Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Békák, koronával és anélkül

Természet
Tavasszal az ország több területén önkéntesek százai dolgoznak azon, hogy megmentsék az ilyenkor vonuló békákat, akiknek a veszélyeztetettsége világszerte nagy gondot okoz. Ezek a kétéltűek nemcsak a természetben nélkülözhetetlenek, hanem az emberiség kultúrájának is fontos szereplőivé váltak. Ezért mindenütt sokan dolgoznak azon, hogy a szaporodási időszakukban megmentsék, segítsék őket.

A nagy tulipánőrület

Természet
Bár a tulipán mindig ismert és kedvelt virág volt, 1633–1637 között egy időre kifejezetten sztárrá is vált. Ekkor ugyanis Németalföldön szabályos tulipánőrület tört ki: akinek csak volt egy zsebkendőnyi kertje is, az mind tulipánt termesztett és nemesített rajta, hogy azután erre is építse a vállalkozását. Ehhez azonban előzőleg több véletlennel is kísért úton kellett eljutnia Európába.

A világ legöregebb fái

Természet
A Biblia ószövetségi részének egyik alakja, Matuzsálem neve eredetileg lándzsás embert jelentett, később azonban a különlegesen hosszú életkort is ezzel kezdték el megjelölni, matuzsálemi életkorként. Mózes első könyve szerint ugyanis Ádám nyolcadik utóda (Énókh fia, Lámekh apja és Noé nagyapja) 969 évet élt. Ezt az életkort ember még meg se közelíthette, a fák közt azonban vannak olyanok, amelyek bőven meg is sokszorozták. Ezek tehát a fa matuzsálemek, amelyek között elsősorban a hegyi mamutfenyőket (Sequoiadendron giganteum) kell megneveznünk. Ezek akár 2-3000 évig is elélnek, egyszersmind hatalmas méretűekké is megnőnek. Közülük a legnagyobb példány az amerikai Sequoia Nemzeti Parkban található. Ugyanakkor a jelenleg ismert, legidősebb fa mégsem mamutfenyő, hanem egy szálkástobozú fenyő (Pinus aristata), amely a kaliforniai White-hegységben növekszik, és amelynek a korát 4700 évre becsülik. A botanikusok a Matuzsálem nevet adták neki. Az európai fenyőfélék közül az Alpokban és a Kárpátokban honos cirbolyafenyő (Pinus cembra) él a legtovább, de ennek a kora ma nem haladja meg az ezer évet.

A méhek különleges szeme

Természet
Mi, emberek olykor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy minden élőlény ugyanolyannak látja a világot, mint mi. Ez azonban egyáltalán nem így van, és nemcsak azért, mert léteznek vak állatok is (pl. a barlangi gőte), hanem főként azért, mert az egyes fajoknak más és más fontos a világ „látványkészletéből”. Ezért a fejlődésük során ehhez igazodva alakult ki a szemük is. Amelyik fajnak nincs szüksége bizonyos színekre vagy formákra, annak a szeme ezeket nem is érzékeli. A legtöbb emlős például nem látja a színeket, más állatok viszont olyan frekvenciatartományokat is érzékelnek a fényből, amelyet mi nem, ezért ugyanazt a színt egészen másnak látják. Ez utóbbiak közé tartoznak a méhek is, amelyek az ultraibolyát a polarizált fényt is használják az érzékelésükben.

Gyökerek – hol így, hol úgy

Természet
Aki a saját szemével is akarja látni, hogy miként keletkezhet egy új élet – mondjuk egy növényé –, az fog egy babszemet, beteszi két, nedvesen tartott vattadarab közé, és néhány nap elteltével már el is ültetheti, új palántaként. Hiszen a babszem gyökeret fog ereszteni és egy szép, zöld szárat növesztve új életként törekszik, mindig a fény felé. Ebből mindjárt azt a nem különösebben meglepő tényt is megérthetjük, hogy gyökerek nélkül a növények számára nincs élet. Máskor azonban a gyökerek mégis szolgálhatnak igazi meglepetésekkel is, amihez azonban egészen Ecuadorig kell elmennünk. Először azonban maradjunk az általánosságánál.

Kagylók, vízben, falon és tányérokon

Természet
Életünk során sok helyen találkozunk a kagyló fogalmával. A régebbi telefonjainkon még egy kagylót vettünk fel, amit odatartottunk a fülkagylónkhoz, miközben esetleg épp egy kagylófotelben ültünk. Ha ezután ki kellett mennünk, odakinn egy WC-kagyló várt ránk, mellette egy mosdókagyló, amelynél kezet moshattunk. Mindez pedig egy olyan épületben is megtörténhetett velünk, amelynek barokkos díszítések voltak a falain, csupa kagylót idéző rajzolattal. A földszintjén pedig egy étterem működött, amelyben akár kagylótésztát is kérhettünk a húsleveshez… Mára a felsorolt kagylók közül egyedül a telefonkagyló tűnt el az életünkből, a többi tárgyunk továbbra is kitartóan „használja” a természetben élő állat, a kagyló formáját.

A bagoly és amit szimbolizál

Természet
Gyakori, hogy egy-egy emberi tulajdonságot, képességet vagy szakmát állatok jelképeznek. Ilyen állat a bagoly is, amelyről általában a bölcsesség jut az eszünkbe, hiszen az európai kultúrában nagy szerepet játszó görög mitológiában, Pallasz Athéné szent állataként a tudás és bölcsesség szimbóluma volt. Ennél azonban jóval színesebb, sőt, ellentmondásosabb az a jelentéstartomány, amely a hiedelemvilágban és a kultúrában a bagolyhoz köthető.

A kitartó és okos öszvér

Természet
„Csökönyös, mint az öszvér” – állítja be az egyik közmondásunk úgy az öszvért, mintha az jellemzően egy negatív tulajdonság megtestesítője volna. Pedig ha létezik állat, amelyet kifejezetten a jó tulajdonságai miatt tenyészt évszázadok óta az ember, az éppen ez a négylábú. Közismert, hogy az öszvér mindkét szülőjének – tehát a lónak és a szamár nak – a jó tulajdonságait egyesíti: a lovaktól az erőt és a tüzességet, a szamaraktól a kitartást, a biztonságos lépést és az igénytelenséget viszi tovább. A hegyes vidékeken nélkülözhetetlennek tartják ezt az állatot: Dél-Amerika lakói számára például az öszvér ugyanazt jelenti, mint a sivatagokban élőknek a teve.

Extrém élőhelyek a Földön

Természet
Az extrém azt jelenti: szélsőséges, rendkívüli. Földünkön több olyan terület is van, amely ezzel a szóval jellemezhető, és ahol emiatt sokkal nehezebb az élőlényeknek megmaradniuk, mint másutt. Most az Európai Geotudományi Unió folyóirata, a Biogeosciences arról számolt be, hogy a tudósok az eddig ismerteknél is szélsőségesebb, szinte holtnak nevezhető zónákra találtak, az Atlanti-óceánban. Itt az oxigén szintje az eddigiekben mért szinteknél hússzor alacsonyabbnak bizonyult, ezért ez a térség a legtöbb élőlény számára élhetetlen környezetet jelent. De vajon melyek az egyéb, szintén nehéz körülményeket teremtő helyek a Földön és milyen életformák alkalmazkodtak ezekhez?

Megjöttek a koalák!

Természet
Március hatodikától látható lesz az a két koala, amely már egy héttel azelőtt megérkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe (egyszerűen szólva az Állatkertbe), ám amelyet az érkezése után karanténban kellett elhelyezni. A karantén, más szóval vesztegzár azt jelenti, hogy egy ideig másoktól elzárva, az esetleges káros behatásoktól védve, különleges figyelemmel gondozzák ezeket az állatokat. A koalák esetében a szokásosnál is fontosabb a karantén, hiszen ezek az állatok egyedülállóan érzékenyek.

A kivi és a kivi

Természet
A „kivi” név két dolgot is jelöl: egy gyümölcsöt és egy madarat. Eredetileg mindkettőt W-vel írták, de idővel a megszokás elmagyarosította a nevüket. Kérdés azonban, hogy vajon van-e köze egyáltalán a két dolognak egymáshoz, és ha igen, akkor mi volna az.

Újonnan fölfedezett élőlények

Természet
Közeledik az év vége, amely egyúttal az összegzések időszaka is szokott lenni. Ideje tehát azt is összegezni, hogy vajon a kutatóknak hány új faj fölfedezésével sikerült gazdagítaniuk a természetről alkotott ismereteinket. Ha ezt meg akarjuk tudni, akkor a Nemzetközi Fajfelfedezési Intézet adataihoz kell fordulnunk. Igaz, ők mindig májusban szoktak közzé tenni egy összegzést, az előző évben felfedezett fajokról. Azért ekkor, mert ezt a rendszertan atyjának tekintett, svéd botanikus, Linné tiszteletére teszik, akinek május 23-dikán volt a születésnapja. Ezért az idei év fölfedezettjeinek listáját majd csak 2015 májusában olvashatjuk, de éppen ezért érdemes a tavalyi lista szereplői közül legalább néhánnyal megismerkednünk. Hiszen még néhány hónap, és a következők máris elhalványítják ezek hírét.

A Kilauea vulkán, és amit veszélyeztet

Természet
Az idén ősszel egyre riasztóbb hírek érkeztek a Csendes-óceáni Hawaii-szigetcsoport legfiatalabb tagjáról, Hawaiiról. A szigeten lévő, legnagyobb vulkán, a Kilauea ugyan 31 éve folyamatosan aktív, de ez általában lassú folyamatokat jelent, amelyek a láva veszélytelen szivárgásával járnak. Június 27-én azonban a tűzhányó „erősebb fokozatra kapcsolt”. A belőle szokatlan erővel feltörő, csaknem ezer °C-fokos láva egyre szélesebb folyamként közeledett Pahoa faluhoz, ahonnan az embereknek ki is kellett költözniük. November 11-dikén a láva elérte a település szélét és megsemmisített egy lakóházat.

Egy ritkán látott rekorder: a csőröscet

Természet
Bármennyire is előrehaladt a tudomány, még mindig léteznek élőlények, amelyekről szinte semmit, vagy csak nagyon keveset tudunk. Ilyen élőlények a csőröscetek is, amelyek közül azonban nemrég egy elpusztult példány tetemét vetette partra a víz, az ausztráliai Sydneytől 150 kilométerre fekvő Redhead strandján. A csőröscet érdekessége, hogy a bálna és a delfin keverékének lehet tekinteni. És bár például Kalifornia partvidékén már sikerült néhány, élő példányát megfigyelni, ez az elpusztult cet is kiváló lehetőséget kínált arra, hogy közelről tanulmányozzák a fajt. Ezért a tetemet azonnal elszállították az egyik, tudományos kutatásokkal foglalkozó szervezethez, hogy ott próbálják meg feltárni róla mindazt, ami egy elpusztult állatról feltárható.

Érik a szőlő

Természet
Magyarországon már az óvodások is ismerik a népdalt: „Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele…”, ami jelzi, hogy itt a szőlő a kultúra szerves része. Az ősz pedig minden évben a vidám, szüreti mulatságok és a kiváló magyar borok ünneplésének ideje.

Széna vagy szalma?

Természet
Ezt a régi szólást olyankor szoktuk használni, amikor már meguntuk a bizonytalankodást, és felszólítjuk a másikat: döntsd el végre, hogy melyik válasz az igaz – ez vagy az? Ám előfordulhat, hogy miközben a szóban forgó kérdésben biztosan tudunk dönteni, abban, hogy valójában mi is a különbség a széna meg a szalma között, bizonytalanok vagyunk. Mi is a különbség? Mi a széna és mi a szalma?

A delfin és amit szimbolizál

Természet
Nyár van, és ilyenkor sokan igyekeznek egy-egy delfináriumba is eljutni, ahol különféle produkciók során kiélvezhetik a delfinek és az ember sajátos kapcsolatát. Delfináriumok csak nemrég óta vannak, a delfinekkel való kapcsolatunk azonban ősrégi, így ez a tengeri emlős sokféle módon bevonult a kultúránkba, a művészetünkbe, sőt, a tudományunkba is, hiszen egy csillagkép szintén őrzi a nevét. Sokan az ékszereik között is szeretnek kis delfinfigurákat látni.

Tengeri sünök a hegytetőn

Természet
Egy magyar tudós, Dulai Alfréd is részt vett azon az izgalmas kutatáson, amely nemrég zajlott le Salzburg közelében, az Északi Mészkőalpok területén. A brit, luxemburgi, magyar, német, osztrák és svéd paleontológusokból álló nemzetközi kutatócsoport Glasenbach lelőhelyen dolgozott azon, hogy az ott előbukkanó, 180 millió éves tengeri üledékes kőzetekben vizsgálja meg a föllelhető, megkövesedett mélytengeri élőlényeket. Munkájuk során mintegy 70 különböző mélytengeri fajt különítettek: különböző tüskésbőrűeket, pörgekarúakat és csigákat.

A kutyák, mint harcos- és segítő társak

Természet
Háziasításuk óta a kutyák az élet számtalan területén vesznek részt a legkülönfélébb feladatok megoldásában. Ott vannak a vadászatokon, a nyájak őrzésében, de mivel jól és sok féle munkára lehet őket kiképezni, gyakran olyan helyzetekben is ők a főszereplők, amelyek megoldásához az ember adottságai nem elegendőek. Emellett az irodalomba és a filmekbe is „belopakodtak”. Az egyik leghíresebb kutya minden kétséget kizáróan Eric Knight regényének fantázia alkotta hőse, a skót juhász Lassie. Őt követi a valóban élő keverék, Lajka, aki az űrkutatásban „hagyta ott a lábnyomait”. Ott van még az akita fajtájú Hacsikó, aki a gazdáját annak halála után is mindennap várta egy vasútállomáson, és a japánoknál ma is a hűség nemzeti szimbóluma. A magyar Kántor híres nyomozóként, Mancs pedig jeles életmentőként vívott ki magának megbecsülést. Mellettük pedig még ezer és ezer kutya dolgozik az ember által vezérelt hétköznapokban vagy krízishelyzetekben.

Állatkerti hírcsokor

Természet
Szinte nincs olyan hét, hogy ne számolhatnánk be újabb jövevényekről, egy-egy újabb kis „poronytról", amely mindannyiunk örömére megszületik/kikel/előbújik a Budapesti Állatkertben. Most megismerheted az új jövevényeket és az Állatkert egyéb híreiről, újdonságairól is beszámolunk!

Hangyavilág

Természet
Nyáron nem kell túl messzire mennünk, ha hangyákkal akarunk találkozni. Olykor a lakásunkból sem kell kilépni ehhez, hiszen meglepve tapasztaljuk, hogy a küszöb alatt vagy valamilyen rejtett résben egy egész kolónia alakult ki, amelynek tagjai szép sorban, kitartóan vonulnak oda-vissza, többnyire a mi cukros ételeink és az ő rejtett lakóhelyük között. A leggyakrabban persze a szabadban láthatjuk őket, ahol szintén a kitartó és céltudatos vonulásuk a legfeltűnőbb. Nem csoda, hogy a szorgalom szimbólumaivá váltak az irodalomban. De vajon milyen jellegzetességeikkel tűnnek még ki a többi rovar közül?

„Vegyszerpótló” rovarok a kertben

Természet
Rovarok természetesen előbb léteztek, mint az emberek által előállított vegyszerek, ezért csak akkor nevezhetünk bármit is „vegyszerpótlók”-nak, ha arra akarunk utalni, hogy az ember által létrehozott, mesterséges világban olykor fordítva működhetnek a dolgok. Az épített kertekben nem alakul ki feltétlenül az a természetes egyensúly, amelyet a tápláléklánc biztosít, ezért néha valóban vegyszerekkel kell védekezni a növényeket pusztító kártevők ellen. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ennek az egyensúlynak feltétlenül föl kell borulnia. Ha például katicákat látunk a környezetünkben, akkor megnyugodhatunk: van esély rá, hogy érvényesüljön a természet rendje.

Kabócák

Természet
Közeleg a nyár, és akik figyelni szoktak a hangos élőlényekre, tudják, hogy bármikor elkezdődhetnek az énekes kabócák koncertjei. Igaz, Magyarországon csak az enyhébb éghajlatú tájakon terjedt el ez a kabóca faj, főként a Nyugat-Dunántúlon (pl. Baranya-, Vas-, Veszprém-, Somogy- és Zala-megyében), de másutt is előfordulhat. Aki pedig mediterrán országokba megy nyaralni, biztosan találkozik a kabócák leghangosabb képviselőivel.

Oroszlánok születtek

Természet
Nemrég arra hívta fel a figyelmet egy nemzetközi tudóscsoport, hogy az ember gyors, állatokat védő beavatkozása nélkül évtizedeken belül kipusztulhat az afrikai oroszlánok fele. Javaslatuk szerint bármennyire is természetellenesnek tűnik, a megoldás mégis az emberek és oroszlánok határozott szétválasztása, vagyis a rezervátumok létrehozása lenne. Éppen úgy, ahogyan azt például Indiában is teszik. Ennek fényében különösen jó hír, hogy a Budapesti Állatkertben sikerült oroszlánokat szaporítani: tavasszal négy, egészséges indiai kisoroszlán látta meg a napvilágot nálunk. Ráadásul Magyarországon most először szaporodtak ezek a ritka nagymacskák.

Fészek-körkép

Természet
Ki ágról lógatja le, ki agyagból vájja ki, ki másét használja, ki pedig levest főz belőle – mi az? Természetesen a madárfészek, amelynek lakóira a tavasz közeledtével talán az emberek is többet figyelnek. De ha továbbgondoljuk a dolgot, kiderül, hogy a „fészek” még annál is többet jelent, mint a nálunk áttelelő vagy éppen hozzánk visszaérkező szárnyasok építményét. Fészekben nemcsak madarak, hanem halak, pókok és kisemlősök is laknak, de a növényvilágban és a szólás-mondások közt is van szerepe ennek a fogalomnak.

Kiselefánt a Vastagbőrűek Házában

Természet
2013. február 14-étől néhány napig a fél ország izgatottan leste: sikerül-e rájönnie a szopás „tudományára” a Fővárosi Állatkert Bálint-napon érkezett, legújabb tagjának, egy kiselefántnak. Az egyébként baj nélkül érkező elefántborjú rendben talpra állt és kellő virgoncsággal kezdett bele a világ felfedezésébe, ám néhány napig komoly gondokat okozott a környezetének azzal, hogy nem találta az anyamellet. Végül az ápolóinak különböző trükkökkel mégis sikerült rávezetniük őt, hogy mit kell tennie, így kikerült az életveszélyből. Az elefántok anyatejét ugyanis mesterséges úton a legnagyobb jóakarattal sem lehet teljes értékűen pótolni, így az elefántbébi könnyen el is pusztulhatott volna.

Postagalambok, élve és holtan

Természet
Dél-Angliában sokan élnek régi, akár a 17-dik századból megmaradt házban. Éppen harminc éve, hogy az egyik ilyen ház gazdája nekilátott a kandalló átépítésének. Ám amikor a kürtőhöz ért, mumifikálódott galambot talált benne. Szerencsére észrevette, hogy a galamb egyik lábához piros fémdobozt erősítettek, amely különleges dolgot rejtett: egy cigarettapapír méretű, rejtjelezett üzenetet. Ám mivel a szöveg titkosításának módja Nagy-Britannia legjobb, kódfejtő szakemberein is kifogott, még sokáig kellett várnia arra, hogy megtudja, mit is talált meg valójában.

A pimaszság szimbólumai: a legyek

Természet
„Pimasz, mint a piaci légy!” – szokták mondani azokra, akik nem ismernek korlátokat, és olyan helyekre is befurakodnak, ahol senki sem látja szívesen őket. A legyek közül valószínűleg az amerikai fúrólégy a legszemtelenebb. Ez a kis szárnyas lény a diókba telepszik bele, és teljesen ehetetlenné teszi a fák termését. Ráadásul nagyon nehéz védekezni ellene, mert a diófák eltérő helyeken, közösen nem megóvható módon nőnek.

Veszélyeztetett élőlények

Természet
Ismét megjelent egy összeállítás arról, hogy melyek ma a világ leginkább veszélyeztetett élőlényei. Ezeket a listákat komoly kutatások és feltáró munkák előzik meg. Az összegzések rengeteg ember szervezett munkája nyomán jönnek létre, nem utolsó sorban azzal a céllal, hogy mindenkit figyelmeztessenek a földi élővilág egyensúlyának és sokféleségének fontosságára. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) ezúttal is több mint 8000 szakembert mozgósított arra, hogy tárják fel a Föld száz, legfenyegetettebb állat-, növény- és gombafaját, majd állítsák össze ezek jegyzékét.

Empátia

Természet
A görög eredetű szó az egyik, legtermészetesebb és (nagyon kevés kivétellel) mindenkiben meglévő lehetőségre, az átélésre, a beleélő képességre utal. Akinek „van empátiája”, pontosabban aki használja is az empatikus képességét, az nagyon sokféle módon tudja gazdagítani az élményvilágát és az érzelmeit. Az antik kultúrában azért volt kiemelt jelentősége, mert mindennél szorosabban kapcsolódott a művészetekhez, azon belül is a drámairodalomhoz. A görögök felismerték, hogy a színjátszás képes bevonni az embereket más emberek helyzeteinek átélésébe, és ez gyakran erős, megrázó élményhez, a katarzishoz (megtisztuláshoz) vezethet. A katarzis azt jelenti, hogy a mély átélés és a megrendülésünk révén képesek vagyunk mindenen felülemelkedni, átélni a többiekkel való, mindenek fölötti összetartozásunkat, és ennek fényében, ha kell, változtatni a nézeteinken. Vagyis fölismerték az empátia közösségerősítő, összetartozást segítő jelentőségét.

Állati önvédelmi rendszerek, beépítve

Természet
Az életben maradás legfontosabb feltétele az alkalmazkodás. Az evolúció során életben maradt állatfajok szervezete, felépítése eleve aszerint különbözik egymástól, hogy miképp alkalmazkodtak az eltérő körülményekhez. Ám néhány állat számára ezek az alapvető sajátosságok kevesek volnának a fennmaradáshoz – bizonyos extrém körülményekhez külön, speciális önvédelmi rendszereket kellett kialakítaniuk. Ráadásul előfordulhat, hogy az extrém körülményeket épp egy-egy saját testrészük jelenti!

Egy gomba különleges karrierje

Természet
A huszadik század elején még nem voltak meg azok a gyógyszerek, amelyekkel a legsúlyosabb betegségeket, például a sokak életét követelő tüdőgyulladást kezelni lehetett volna. A skót származású, londoni kémikus, Alexander Fleming is azon dolgozott, hogy megtalálja azt az anyagot, amely el tudja pusztítani a betegségek mögött álló mikrobákat – például a Staphilococcust és a Streptococcust* –, de anélkül, hogy az emberi szervezet sejtjeit károsítaná. Hosszú ideig a higanyos krómmal végzett kísérleteket, amely a Petri-csészékben látványosan megölte a Streptococcusokat, de hatóanyagából csak olyan töménységben lehetett volna gyógyszert gyártani, amilyennel az emberi szervezet szabályosan megmérgezték volna. Így ezzel Fleming nemigen jutott előbbre, de azzal annál inkább, hogy kísérletezései közben gyakran hosszabb ideig fedetlenül hagyta a Petri-csészéit, és így lehetőséget adott a véletlennek, hogy elvezesse a század egyik legnagyobb fölfedezéséhez.

Korallok

Természet
Aki búvárruhában úszkál a Földközi-tengerben, azzal előfordulhat, hogy különleges, víz alatti építményekre, afféle mészkő-katedrálisokra bukkan. Ha szerencséje van, az építmény élénken vöröslik, és ettől tudhatja, hogy a természet egyik különleges, ékszerként is használt teremtményeit, a vörös nemeskorallokat látja. Igaz, ezeknek ritkábban fehér vagy fekete fajtájuk is megjelenik, ám ezek kinézete is ugyanolyan: apró, különálló tűkre épülő, hosszúkás forma. Az ékszerhamisítóknak nem érdemes ezzel a korall-fajtával foglalkozniuk, mert elég egy jó mikroszkóp, és máris lelepleződnek, hiszen ezeknek a koralloknak a finomságát képtelenség leutánozni.

Medúzák

Természet
A legtöbb ember fél a tengerben élő medúzáktól, hiszen a csípésük akár halálos is lehet, ezért eszébe sem jut, hogy ezek az élőlények hasznot is hoznak az emberiségnek. Pedig ez is igaz, és ráadásul a medúzák éppen a gyógyítás fejlődését segítik elő! Nekik köszönhetjük ugyanis azt a speciális fehérjét, amelynek alkalmazásával az emberi test belsejéből is „tudósítást” kaphatunk bizonyos változásokról, például az idegsejtek fejlődéséről vagy éppen pusztulásáról az agyban, és a tumorsejtek (daganatsejtek) terjedéséről.

Mi fán terem a csoki?

Természet
Ha a csokoládé nem is, de alapanyaga, a kakaó valóban fán terem: a Dél-Amerika vadonjaiban akár tizenöt méteres magasságot is elérő mályvafélén. A fát egész évben elborítják a virágok, amelyek délután nyílnak, éjszakára is nyitva maradnak, majd hajnalban becsukódnak. Igazi kincse azonban a termése, amely a kakaómagokat rejti. Első, természetes „fölfedezője” a maják és toltékok kedvenc madara, a kvézál volt. Ez a különösen szép madár mindig pontosan tudta, hogy mikor érnek meg a magok a kakaófán, és amikor eljött az ideje, odarepült a fákhoz, és jól belakmározott. Példája nyomán az emberek is megkóstolták a magokat, amelyek ugyan önmagukban szörnyen keserűek voltak, de a hatásuk annál inkább megédesítette az életüket, hiszen fölfrissültek és erőre kaptak tőle. Nem csoda, hogy a toltékok szent madaruknak tekintették a kvézált, amely rávezette őket erre a lehetőségre.

Mivel lélegzik a baba, a mamája pocakjában?

Természet
„Tényleg, hogy lélegzik odabenn a kisbabád? Kopoltyúval?” – kérdezte terhes rokonát egy legkevésbé sem tudatlan kisgyerek, hanem egy huszonéves felnőtt. A kérdést azonban nem kell kinevetnünk, hiszen teljesen logikus: a magzatot odabenn víz veszi körül, s ráadásul tudjuk, hogy fejlődése több olyan fázist is tartalmaz, amelyben a formái a legkevésbé sem emlékeztetnek a későbbi emberére. Ugyan, miért ne lélegezhetne egy ideig kopoltyúval? Természetesen nem azzal lélegzik, ám abban a mechanizmusban, amelyben oxigénhez jut, valóban van egy pici hasonlóság a halak légzésével. Ez pedig az, hogy mindkét esetben vérerek biztosítják az oxigénfelvételt, egy elkülönített szerv beiktatásával, viszont a tüdő közreműködése (a legtöbb halnál a létezése) nélkül.

Mi a farmakológia?

Természet
Aki külföldön jár, és gyógyszert akar venni, annak nemcsak az „apotheca”, hanem a „pharmacy” szót is ismernie kell, mert gyakran ezt a szót írják ki a gyógyszertárakra. A két szó közül közvetlenül az utóbbi utal arra, hogy mit is lehet megvásárolni a szóban forgó boltban. Az „apotheca” ugyanis a görög apothéké = raktár kifejezésből ered, és csak az újkor óta használják a gyógyszerek tárolási helye elnevezésére. (A szó érdekessége, hogy a „bodega”, a „butik” és a „téka” is ebből alakult ki.) A „pharmacy” szóban azonban már ott van a „gyógyszer”, vagyis a görög „farmakon” szó. A „farmakológia” pedig általánosságban azt jelenti: a gyógyszerekkel foglalkozó tudomány. Szűkebb értelemben ma már mindent magába foglal, ami az állati és emberi betegségek gyógyítására alkalmas vegyületekkel foglalkozik.

Történetek a Budapesti Állatkertből

Természet
145 esztendeje, 1866. augusztus 9-én nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert, akkor még csupán Pesti Állatkertként. Magyarországon ezt megelőzően is tartottak önmagukért – tehát nem haszonállatként – különféle élőlényeket, de ezek csak szűkebb körben voltak láthatóak. Az uralkodók, békés szándékuk kifejezése céljából, gyakran ajándékoztak egymásnak olyan állatokat, amelyek a megajándékozottak országában különlegességnek számítottak, így például oroszlánokat, majmokat, papagájokat. Mátyás király például oroszlánokat kapott, a Velencei Köztársaságtól, de az uralkodónak leopárdja és ritka madarai is voltak.

Csapnivaló élőlények

Természet
Aki a nyaralását mediterrán térségben töltötte, azzal előfordulhat, hogy a következő év júniusában egy szép napon kimegy a fürdőszobába, és ott elveszíti a tér- és időérzékét. Lehet, hogy nem is otthon van, hanem a tengerparton? Azt látja ugyanis, hogy a csempéken ugyanolyan pici, fekete rovarkák ülnek, mint amilyenek Görögországban vagy az olasz nyaralóhelyeken szokták megkeseríteni az életét. Hogy mivel? Elsősorban azzal, hogy az embernek eszébe sem jut még időben agyoncsapni őket.

Kérészek a Tisza fölött

Természet
„De hiszen csak tiszavirág életű volt ez a fellángolás” – mondják nem egyszer olyasmire, ami csupán rövid ideig tartott. Máskor a hasonló helyzeteket a „kérész életű” kifejezéssel jellemzik. Mindkét kifejezés mögött egy pici, különleges élettörténetű rovar áll, pontosabban repül: a kérész. A Tisza pedig úgy került a képbe, hogy Magyarországon a kérészek a Tisza agyagos partoldalából kelnek ki.

Férfiak és nők a hegycsúcsokon

Természet
Május 19-én szoktak emlékezni az első olyan esetre, amelyben női hegymászó jutott föl a világ legmagasabb hegye, a Mount Everest csúcsára. 1975-ig az Everest-expedíciókban csak férfiak vettek részt, igaz, kétarcú eredménnyel, hiszen minden ötödik vállalkozó az életével fizetett a bátorságáért. 1975-ben azonban egy japán hegymászó klub olyan felhívást tett közzé, amelyben női hegymászókat bíztattak jelentkezésre, a soron következő expedícióhoz.

Madarak és Fák Napja a Füvészkertben

Természet
Az 5-14 éves gyerekeknek és családoknak szóló rendezvényen a látogatók megismerkedhetnek a Füvészkert növényvilágával, játékos vetélkedőkön mérhetik össze tudásukat. A kézműves foglalkozásokon gipszlenyomatot önthetnek ősi növényekről, készíthetnek fából játékokat és eszközöket, textiltáskát festhetnek és „gyűjthetnek” játékosan szelektíven hulladékot. A terápiáskutya-bemutatón megtudhatják, hogyan segítik az állatok a gyermekeket. Használjátok a klubkártyát, amely 20%-os kedvezményt biztosít a Füvészkert belépőjegyének árából!

Vakvezető kutyák

Természet
Az embereket segítő kutyák nemcsak vakvezetők lehetnek. Az egyik, legrégebbi társunk sokféle gondban, bajban állhat mellettünk úgy, hogy az érzékeivel pótolja a mi, megsérült érzékeinket vagy cselekvési hiányosságainkat. Így jelezhet egy készülődő, epilepsziás rohamot, segíthet feloldani kapcsolatteremtési nehézségeket, begyakorolni a gátolt simogatásokat, egyéb gesztusokat olyanoknál, akiknél ezt valami megakadályozza, és a hallássérülteknek is jelezhet fontos körülményeket. A legnagyobb létszámban azonban a vakokat és gyengénlátókat segítik a kutyák, ott tudják folyamatosan „alkalmazni” őket.

Mi MICSODA nyári táborok a Füvészkertben és a Jókai-kertben

Természet
Tudod már, mit csinálsz a nyáron? Táborozz velünk a Füvészkertben vagy a Jókai-kertben! Sok izgalmas program, érdekes vetélkedő vár rád, és megismerkedhetsz a többi Mi MICSODA klubtaggal is.

Cseresznyevirág-ünnep hétvégén az ELTE Füvészkertben

Természet
Különlegesen szép látványt nyújtanak a virágzó díszcseresznyefák, olyannyira, hogy sokan kiülnek a Füvészkertbe a leterített bordó szőnyegre, nézik a lehulló szirmokat, közben kortyolnak az eredeti japán teából. 2011. április 16-17-i hétvégén még tart a Sakura ünnep, aminek keretében a gyerekek például ikebanát köthetnek, japán íjász bemutatón vehetnek részt és meghallgathatják a Magyar Anime Társaság beszámolóját Japánról.

Charlie gólya emlékére

Természet
A tavasz érkezését nemcsak a bokrok, fák rügyei, hanem a visszatérő gólyák is jelzik. Magyarországnak eddig két, olyan gólya „celebje” is volt, aki mindig kitüntetett figyelmet kapott a közönségtől. Az egyikük a Veszprém megyei Tüskevár büszkesége, akinek érkezéséről a lapok menetrend szerint február hetedike-nyolcadika körül szoktak beszámolni. A másikuk Charlie, aki a Kis-Balatonhoz közeli Vörs kedvence volt. Ő február 26-án szokott megjelenni a színen, és mindig a nagyokhoz illő pontossággal. Az idén azonban már az érkezésével baj volt: csaknem egy hetet késett. A vörsiek nagy aggodalommal lesték az üres – ráadásul a télen alaposan megroggyant – fészket, míg végre szombat hajnalra megérkezett a madár. Hogy mi történt vele, megtudhatod, ha továbbolvasod cikkünket.

Földrengések és cunamik

Természet
Március 11-én a Japánban valaha mért legnagyobb, 8,9-es erősségű földrengés rázta meg a szigetország északkeleti partvidékét. A fővárosban, Tokióban kilengtek az épületek, és több helyen is tűz keletkezett. A rengés nyomán azonnal négyméteres hullámok csaptak át a parton, de a hatóságok – ismerve az ilyen és ehhez hasonló helyzetek lefolyását – rögtön a 10 méter magas hullámokra vonatkozó cunamiriadót rendelték el. Azóta több utórengés is követte az elsőt, és az atomerőművek is megrongálódtak. A keletkezett szökőár az oroszországi Szahalin szigetének partjait, valamint az Északi-Mariana-szigeteket is fenyegeti.

A 2011-es év fája a tiszafa

Természet
Nemcsak madarat választanak „minden évnek”, hanem fát is. Az Országos Erdészeti Egyesület az idén a tiszafát választotta. A különleges örökzöld nem fenyő, nevének nincs köze a Tiszához, és a leghosszabb életű európai növényfaj. Piros magköpenyével szépen díszít, ám ennek kivételével a fa minden része halálosan mérgező. Lassan nő, emiatt nagyon tömör fa, az asztalosok és iparművészek gyönyörű tárgyakat készítenek belőle. Ha pedig megmásztok egy meredek oldalú hegyet a Bakonyban, akkor 13 000 példányt láthattok belőle egyetlen erdőben. Ismerkedjünk meg a 2011-es év fájával!

A nyitnikék

Természet
"Nyitni kék, nyitni kék, nyitni kék"! – tudod melyik madarunk jelzi így a tavasz érkeztét? A dallam egyik legismertebb madarunktól, a széncinegétől ered. Tréfásnak tűnő régies nevei: küncsics, tökcinege, szegcinege, tükrös cin, szenes cin, cince. Tudományos neve: Parus major. A mérsékelt égöv, így hazánk tipikus madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011-ben őt választotta az év madarának.

Milyen növények díszítik a lakást karácsonykor?

Természet
Az év legjelesebb családi ünnepe minden gyerek számára a karácsony. Ahány nép, annyiféleképpen készülnek a jeles napokra; erről már olvashattatok a 2007 decemberi cikkünkben. Most a karácsony főszereplő növényeiről, a feldíszített fenyőfáról és örökzöld rokonairól lesz szó, amikkel szebbé varázsolhatjuk környezetünket, vidámíthatjuk a sötét téli napokat.

Leglustább madarunk, a kakukk?

Természet
A kakukk hangjáról kapta nevét. A madár gerle nagyságú, hosszú farkú, sötétszürke, sárga lábú, vörös szemű fajta. A madarak közül ő az egyetlen élősködő, úgynevezett költésparazita. Hogy miért alakultak ki, és hogyan változtak a szokásai, erről olvashatsz cikkünkben.

A Tyrannosaurus Rex

Természet
A dinoszauruszok közül talán az egyik legismertebb, legtöbbet kutatott faj a Tyrannosaurus Rexnek keresztelt óriásragadozó, közismertebb nevén T-Rex. Megpróbáltunk utánajárni annak, hogy is alakulhatott ennek az állatnak a sorsa a törzsfejlődés során, hogyan vált az egyik legnagyobb, és legfélelmetesebb ragadozóvá. Ha érdekelnek a kérdések és válaszok, olvasd el cikkünket!

Ismét barlangot találtak a Budai Várhegyen

Természet
A Budai Várhegy messziről nézve lenyűgöző látvány, közelről hangulatos középkori épületek együttese, és – aki ismeri a „titkot", az tudja – a hegy gyomra is tartogat meglepetéseket. Kattints, ha kíváncsi vagy a titokra!

A Nagy Zöld Fal

Természet
Tudod, mit nevezünk sivatagnak? Tudod-e, hogy a legtöbb sivatag hosszú ideje feltartóztathatatlanul terjeszkedik? És azt, hogy mekkora területet hódít el évente a Szahara a termőterületektől? Tudod-e, mi az oka ezeknek a változásoknak, és hogy mit neveznek a Nagy Zöld Falnak? Ha érdekelnek a válaszok, olvasd el cikkünket!

Wollemia nobilis – az élő kövület

Természet
Tizenhat évvel ezelőtt David Noble, az ausztrál nemzeti park munkatársa valódi botanikai szenzációval állt elő. Hegymászó túrája alkalmával felfedezett egy növényt, amelyet a 65 millió évvel ezelőtt kihalt Wollemia nemzetségbe soroltak be – a paleontológusok szavaival egy igazi élő kövületet. Az azóta szaporított klónjaiból a Budapesti ELTE Füvészkertbe is került egy példány: a MiMICSODA nyári táborában tanulmányozhatod is a „sárkányfenyőt”.

A hibridek

Természet
A hibrid szó eredeti jelentése vegyes, felemás, keresztezett, félvér. Általában nem természetes módon jön létre a két vagy több tárgy, fogalom, élőlény részeiből összetett új forma. A görög mitológia kentaurjaitól az Avatarig az emberi képzelet minden korban eljátszott a hibrid élőlények gondolatával, ami azonban nem csupán fantázia. Most annak járunk utána, hogy az evolúció során milyen hibrid élőlények jöttek létre. De vajon előfordulnak-e efféle hibridek a valóságban? Gyakrabban, mint gondolnánk.

Új dinoszauruszt fedeztek fel

Természet
Egy amerikai paleontológus csapat új dinoszauruszt fedezett fel, amelyet Abydosaurusnak neveztek el. A kutatást 4 lelet alapján kezdték meg. Az őshüllő a gigantikus, hosszú nyakú és hosszú farkú, négy lábon cammogó növényevők (Sauropodák) közé tartozott, mint amilyen például a jól ismert Brachiosaurus. Ha érdekel az új dinófaj, olvasd el cikkünket!

A füstölgők az élet bölcsői?

Természet
A Föld szárazföldjein nem sok hely akadhat, ami még felfedezésre várna, viszont egészen más a helyzet az óceánok mélyével. Számos kutatóexpedíció indul, mindig újabb és újabb csodákra bukkannak. Ezek közé tartoznak a füstölgőknek nevezett természeti képződmények, amelyek egyes tudósok feltételezése szerint az élet bölcsői lehetnek.

A világ legrégibb pókhálója

Természet
A pókok már a dinoszauruszok idején szőtték hálójukat. Ezt bizonyítja a világon felfedezett legrégebbi pókháló, illetve a beleesett zsákmány. Egy Dél-Angliában felfedezett 140 millió éves borostyán konzerválta a pókhálót.

Cunamik, a pusztító vízhegyek

Természet
2004. decemberében kezdődött az a hullám, ami az addig viszonylag ritkának tartott természeti katasztrófát a szomorú hírek közt az érdeklődés középpontjába helyezte. Azóta nem telik el úgy esztendő, hogy ne hallanánk újabb és újabb cunamikról, amik óriási károkat okoznak. Ha érdekel, mi a cunami és hogyan keletkezik, olvasd el cikkünket!

Itt van az ősz, itt van újra

Természet
Az ősz beköszönte a gyerekek számára az iskolakezdést, ezzel együtt a barátokkal való újratalálkozást is jelenti. De tudod-e, hogy nem mindenhol van ősz? És tudod-e, hogy ez az évszak mit jelent az élővilág, például a fák számára? Hallottál-e már arról, hogy a lombhullató fák takarékos élőlények? Ha elolvasod cikkünket többet is megtudhatsz erről, és az élővilág őszi "szokásairól".

Felderítik a kék vércse telelőhelyét

Természet
Tudod, miért kelnek útra a vándormadarak? És azt tudod-e, melyik fajok vándorolnak és mekkora utat tesznek meg? Tudod-e melyek 2009-ben az év madarai, és milyen eszközökkel tudják nyomon követni a vándorlásukat? Ha érdekelnek a válaszok, olvasd el cikkünket!

Híd az égbe, a szivárvány

Természet
Tudtad, hogy a keresztény és zsidó vallásban a szivárványt az özönvíz után, az Istennel kötött szövetség jelképének tartották? És azt, hogy bizonyos vallásokban az égbe vezető útnak tartják? És azt tudtad-e, hogy létezik fehér szivárvány is? Ha érdekel, hogyan keletkezik a szivárvány, hogyan hozhatsz létre mesterségesen is, olvasd el cikkünket!

Hol terem a tiszavirág?

Természet
Hallottál már arról, hogy a Tisza évről évre virágba borul június közepén? Mit gondolsz, növény vagy állat a tiszavirág? Ha elolvasod cikkünket, megtudod, sőt arra is választ kaphatsz, hogy mit jelent a kérész életű kifejezés, és hogy miért védett a tiszavirág.

Segítsük bolygónkat – A Föld órája

Természet
Az utóbbi évtizedek legjelentősebb változása Földünk életében a túlzott üvegházhatás következtében fellépett globális éghajlatváltozás. Egy nemzetközi kezdeményezés szerint 2009. március 28-án este lesz a Föld órája. Ha érdekel, hogy mit tehetsz te ebben az időben a Földért, olvasd tovább a cikket.

„Tavasz van, gyönyörű!”

Természet
Tudtad, hogy első tavaszi hónapunk a március Mars, római hadistenről kapta nevét? És azt, hogy a népi kalendáriumban Böjt máshavának – Böjtmás havának nevezik? Vajon tudod-e, miért éppen március 21-e a csillagászati tavasz kezdete? A hónaphoz kapcsolódó népszokásokról és tudományos megfigyelésekről olvashatsz cikkünkben.

Dino vagy madár?

Természet
Tollas dinoszaurusz vagy hüllőszerű tulajdonságokkal bíró madár?Régóta vitatkoznak a tudósok, hogy az Archaeopteryx dinoszaurusz volt vagy már inkább madár. Lehet, hogy a hallás a meghatározó? Egy nemrég megjelent tanulmány újabb érveket nyújt a „madártábornak”. Az új kutatás eredményeiről olvasd el cikkünket!

Játék és könyvbemutató az állatok világnapján

Természet
Tudod-e, hogy október 4-én az állatok világnapját ünnepeljük? A neves alkalom alapelve az, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, célja pedig, hogy erősítse az ember és állat közötti barátságot. Mi is ünneplünk a Természettudományi Múzeumban október 4-én. Megjelentek az első Mi MICSODA JUNIOR kötetek! Bemutatjuk őket és játékos kvízre is invitálunk. Hozd el a kistestvéredet is!

Utoljára virágzott a tündérrózsa

Természet
A Victoria tündérrózsa levele olyan vízen úszó tálca, amelynek a belső fele sima, a külső és az alsó fele szúrós. A tündérrózsa idei utolsó virágzása alkalmából különleges kísérlet zajlott a Füvészkertben. Azt tesztelték, hogy a Victoria levele hány kilót bír el. A szakirodalom szerint ez a súly 50-70 kiló is lehet. Ha érdekel, miről nevezetes még ez a növény, olvasd tovább cikkünket!

A legveszélyesebb ragadozó

Természet
Minden idők legveszélyesebb ragadozója a nagy fehér cápa másfél millió évvel ezelőtt kihalt őse. Harapása a Tyrannosaurus rexénél is hatszor erősebb volt. Ha érdekel, mi volt az őscápa neve, hogyan vadászott, és mekkorát harapott, olvasd tovább cikkünket. Sok érdekességet megtudhatsz a cápákról, a fogaikról, a testfelépítésükről és mindennapi életükről. Jó szórakozást!

Polipok tesztelték a Rubik-kockát

Természet
A polipok - a tintahalak és a szépiák mellett - a lábasfejűek családjába tartoznak. Ragadozó állatok, akikkel a búvárok csak nagy szerencsével találkozhatnak: olyan jól változtatják ugyanis a színüket, hogy nem veszik észre őket. De egy új kutatás szerint a polipok még ennél is különlegesebb állatok. Ha érdekel, hogy miért, olvasd tovább cikkünket!

Átváltoznak a jegesmedvék?

Természet
Hallottál róla, hogy hamarosan elolvadhat az északi jégsapka? Néhány tudós szerint ha ez bekövetkezik, szinte azonnal elfogyna a jegesmedvék élettere. Van azonban egy tudós, aki szerint erre a katasztrofálisnak tűnő helyzetre az evolúció kínál majd megoldást. Szerinte ugyanis a jegesmedvék szépen, lassan visszaváltoznak barnamedvékké. Elképzelhető ez szerinted?Érdekesnek találod a hírt? Olvasd tovább cikkünket!

Eddig ismeretlen indián törzset fedeztek fel

Természet
Vannak a Földnek olyan zugai, ahol a világ többi részétől teljesen elzártan olyan bennszülött törzsek élnek, akikhez nem jutott el a civilizáció. 2008 júniusában Brazília és Peru határai között sikerült lefényképezni egy eddig ismeretlen bennszülött csoportot. Miért volt fontos lefényképezni őket? Veszélyben vannak-e a nomád törzsek? Mindezt megtudhatod, ha elolvasod cikkünket.

Mi a fényszennyezés?

Természet
A fényszennyezés a fényhasználatnak azt a formáját jelenti, amikor a mesterséges fény egy része hasznosítás nélkül távozik az égbolt felé. Amikor a lámpák fényyét látod az égen - olyankor valakik épp szennyezik a környezetüket. Mit gondolsz, előfordul, hogy egyenesen, minden akadály nélkül az égbe szökik a fény? Olvasd el a cikkünket, és megtudod!

Mamutok szemtől szemben

Természet
Ugye szeretnél te is végre közelről látni egy gyapjas mamutot? Vagy inkább egy mamutborjú múmiáját vizsgálnád meg alaposabban? Mind olyan érdekes lehet! Ha felkeltetettük az érdeklődésed, látogass el a Természettudományi Múzeum Jégkorszak című kiállítására, ami április 2-án nyílt. A Múzeum és a Tessloff-Babilon közös kvízjátékán pedig április második hetétől tesztelheted tudásod. A játék 3 hónapig tart, havonta egyszer sorsolunk. Tarts velünk!

Mi köze a húsvétnak a Húsvét-szigethez?

Természet
Húsvét – húsvéti tojás, húsvét hétfő – locsolkodás… ismerős fogalmak. De vajon tudjátok-e, mi köze a húsvétnak a Húsvét-szigethez? Talán ott lakik a húsvéti nyuszi? Honnan kapta a Csendes-óceán egyik szigete ezt a nevet? Hogyan keletkezett? Miért nevezik a világ egyik legnagyobb szabadtéri szoborparkjának? Miért nyilvánította az UNESCO a Világörökség részévé? Kik élnek ott és milyen nyelven beszélnek?

Megnyitották a világ legnagyobb magbankját a Jeges-tenger egyik szigetén

Természet
A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogyan lehet az életet újrakezdeni az egész világot érintő esetleges katasztrófa után. Egy sarkvidéki jeges bunkerban, amely mélyen a föld alatt épült, a bolygónkon termesztett összes mezőgazdasági növényfajt őrzik majd.

Hogyan alszanak a delfinek?

Természet
A delfinek rendkívül intelligens állatok. Igen tanulékonyak és szívesen együttműködnek az emberrel. Ugyanakkor bámulatosan erősek is: 20-40 kilométers sebességgel úsznak óránként, és ezer lóerő erejével dobják magukat a víz fölé. Ahogy minden vízben élő emlősállatnak, úgy nekik is rendszeresen ki kell emelkedniük a víz alól, hogy levegőt vegyenek. Nem fenyegeti őket a megfulladás alvás közben?

Veszélyben a világ legmagasabb állatai?

Természet
Mi jut eszünkbe, ha a zsiráfok kerülnek szóba? Legelőször a hosszú nyakuk, ami miatt a világ legmagasabb állatai közé tartoznak. Minden állatkertben megtalálhatóak. Békés, csendes állatok. Mókás testfelépítésük miatt a gyerekek kedvencei. Miért vannak veszélyben? A közelmúltban látott napvilágot egy tanulmány, amiből ez kiderül.

Három szeme van a hidasgyíknak?

Természet
Szinte hihetetlen, de él egy olyan gerinces faj a Földön, amelynek három szeme van. Az Új-Zélandon honos hidasgyíknak a feje tetején, a bőre alatt van egy harmadik szeme. Sajnos azonban ez sem óvja meg a kihalástól. Milyen veszély fenyegeti a 200 millió éve köztünk élő állatot? Mi miatt számít élő kövületnek a hidasgyík? Mindenre választ kapsz, ha elolvasod az alábbi cikket.

Madarak és Fák Napja

Természet
Május 10-e a Madarak és Fák Napja. Ezen a napon – amellett, hogy feltétlenül menj ki a szabadba, kirándulj, sétálj, biciklizz a természetben – érdemes elgondolkodnunk a lakhelyünkről, a Földről, és szűkebb környezetünkről. Vajon mindent megteszünk vidám szomszédainkért, a madarakért, és a közelünkben élő, árnyat adó fákért? Legújabb cikkünkből megtudhatod, mi újság a madarak háza táján hazánkban?

A Fővárosi Állat- és Növénykert gyermekpályázata

Természet
Fővárosi Állat- és Növénykert 2007-es természetvédelmi kampánya Madagaszkár különleges és nagyon sérülékeny élővilágát mutatja be. A sziget legtöbb állat- és növényfaja csak itt él, a Földön máshol nem találhatók meg! Azért, hogy megóvjuk a kattákat vagy a többi félmajmot, mi is tehetünk valamit. Az Állatkert ezzel a mostani pályázatával is azon dolgozik, hogy megismerjük és megóvjuk ezeket a különleges élőlényeket.

Miért nem esik ki a harkály szeme, amikor kopácsol?

Természet
Biztosan láttad már, amikor a harkály hevesen kopácsolja csőrével a fák kérgét. Ilyenkor óriási erővel veri a csőrét – fejét – a fák törzséhez, naponta akár 10 ezerszer is. Miért nem fájdul meg a madár feje, és miért nem esik ki a szeme ezektől a heves mozdulatoktól? Ha szeretnél többet tudni, miként lehetséges ez, olvasd tovább cikkünket!

A halak lehallgatják üldözőiket, így mentik a bőrüket

Természet
Hallgatóznak a halak? Eddig erről keveset tudtunk. Amerikai tudósok kiderítették, hogy bizonyos halak meg tudják különböztetni az őket üldöző fajok hangjait – kihallgatják, mit beszélnek –, így időben elmenekülhetnek. Ha kíváncsi vagy, milyen halak használják James Bond módszereit, olvasd el cikkünket!

A mamut beleesett a gödörbe

Természet
Körülbelül tízezer évvel ezelőtt egy mamut békés sétája közben egyszer csak beleesett egy hatalmas gödörbe. Ez lett a veszte. Ha most azt hiszed, ez valami rossz tréfa, bizony tévedsz. A kutatók idén két helyen is mamutmaradványokra bukkantak hazánkban. Ha kíváncsi vagy, hol és hogyan találtak az ősemlősre, és mihez kezdenek a maradványokkal, tarts velünk: ebből a cikkből minden kiderül!

Buták vagy okosak a delfinek?

Természet
Nagy vihart kavart néhány kutatási eredmény, mely az elmúlt hetekben került nyilvánosságra egy dél-afrikai kutató tollából. A tudós azt állítja, hogy sokak kedvenc állata, a delfin egyáltalán nem olyan okos, mint azt az eddigi vizsgálatok bizonyították. Ha érdekel a delfineket érintő legújabb felfedezés, olvasd el a cikkünket!

Kullancsveszély – óvatosan kirándulj!

Természet
A nyár nemcsak a felhőtlen vakációzás, a jó idő és a pihenés ideje – hanem a kullancsszezoné is. Júliusban pedig fokozottan ügyelnünk kell arra, hová és hogyan megyünk – ekkor kelnek ki ugyanis azok a kullancslárvák, amelyek méretük miatt szinte észrevehetetlenek, ezért rendkívül veszélyesek. Ha szeretsz kirándulni, feltétlenül olvasd el ezt a cikket, hogy megtudd, miért veszélyesek ezek az állatok, és hogyan védekezhetsz ellenük!

Életveszélyben a madarak

Természet
Halálos veszély fenyegeti kedves barátainkat, a madarakat. Az utóbbi időben egyre több hír szól a madárinfluenzáról: halott állatokat találtak a világ számos pontján, és már Európát is elérte a vírus. Nem szabad azonban pánikba esnünk: cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb információkat, amelyeket tudnunk kell a lehetséges veszélyekről.

Fekete nyárfa – az év fája 2006-ban

Természet
A fekete nyárfát sajnos a kihalás fenyegeti, ezért nemrég felkerült a Környezetvédelmi Világszervezet Vörös Listájára. Ez a növény lett az év fája 2006-ban. A jellemzően árterületeken előforduló nyárfa olyan ritka manapság, hogy immár a Föld veszélyeztetett élőlényeinek jegyzékében szerepel.

Kitüntették a katicabogarat

Természet
Neves rovarkutatók a katicabogarat, egész pontosan a hétpettyes katicabogarat (latin nevén Coccinella septempunctata) kiáltották ki az idei év rovarának. Ezt a címet minden évben más rovarfajnak ítélik oda a híres rovarkutatók és tudósok. Elnyerésére a veszélyeztetett fajoknak van a legnagyobb esélyük, elsősorban azoknak, amelyeknek az életterük is kockán forog . A választás gyakran esik feltűnő vagy érdekes fajtákra. Cikkünkből kiderül, kik a katica barátai és az ellenségei.

Befagyott a Niagara-vízesés

Természet
Mielőtt bárki is nagyon megijedne, gyorsan eláruljuk, nem most fagyott be a világ egyik legismertebb vízesése. Viszont 1936-ban vagyis kereken hetven évvel ezelőtt olyan nagyon hideg volt Észak-Amerikában, hogy összefüggő jégtakaró fedte be a Niagara-folyót. A vízeséshez sok különös és érdekes történet kapcsolódik. Ezek közül gyűjtöttünk csokorba néhány igazán meglepőt.

Tolmácsot keresnek a bálnák!

Természet
Csak vicceltünk, ma még nincsen szükségünk fordítókra, ha a tenger óriásaival akarunk kapcsolatot teremteni. Viszont a tudósok nemrég meglepő felfedezést tettek: kiderült, hogy a különböző óceánokban élő bálnák különböző nyelveken beszélnek!




Kapcsolat | Impresszum