Autók

:
 

Az első stráfkocsitól a mai autógyártásig hosszú út vezetett. Ma már elképzelhetetlen az életünk autók nélkül. Milyen a vezető nélküli autó? Mik a hibridek? Hogyan működik a motor? Az autó történetétől, a működéséről, a modern felszerelésekről és technikákról, a megújuló energiák felhasználásáról is olvashatunk a könyvben, de a városi közlekedés és az autóversenyzés világáról is képet kapunk. Csatold be a biztonsági övet, és éld át az autó sikertörténetét!


 
Itt veheted meg a könyvet >>>

Mi hajtotta az első járműveket?
Meglehet, hogy Karl Benz sosem találta volna fel az autót, ha Karl Drais badeni erdőmester előbb egy háromkerekű, majd egy kétkerekű járógépet nem fejleszt. Ez volt a modern kerékpár őse. De nem csak a kerékpáré. Benz első autója gyakorlatilag egy háromkerekű tricikli motoros változata volt. Ahogyan az a nagy találmányok esetében lenni szokott, az autónak nem csupán egy atyja van. Már jóval azelőtt, hogy Karl Benz szabadalmaztatta a találmányát, angol és francia mérnökök fantasztikus szerkezetei tűntek fel az utakon. Az emberiség álma mindig is az volt, hogy legyen olyan járműve, ami a saját erejéből mozog, ne legyen szükség vontató állatra vagy az ember saját izomerejére. Erre azonban a 18. századig, a gőzgép megalkotásáig várni kellett. Az első feltalálók nagy gőzkazánokkal kísérleteztek, amelyekben vizet forraltak, s az itt keletkezett gőzt fémhengerekbe vezették. A kazánokból a gőz hatalmas erővel nyomult a hengerekbe. A forgattyústengelyek, karok és fogaskerekek áttételei révén a dugattyúk lökése mozgási energiává alakult át.  

Mit jelent az ABS?  
Ma már csaknem minden autót felszerelnek ABS-sel. Az ABS a blokkolásgátló rendszer rövidítése. Ha az autós erősen lép rá a fékpedálra, a fék másodpercenként akár tizenötször vagy többször old ki, s az autó a fékezés ellenére kormányozható marad. Az ABS szintén az autó elektronikus rendszerének a része. A kerekeken található érzékelők (szenzorok) rögtön érzékelik, hogy mikor fenyeget a blokkolás veszélye. A rendszer azonnal hozzákezd a gyors megoldáshoz, és ha szükséges, felengedi a féket. Amikor az autós erősen lép rá a fékpedálra, enyhe remegést, pulzálást érez a pedálon.  

Mi a Forma–1?
Még nem volt tízéves az autó, amikor vakmerő férfiak durrogó dobozaikkal meg rendezték a világ első hivatalos autóversenyét. Itt még nem a sebesség volt az elsődleges szempont, hanem a megbízhatóság. Azt az autót keresték, amelyik a közúti közlekedésre a legalkalmasabb: könnyedén irányítható, nem fogyaszt kirívóan sokat, nem veszélyezteti a benne ülők testi épségét, sem a közlekedésben részt vevő többi járművet. Ezért megbízhatósági futamnak nevezték az 1895. június 11-én, közutakon megrendezett viadalt. Versailles-ból 21 jármű indult el, hogy megtegye az 1200 km-es utat Bordeaux-ig és vissza. Nagy kerekeikkel ezek az autók hintókra emlékeztettek. 14 volt köztük benzinmotoros, 6 gőzautó és 1 elektromos automobil. Az első 6 helyezett benzinmotoros autó volt. A megosztott első díjat egy Peugeot és egy Panhard-et-Levassor nyerte 24 km/órás átlagsebességgel. A Peugeot légtömlős gumiabroncsokkal állt rajthoz, ami világújdonságnak számított. A hegymenetben leggyorsabb járműnek szóló különdíjat viszont De Dion gróf gőzautója nyerte, 18,6 km/órás átlagsebességgel. A viadalt nagy tömegek szurkolták végig, és nyilvánvalóvá vált, hogy az autóversenyzés jó reklám a márkáknak és nagyszerű szórakozás a közönségnek.

Négy évvel később, 1899-ben a franciák megrendezték az első Tour de France Automobile versenyt, amelyen szintén közutakon, de már kifejezetten versenyautókkal indultak, és elérték az 50 km/órás sebességet is. Hogy a versenyen az autók azonos esélyekhez jussanak, a szervezők 1900-ban meghatározták az első szerelési szabályokat. Ez a szabvány írta elő pl. a Francia Automobil Club (ACF) 1906-ban rendezett, első világversenyének, a Grand Prix-nek a szabályait: a versenyautók súlya nem haladhatta meg az 1000 kg-ot, és az autók nem fogyaszthattak többet 100 kilométeren ként 30 liternél. 1947 októberében Párizsban a Nemzetközi Autószövetség (FIA) tagjai létrehoztak egy egységes szabályrendszert az autósport királykategóriájára vonatkozóan: 1500 köbcentis, kompresszoros motorral hajtott autókkal lehetett rajthoz állni. Ez volt a FIA egyes számú szabálya, ezért kezdték az 1,5 literes kategóriát Forma–1 néven emlegetni.

A Forma-1-es világbajnokságok keretében hozzávetőlegesen 17 grand prix-versenyt rendeznek, a világ különböző pontjain. Különleges élményt nyújt az európai nézőknek a Monte Carlo-i Nagydíj, ahol 1929 óta minden évben otthont adnak a száguldó cirkusznak, s az útvonal a tengerparton és a belvároson is áthalad. A magyar nézőknek a Hungaroring 1986 óta ad lehetőséget arra, hogy élőben láthassák a versenyt.

 

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum