Cicabeszéd
Macska és macska kiválóan megérti egymást: jártukban-keltükben félreérthetetlen illatüzeneteket hagynak egymásnak, szemtől szemben pedig testtartásuk árulkodik mondanivalójukról. Nem ritka, hogy hangjukat is hallatják, ám a felnőtt macska nyávogása többnyire csak az értetlen gazdinak szól.
Az én házam, az én szagom
Míg mi ékes kerítéseket emelünk házunk, kertünk köré, hogy távol tartsuk az idegeneket, a macska láthatatlanul, szagmintákkal keríti körbe birodalmát. Üzenet ez a többi macskának: „Ez az én területem! Belépés saját felelősségre!” Jellegzetes, egyéni illatanyagot termelő mirigyei állán, pofáján, homlokán, a hátán és ujjai között helyezkednek el. Amikor kedvenc fotelunkat kaparja, nemcsak körmét élesíti, hanem saját szagát préseli a szövetbe. Ugyanígy a tulajdonát jelöli meg, amikor fejét a bútorokhoz dörgöli, vagy hozzánk törleszkedik. „Stipistop”, üzeni ezzel a többi macskának, mi pedig akár az összetartozás jeleként is értelmezhetjük birtokló gesztusát. Azáltal, hogy ránk keni az őt fémjelző illatanyagot, otthonosabban érzi magát köztünk. Ennek a szagát mi meg sem érezzük — nem úgy, mint a kandúrok spriccelését! A hím macskák ugyanis hírhedten bűzös vizeletükkel permetezik a felségterületük határait jelző fákat és bokrokat.
Beszédes mozdulatok
A macskák egymás közt főleg testbeszéddel kommunikálnak. A cica hangulatának változását arckifejezésének megváltoztatásával jelzi. Kedélyállapotáról árulkodik testtartása, de farkának, fülének, bajszának állása is kifejező lehet. A többi macska a legkisebb változást is észreveszi és megérti. A macskák néha egy hangos szó, vagy verekedés nélkül is meg tudnak küzdeni: elegendő, ha csak bámulják egymást. Aki először félrenéz, vesztett, és el kell kotródnia a győztes útjából. Ha egy családban több macska is él, előszeretettel használják ezt a módszert arra, hogy a gyengébb állatot megijesszék, és elűzzék a házból.
Szólni is kívánnak
A házi macskák a kétlábúak kedvéért külön nyelvjárást fejlesztettek ki. Cicánk nyávogva kéri, hogy nyisd már ki neki az ajtót, nyávog, ha harapna valamit, és akkor is, ha sürgősen szeretgetésre van szüksége. Körülbelül száz különböző hangot használ — igaz, vannak beszédesebb és kevésbé közlékeny egyedek. Előfordul, hogy egymással is tereferélnek. Amikor az egyik benti cica odaszól a másiknak, hogy „kijössz te is a konyhába?”, az emberfülnek úgy hangzik, mintha azt mondaná: „greku”. Vagy legalábbis valami hasonlót.
|