Meteorológiai ballonok az égen

2018. április 06., 16:45
 

A meteorológiai ballon olykor azért kerül a figyelem középpontjába, mert valaki ufónak nézett egyet, és azzal borzolta a kedélyeket, hogy hamarosan megjósolhatatlan szándékú földönkívülieket tesznek le hozzánk. Nemrég azonban azért vált témává ez az eszköz, mert februárban magyar kutatók egy 2,5 kilogrammos súlyt is elbíró meteorológiai ballont engedtek föl a Szent István Egyetem Gödöllői Campusáról, és az ezzel kapcsolatos kutatásokat folytatni is fogják. Ez pedig újabb előrelépést jelent azokban a kutatásokban, amelyekben azt vizsgálják, hogy mi történik a különféle műszerekkel és biológiai anyagokkal a világűrre jellemző hatások közepette. Ez a meteorológiai léggömb ezúttal tehát nem pusztán a földi légkör megfigyeléséhez, hanem a világűrben tervezett utazásokhoz is segítséget nyújtott és a párjai majd még nyújtanak is, a továbbiakban.


 
A meteorológiai ballonra külön kis csomagokban erősítik fel a műszereket.

Miből állnak a meteorológiai léggömbök?
A meteorológusok kb. száz éve használnak léggömböket is, a Föld légkörének tanulmányozására. (A léggömbök általános történetéről ld. ezt a cikkünket is!)
A meteorológiai léggömbök mérőeszközöket és rádiószondákat visznek fel, hogy odafönn regisztrálják a légkör legkülönfélébb jelenségeit és mozgásait. A mért adatokat a műszerek  rádiójelekkel juttatják le a földre, ahol a meteorológiai intézetek munkatársai értékelik ezeket. A léggömböket vagy héliummal, vagy hidrogénnel töltik meg, így ezek a levegőnél könnyebb gázok viszik fel a magasba őket. Általában 23-30 kilométerre emelkednek fel, és odafönn nagyjából 12 méteres átmérőjűvé tágulnak ki.
A múlt század harmincas évei óta a léggömbök többnyire latex anyagból készülnek, amelyet különösen körültekintő módon gyártanak. Elsőként egy japán cégnél kísérleteztek a latex gyártási technológiájának továbbfejlesztésével. Mivel a különleges hőmérsékleti és nyomási körülményeket csak olyan anyagok állják ki, amelyek felfújva-kitágítva is egyenletes vastagságúak maradnak, a latex gyártása különleges módszereket igényel. Az ezek kifejlesztésében élen járó, japán cég 1940-ben fejlesztette ki azt az ún. rotációs öntést, amellyel a mai napig is gyártja a termékeit. Ennek lényege, hogy a latex-anyag keverékét tartalmazó öntőforma folyamatosan forog, amitől a belőle kikerülő anyag többrétegű lesz. Egy rendkívül vékony filmréteg is képződik a felületén, amely megvédi a rendkívül alacsony hőmérséklet behatásaitól, és lehetővé teszi, hogy megtartsa a gömbölyű formát. Emellett a latexhez olyan adalékanyagokat is tesznek, amelyek ahhoz segítik hozzá, hogy az oxidáció illetve az ózon romboló hatásának is ellenálljon. És mivel a tervek szerint egyre magasabbra szeretnének felküldeni ballonokat, a mai napig komoly kutatásokat végeznek azért, hogy még nagyobb állóképességű anyagokat fejlesszenek ki. Olyanokat, amelyekkel akár a -75 C-fokot is meghaladó hőmérsékletű és a 10 hPA-nál is alacsonyabb légköri nyomású területekre is fel lehet küldeni ballonokat. Egy idő után persze mindegyik anyagnak szét kell pukkannia az alacsony légnyomástól ill. a dermesztő hidegtől, ami után a léggömb szabadeséssel ill. egy kis ejtőernyővel fékezve tér vissza a földre. Ha jól számították ki a pályáját, akkor a műszerei olyan helyre esnek, ahol a meteorológusok könnyen össze tudják szedni ezeket. Természetesen előfordul, hogy egy-egy váratlan behatás miatt a léggömb letér a tervezett pályájáról, és ilyenkor a műszerek el is veszhetnek.
Egy-egy  léggömb kb. 75-80 percen át emelkedik fel a 30 km-es magasságig, és a műszerei ez idő alatt sugározzák a mért adatokat a fogadó meteorológiai állomásra.

Az Index egyik cikkében gyönyörű képeket láthatunk arról, hogy milyen utat tesz meg egy ballon a levegőben, és mit látnak a kamerái, amikor „visszanéznek”.

Mi mindent mérhetnek a léggömbökkel?
A meteorológiai ballonokat elsősorban az időjárás-előrejelzésekhez használják, vagyis a műszerek arról sugároznak adatokat, hogy éppen mekkora a légnyomás, a hőmérséklet vagy a páratartalom a magasabb rétegekben, amiből a jelenségek jellemző lefolyásainak ismerete alapján ki lehet számítani a várható légköri-időjárási eseményeket. Emellett azonban a léggömbök olyan műszereket is magukkal vihetnek, amelyek például a fényszennyezettséget is mérni tudják. Ez azért fontos, mert a fényszennyezettség rossz hatással van az élővilágra. Egy tudományos kutató, Franz Hölker szerint pl. a LED-es fény az embernek a belső óráját is megzavarhatja, mert a nappali fényt utánzó LED-fény este elhiteti az idegrendszerünkkel, hogy nappal van, ezért a testünk ritmusa összezavarodik. De a fényszennyezés az éjszaka aktív állatokat is megzavarhatja: számítások szerint az éjszakai életmódú gerincesek 30 százalékára, a gerinctelenek 60 százalékára van rossz hatással. Ugyanígy befolyásolja a növények és mikroorganizmusok növekedési ritmusát is. Hölker szerint ez egy idő után a biodiverzitást (vagyis az élővilág kölcsönhatásainak teljességét) magát is veszélyezteti, hiszen sok faj, köztük rovarok, kétéltűek, halak, madarak és denevérek éjszakai viselkedését, szaporodási és vándorlási szokásait változtatja meg, kiszámíthatatlanul. De több szakértő szerint is sokkal nagyobb figyelmet kéne fordítani a fényhasználat különböző módozataira, és gondosabban kéne megtervezni, hogy hol, mennyi és milyen intenzitású fény alkalmazható. Különösen, hogy a műholdas és a léggömbökkel is mért adatok szerint a Föld éjszakai mesterséges megvilágítású felszínének fényessége és kiterjedése 2012 és 2016 között évente 2 százalékkal növekedett. 
Mindezek mellett a meteorológiai léggömbök még ahhoz is hozzájárulhatnak, hogy mérjék a kozmikus sugárzás hatásait, sőt, a repülőgépek kondenzcsíkjait is elemezzék, már csak az ezekről terjesztett rémhírek kioltása miatt is. (Sokan szándékolt és tervezett mérgezési célt fantáziálnak a kondenzcsíkok mögé, mintha valóban létezhetnének olyan csoportok, amelyek a levegőből szeretnének a „chemtrail” révén megölni más csoportokat. Ilyesmi persze még elméletileg sem lehetséges, hiszen olyan vegyi anyag nincs, amely másként hatna a különböző mentalitású, vallású vagy származású emberekre. Erről csupán beteglelkű emberek szoktak fantáziálni.) A legújabb tervek szerint bizonyos körülmények között az északi fény hazánkból is észlelhető részét is meg lehet majd figyelni, jókor és jó helyre felküldött meteorológiai léggömbökkel. Ez azonban egyelőre még csak terv. A Szent István Egyetem Gödöllői Campusáról legutóbb 30 kilométer magasságba fölengedett ballonja egyelőre olyan műszereket nem vitt fel, amelyek ezt célozták volna. (Az erről készített interjút ld. itt). A ballonhoz kapcsolódó, további kutatásoknak is az a céljuk, hogy az űrkutatást segítsék, a mostanihoz hasonló módszerrel felküldött ballonokkal. Amelyek pedig azt fogják vizsgálni, hogy vajon mely növények és baktériumok képesek kibírni a nagyobb magasságokban tapasztalható, extrém körülményeket, és hogy például van-e olyan növény, amelyet károsodás nélkül fel lehetne vinni egy űrállomásra. Sőt, később akár a Marsra is, amikor már az űrkutatás eléri azt a szintet, hogy ezeken is kell gondolkodni. Addig azonban még valószínűleg sok idő fog eltelni, ami alatt azonban továbbra sem árt figyelnünk arra, hogy a meteorológiai ballonokat kevésbé ufóknak, mint inkább a dolgok mérésére szolgáló tárgyaknak lássuk.

Lévai Júlia

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum