tudni, hogy miféle nap a Luca-nap, és hogy miért féltek régen a péntek tizenharmadikától.

A pulzus és a szívverés

Tudomány
Az elmúlt időszak egyik szenzációs híre volt, hogy a kutatók először tudták megmérni egy kék bálna pulzusát. A bálna szívének közelébe, a bal uszonya mögé illesztett műszerrel kilencórányi adatot sikerült gyűjteniük, és ezzel olyan információkhoz jutottak hozzá, amelyekről eddig legfeljebb föltevéseik lehettek. Kiderült például, hogy bár a bálna vérkeringése hasonlóan működik, mint az emberé, de amikor lemerül a mélybe a táplálékáért, olyankor elképzelhetetlenül alacsonyra zuhan le a pulzusszáma: előfordulhat, hogy percenként csupán két szívverést lehet érzékelni. Ez más élőlényeknél elképzelhetetlen. Az embernél ennek a harmincszorosa is olyan alacsony számot jelentene, amilyenbe belehalna.

Tárgyak, amelyek mögött nevek vannak

Tudomány
Van néhány szavunk, amely egy-egy régen élt ember nevéből született. Többnyire tárgyakat jelölnek, de olykor cselekvést is. Ilyen például a lincselés is. Igaz, ebben az esetben nem tudjuk biztosan, hogy vajon William Lynch nevű amerikai ezredesre, vagy a virginiai Charles Lynch ültetvényesre kell gondolnunk névadóként, ha valahol csoportos vérengzést, emberek válogatás nélküli és önkényes lemészárlását látjuk. Szerencsére lincselés ritkán fordul elő, a személynevekről elnevezett tárgyakkal viszont gyakrabban találkozunk, így érdemesebb inkább ezek történetével foglalkozni.

Mirliton, köcsögduda, doromb

Tudomány
Mivel „a zene mindenkié” (Kodály), vagyis zenei készségekkel – hallással, hanggal, ritmusérzékkel – szinte mindenki rendelkezik, az emberek bárhol és bármiből tudtak hangszereket készíteni maguknak a közös muzsikáláshoz. Egy-egy fadarab vagy nádszál épp úgy hangszerré válhatott, mint a kiszáradt tök, egy üreges formájú edény, vagy akár egy fésű. A városi léttől elzárt paraszti társadalmakban ezután hosszú ideig megmaradtak és kiforrott formát is öltöttek azok a hangszerek, amelyeket a természettől, majd később a kézművességtől vettek kölcsön az emberek.

Van már gyógyszer az ebolára

Tudomány
„Mostantól nem mondhatjuk, hogy az ebola gyógyíthatatlan” – jelentette ki a kongói Nemzeti Orvosi Kutatóintézet főigazgatója, Jean-Jacques Muyembe, aki az intézetében zajló gyógyszer-kísérleteket felügyeli. A professzor annak alkalmából nyilatkozott, hogy egy különösen jó hírt jelenthettek be: két hatékony gyógyszert is sikerült kifejleszteni a világ egyik legsúlyosabb betegségére, az ebolára. A gyógyszereket azok klinikai tesztelése után minden ebolás beteg megkapja a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum