Hörcsögök, hódok és más rágcsálók

Miért nem kopnak el a hód fogai, miközben vastag fák törzsét rágja? Miért nem hal éhen a mormota a kilenc hónapig is eltartó téli koplalás közben? Miért tisztelik a hinduk szent állatként a patkányt? Sabine Steghaus-Kovac, biológus és szakíró ad választ a feltett kérdésekre a Mi MICSODA sorozat rágcsálókról szóló kötetében. Az olvasó azt is megtudhatja, miért nem fagy meg a lemming a sarkvidéken, hogyan bírja a hőséget a sivatagi ugróegér, és miért tud a csupasz turkáló gond nélkül oda-vissza közlekedni kiterjedt alagútrendszerében. A könyv nem csupán a rágcsálófajokkal és azok életmódjával ismertet meg, praktikus tanácsokat is ad azoknak, akik tengerimalacot, aranyhörcsögöt vagy egyéb rágcsálót szeretnének otthon tartani.

Miért nyúlajkúak a rágcsálók?
Sok rágcsáló felső ajkának közepén hosszanti rés húzódik. Ezért láthatók kívülről is a metszőfogaik Ezt nevezzük nyúlajaknak. A nyúlajkúak pofájuk szőrrel borított bőrét be tudják húzni a metszőfogaik mellett lévő foghíjba, és ezzel metszőfogaik teljesen elkülönítik a szájüregüktől. Ez azért hasznos, mert így rágcsálás közben nem nyelnek le semmiféle piszkot.

Látnak-e színeket a rágcsálók?
A rágcsálók fején fontos érzékszervek találhatók: a szemük, a fülük, az orruk, valamint tapogatószőrök. A fán lakó állatok előretekintő szemükkel nagyon jól be tudják mérni a távolságokat. Más rágcsálók, például a versenyegér két szeme magasan, egymástól távol ül. Ezek az állatok oldalra és hátrafelé is látnak. Az emberi szem a vörös, a zöld és a kék fényt is érzékeli, a rágcsálók ellenben a hosszú hullámú vörös fényt nem ismerik fel. Színlátásuk feltehetőleg olyan, mint a piros-zöld színtévesztő embereké. A vándorpatkányok és más fajok képesek érzékelni a számunkra láthatatlan ultraibolya fényt. Az éjszakai rágcsálók szeme különösen nagy, ezzel a gyenge fényt is érzékelik. Egyébként csaknem vagy teljesen színvakok

Miért eszi meg némelyik rágcsáló az ürülékét?
A rágcsálók fogyasztanak. Táplálékuk fontos összetevője a cellulóz, ami sok emlős számára emészthetetlen. A rágcsálók azonban hasznosítani tudják a cellulózban lévő szénhidrátokat, mert a vakbelükben olyan baktériumok élnek, amelyek könnyen felvehető cukormolekulákra bontják le ezt az anyagot. Bélrendszerük hátsó szakasza viszont már nem képes felvenni a folyamat közben keletkező cukrokat és vitaminokat. Ezért sok rágcsáló ezt a tápanyagban gazdag vakbélürüléket lerakás után rögtön megeszi. Így az újra bekerül az emésztőrendszerébe, és az állat hasznosítani tudja a benne lévő tápanyagok

	Nyomtatóbarát verzió
	Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
	Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek