Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Miért is dobunk kesztyűt?

Történelem
Régi magyar szólásunk a „kesztyűt dobott neki”, amelyet azonban időnként úgy használnak, mintha ezt jelentené: „felhívta rá a figyelmét”, „cselekvésre kényszerítette”. Pedig a kifejezésnek sokkal konkrétabb a jelentése. A szólás abból a helyzetből ered, amelyben valaki azért dobott kesztyűt a másik elé, hogy kifejezze vele: az megsértette őt, amit nem hagy annyiban, ezért holnap reggel várja a kiserdő mellett a segédjeivel, párbajozni. De vajon mióta létezik a sérelmek, konfliktusok elrendezésének ez a módja és hogy alakult a párbajozások története?

A kannibalizmusról

Történelem
Az emberi méltóság fogalma történeti fejlemény, vagyis nem mindig létezett, csak a történelem folyamán jött létre, éspedig az egyistenhit kialakulásának köszönhetően. Addig az egyes ember élete önmagában nem jelentett olyan értéket, hogy azt akár a halála után is tisztelni kellett volna. Ezért sem volt semmi különös például abban, hogy az emberek akár meg is ehették a saját fajtársukat, vagyis a másik embert – egy percig sem érezték úgy, hogy ezzel bármilyen elvet is megsértettek volna. Sőt, az emberevés, más néven kannibalizmus gyakran éppen azt szolgálta, hogy erőt kapjanak a másik testéből, vagyis ezzel fölemeljék az emberi test értékességét. Ugyanez azonban később már merőben más jelentést kapott, és a kannibalizmus a gyűlölet kifejezője is lehetett. Ezt példázza annak a 17-dik századi, holland politikusnak az esete is, akinek a megölésével nem elégedtek meg az ellenségei, hanem a halála után megcsonkították és valószínűleg ettek is a testéből. Witt esetét nemrég a BBC History munkatársa, Eugene Byrne író-újságíró tárta fel, az izgatott közvélemény számára.

Volt vagy nem volt hús a lovak hátán?

Történelem
A 300-as évek végén, a népvándorlás előszeleként hunok agresszív csapatai törtek be a Római Birodalom területére. És bár épp a rómaiaktól ered a „sine ira et studio” – vagyis a „harag és elfogultság nélkül” – alapelve, Ammienus Marcellius történetíró ezúttal mellőzte ezt, és úgy írt a hunokról, mint akik nem pusztán az aktuális ellenségeik, hanem általában véve és minden vonatkozásban alantasabb, értéktelenebb emberek. Azt állította, hogy ezek a lovas harcosok annyira nem ismerik az étel civilizált elkészítésének módjait, hogy a húst is a lovaik nyerge alatt puhítják meg. Később többen is a magyarokkal azonosították a hunokat, ezért a nyereg alatt puhított hús legendája a magyarokra is ráragadt. Ezután ha valaki értékrangsort akart felállítani az egyes népcsoportok között és a saját népét akarta ebben győztesnek kihozni, gyakran ezt a mítoszt hozta fel példának a hunok vagy a magyarok alacsonyabb szintjének érzékeltetéséhez.

A híres-neves Westminster

Történelem
London leghíresebb negyede, a Westminster City neve legutóbb egy drámai esemény, egy terrorcselekmény kapcsán került be a hírekbe. A világ legnagyobb befolyású fővárosának ezt a kerületét azonban nem az ilyen eseményekről érdemes megjegyezni. Hírnevét sokkal inkább színes negyedei és kiemelkedő épületei alapozták meg, mint amilyen például a Westminster-palota körüli, régi politikai negyed, az Oxford Street, a Regent Street, a Piccadilly, a Bond Street körüli bevásárlónegyed vagy a Soho. Legfőképp pedig a Parlament épületegyüttese és a székesegyház.

A nemzetközi nőnap rövid története

Történelem
Világszerte március 8-dikán tartják a nemzetközi nőnapot, amely ma többnyire egyszerűen a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja. Több mint százéves története során azonban ennél jóval gazdagabb, differenciáltabb célokat fejezett ki, többféle politikai felhangot is kapott. 1975-ben az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szövetsége) az esztendőt a nők évének nyilvánította, 1977-ben pedig március 8-dikát a női jogok és a nemzetközi béke világnapjává tette. Ez a dátum azonban nem volt rögtön egyértelmű.

Miért éppen a kagyló?

Történelem
A benzinkutaknál gyakran találkozunk a jellegzetes, fésűskopoltyúsnak nevezett kagyló képével. Ezt az élőlényt az egyik nagy olajtársaság, a Shell használja a nevében és az emblémájaként is. De vajon miért éppen a kagylót választották, amelynek a természetben vajmi kevés köze van az olajhoz? Ennek megfejtéséhez a 19-dik század közepéig kell visszamennünk.

Mióta léteznek börtönök?

Történelem
Azokat, akiket valamilyen ügyben bűnösnek ítél a társadalom, a modern korban az ügyük megtárgyalása után a bíróságok többnyire börtönre ítélik. Ez azt jelenti, hogy egy erre kijelölt, zárt helyen hosszabb-rövidebb időt kell eltölteniük, a normális életviszonyokhoz képest beszűkített körülmények között, fogságban. A cél kettős: egyrészt azt szeretnék elérni ezzel, hogy a bűnös meglakoljon és az elzártságban átélt szenvedései miatt a továbbiakban kerülje el a bűnözést, másrészt hogy a társadalmat megóvják az emberekre nézve alkalmanként veszélyes polgáraitól. A modern igazságszolgáltatásban azonban az is cél, hogy aki bűnt követett el, azt lehetőleg ne pusztán az elriasztással térítsék el a hasonlóan rossz cselekvésektől, hanem meggyőzéssel, a belátás elérésével. Ezért ma már egyrészt a fogság csökkentésével jutalmazzák, ha valaki egyértelműen jelét adta a megváltozásának, másrészt a börtönök helyett inkább másfajta korlátozásokkal (pl. házi őrizettel vagy kötelező pszichológiai terápiákkal) hajtják végre a büntetéseket. A kezdetekben azonban a büntetések a legkevésbé sem voltak ennyire kifinomultak.

A „második honalapító” és az idegenek

Történelem
Az államalapító István után a 13-dik század elején, 1235 és 1270 között uralkodó IV. Béla királyt szokás a második honalapítóként emlegetni. IV. Béla több intézkedésével is rászolgált erre a névre. Trónra lépésekor azzal, hogy nemcsak felhagyott apja, II. András pazarló, a birtokokat szétosztogató politikájával, amellyel az ország pénzügyeit és gazdaságát is mélypontra juttatta, de igyekezett korrigálni is ezt a rombolást. A későbbiek során pedig azzal, hogy okos és előrelátó politikával fogadott ill. telepített be olyanokat, akik mind katonai, mind kulturális szempontból is hasznára voltak az országnak. Ez a tevékenysége azonban nem volt mindig feszültségmentes, hiszen az idegenek betelepítése olykor ütközött egyes rétegek, elsősorban a főnemesek érdekeivel. Így betelepítési politikája az uralkodása elején jó időre súlyos konfliktusok forrásává is vált.

Kik voltak a beginák?

Történelem
A mai, szegényeket, beteget és menekülteket segítő, civil mozgalmak gyakran tekintik őseiknek a középkor elejétől megszerveződő, női begina mozgalmat, amely a belgiumi Brabant tartományban kezdett működni. Valószínűleg a liège-i püspökség területén alakult meg, de a közeli Nivelles is szívesen mondja a magáénak a kezdeményezést, hiszen a jótékony cselekedetekkel legalább annyira szeretnek büszkélkedni a városok, mint a harcias, háborús hőstettekkel.

A hullazsinat

Történelem
A népvándorlás idején, a 800-as években meglehetősen kusza volt a világi és egyházi hatalmak viszonya. Európa térségét ekkor elsősorban a frank királyok vetélkedése határozta meg, a német-római császári korona megszerzéséért. És mivel a keresztény egyház megerősödésével a császári koronákat csak a pápák tehették fel az uralkodók fejére, a pápaság és császárság ügyei ettől kezdve hosszú ideig szorosan összekapcsolódtak. Ennek egyik következményeként zajlott le a pápaság történetének egyik legabszurdabb eseménye, a hullazsinat. 897 januárjában az akkori pápa, VII. István kiásatta a sírból az egyik elődjét, a kilenc hónapja halott Formózusz holttestét, és vádlottként idézte be egy szabályos bírósági tárgyalásra. Ahol pedig megállapították, hogy mivel érdemben semmiféle érvet nem tud felhozni a mentségére, jogos a büntetése. Ennek jegyében minden intézkedését érvénytelenítették, az áldást osztó ujjait levágták, őt magát pedig a Tiberis-be dobták.

A sztrájkról

Történelem
Aki figyel a közéletre, mostanában gyakrabban találkozhat a sztrájk fogalmával. A kifejezés az angol strike (eredetileg: ütés, csapás) szó magyar átírása. Általában véve azt jelenti, hogy több munkavállaló közös elhatározással meghatározott időben és meghatározott célból felfüggeszti a munkáját, hogy ezzel nyomást gyakoroljon a munkáltatóra vagy az a mögött álló politikai hatalomra. Egy munkafolyamat leállítása egyúttal jól érzékelteti, hogy mi történne a munkát végzők jelenléte nélkül, tehát kiemeli a munkájuk fontosságát. Mivel a sztrájknak mindig van kockázata – hiszen a kormányok még demokráciákban is kijátszhatják a törvényeket, sztrájktörőket fizethetnek le vagy időhúzó technikákat vethetnek be a tárgyalásokon – a munkavállalók csak olyankor nyúlnak a sztrájk eszközéhez, amikor már nem maradt más lehetőségük az érdekeik érvényesítésére.

Hitler „csodafegyvere: a V-2

Történelem
1945. március 27-én indították el az utolsó két V–2 (ejtsd: fau-kettő) rakétát, a németek titkos, peenemündei kísérleti támaszpontjáról. Nevüket is a Vergeltungswaffe, vagyis „a megtorlás fegyvere” kifejezés kezdőbetűjéről kapták. Hitler a második világháború utolsó szakaszában úgy bízott ezekben a rakétákban, mintha csodafegyverek lennének, amelyekkel egy csapásra le lehet zárni a háborút, természetesen a németek győzelmével. Nem vitás, hogy a rakéta-kísérletek komoly eredményeket jelentettek a tudomány területén, ez azonban kevés ahhoz, hogy a technika automatikusan háborús célokat szolgáljon. Épp ezeknek a kísérleteknek a sorsa is bizonyítja, hogy a technika eredményeinek felhasználása ezer egyéb tényezőn múlik. És bár Hitler 1944. június 13-tól négy hónapig hatékonyan bombázta Londont, majd Antwerpent is, a politikai erőviszonyok alakulását nem lehetett kizárni a folyamatból. A szövetségeseknek végül sikerült megakadályozniuk a rakétaprogram kiteljesítését és sikeres felhasználását.

Odüsszeusz és az Odüsszeia

Történelem
Ha valakinek különösen hosszú utat járt be, mielőtt hazaérne, azt mondjuk rá: ez az út volt az ő odüsszeája. (Ld. a 2001Űrodüsszeia című filmet is.) A szó az ókori görög hős, Odüsszeusz nevéből ered, akinek tíz éven át tartó bolyongását az egyik leghíresebb eposz, Homérosz Odüsszeia című műve beszéli el.

A civilizáció bölcsője: Szíria

Történelem
A menekültek megrázó helyzete ma azok figyelmét is Szíriára irányítja, akiknél eddig legfeljebb a nyaralási lehetőségeik latolgatása során merült fel ennek az országnak a neve. Ma Afganisztán mellett Szíriában kényszerülnek a legtöbben arra, hogy az életveszélyes viszonyok, a négy éve tartó polgárháború miatt mindent hátrahagyva elhagyják a hazájukat. Szíriát ma az Iszlám Állam (IÁ) nevű, fanatikus csoport uralja. Ez a gyilkológépként működő csoport minden olyan történelmi emléket is szétzúz, amely egykor az országot a világ szabadon virágzó kultúrájához kötötte, és ma is alkalmas a nyitott kapcsolatok fenntartására. Legutóbb a sokak által ismert Palmüra, a világ egyik legrégebbi kereskedővárosa is a célpontjukká vált. A dzsihadisták 2015 nyarán szinte földig rombolták a múltat őrző oszlopokat, épületmaradványokat és szobrokat, majd kivégezték Palmüra főrégészét, a 82 éves Khaled Aszaadot, aki nem árulta el nekik az előlük elrejtett, ókori tárgyak rejtekhelyét.

Hirosima és Nagaszaki

Történelem
Hetven évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-dikán zajlott le az emberiség egyik legpusztítóbb és leghosszabb utóhatású hadi eseménye: ekkor (helyi idő szerint reggel 8 órakor) dobták le az első atombombát Hirosimára, az Enola Gay nevű repülőgépről. Néhány nappal később pedig Nagaszaki fölött is kiengedtek egy újabb bombát. Japán ekkor, hónapokkal a náci Németország bukása után is változatlanul továbbharcolt a nyugati világ demokratikus oldala ellen, és a többszöri figyelmeztetés ellenére sem látszott hajlandónak arra, hogy abbahagyja a háborúzást. A helyzet kiszámíthatatlansága, a tudományos eredmények politikai felhasználásának szabályozatlansága és a japán hadvezetés fanatikus harcpártisága egyszerre hozta létre azt a helyzetet, amelyben ártatlan emberek, civilek százezrei váltak az atombomba áldozataivá, és szenvednek ma is a hatalmas sugárdózis következményeitől.

A kunok Magyarországon

Történelem
Ha máshonnan nem, József Attilától is tudjuk: a magyar nép vegyes összetételű, és különösen gazdag kisebbségekben. „Anyám kún volt, az apám félig székely, /félig román, vagy tán egészen az” – olvashatjuk A Dunánál című versben. De elég megnéznünk az ország különböző tájrészeinek nevét – azok is gyakran utalnak az ott egykor többségben élő, azóta beolvadt kisebbségekre. Ezek közt voltak a kunok is. (A nevüket egy időben hosszú Ú-val írták, az eredeti alapján azonban ez a hangzó rövid.)

Cházár András – egy kitartó és sokoldalú jogász a 18-19-dik századból

Történelem
270 éve, 1745. július 2-dikán született Cházár (ejtsd: császár) András, aki a 18-19-dik századi Magyarország kis számú, felvilágosult és humanista módon gondolkodó polgárai közé tartozott. Éppen ezért a saját korában csak a szűkebb körében becsülték meg őt, és csak jóval később ismerték el a munkáját. Ma egyebek közt Pesten is viseli egy utca a nevét (ebben működik az egyik legnevesebb gimnázium, a Radnóti is), ám még ma is csak kevesen tudják, hogy ki volt ő és miben is állt a tevékenysége.

Titkosírások a történelemben

Történelem
A titkosírás, szakszóval kriptográfia végigvonul az emberiség történelmén. Már az ókortól kezdve előállhattak olyan helyzetek, amelyben távol lévő embereknek mások kizárásával kellett fontos információkat eljuttatniuk egymáshoz. A kriptográfia kezdetben szorosan összekapcsolódott az ún. szteganográfiával (a görög leplezni, rejtett üzenetet írni szóból), ami azt jelentette, hogy nemcsak az írás maga volt rejtett, hanem annak ténye is, hogy valaki üzenetet visz valahová, egyáltalán.

Sziklába vájt szobrok

Történelem
1941. november elsején avatták fel a világ egyik, legfurcsább szobrát, amely azóta Amerika nemzeti jelképévé vált. Az ötven méter magas és száztíz méter széles kompozíció a dél-dakotai Rushmore-hegy sziklatömbjének része, és négy, hatalmas fejből áll: George Washington, Thomas Jefferson, Abraham Lincoln és Theodore Roosevelt elnökök arca néz a hegyből a távolba. A monumentális arcmásokat egy dán származású szobrász, John Gutzon Borglum vezetésével faragták ki, 1927 és 1941 között.

Mózes, a Törvények közvetítője

Történelem
Augusztus egyik, utolsó napja – huszonnyolcadika – Mózes napja. A név sosem vált különösebben gyakorivá, hiszen első és leghíresebb viselőjének, Izrael legnagyobb prófétájának tekintélye megnehezítette a használatát a hétköznapokban. A híressé vált személyek között is keveset találnunk a névből: a múltból a filozófus Moses Mendelssohnt (a zeneszerző Mendelssohn nagyapját) tudjuk említeni. Annál szélesebb körben használják viszont a „mózeskosár” elnevezést, amely a próféta egy igen fontos életeseményének emlékét őrzi. A magyarban egyébként Mózsinak, ritkábban Mojzinak vagy Mókának becézik a Mózeseket.

Augusztus 1. - a magyar forint napja

Történelem
1946. augusztus 1-jén egy hatalmas infláció (pénzromlás) után vezették be Magyarországon ismét a forintot. Akkor a kisgazdapárti Dinnyés Lajos vezette, koalíciós kormány volt hatalmon, amelyen belül az MKP (Magyar Kommunista Párt) nyújtott be javaslatot a pénzrendszer szanálására ill. új pénz bevezetésére. Ez a háború után különösen nehéz és összetett feladat volt. A minisztertanács a javaslatot május elsején fogadta el. Ekkor indult meg az a három hónapos munka, amelyben szakértők részvételével valamint a Gazdasági Főtanács irányításával megteremtették az új pénz bevezetésének feltételeit.

Régi, magyar csokigyártók

Történelem
Néhány éve megszokottá vált, hogy a boltok árukínálatában visszatértek olyan, régi csokoládé nevek, amelyeknek hosszú ideig a hírét sem hallhattuk. Ilyen pl. a Melódia szelet, a Korfu szelet és desszert, vagy a Százszorszép is. Ezek mindegyike a hazai csokoládégyártás fénykorát idézi fel a számunkra, és úgy, hogy néhány régi céget is újraindítottak.

Száz éve tört ki az első világháború

Történelem
1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse (I. Ferenc József császár és király öccse) feleségével együtt Szarajevóba utazott, hogy megnézzen egy boszniai hadgyakorlatot. A hadgyakorlatnak és a látogatásnak az volt a célja, hogy demonstrálja a Monarchia erejét a feszültségekkel terhelt Balkánon, ahol a Habsburgok boszniai hatalmának 1908-as megerősítése felkorbácsolta az amúgy sem gyenge nacionalista indulatokat. És bár az uralkodóház még hat évvel később is magabiztos volt, a látogatás tragédiába torkollt: a trónörököst megölték.

A vérvörös csütörtök története

Történelem
Május 23-dika Magyarország történelmében és irodalmában egyaránt emlékezetes dátum. Az azóta vérvörös csütörtökként emlegetett, 1912-es májusi napon a munkások első, nagyszabású tüntetése zajlott le, amelyen a hadsereg addig szokatlan erőszakossággal lépett fel. Az esemény mind a munkások helyzete, mint az állami erőszak felvillantása miatt megrázó erővel hatott a társadalom iránt felelősséget érzők számára.

Vasco da Gama sikeres útja Indiába

Történelem
A 15-dik század második felében Spanyolország és Portugália állama egyként nagy erőkkel támogatta a földrajzi felfedezéseket. A technika és a tudomány fejlődése mellett az is sarkallta őket, hogy Európában egyre nagyobb volt az igény a nemesfémekre és a különlegesebb fűszerekre. A két ország uralkodói versengtek abban, hogy melyikük tengerészei tudnak egyre több tengeri utat bejárni, új földrészeket felfedezni és ezzel a gyarmatosítást is segíteni. A felfedezők között volt a portugál származású Vasco da Gama is, aki 1497 júliusában indult el, hogy végighajózza az új kereskedelmi lehetőségeket is ígérő utat, Indiáig. 1498. május 20-dikán be is futott Calicut város kikötőjébe. Ezzel Európa előtt is ismertté vált az Indiába vezető vízi út lehetősége.

Ami a Dózsa-féle felkelést lehetővé tette

Történelem
Ötszáz évvel ezelőtt zajlott le az a különösen nagy kiterjedésű és több szempontból is sajátos parasztháború, amely a Dózsa-féle felkelés néven vonult be a történelemkönyvekbe. A felkelés legfőbb jellemzője, hogy egy eredetileg merőben más célból megszervezett hadjáratot változtatott kifejezetten antifeudális harccá: egy török elleni hadjáratból vált a nemesség elleni háborúvá. Itt most azt nézzük meg röviden, hogy vajon mi alapozta meg ennek a lehetőségét.

A nagy pesti árvíz

Történelem
1838. március 13. és 18. között hatalmas árvíz pusztított Pesten. A városban járva ma több emléktáblát is láthatunk, amelyen általában egy mutatóujj jelzi az árvíz tetőzésének szintjét, alatta az esemény időpontjával. Az egykori, ma talán furcsán ható helyesírással olvashatjuk el a dátumot például a III. kerületi Lajos utcában, a VI. kerületben a Szent Rókus-kápolna falán, vagy az V. és a VIII. kerület több tábláján is. A legismertebbek talán a Szerb utcában a Szerb Ortodox templom falán, a Pesti Barnabás utcában a Százéves Étterem falán, a Bródy Sándor utcában a Nemzeti Múzeum kerítésén vagy a Gyulai Pál utcai Szent Rókus-kápolna és kórház falán lévő táblák. A legmagasabb vízszintet, 2 méter 60 centit egy ferencvárosi tábla jelzi. A mentésben kiemelkedő szerepet vállalt Wesselényi Miklós, akinek alakját a pesti ferences templom Kossuth Lajos utcai oldalfalán lévő féldomborművön láthatjuk.

Szocsi, a tengerparti város

Történelem
Ma a világ sportkedvelőinek Szocsin van a szemük, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2007-es döntése alapján ez a város kapta a 2014-es Téli Olimpia rendezési jogát. Emellett a Formula-1-es orosz nagydíjért zajló versengésnek is Szocsi lesz a színtere. Ami azt jelenti, hogy a tengerparti üdülőhelyet a szokásosnál is nagyobb, nemzetközi társaság – a sportolók és drukkereik „hadserege” – fogja elözönleni. Természetesen merőben más indíttatással, mint ahogyan azt Szocsi történelmében egykor, az ókortól kezdve tették.

Herman Ottó kalandos ifjúsága

Történelem
2014. február 4-én nyitották meg a Herman Ottó Emlékévet, amelynek rendezvényei az éppen száz éve elhunyt és az utolsó magyar polihisztornak nevezett természettudós emlékét őrzik. Halála után számos iskola, egyesület és múzeum kapta az ő nevét, de 1915-ben egy barlangot, később Orfű közelében egy 28,2 hektár vízfelületű tavat is elneveztek róla. Budapesten a II. kerületben neveztek el róla egy utcát. A Magyar Nemzeti Múzeumkertjében egy emlékköve (Horvay János alkotása), a Budakeszi Vadasparkban pedig emléktáblája áll. Arra azonban ritkán emlékeznek, hogy milyen nagy kerülőúttal érkezett meg a később oly nagy elmélyüléssel művelt szakmájához.

Szilveszter(ek)

Történelem
Az erdő latin neve, a „silva” több személynév alapjává is vált. Így a Szilviusz és a Szilvánusz férfinevekben is ez a szó rejlik, de a leggyakoribb a Szilveszter, amely erdőlakót jelent. És bár ez utóbbinak létezik női párja is – a Szilvesztra –, ez mára annyira ritkává vált, hogy a legtöbb naptárba be se kerül. A férfinév viszont az egyik legelőkelőbb helyet: az év utolsó napját foglalhatja el, s emellett olyannyira kiemeltté vált, hogy jó néhány évszázada köznévként is használjuk, az időpont megnevezésére.

Az adózás történetéből

Történelem
Ma már az életünk megszokott fogalmai közé tartozik, hogy valaminek az ára X forint „plusz ÁFA”. Ez utóbbiról annyit nagyjából mindenki tud, hogy „valamilyen adó”. Arra, hogy „általános forgalmi…”, már csak kevesebben figyelnek, és általában az adózás rendszerén sem szoktak az emberek különösebben gondolkodni. Pedig érdemes, mert az egyes országok működését és az emberek hétköznapi életét igen erőteljesen befolyásolja, hogy milyen az adórendszer.

A Laokoón-csoport

Történelem
Ha reménytelen küzdelemről vagy az emberre kígyóként rátekeredő problémákról van szó, gyakran elhangzik, hogy „ezzel egy egész Laokoón-csoport sem tudna megbirkózni”. Az ókori papnak, Laokoónnak és két fiának alakja több mint kétezer éve él úgy az emberi kultúrában, mint a hiábavaló, ám annál elszántabb küzdelem szimbóluma.

Alaszka – hol itt, hol ott

Történelem
Alaszka nevét a mai Európában elsősorban filmekből – pl. Alaszka, a legvégső határ, Irány Alaszka, Miért éppen Alaszka? – ismerik az emberek. Október 18-án azonban egy pillanatra ezek nélkül is a középpontba kerülhet: ez a nap az USA-ban az Alaska Day. Ekkor emlékeznek meg arról az eseménysorozatról, amelynek révén a terület az Amerikai Egyesült Államok része lett. Az évforduló azonban csak mára vált ünneppé – az alaszkaiak és az USA többi tagállamában élők hosszú időn át egyáltalán nem tartották a legnagyobb örömnek, hogy egyazon államhoz tartoznak.

A reklám

Történelem
A mai kereskedelem már el sem képzelhető reklámok nélkül. Ahogyan a régi kereskedelem sem! A különbség csupán annyi, hogy a kezdetekkor a felhasználható eszközök és lehetőségek még jóval szűkösebbek voltak, és természetesen a reklámozott dolgok köre is jelentősen kisebb volt. A reklámozás több ezer éves történetét elsősorban az írásos és a tárgyi kultúra változásai határozták meg.

Nofertiti szobra és az egyiptomi kincsek ügye

Történelem
Olykor előfordul, hogy egy több ezer éves nő okoz súlyos konfliktusokat az egyes országok között. Ez történt Németország és Egyiptom esetében is, akik 2009-ben – nem először, és nem is utoljára – ismét nem tudtak megegyezni abban, hogy kié is igazából az ókor egyik legszebb, női mellszobra. Ráadásul, ha élne, a szobor modelljének is volna oka a sértődésre, hiszen még a nevét sem tudta eldönteni az utókor: hol Nefertitinek, hol Nofertitinek hívják. Az esetek többségében az utóbbit alkalmazzák.

A maják

Történelem
A budapesti Néprajzi Múzeum Amerika-gyűjteménye több mint 3000 olyan régészeti tárgyat tartalmaz, amelyet Amerika őslakosai készítettek, még a spanyolok megérkezése előtt. A többnyire isteneket, embereket, állatokat ábrázoló agyagfigurák és kerámia edények között egy maja domborműves kőlap, ún. sztélé is látható. A maják egyik, később világszerte közkinccsé váló öröksége azonban nem múzeumi tárgy, inkább az élelmiszerboltokban föllelhető holmi: ez a kakaó, amelyet az inkák és aztékok mellett ők is kiemelten használtak. A kakaót keserűn, édesen, gyümölcsösen és erjesztve is itták, s néha már ők is tettek hozzá egy kis csilipaprikát, ahogyan ma is szokás, egy-egy csokoládékülönlegességnél. Így ha valamelyikük feltámadna, bizonyára elégedett lenne a mai, sokszínű csokoládéválasztékkal.

A farmernadrág fényes pályafutása

Történelem
1978-ig Magyarországon farmernadrágot csak az ún. lengyelpiacról, a boltokba titokban behozott, „pult alóli” készletből valamint dollárért a Diplomata boltokból lehetett beszerezni. Pedig ez a divatos ruhadarab Nyugaton akkor már épp egy évszázadot tudhatott maga mögött, hiszen létrehozóik 1873-ban szabadalmaztatták az első farmernadrágot. Mindennek pedig ma az adja az aktualitását, hogy névadója, Levi Strauss éppen száz éve, 1902. szeptember 26-án halt meg, a kaliforniai San Franciscóban.

A gyűrű

Történelem
Aki már tanult történelmet, jól tudja, hogy a Hunyadi-család címerében egy holló látható, a csőrében gyűrűvel. És mivel nem egy tolvaj természetű szarkáról van szó, aki esetleg épp most röppent fel egy királylány ott felejtett ékszerdoboza mellől, már a történetíró Heltai Gáspár is azt gondolta, hogy ennek szimbolikus magyarázata lehet. Krónika c. művében azt feltételezi, hogy a gyűrű Hunyadi János Luxemburgi Zsigmondtól való származására, és a kor hite szerint ezért a köztük lévő, eltéphetetlen királyi kötelékekre is utal. De ez a zárt, kör alakú ékszer általában is az elszakíthatatlan, örök köteléket jelképezi.

Rágógumi

Történelem
„És mi ez? – kérdezte a tanár. – Ez egy olyan pép, amivel az üvegesek az ablakot beragasztják a fába. Az üveges bekeni oda, és az ember a körmével kikaparja az ablakból. – És ezt te kapartad ki? – Nem, kérem. Ez az egyleti gitt. A tanár úr tágra nyitotta a szemét. – Mi az? – kérdezte. Weisz most már nekibátorodott egy kicsit. – Ezt a tagok gyűjtötték – mondta –, és a választmány rám bízta, hogy én őrizzem meg. Mert azelőtt Kolnay őrizte, mert ő volt a pénztárnok, de nála elszáradt, mert ő sohasem rágta. – Hát ezt rágni kell? – Igen, mert különben megkeményedik, és nem lehet nyomkodni. Én mindennap megrágtam. – Miért éppen te? – Mert benne van az alapszabályokban, hogy az elnök köteles mindennap legalább egyszer megrágni az egyleti gittet, mert különben megkeményedik... Itt sírva fakadt Weisz. Pityeregve tette hozzá: – És most én vagyok az elnök...”

Hol szorít a spanyolcsizma?

Történelem
– „Mindenhol” – vághatjuk rá a kérdésre a választ, ha tudjuk, mi is volt az a spanyolcsizma, amelyet ma már, szerencsére, csak képletesen szoktunk ráhúzni a szorult helyzetbe kerülők lábára. A középkorban azonban valóban kitaláltak egy olyan, csizmára emlékeztető kínzóeszközt, amellyel az inkvizítorok próbáltak meg vallomásokat kicsikarni az emberekből.

Kígyók a patikákban

Történelem
Minden szakmának megvannak a maga szimbólumai, amelyek többnyire érthetően, könnyen megfejthető módon jelzik, hogy éppen melyikkel állunk szemben. Amíg voltak cégérek az utcákon (ma is léteznek, de jóval ritkábban, mert a fényreklámok kiszorították ezeket), leggyakrabban magának a terméknek a képét vagy kovácsolt vas megformázását akasztották ki – tehát csizmát, kalapot, kancsót vagy kissé áttételesebben lúdtollat láthatott a járókelő, ha cipészmester, kalapos, borkimérő vagy könyvárus mellett vitt el az útja. A gyógyszertárak cégérein azonban, amióta csak ismerünk ilyeneket, mindig is egy botra tekeredett kígyót lehetett látni. És a rajznak neve is volt: régebben Aesculapius illetve Eszkuláp, később Aszklépiosz botjának hívták. Ez utóbbi egyszerre a legrégibb és a modern írásmód is, hiszen az eredeti, görög névhez tért vissza, és a helyesírásában kikerülte a közvetítő, latin nyelvet.

A kulcsok

Történelem
Ha éppen gitározáshoz készülünk, és azt mondják: „kulcs”, akkor a hangszer nyakán lévő kis csavarókra fogunk gondolni, amelyekkel fel tudjuk húzni a húrokat. Ha kottát is használunk a játékunkhoz, akkor pedig a violin- vagy a basszuskulcs jut az eszünkbe, mint két, olyan jel, amely megmutatja, hogy az ötvonalas rendszerben hol van a G illetve az F hang. (Ezért is szokták a violinkulcsot G-kulcsnak, a basszuskulcsot pedig F-kulcsnak is hívni.) Minderről pedig a továbbiakban az is eszünkbe juthat, hogy hiszen a kulcsok általában is utalhatnak egy zárt rendszerre és annak fel-vagy megoldására. Így például a titkosírásokra, amelyeket szintén kulcsokkal szoktak megfejteni. De az egyéb rejtélyeknek, a titkoknak és a problémák megoldásának is van kulcsa, a gondolatainkban. Ha pedig mindezt végigjártuk, akkor megérkezhetünk a szó leghétköznapibb jelentéséhez, vagyis a zárak nyitásához használt eszközökhöz, amelyek nevét illetően a fülünk jelzi a szláv eredetet. És a fülünk nem téved, mert a szó eredete valóban a „kluč” szó. Ha pedig még tovább lépünk, akkor azt is látjuk, hogy a szó megőrizte a fogalom történetiségét, hiszen ennek a „ljuka”, vagyis „kampó” kifejezés volt a gyökere, amely a kulcsok ősére utal.

A posta története Magyarországon - 4.

Történelem
A század eleji, lendületes fejlődés jegyében 1914-ben már 655 levélgyűjtőhely és 1293 postaügynökség működött, a 4751 állami postahivatal mellett. A lendületet azonban megtörte, hogy Magyarország belépett a háborúba. Az első világháború alatt tábori postaszolgálat működött, amely igyekezett biztosítani a fronton harcolók és az itthoni hozzátartozóik közötti kapcsolatot. A tábori levelezőlapok ekkor külön „műfajt” jelentettek, a többi között. A vesztes háború után, a Károlyi-kormány idején viszont Magyarország kivált a Monarchiából, és önálló köztársaságként minden intézményét, így a postát is függetlenítette végre az osztrák szervezetektől. A Tanácsköztársaság rövid ideje alatt pedig egy önálló bélyegsorozat jelezte a politikai változásokat, „Magyar Tanácsköztársaság” felirattal.

A posta története Magyarországon - 3.

Történelem
Sorozatunk előző része azzal zárult, hogy a szabadságharc idején tervezett kiadással szemben végül csak 1850-ben jelent meg az első levélbélyeg, és már az osztrák szimbólumokkal. A kiegyezés után azonban ismét magyar tervezésűek lehettek a bélyegek, ami viszont másféle, újabb konfliktusokra adott lehetőséget. Az első, magyar postabélyeg-sorozatot 1867. június 1-jén bocsátották ki, 2-, 3-, 5-, 10- és 15 krajcáros címletekben. (Később 25- és 50 krajcáros bélyegek is voltak.) Mivel az itthoni feltételek híján a bélyegeket Bécsben nyomtatták, az osztrák posta is ezeket használta. Ezért gondot okozott, hogy vajon ezek magyar vagy osztrák sorozatok-e, ami a bélyegtörténet szempontjából fontos kérdés. Ám végül megszületett a mai szakmai megegyezés, amely szerint az 1867-es tekintendő az első magyar bélyegsorozatnak.

A posta története Magyarországon - 2.

Történelem
A Rákóczi szabadságharc bukása után ismét megszűnt az önálló magyar posta működésének lehetősége, ugyanakkor a Habsburgok nekiláttak a korszerű postahálózat kiépítésének, Magyarország területén is. Éppen ideje is volt, hiszen más országokban már jó ideje az itteninél jóval fejlettebb, szakszerűbb és főként biztonságosabb posta működött.

A posta története Magyarországon – 1.

Történelem
Amióta létezik írás, az emberek mindig szükségét érezték annak, hogy levélben is tartsák egymással a kapcsolatot. A leveleket és egyéb küldeményeket azonban sokáig csak igen bonyolult módon lehetett továbbítani. A „posta” szóra és az általa jelölt intézmény megszületésére sokáig kellett várni.

Miért éppen decemberben van karácsony?

Történelem
A karácsony ma már sokkal kevésbé vallási alkalom, mint inkább általában a szeretet, az öröm és a családi összetartozás kiemelt ünnepe. A hozzá kapcsolódó ajándékozás pedig (jó esetben) azt fejezi ki, hogy figyelünk a másikra, és még a titkos vágyait is kitaláljuk. Az örökzöld fenyőfa ma is a mindig megújuló élet jelképe, és a sok kis gyertya vagy színes égő, csillagszóró rajta a hosszabbodó napok növekvő fényének előhírnöke is. Éppen ezért nem szabad elfelejtenünk, hogy honnan erednek ezek a jelképes szokásaink, hiszen az ember mindig a természet része marad, még ha változik is a tudása a természetről.

Hitelminősítők és hitelnyújtók

Történelem
Nemrég pénzügyi és gazdasági válság tört ki az után, hogy az USA-ban túl sok könnyítést adtak a bankok a lakásépítésekhez és -vásárlásokhoz, így túl sokan vásároltak hitelre olyanok, akiknek nem volt tényleges fedezetük a tartozásaik visszafizetésére. És mivel a pénzhasználat rendszere az egész világon összefüggő rendszerek szerint működik, a válság minden országot érintett. Szerencsére azonban ma már nemcsak a pénzhasználat, hanem a válságkezelés is összehangolt. Amikor a múlt században, 1929-ben tört ki hasonló világválság, még sem a technikai, sem a politikai helyzet nem tette lehetővé, hogy az érintett pénzintézetek és piaci szereplők közösen, egymással egyeztetve akadályozzák meg a válság kiszélesedését, ezért Európa belesodródott egy újabb háborúba. Mindezek tanulságai alapján azonban a II. világháború után a világ vezető államai elkezdték tudatosan kiépíteni azokat a politikai és pénzpiaci rendszereket, amelyek a reményeink szerint megakadályozhatják, hogy egy esetleges, pénzpiaci válság ismét háborús helyzetet idézhessen elő.

Amikor nem evésre való a tojás

Történelem
A tudomány mai állása szerint az időnként károsító hatásokkal megvádolt tojás valójában nélkülözhetetlen az ember számára. Az anyatej után ez az a táplálékunk, amelyben szinte minden benne van: mással nem pótolható fehérjék, a koleszterinnek épp az a fajtája, amelyre szükségünk van, emellett lecitin, vasban és kénben gazdag hamu, valamint jó néhány, fontos vitamin is. Ezért is döntött úgy a Nemzetközi Tojásszövetség, hogy minden év októberének második péntekje legyen a tojás világnapja. Így 1999 óta harminc országban rendeznek előadásokat, tojásfesztiválokat ezen a napon. A tojás azonban nemcsak az étkezési kultúránk, hanem az irodalmunk és a képzőművészetünk részévé is vált.

Brunszvik Antal és Brunszvik Teréz

Történelem
Az ezerhétszázas években nem volt ritka, hogy az uralkodók beleszóltak a főúri körök házasodásába, így a Magyarországon uralkodó Mária Terézia is ezt tette. Hogy milyen okból, annak ma már nincs jelentősége, de tény, hogy a királynő erősen pártolta (az akkor németesen írt családnevű) ifj. Brunswick Antal gróf és Seeberg Anna bárónő házasságát, amely létre is jött. Majd, amikor 1775. július 27-én megszületett az első gyermekük, Teréz, néhány nappal később maga a királynő tartotta őt a keresztvíz alá. Brunswick Teréz pedig azzal hálálta meg a gesztust, hogy egész életében tiszteletben tartotta – de talán még az uralkodónál is komolyabban vette – a Mária Terézia által is kiemelt közoktatás ügyét, ezen belül különösen a gyerekek és a nők tanulásának állami szintű rendszerének bevezetését. Addig ugyanis ezt nemhogy kiemelt kérdéssé nem tették, de az uralkodó körökben kifejezetten ellenezték, fölöslegesnek tartották.

A salemi boszorkányper

Történelem
1692-ben, az akkor még gyarmati sorban lévő Amerikában borzalmas végkimenetelű boszorkányperekbe kezdtek bele, a Massachusetts állambeli Salem városában. A később salemi boszorkányperek néven emlegetett esemény még ma is megrázó erővel hat. Az Egyesült Államok törvényhozása már nem sokkal az események után igyekezett jóvá tenni a területén véghez vitt embertelenségeket. Első lépésként rehabilitálták, vagyis ártatlannak minősítették és utólag a jogaikba visszahelyezték az áldozatokat, majd az USA alaptörvényeinek megfogalmazásakor intő és elriasztó példaként említették a salemi boszorkánypert. 1992-ben pedig a kivégzések helyszínén emlékparkot hoztak létre, amelyben egy-egy kőpadot állítottak minden egyes kivégzett emlékére. És mivel a perekbe nyár derekán kezdtek bele, ilyenkor szerte világon meg szoktak emlékezni az áldozatokról.

Benedek, Európa fő védőszentje

Történelem
A nyugat-római birodalom bukása (476) utáni korszak Európa egyik legzaklatottabb, népvándorlásoktól és területfoglaló harcokkal tarkított időszaka volt. Így azután hiába, hogy az ókori kultúrákban igen magas szintet értek el, mind az általános higiénia és a sport vagy az egészségmegőrzés, mind a gyógyítás terén, az európai civilizáció egy időre mélypontra került. Államok bomlottak fel és újak jöttek létre, és miközben ezek a saját, politikai-társadalmi rendszerük fölépítésével voltak elfoglalva, az emberek többségének éhínségeket, háborús következményeket és járványokat kellett elviselniük.

A pünkösdnek jeles napján…

Történelem
Amikor 1867-ben, június elején Ferenc József megkoronázására készültek, egy akkori „píáros” a király környezetében fölfedezte, hogy a kitűzött nap éppen pünkösdhétfőre esik. Nosza, riasztotta az egész stábot, akik először alighanem egy szót sem értettek abból, hogy mivégre ez a nagy izgalom. Már miért ne eshetne egy katolikus király megkoronázása egy keresztény ünnepnapra? A buzgó lélek azonban megmagyarázta nekik, hogy ez nagyon rossz jel lenne, hiszen a magyaroknál ilyenkor pünkösdi királyokat szoktak választani, akik uralkodása azonban csupán néhány hónapig áll fenn. Ezt már megértették, és azonnal három nappal arrább tolták a koronázás napját. A rossz nyelvek szerint alaposan túllőttek a célon, és ezért is sikerült a kelleténél sokkal hosszabbra a király uralkodása…

A titkos, szellemi hadviselés diadala

Történelem
A II. világháború egyik legfontosabb hadművelete a normandiai partraszállás volt, amely 1944. június 6-án, hajnali 2-kor kezdődött meg, az Overlord nevű hadművelet keretében. Célja a La Manche csatorna birtokbavétele és az észak-nyugati francia partvidék felszabadítása volt. A területet a belga és a holland tengerparttal együtt a német B hadseregcsoport védte, 38 hadosztállyal és Rommel tábornagy vezetésével. A csaknem három milliós, Eisenhower tábornok vezette angolszász erők (az USA, Kanada és Nagy-Britannia katonái) 11 ezer harci repülőgéppel és hétezer hajóval támadtak. A hadművelet taktikájának központi gondolata a megtévesztés volt. Az addigi háborúktól eltérő módon, az előkészületeknek éveken át a több területre is kiterjedő szellemi munka és a titkos hadviselés állt a középpontjában.

A Budai Alagút születésnapja

Történelem
Százötvennégy éve, 1857 áprilisában készült el teljes egészében a Várhegy alatti Alagút, amelynek építése az egyik legnagyobb esemény volt Budapest életében. Addig a Pestről érkezők csak úgy juthattak el a Krisztinavárosba és a budai hegyvidékre, ha megkerülték az egész Várhegyet. Éppen ezért már jóval előbb – a Lánchíd építésekor, vagyis a harmincas évek végén – többen megfogalmazták, hogy alagúttal kell megoldani a hegy okozta közlekedési gondokat.

Mit jelent, hogy 2011 első félévében Magyarország az Európai Unió elnöke?

Történelem
Ti talán még ovisok voltak Magyarország uniós csatlakozása idején, szüleitek azonban biztosan emlékeznek a 2004. május 1-jei napra. Ma nektek nem tűnik fel, hogy minden gond nélkül átsuhanunk az országhatáron, itthon a boltokban megvásárolhatjuk bármelyik uniós cég áruját vámmentesen. Bárhol válthatunk eurót, és még cserediák is könnyedén lehetsz egy külföldi iskolában. A szüleid talán még emlékeznek rá, hogy minden ilyen dolog 2004, illetve az 1989-es rendszerváltás előtt sokkal bonyolultabb volt. Kérdezzétek meg anyát vagy apát, hogy jártak-e akkoriban például Ausztriában, és hogyan készültek az útra!

A Nagy Londoni Tűzvész

Történelem
Hallottál már az 1666-os londoni tűzvészről? A lángok szeptember 2-án csaptak fel egy péküzletben, és teljes 5 napot vett igénybe, amíg megfékezték a tüzet. Az udvarnak menekülnie kellett a városból. Ám nem ez volt az egyetlen csapás, ami a nagyváros ez időben érte. Ha érdekelnek a részletek, olvasd el cikkünket!

A palatáblától a digitális tábláig

Történelem
Manapság minden diák készen vásárolt füzetbe írja a tanulnivalókat. A boltok ezerszám kínálják a legkülönfélébb tollakat, radírokat, tolltartókat, iskolatáskákat. De vajon milyen eszközöket használtak kétszáz évvel ezelőtt az iskolások, és hogyan jutottunk el a palatáblától a digitális tábláig? Ha érdekelnek a válaszok, olvasd el cikkünket!

Szent Iván éjszakája

Történelem
Június 21-e a nyári napforduló napja. Ilyenkor a legrövidebb az éjszaka, és a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A világ minden táján megünneplik ezt a napot. Mind a pogány, mind a keresztény kultúrkörben jelentős ünnep, noha a keresztény hagyomány június 24-én Keresztelő Szent János, Jézus megkeresztelőjének születésére emlékezik.

Egy nem mindennapi feleség

Történelem
Batthyány Lajos felesége, Gróf Zichy Antónia édesanyja végrendeletében hozzá írt tanácsát egész életében megfogadta: „a kötelesség teljesítésében talál az ember igaz megelégedést". A "honleányi kötelességteljesítés" és a hazaszeretet mintája volt ez a gazdag életúttal rendelkező asszony.

Az emberiség első szimbólumai

Történelem
Sokféle lelettel találkoztak már a felfedezők és a régészek, amióta az emberiség történelmének, kultúrájának kutatása foglalkoztat minket, ám most egy újabb meglepő lelet került elő. Strucctojások színes héjába karcolt mintákat találtak Afrikában, egy barlangban. Mielőtt a húsvéti tojások mintázatának jelentését kezdenénk kutatni, vethetünk egy pillantást a kőkori ember tevéknységére is. Ha érdekel, milyen mintákat, jeleket találtak a tojáshéjakon, olvasd el cikkünket!

„Kire ütött ez a gyerek?” - A családfáról

Történelem
„Kire ütött ez a gyerek?” Janikovszky Éva címadó kérdése gyakran felmerül a szüleinkben és néha bennünk is. Honnan, kitől örököltük ezt vagy azt a pozitív vagy éppen negatív tulajdonságunkat? Talán apukánktól, anyukánktól vagy nagyapától, vagy éppen az ő nagyapjától? De ki is volt ő? Tényleg kiktől származunk? Erre a kérdésre találhatjuk meg a választ, ha belemélyedünk a családfakutatásba.

Pontos jé vagy el+ipszilon?

Történelem
Ha érdekel, miért jött létre a ma már hallhatatlan különbség a "j" és "ly" hangok között, és ha érdekel, hogyan találkozott a latin és a magyar nyelv egymással, olvasd el cikkünket! Olvashatsz a könyvnyomtatás történetéről, és a felvilágosodás-kori nyelvújításról is!

Budapest kávéházai

Történelem
"A kávéházban fény volt és meleg, s ha környeze -tünk gyertyavilágos sötétségéből oda belép -tünk, akkor úgy éreztük, mégsem vagyunk annyira elhagyatottak. Ott voltak barátaink és ott volt minden nemzedékünk." - írta a századfordulón Füst Milán, a Nyugat nemzedékének egyik fontos írója, amikor Budapestet a kávéházak városának is nevezték. Ha érdekel, mi a kávé és miért játszottak a kávéházak fontos szerepet a kulturális életben, olvasd tovább!

135 éves az Operaház

Történelem
Kossuth Lajos már 1841-ben kiemelte a főváros megújulásának fontosságát: "Mire van szüksége Pest városának, hogy magára fővárosi alakot öltsön?" című írásában. "Mi szép és kényelmes leend a pestiekre nézve ez árnyas fasorok közt, a Lánchídtól kezdve egész a Városerdőig mintegy parkban sétálni s kocsizni, kikerülve a szűk ronda Király utcát s annak unalmas vég nélküli házsorát." - Megfogalmazása nyomán az 1870-es években megindult az Andrássy út és a környékbeli épületek, így az Operaház megépítése is.

400 éves fennállását ünnepli New York

Történelem
Az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városa egy szeptemberben indított nagyszabású rendezvénysorozattal idén ünnepli 400. születésnapját: felolvasások, koncertek, előadások és más izgalmas események színtere lesz a világ egyik legizgalmasabb városa.

Mi történt 1989 nyarán a nyugati magyar határon?

Történelem
Húsz évvel ezelőtt Magyarország megnyitotta nyugat felé a határt. Ezzel a szögesdróton áttörő több száz keletnémet előtt új távlatok nyíltak, és Európa történetében is új fejezet kezdődött. Ha kíváncsi vagy arra is, hogy mit jelent a hidegháború és a vasfüggöny kifejezés, olvasd el cikkünket!

A világ nyolcadik csodája?

Történelem
A Wei folyó völgyében terül el a mai Shanxi tartomány fővárosa, ahol 1974-ben véletlenül, kútfúrás közben találtak rá a döbbenetes régészeti csodára, a kínai agyaghadseregre. A festett agyagszobrok mindegyike külön karakter. Ha többet szeretnél megtudni az agyaghadsereg keletkezéséről, olvasd el cikkünket!

Ki volt sárkányölő Szent György?

Történelem
Cikkünkből megtudhatod, ki volt Szent György, akit az angolok országuk védőszentjéül választottak, s akinek neve sok magyar település és család nevében visszaköszön. Szent György és a sárkány történetét is megismerheted, és megnézheted, hogy milyen a Szent György-kereszt.

Hogyan süllyedt el a Titanic?

Történelem
Majdnem száz éve fekszik hullámsírjában a híres luxusgőzös, amely 1912-ben az április 14-éről 15-ére virradó éjszaka jéghegynek ütközött. Kíváncsi vagy, miért történt meg a baleset, és mi játszódott le a Titanic fedélzetén az utolsó percekben? Olvasd el cikkünket!

Kik voltak a középkor rettenthetetlen harcosai?

Történelem
Tudtad, hogy nem lehetett akárkiből lovag? A jelöltek a hűbérúr várában gyerekként sajátították el a fegyverforgatás fortélyait. Az egyik legfontosabb lovagi erény a hűség volt. Kíváncsi vagy, hogy mennyit ért egy lovag felszerelése, és hogy mivel teltek mindennapjai? Itt elolvashatod.

Naptárak, jósdák vagy gyógyító kövek?

Történelem
A jól ismert Stonehenge, a bretagne-i menhirek és a portugál dolmenek feltárása után most Örményországban tárnak fel egy újabb, furcsa kövekből álló építményegyüttest. A rejtélyes kőtömbök mibenlétét mind a mai napig homály fedi. Vajon mi célt szolgáltak?

Tényleg elűzik a telet a busók?

Történelem
A farsangi időszak végét megelőző héten, a Húshagyó keddel kezdődő böjt előtti hat napban Mohács utcáin álarcosok vonulnak fel. A zajos-vidám karneváli menet tagjai ijesztő maszkokat, jelmezeket öltenek magukra, így akarják elijeszteni a telet. A Duna-parti városban idén február 19-én kezdődik a hagyományos busójárás, február 13-án a fővárosban, a Váci utcában is felbukkan a zord téllel szembeszálló, szőrökbe bújt alakok látványos, hangoskodó-mulató menete.

Péntek 13. – Egy hiedelem története

Történelem
Ki ne ismerné a jelentését egy kijelentő mondat után felcsattanó tüsszentésnek, vagy az úton előttünk átszaladó fekete macskának? Van aki úgy véli, szerencsét hozhat a ritkán előforduló négylevelű lóhere, vagy abban hisz, hogy egy szeretett embertől kapott emléktárgy, egy kedves helyünkön talált kavics megvédhet minket a rossztól.

A magányos szigetlakó

Történelem
Hallottál már Robinsonról? Olvastál már kalandjairól? Láttad valamelyik róla szóló filmet? Tudtad-e, hogy Daniel Defoe leghíresebb hősét, Robinson Crusoe-t valós személyről formázta. Nemrégiben megtalálták az eredeti Robinson, Alexander Selkirk táborhelyét. Mi igaz az ismert történetekből? A cikkünkből kiderül!

Adventi hagyományok

Történelem
Ti is meggyújtottátok már a gyertyákat az adventi koszorún? Esetleg adventi naptárt is kaptál? Tudod-e, hogy november 30-tól kezdve minden vasárnap újabb gyertyákat gyújtanak meg az emberek? Ismered-e ennek a hagyománynak az eredetét? Ha érdeklődsz a téma iránt, olvasd végig a cikkünket.

Mit ünneplünk Márton-napkor?

Történelem
A Márton-napi mulatságokról biztos te is hallottál már: a középkorban Márton napja az egyik legnépszerűbb ünnep volt, napjainkban pedig a Márton-napi libafogyasztás éli reneszánszát. Az ünnep eredetéről cikkünkben olvashatsz! A végén rajzpályázati felhívást is találsz, ne hagyd ki!

Az amerikai elnökválasztás újdonságai és rekordjai

Történelem
Tudod-e, hogy 2008. november 4-én megválasztották az Amerikai Egyesült Államok első fekete bőrű elnökét, Barack Obamát. Nemcsak az elnök, hanem az alelnök személyében is egyfajta „rekordert” tisztelhetünk: Joe Biden lesz ugyanis az első alelnök, aki római katolikus vallású. Ha tovább olvasod cikkünket, még sok elsőséget megtudhatsz a korábbi és a mostani elnökökről.

Blaha Lujza tér - Ismered a teret Budapest szívében?

Történelem
42 évvel ezelőtt, 1966. november 6-án adták át az EMKE aluljárót Budapesten, a Blaha Lujza téren. Kiről kapta a nevét a tér? Milyen épület magasodott az aluljáró helyén? Miért volt óriási szenzáció a Corvin Áruház 1931-ben? Miért itt volt az első villanyrendőr? Mikor kezdték építeni a kelet-nyugati metrót? Néhány kérdés, ami felvetődhet bennünk, mikor átmegyünk Budapest lüktető központjában az EMKE aluljárón. A válaszokat megtalálhatod a cikkben, ha továbbolvasod.

Mire jó a sütőtök? - A rajzpályázat eredményhirdetése

Történelem
Október 31-én Amerikában Halloween idején különös szerepet kapnak a tökből faragott lámpások, maszkok. Ehhez kapcsolódóan a Mi MICSODA klub rajzpályázatot hirdetett, és szép számmal érkeztek is jobbnál jobb rajzok. MOst a nyertes kis csapat rajzait tesszük fel, és továbbra is elolvashatod itt, hogy mit jelent a Halloween? Honnan ered a töklámpás és mire jó a sütőtök? A szerencsés nyerteseknek szeretettel gratulálunk!

Reneszánsz év

Történelem
Tudtad, hogy 2008 a RENESZÁNSZ ÉVE? Mit jelent ez? Miért éppen ebben az évben ünnepeljük ezt a régi, díszes korszakot? Erre a kérdésre nemcsak a Mi MICSODA sorozat történelmi tárgyú részeiből vagy a népszerű Történelembúvár - Magyar történelem I. című kötetéből kaphatsz választ, hanem itt és most is, ha elolvasod a cikkünket. Jó szórakozást!

Mit ivott az étkezéshez a középkori ember Mátyás idején?

Történelem
Mátyás király idején, a XV. század második felében Budán hatalmas építkezések folytak. A mai XII. kerület ekkor még nem tartozott Budához. Itt a hegyek lankáin szőlőskertek, erdők terültek el, és vadaspark is működött. Az emberek bort ittak, pedig tiszta vízre vágytak. Ha érdekel, miért, olvasd tovább cikkünket!

Mit ünneplünk farsangkor?

Történelem
A farsang szó hallatán szinte mindenki az álarcosbálokra, a táncos mulatságokra és a jelmezes felvonulások színes kavalkádjára gondol. Azt viszont kevesen tudjuk, pontosan mit ünneplünk farsangkor: mettől meddig tart ez az időszak, és milyen híres hagyományok kötődnek hozzá? Ha minden érdekes részlet érdekel a farsangról, olvasd végig cikkünket!

Hogy ünneplik a karácsonyt a nagyvilágban?

Történelem
Itt a tél, mindenki izgatottan várja a karácsonyt. Az izgalom mindenhol ugyanolyan, a szokások azonban a világ tájain különböznek. Alábbi cikkünkből megtudhatod, hogyan ünneplik a karácsonyt a világ különböző országaiban! A Mi MICSODA KLUB és a Tessloff-Babilon Kiadó ezúton kíván szép és boldog ünnepeket kedves olvasóinak!

Egészségesebben éltek az ősemberek, mint mi?

Történelem
Amikor jóízűen beleharapsz egy almába vagy egy szelet kenyérbe, elgondolkodtál már azon, vajon az ősember mivel csillapította éhségét? Egészségesen táplálkozott? Sportolt? A ránk maradt fosszíliáknak köszönhetően a tudósok megtalálták a választ ezekre a kérdésekre. Ha érdekel, milyen volt az ősi fitness, és mennyire volt változatos az őskori étrend, olvasd tovább cikkünket!

Megvan Jézus sírja?

Történelem
Nemrégiben nagy port kavart egy dokumentumfilm, melynek a Titanic című film rendezője, James Cameron volt a producere. Az alkotást Magyarországon is bemutatták. A „Jézus elveszett sírja” című film kísérletet tesz arra, hogy bebizonyítsa, a kutatók megtalálták Jézus, Mária és József sírkamráját. Ha kíváncsi vagy, a filmesek tényleg ezt a nyughelyet találták-e meg, olvasd tovább cikkünket!

A világ újabb hét csodája

Történelem
A világ hét csodája mindig is lenyűgözte az embereket, biztos te is ismered őket. Az antik világ építészeti remekeiről sok mindent lehet tudni, de már csak egyet lehet közülük megtekinteni, az idő múlásával a többségük ugyanis eltűnt a föld színéről. Az emberiség ebben az évben nagy döntés előtt áll: ki kell választania a világ hét új csodáját. Te melyikre szavaznál?

Betont használtak az egyiptomi piramisépítők?

Történelem
Sok tudós vizsgálta már a piramisokat, és töprengett azon, vajon milyen anyagot használtak az egyiptomiak az építéskor. A gízai piramisokat a legmodernebb eszközökkel is megvizsgálták, és kiderült, hogy építésükkor betont is használtak. Ha érdekel, mi a titka az egyiptomi piramisoknak, olvasd tovább cikkünket!

Szenzációs azték leletek

Történelem
Az elmúlt néhány évtized legjelentősebb azték emlékeit találták meg a tudósok Mexikóvárosban: egy 500 éves oltárt és egy több tonnás monolitot. Az oszlop ráadásul egy titkos föld alatti kamra bejáratát rejtheti - feltételezik a szakemberek. Ha kíváncsi vagy ennek az izgalmas felfedezésnek a körülményeire, és arra, kik is voltak az aztékok, olvasd el a cikkünket!

Belehallgathatsz a HANGOS Mi MICSODÁKba!

Történelem
A Hangos Mi MICSODA olyan hangjáték, mely jól ismert és népszerű Mi MICSODA sorozat témáit dolgozza fel. A hangoskönyv nem egyszerű felolvasás, és nem a Mi MICSODA kötetekben leírt információk puszta összegzése. Egy cd-n két könyv történetét mesélik el a főszereplők: Timi, Tomi és Quentin. A történeteket az elbeszélő foglalja keretbe. Hallgass bele a hangoskönyvekbe: klikkelj a cikk végén található linkekre!

Felfedezték a papír valódi korát

Történelem
Mióta ismerjük a papírt? Erről biztos tanultál már az iskolában, a válasz mégsem olyan egyszerű, mint első olvasásra hinnénk. Papirusztekercseket már az egyiptomiak is használtak, de az igazi papírt csak időszámításunk kezdete környékén fedezték fel Kínában. Nemrég újabb leletekre bukkantak a kutatók Ázsiában, mely teljesen megváltoztahatja az írás eddigi történetét. Ha téged is érdekel, miből és mióta készül a papír, olvasd el a cikkünket!

Az illemhely története

Történelem
Gondoltad volna, hogy az a fürdőszoba, melyet nap mint nap te magad is használsz, csupán 150 éve létezik? Ami számunkra teljesen természetes, az a régi korok emberének nagy újdonság volt. Ha velünk tartasz az időutazásban, sok meghökkentő érdekességet tudhatsz meg cikkünkből, mely a régi hétköznapok berkeibe vezet.

A leghíresebb vadnyugati hős

Történelem
Amerika egy részén sokáig az erőszak volt az úr. A vadnyugaton könyörtelen indiánok, bátor telepesek, gonosz banditák, keményöklű serifek és merész cowboyok éltek. Itt született a híres William Frederick Cody – az élő legenda. Ö még azt is túlélte, hogy az indiánok egy késsel elevenen lenyúzták a fejbőrét!

Gyerek a császári trónon

Történelem
Könnyű dolog uralkodni vagy éppenséggel nagyon is nehéz? Milyen lenne királynak lenni egy távoli országban? Vagy esetleg császárnak? Na de lehet egy gyermek is császár? Szinte lehetetlen! Pedig Kína utolsó uralkodója csak két éves volt, amikor a trónra lépett. A kis Pu Yi vállára vette a világ legnépesebb országának hatalmas terhét.

Magyarország megmentője: IV. Béla király

Történelem
IV. Béla kereken 800 évvel ezelőtt, 1206-ban látta meg a napvilágot. Apja II. András, anyja a Bánk bán című drámából elhíresült Gertrud királyné volt. Óriási érdeme, hogy a tatárjárás után minden erejét megfeszítve képes volt újjáépíteni az országot. Nem véletlenül soroljuk a magyar történelem nagyjai közé.

Viktória királynő – a fél világ ura

Történelem
A 21. század elején sokon csak mosolyognak, és gúnyosan intenek, ha a királyokra, császárokra terelődik a szó. Pedig a filmekben, a könyvekben és az iskolában is gyakran előkerülnek ezek a koronás urak. Sokan azt gondolják, hogy a királyok kora már rég lejárt, elszállt felettük az idő. Mégis, ha Angliára gondolunk, akkor mi az első szó, ami az eszünkbe jut? A királynő! Teljesen természetesnek tartjuk, hogy Európa egyik utolsó királyságában, egy monarchiában nem egy férfi, hanem egy nő ül a trónon.

500 éves a Svájci Gárda

Történelem
Akadnak olyan helyek ezen a világon, ahol mintha megállt volna az idő! Az ember csak áll és bámul. Nem igazán akar hinni a szemének. Ez könnyen megtörténhet azokkal a gyerekekkel is, akik eljutnak Olaszországba, Róma városába. Itt, Rómában találjuk meg a világ egyik legkülönösebb és legkisebb haderejét, a pápák nagyhírű Svájci Gárdáját. A gárda idén ünnepli alapításának 500. évfordulóját. Nézzük meg együtt, milyen titkokat rejt a különleges csapat félévezredes múltja.

Világsiker a Mi MICSODA sorozat!

Történelem
A MiMicsoda sorozatot a Tessloff-Babilon Kiadó jelenteti meg – azokhoz a gyerekekhez szólva, akik szívesen indulnak kalandos, képzeletbeli túrákra a tudomány, a technika és a természet világában. Sok olvasónk szereti a sorozatot, mert könyveink nemcsak szórakoztatóak és érdekesek, hanem nagyon hasznos dolgokról is olvashatnak bennük, sőt van, aki a millióit köszönheti a MiMicsodának!

Amerika igazi felfedezése

Történelem
A műveltséget próbára tevő játékok és vetélkedők kedvelt témája Amerika felfedezése. Mindenki tudja, hogy Amerikát két évvel Mátyás király halála után, 1492-ben fedezte fel Kolumbusz Kristóf. Hosszú időn át senki sem kételkedett abban, hogy valóban az olasz származású hajóst illeti a felfedezés dicsősége. Nemrég azonban felmerült a gyanú, hogy esetleg mégsem mi, európaiak jutottunk el elsőként a tengeren át Amerikába. Lehet, hogy megelőztek minket a kínai hajósok?




Kapcsolat | Impresszum