Otthonunk, a Föld - A kék bolygó

:
 

A világűrből nézve Földünk valóságos oázisnak tűnik. Bolygónkat kéken ragyogó óceánok, mélyzöld erdők, barna talaj borítja. Egyedül erről a bolygóról tudjuk, hogy kialakult rajta az élet. Ismerd meg, hogyan jött létre a földi élet, és hogyan vezetett a fejlődés az egysejtűektől az emberig! Vándorló földrészek és tűzokádó vulkánok: merülj alá bolygónk belsejébe!


 
Itt veheted meg a könyvet >>>

Mitől olyan különleges a Föld?
Jelenlegi ismereteink szerint a világűrben a Föld az egyetlen bolygó, amelyen élet van. Szülőbolygónkat légkör veszi körül. Ez egy gázburok, és a benne lévő oxigén teszi lehetővé, hogy lélegezzünk. A Földön vizet is találunk, amely nélkül szintén lehetetlen volna az élet. A harmadik nélkülözhetetlen feltétel a Nap melege. Bolygónk éppen ideális távolságra kering a Nap körül. Ha közelebb keringene, akkor olyan forróság volna, hogy az összes víz elpárologna, ha távolabb, akkor túl hideg volna, az óceánok és a tengerek befagynának. Ha megnézzük a szomszédos bolygót, a Marsot, láthatjuk, milyen is egy ilyen dermedt bolygó. A Marson sokkal hidegebb van, mint a Földön. Vizet ott is találhatunk, ám jég formájában. A kutatók eddig nem bukkantak élet nyomára a Marson.

Miért nem üreges a Föld belseje?
Bolygónk egy hatalmas gömbre emlékeztet. Felszínét elképzelhetetlen távolság, 6371 kilométer választja el a középpontjától. A tanzániai Dar es-Saalam városa ilyen távolságra van Budapesttől. Az ember sokáig nem tudta elképzelni, milyen lehet a Föld belseje. Jules Verne Utazás a Föld középpontjába című regényében hatalmas barlangokat és egy föld alatti óceánt képzelt el. A valóságban a Földet három – szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú kőzetből álló – egymás fölött elhelyezkedő réteg alkotja. Barlangokat csupán a földkéregben, a legfelsőbb rétegben találunk, ahol mi is élünk. Lejjebb egészen egyszerűen nem létezhetnek üregek. A Föld középpontja felé haladva a fölső rétegek miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a kőzetre. Ráadásul lefelé egyre nő a hőmérséklet, olyannyira, hogy bizonyos mélységben a kőzet képlékennyé válik. Pont úgy, mint a kovácsműhelyben felizzított vas. A barlangot nagyon gyorsan összenyomná a ránehezedő kőzet iszonyatos súlya.

Hogyan mozognak a földrészek?
Fogadjunk, hogy képtelen vagy egyhelyben állni! Bizony. Még akkor is mozogsz, ha szilárdan megveted a lábadat, és egyetlen lépést sem teszel. Akár akarod, akár nem, arrébb kerülsz! A talaj, amin állsz, ugyanis nem más, mint az egyik mozgásban lévő hatalmas kőzetlemez. A földkéreg hét nagyobb és ötven kisebb lemezből áll. Bár ezek szorosan egymás mellett helyezkednek el, mint egy kirakójáték darabjai, mégis arrébb-arrébb mozdulnak. A folyamat elnevezése lemeztektonika.
A lemezek egy képlékeny, nyúlós kőzetrétegben lebegnek, hasonlóan, mint a jéghegyek a tengerben. Ám azoknál lényegesen lassabban haladnak a folyékony halmazállapotú, ám sűrű kőzetrétegben.
A földrészek elmozdulása olyan minimális, hogy mi nem is érzékeljük. Európa is egy folyamatosan mozgásban lévő óriási kőzetlemezen helyezkedik el. Kontinensünk egy év alatt nagyjából két centivel távolodik el Amerikától.

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum