A hét világcsoda

:
 

Egy sötét alak lopakodik a nagy hírű templom szentélyéhez. Köpenye alatt fáklyát rejteget. Az áldozati adományok azonnal lángra kapnak, és hamarosan az egész épület a tűz martalékává válik. Artemisz templomából csak füstölgő romok maradnak. Ki gyújtotta fel a hellén kultúra fellegvárát, és miért? Mekkora volt a rhodoszi Kolosszus? Miért épült meg Szemirámisz függőkertje? Felfedezőútra hívjuk az olvasót, hogy megismerje az antik világ legpompásabb építményeit és történetüket!


 
Itt veheted meg a könyvet >>>

Ki állította össze a világ hét csodájának listáját?
Az emberi civilizáció legrégebbi remekművei közé tartozik a világ hét csodája. A különleges építészeti és művészeti alkotásokról először egy föníciai író, a Kr. e. 2. században élt szidóni Antipatrosz számolt be egy epigrammában. A föníciai költő leírása a korszak legismertebb kereskedelmi útvonalait követi. Antipatrosz listáján a következő remekművek szerepeltek: Kheopsz fáraó piramisa, Babilon függőkertjei, az olimpiai Zeusz-szobor, Artemisz temploma Epheszoszban, Mauszólosz halikarnasszoszi síremléke, a rhodoszi Kolosszus és az alexandriai világítótorony. A listán szereplő mesterművekből ma már csak Kheopsz piramisa áll. Az egyébként éles szemű szerző a klasszikus Görögország területén csupán egyetlen olyan remekművet talált, amit a listájára felvett. Miként lehetséges ez, amikor a hellének földje oly gazdag művé szeti emlékekben? Miközben fantasztikus építmények álltak tőle alig karnyújtásnyira, epigrammájában meg sem említette azokat. Például a világhírű athéni Akropoliszról sem szólt. Ennek az lehet a magyarázata, hogy Antipatrosz a művelt görögök számára írta epigrammáját. Ennek megfelelően nem foglalkozott olyan dolgokkal, amelyeket a görögök maguk is jól ismertek.   

Melyik az első világcsoda?
A sors fintora, hogy éppen a leg régibb világcsoda vészelte át egyedül az évezredek múlását. Kheopsz egyiptomi uralkodó (körülbelül Kr. e. 2551–2528) hatalmas piramisa az egyetlen viszonylag épségben megmaradt világcsoda. Az építményt hatalmas méretei miatt nagy piramisnak is szokták nevezni. A kínai nagy fal mellett Kheopsz síremléke a világon a legnagyobb, ember által létrehozott építmény. A világcsodák listáján övé az első hely. Magassága 146,6 méter, vagyis akkora, mint egy ötvenemeletes felhőkarcoló. Óriási alap területén (230 × 230 méter) kényelmesen elférne a világ öt legfontosabb temploma: a római Szent Péter bazilika, a londoni westminsteri apátság, a Szent Pál-katedrális, valamint a firenzei és milánói székesegyház egyaránt. Építéséhez annyi követ használtak fel, hogy azokból könnyedén kitelne az összes templom anyaga, amelyeket az elmúlt 1100 évben Magyarország királyai emeltek. Egyiptomban Dzsószer fáraó (Kr. e. 2609–2590) temetése óta valamennyi uralkodó piramist emeltetett magának végső nyughelyként. (Fáraónak az ókori Egyiptom uralkodóit hívták.) Sznofru fáraó halála után fia, az ifjú Kheopsz is utasítást adott a piramis építésének elkezdésére. Kheopsz azt szerette volna, ha az ő síremléke minden addig felépült piramisnál nagyobb és szebb lenne. A később elkészült piramis közel kétmillió mészkőtömbből áll. Az első kő kifaragása előtt azonban még rendkívül komoly előkészítő munkákra volt szükség. Mivel a kész piramis súlya meg haladja a 6 400 000 tonnát, csakis kemény sziklatalajt választhattak alapzatul. Ha puhább talajra építették volna a piramist, akkor azt szörnyű súlya miatt egyszerűen elnyelte volna a föld. Hosszas keresés után a kőbányákkal szemben fekvő Nílus-parton, a mai egyiptomi fővárostól, Kairótól kissé délre találtak egy meg felelő sziklasíkságot. A rendkívül kemény terület a sivatagban feküdt, hét kilométerre nyugatra a Gíza nevű falucskától

Hol volt a függőkert?
Antipatrosz hét világcsodája közül Szemirámisz függőkertjéről tudunk a legkevesebbet. Annyi bizonyos, hogy a kertet az Újbabiloni Birodalom királya, II. Nabú-kudurri-uszur (Kr. e. 605–562) építette az ókori Mezopotámia legendás városában, Babilonban. Az Eufrátesz partján fekvő Babilon, az ótestamentumi Bábel, az emberiség első világvárosának számít. II. Nabú-kudurriuszur a Bibliában is szerepel: az Ószövetségben Nabukodonozor néven találkozhatunk vele. Az ő uralkodása sohasem tapasztalt jólétet és gazdagságot hozott Babilon lakóinak. De mint minden hódítónak, az ő megítélése is ellentmondásos, hiszen míg birodalmának nagyságot hozott, a legyőzöttekkel nem bánt kesztyűs kézzel. De hírnevét nemcsak hódításainak, hanem lenyűgöző szépségű építményeinek is köszönhette, amelyek akkoriban valóságos technikai csodának számítottak. Utazók ezreit kápráztatta el a babiloni torony, az Istár-kapu és Szemirámisz függőkertje. 

 

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum