Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Egy magyar Szilveszter: Sylvester János

2017. január 04., 16:16
 

Az év utolsó napját jelölő szilveszter eredetileg személynév, amely a humanizmus és a kora reneszánsz idején az egyik legnagyobb tisztelettel övezett név volt. Jelentése: erőben lakó ember, vagyis olyan személy, aki szerény, Istennek tetsző életet él és figyelmét a természet szeretetére, önmaga jellemének nemesítésére fordítja. (A név alapjául szolgáló „silva” szó a latinban az erdő neve.) A beiktatásakor több pápa is ezt a nevet vette fel, az év végi ünnep pedig I. (Szent) Szilveszter pápáról kapta a nevét, aki 335-ben éppen december 31-én halt meg. Érdekes, hogy pl. Magyarországon a név ennek ellenére sem családnévként, sem utónévként nem került be a legnépszerűbbek közé. A neves, kiemelkedő személyiségeink közül is csak egyet tudunk említeni: a Biblia Újszövetségének első fordítóját, Sylvester Jánost.


 

A Szilveszter pápá(k)ról szóló korábbi cikkünket itt találod.

Wittenberget ma Luther emlékére Lutherstadt Wittenbergnek hívják. Egyeteme a 16-dik században a megújulás központja volt.

Hol kezdte a pályáját a későbbi tudós?
Sylvester János a szamosháti Szinérváralján született, 1504 körül, és valószínűleg 1551 után halt meg. A családneve feltehetőleg Erdősi volt, és később ezt változtatta latin elnevezéssel Sylvesterre, már csak azért is, hogy a neve a külföldi útjai során is érthető legyen. Kisnemesi családból származhatott, amelyben általában értéknek tartották a műveltséget, így nem ütközött nehézségekbe, hogy sok időt töltsön a tanulással, és hogy külföldi egyetemeken is tanulhasson. Első útja a lengyelországi Krakkóba vezetett, a mohácsi vész évében, 1526-ban. Itt tanult meg görögül, latinul és héberül, és itt ismerkedett meg a kor legkiemelkedőbb gondolkodója, Rotterdami Erazmus műveivel is. Erazmus a kor legmodernebb szellemiségét képviselte: nyelvészként az ún. klasszika-filológiának, vagyis a latin-görög nyelv és irodalom tudományos elemzésének egyik megteremtője volt, filozófusként pedig a humanizmus, a türelem és a kölcsönös megértés gondolati rendszerének kidolgozója. Ironikus társadalomkritikai írásait a további évszázadokban sokan tekintették példának, így például az egyik legszellemesebb stílusú utóda, a francia Voltaire is. Sylvester Jánosra szintén nagy hatást gyakoroltak Erazmus művei.
A következő, külföldi egyetem, ahová elment, a wittenbergi volt, amely akkor a formálódó protestantizmus, a lutheri eszmék tudományos központjának számított. Sylvestert azonban kevésbé a politikusi ambícióktól fűtött Luther, mint inkább a reformáció elveivel foglalkozó professzor, Philippus Melanchton érdekelte. Őt személyesen is ismerhette, hiszen Melanchthon (1497-1560) a görög nyelv tanára volt az egyetemen. (Érdekes azonosság köztük, hogy ő is egy átírt nevet viselt: eredetileg Schwarzerdnek hívták, aminek „fekete föld” a jelentése, és ezt fordította le kedvenc nyelvére, a görögre.) A lutheri célok azonban Melanchthont is belesodorták a közéleti témákba, és végül ő lett az, aki a hatalmas tudása és irodalmi felkészültsége birtokában irodalmi formába öntötte mindazt, amit Luther a vallás fordulatáról megfogalmazott. Az új irányzat legfőbb összefoglalását, az ágostai hitvallást is ő fogalmazta meg (1530). Melanchton így abban erősítette meg Sylvestert, hogy számára a nyelvtudásnak és a teológiai tudásnak, ezen belül a Biblia ismeretének egyformán fontosnak kell lennie. Sylvester számára a wittenbergi egyetem azt alapozta meg, hogy végül egyszerre válhatott a magyar nyelv első, kiemelkedő nyelvészévé és egyúttal az Újszövetség első, szakszerű fordítójává.

Nádasdy Tamás nádor az igazi, nagy mecénások közé tartozott. Vára egyúttal a kultúra központja is volt.

Miért volt fontos a Biblia lefordítása?
A humanizmus egyik, legalapvetőbb célkitűzése volt, hogy az emberek mindenütt a saját nyelvükön ismerjék meg az emberi kultúra kiemelkedő teljesítményeit és ugyanígy a saját nyelvükön gyakorolhassák a hitüket is. Hiszen e nélkül a kultúra és a tudás élvezete, haszna csak egy szűk réteg kiváltsága marad. Így természetesen a Biblia nemzeti nyelvekre való lefordítása is fontos kérdéssé vált. Addig ugyanis az eredetileg görög és héber nyelvű Bibliát Európában csak abból a Vulgata nevű könyvből ismerték, még az egyházak is, amelyet még Szent Jeromos fordított le az akkor még élő latin nyelvre, és amely viszont teli volt félreértelmezésekkel és pontatlanságokkal. A kor humanista gondolkodói előtt tehát az a feladat állt, hogy visszatérve az eredeti könyvekhez, ezúttal nem latinra, hanem az élő, nemzeti nyelvekre kell lefordítani az írásokat. Ennek munkáját egyébként a husziták már megkezdték az előző században (magyar nyelvű részletek is léteztek a fordításaik között), de ezek a fordítások szintén esetlegesek, kidolgozatlanok voltak, hiszen sok esetben hiányzott hozzájuk a komolyabb görög és héber tudás. Az első, alaposnak tekinthető fordítás Lutheré volt, német nyelvre. Ennek láttán Sylvester egyre inkább fontosnak tartotta a magyar nyelvű Biblia létrehozását is. Különösen, hogy addig magyarul csak néhány szemelvényt lehetett olvasni: a négy evangéliumot és Szent Pál leveleit. A teljes fordításhoz azonban a magyar nyelv alapos ismeretére is szükség volt, ami abban a korban korántsem volt egyszerű. Hiszen a sok nyelvű és főként sok nyelvjárású Magyarország területén még nem volt megegyezés arról, hogy melyik nyelvjárást is lehet normatívnak, irodalmi nyelvjárásnak tekinteni, illetve hogy egyáltalán melyek a nyelv mérvadó formulái, pl. az azonos dolgokra használt, eltérő kifejezések közül. A kérdést majd a jóval későbbi nyelvújítás fogja megoldani, Sylvesternek tehát ennek „végeredménye” nélkül kellett belevágnia a nagy vállalkozásba. Első lépésként a magyar nyelv hangtanát és szerkezetét kezdte el tanulmányozni, és erről állított össze jelentős, nyelvészeti könyveket. Az Újszövetség fordításába pedig csak később, akkor kezdett bele, amikor hazatért, és mivel a családja közben kiforgatta minden vagyonából, munkát kezdett keresni.

Horváth Mihály könyvében Nádasdy Tamással kapcsolatban a buzogány hetyke tartását vélték fontosnak kiemelni. Az idő azonban azt bizonyítja, hogy maradandóbb értéket hozott létre a tehetséges emberek forgatásával, maga körül.

Mi volt Sylvester szerencséje?
Bár az igaz, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa, ám ha éppen nem talál maga körül olyanokat, akik ehhez anyagot is tudnak adni, akkor ugyan hiába is bánik ügyesen a szerszámával. Sylvester azonban talált ilyen embert, éspedig a sárvári főúr, Nádasdy Tamás nádor személyében. Nádasdy művelt és felvilágosult ember volt, aki nemcsak azért építtetett magának egy fejedelmi módon berendezett várat, hogy azzal kifejezze a gazdagságát, hanem azért is, hogy az a művészetek, az irodalom és a tudományok központjává váljon. Ezért minden lehetséges módon segítette azokat a kortársait, akikben a magyar kultúra megújítóit látta. Ehhez számára a reneszánsz olasz mecénásai, köztük Lorenzo Medici jelentették a példát. Nádasdy Sylvesterben is felismerte a tehetséget és az elszántságot, ezért minden lehetőséget megadott neki a munkájához. Kinevezte a sárvári iskola vezetőjének, s egyúttal vállalta az Újtestamentum fordításának minden költségét, egészen a kinyomtatásáig. Ennek érdekében egy új nyomdát is fölállított, a Sárvár melletti Újszigeten. Természetesen ezt is Sylvesterre bízta. Aki pedig minden tudását bevetve teljesítette a rá bízott feladatokat. Tevékenysége nyomán a sárvári nyomda és könyvkiadó vállalkozás a kor egyik szellemi központja lett, ahol a nyomda műszaki vezetője is a legkiválóbb nyomdászmester, a szintén külföldi műhelyekben képzett Sásdi Benedek volt. Tíz év múlva, 1541-ben pedig megjelent a kor színvonalának megfelelő, első magyar nyelvű Újtestamentum, amely a későbbi, teljes bibliafordítások fontos előkészítése volt. Sylvester ekkor még a szamosháti í-ző nyelvjárásban írt és különösen ügyelt a pontosságra, amely kissé terjengősebbé tette a Bibliát a kelleténél, de ez nem kisebbítette a munkája jelentőségét: abban az időszakban ez volt a legtöbb, amit ez ügyben teljesíteni lehetett. Munkája hozzájárult ahhoz, hogy mások is dolgozni kezdjenek a magyar nyelv egységesítésén és a teljes Biblia lefordításán. Nélküle nem jött volna létre az Ószövetség és Újszövetség letisztultabb, egységes fordítása, a vizsolyi Biblia, amelyet majd 1590-re készít el a gönci prédikátor, Károli Gáspár.
Ha Sylvester János csak az Újszövetséget fordította volna le, már azzal is jelentős életművet hozott volna létre. Ám ő ennél többet is tett: például felfedezte, hogy a magyar nyelv is alkalmas az időmértékes verselésre, és az első esszéket (laza formájú, elgondolkodó értekezéseket) is ő indította útjukra a magyar irodalomban. Sokoldalú, elkötelezett és művelt ember volt, aki legnagyobb szerencsénkre nem vette komolyan a neve jelentését, és nem töltötte az erdőben az életét – ha csak a tudás rengetegét nem tekintjük egy hatalmas, képzeletbeli erdőnek. Ha igen, akkor viszont abban kétségtelenül kiválóan eligazodott.

 

Lévai Júlia

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum