Állatkerti hírcsokor

2013. június 19., 08:25
 

Szinte nincs olyan hét, hogy ne számolhatnánk be újabb jövevényekről, egy-egy újabb kis „poronytról", amely mindannyiunk örömére megszületik/kikel/előbújik a Budapesti Állatkertben. Most megismerheted az új jövevényeket és az Állatkert egyéb híreiről, újdonságairól is beszámolunk!


 
Együtt a család

Nevet kaptak az áprilisban született oroszlánkölykök
Védőoltást, féreghajtót és azonosító chipet kaptak a kéthónapos oroszlánkölykök. Emellett lemértük a súlyukat és megállapítottuk a nemüket, sőt, mindjárt nevet is kaptak. Ráadásul komoly támogatójuk is akadt. Az apróságokat néhány hét múlva várhatóan összeszoktatják a többi oroszlánnal is.
Kedden délelőtt került sor az áprilisban született oroszlánkölykök vakcinázására. A három kölyköt erre az időre különválasztottuk az anyaállattól. A gondozók egyenként kézbe vették őket, és mindenekelőtt a nemüket állapították meg. Mint kiderült, ebben az alomban egy nőstény és két hím van. A kölykök az ivar meghatározása után mindannyian megkapták az ilyenkor szokásos azonosító chipet, a szájon át beadott féreghajtó pasztát, illetve azt a kombinált védőoltást is, amely három vírusos megbetegedéssel, a panleukopéniával (macska szopornyica), a rhinotracheitisszel (fertőző macskanátha) és a kalicivírusos náthával szemben alakít ki védettséget a szervezetükben. Mivel az oroszlánokat máskülönben nehéz lemérni, ha már kézbe vették őket a gondozók, élve az alkalommal a súlyukat is megállapították. A két kis hím 7, illetve 7,5 kg-ot nyom, a harmadik, nőstény kölyök viszont a vártnál kicsit nehezebb, majdnem pontosan 10 kg.
Az összetett művelet, amelyet általában ebben a korban, a születés után két hónappal szoktunk elvégezni az oroszlánkölyköknél, ez alkalommal egy jelképes örökbefogadással is kiegészült. A három kicsit a Generali Biztosító fogadta örökbe, amelynek logójában közismerten egy oroszlán látható.

Kinek nagyobb a nyelve?

A három kisoroszlán közül a nőstény a Kiran („fénysugár") nevet kapta, a két kis hím pedig a Kamal („lótusz") és a Szimba („oroszlán") neveket viseli mostantól. A három kölyök április 14-én látta meg a napvilágot. Anyjuk a Franciaországból érkezett Kankai, apjuk a Helsinki Állatkertből Budapestre került Basil. Mindannyian az oroszlánok ritka indiai alfajához (Panthera leo persica) tartoznak, amely manapság az egyik legveszélyeztetettebb macskafélének számít az egész világon. Magyarországon korábban csak egyszer születtek indiai oroszlánok: idén februárban, amikor a másik budapesti nőstény, Shirwane hozott világra négy utódot. A kéthónapos kölyköket várhatóan néhány héten belül kezdik el összeszoktatni a többi indiai oroszlánnal, vagyis a kicsik apjával, a másik nősténnyel, illetve a négy februári születésű kölyökkel.

A legnagyobb papagájok legkisebb fiókája
Tinta és Ramszesz, a két jácintkék ara fészekodújában egy aprócska fióka cseperedik. Ez azonban annyira bennfentes, annyira kulisszák mögötti információ, hogy maguk a gondozók is csak egyetlenegyszer látták a jövevényt. A madaraknak ugyanis ilyenkor a legteljesebb nyugalomra van szükségük. A fióka alig több mint két hetes lehet, és a gondozók nagyon bíznak abban, hogy minden rendben alakul majd a felcseperedésével.
Állatkertünkben több évtizedes hagyománya van a jácintkék arák (Anodorhynchushyacinthinus) tartásának, gondozásának és szaporításának. Ez a látványos, Dél-Amerikában őshonos papagájfaj egyebek mellett arról is nevezetes, hogy esélyes a világ legnagyobbra növő papagájfaja kitüntető címre. Súlyban ugyan megelőzik olyan papagájfajok, mint az Új-Zélandon őshonos, röpképtelenkakapó, ám ami a centiméterben mérhető testhosszat illeti, egyetlen más papagáj sem kelhet versenyre a jácintkék arával. A csőrétől a faroktoll legvégéig mért testhossza ugyanis az egy métert is elérheti.
Azért, hogy a jácintkék arák rendszeresen szaporodjanak, külön férőhelyet kaptak a közönség elől elzárt, kulisszák mögötti papagáj szaporítóban. Itt kapott helyet Tinta, a tojó, aki maga is Budapesten látta meg a napvilágot 2003-ban, illetve a nála négy évvel idősebb párja, Ramszesz, aki Berlinből érkezett hozzánk. Természetesen egy megfelelő fészekodút is a rendelkezésükre bocsátottunk, mert odú hiányában bizony aligha várhatnánk tőlük, hogy tojást rakjanak és azt rendben ki is költsék. Hiszen a természetben is faodvakban vagy sziklahasadékokban alakítják ki fészküket, szükségük van tehát erre az intimitásra. Ennek tiszteletben tartása egyúttal azt is jelenti, hogy nem lehet állandóan háborgatni őket. A gondozók csak időről időre néznek be az odúba, hogy meglessék az esetleges tojást vagy fiókát.
Legutóbb május 24-én ellenőrizték, hogy mi van a fészek belsejében, és ekkor – amint erre számítani lehetett – egy egészséges fiókát sikerült megfigyelni. Mérete nagyjából akkora, hogy egy férfitenyérben még éppen elfér, fejlettségi állapota alapján pedig a már több fiókát felnevelt gondozók úgy számítják, hogy valamikor május közepén, 13-án vagy 14-én kelhetett ki a tojásból. Mindez azt is jelenti, hogy várhatóan nem lesz szükség mesterséges nevelésre, Tintáék megfelelően gondoskodnak a fiókáról.

Picó

Az apróság kikelése felett érzett öröm mellett nem szabad elfelejteni, hogy a madaraknak ettől még a legteljesebb nyugalomra van szükségük. Tehát a gondozók feleslegesen nem is közelítenek az odú felé, a fiókát legközelebb e hét végén fogják majd újra szemrevételezni, és akkor talán fotót is sikerül készíteni róla. Azért, hogy olvasóink addig is elképzelhessék, hogyan nézhet ki egy ilyen jácintkék ara fióka, mellékeljük azt a képet, amely Tinta tavalyi fiókájáról, Picóról készült. Pico ugyanis emberi gondoskodás mellett, mesterséges neveléssel nőtt fel, vagyis egészen kicsi korától kezdve mód volt arra, hogy fényképeket készítsenek róla. Ha a mostani fiókáról is lesz képünk, természetesen azt is meg fogjuk osztani az olvasókkal.
Lehet persze, hogy többekben felmerül, vajon miért nem szerelünk ipari kamerát a fészekodú belsejében, hogy egyszerűbben és bármikor be lehessen lesni, hogy mi történik ott. Az ötlet természetesen nekünk is eszünkbe jutott, nehéz azonban olyan kamerarendszert telepíteni, amely egyúttal arabiztos is. A jácintkék arák ugyanis erőteljes csőrükkel szinte mindent képesek lebontani, ami az edzett acélnál egy kicsit is puhább.

Sandra és borja

Zsiráfborjú született az Állatkertben
Sandrának, Állatkertünk hatéves zsiráfhölgyének először született utódja, az intézmény történetében azonban ez a huszonnyolcadik zsiráfellés. A kicsi május 18-án, tehát épp az anyaállat névnapján született.
Zsiráfborjú született a Állatkertünkben. A jövevény szombat reggelre látott napvilágot, amikor a Sandra nevű anyaállatnak éppen névnapja volt. A kicsi néhány órával világra jövetele után már lábra is állt, és azóta rendesen táplálkozik. Ez azért is fontos, mert az Állatkert többi nőstény zsiráfjával ellentétben Sandra még tapasztalatlannak számít, hiszen ez volt az első ellése. A „kicsi” magassága nagyjából 170 cm és nőstény.
A most hatesztendős Sandra 2007-ben született a Prágai Állatkertben, a nevét is ott kapta. Budapestre 2008 őszén került. Korábban azonban nem születhetett utódja, hiszen a nőstény zsiráfok négyéves korukban érik el az ivarérettséget, maga a vemhesség pedig 400-460 napig szokott tartani. A most született állat a huszonnyolcadik budapesti születésű zsiráfborjú. Az első még 1868-ban született egy olyan anyától, akit Erzsébet királyné közbenjárására Ferenc József ajándékozott a városligeti intézménynek.
Az Állatkertünkben is látható Rothschild-zsiráfok (Giraffa camelopardalis rothschildi) a zoológusként is elismert híres bankár, Walter Rothschild (1868-1937) után kapták a nevüket. Eredetileg Ugandában, Kenyában, illetve Dél-Szudánban őshonos, Uganda zsiráfnak is szokták nevezni. Veszélyeztetett patásnak számít, a természetben kevesebb, mint 700 egyed él. A világ állatkertjeiben nagyjából 450 Rothschild-zsiráfot tartanak számon.

A negyedik indiai antilop

Indiai antilop született
Május 7-én az indiai antilopok is gyarapodtak egy utóddal. A  kölyök világra jövetelével négyre növekedett az indiai antilopok száma az Állatkertben. A kicsi szülein, Bambin és Bambinón kívül ugyanis velük lakik Berkenye, a tavaly született, de azóta már kamasznak számító borjú is.
A kicsit nap közben gyakran látni szülei, a barnásfekete, tekintélyes szarvat viselő Bambino, valamint a teljesen szarvatlan anyaállat, Bambi társaságában. Sőt, bátyjával, a már aprócska szarvat növesztett, de színében még a nőstényekhez hasonlóan világosbarna Berkenyével is szokott játszani.
Az indiai antilopok (Antelope cervicapra) India nagy részén, illetve Nepál egyes területein őshonosak, de jelentős mesterségesen betelepített állományaik élnek az USA és Argentína területén is. Kecskeantilopnak is nevezik őket, s amint ez a név is sejteti, az antilopok körében nem tartoznak a legnagyobbra növő fajok közé. Egy kifejlett indiai antilop 25-40 kg súlyú szokott lenni. A vemhességi idő 5-6 hónap, a fiatalok pedig másfél, illetve kétéves korban érik el az ivarérettséget. A nőstények és a fiatal állatok világosbarna színűek, a kifejlett, domináns hímek viszont csokoládébarnák és méretes, kissé pödrött szarvakat viselnek. A Fővárosi Állat- és Növénykertben hosszabb szünet után 2009-ben kezdtek ismét ilyen antilopokat tartani. Az akkor érkezett tenyészpárnak, Bambinak és Bambínónak rendszeresen születnek utódai.
 

Flamingó fiókák

Született még:
hucul csikó, borjú, jávai langúr, fekete-fehér vari kölyök, gyűrűsfarkú makik, vombat bébi, kengurú gyerek, pingvin fióka, flamingó fiókák, gödény fiókák, szurikáták, prérikutya kölykök, sörényes kecskegida, vörös bivaly borjú, és még nincs vége…

A galléros páviánok visszatértek
Április végétől újra láthatóak galléros páviánok az Állatkertben régi kifutójukban, a Nagyszikla oldalában, a sörényes juhokkal együtt.
Az elmúlt évtizedek során az Afrikában őshonos galléros páviánok állatkertünk jellegzetes és közkedvelt lakói voltak. A Nagyszikla felújítása óta viszont nélkülöznünk kellett őket, most azonban újra visszatértek. A győri állatkertből nemrégiben érkezett öt nőstény és két hím páviánt mostantól láthatja a közönség a Nagyszikla oldalában. A vidám kamaszcsapat a sörényes juhokkal közös kifutóban kerül elhelyezésre, ami egyáltalán nem lesz számukra szokatlan, hiszen a természetben is gyakran alkotnak egy közösséget.

 

Ezért érdemes benézni a Lepkekertbe!

Nyílik a Lepkekert!
Június 1-ével megnyílt a sokak által várt Lepkekert!  A Lepkekert a Pálmaház mögött található, minden nap 10 órakor nyit, és az Állatkert zárása előtt fél órával zárja be kapuit. Rossz időjárás, hideg, esős idő esetén viszont előfordulhat, hogy a látogató a Lepkekertet zárva találja. Ilyenkor ugyanis a lepkék nem repülnek, és így fennállna a veszélye annak, hogy a látogatók esetleg rájuk lépnek.
Állatkertünk első nagy méretű lepkebemutatója először 2000-ben nyílt meg. Maga a Lepkekert szezonális látnivaló, hiszen egy hálóból készült óriási sátorról van szó, amelyet természetesen nem lehet fűteni. Ennek megfelelően a lepkekert általában csak a nyári hónapokban fogad látogatókat. A hálósátor alapterülete 260 négyzetméter, légtere pedig 1200 köbméternyi. Ebben a térben rendszerint több száz trópusi lepke és pillangó kerül bemutatásra oly módon, hogy a nagyközönség a lepkékkel egy térben mozoghat. A bemutatott fajok nagy része a trópusokon, Közép-Amerikában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában honos. Az induló állomány báb alakban érkezik késő tavasszal trópusi lepkefarmokról, ám számos fajt mi magunk is tudunk helyben szaporítani. A kikelő bábokat külön bábszekrényben mutatjuk be.

VakációZoo - Kicsiknek és nagyiknak
Nézd meg a Fővárosi Állatkert júniusban született állatkölykeit a nagymamáddal vagy a nagypapáddal a kedvezményes „nagyszülő + unoka" páros jeggyel! Az új páros jegy a szeptember 1-ig váltható, egy nagyszülő és egy unoka közös belépőjegye így csak 3600 Ft-ba kerül. részletek>>

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum