Tabor
Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Mindenből lehet több is - Megsokszorozott földrajzi nevek

2018. április 06., 19:15
 

Egy ideje könnyen előfordulhat, hogy ha egy menedzser ezt látja leírva: „A következő tárgyalásunk Georgiában lesz”, vissza kell kérdeznie, hogy „jó, de melyikben?” Ezt persze csak a jól tájékozott menedzserek kérdezik meg, akik tudják, hogy 2008 óta két Georgia is létezik a világban: az egyik az USA-ban, amelyet dzsordzsának ejtünk, a másik pedig az eddig Grúziaként emlegetett ország neve, amelyet úgy kell ejtenünk, ahogy le van írva. Grúzia ugyanis a 2008-as grúz-orosz konfliktus miatt megvált az orosz nyelvű nevétől, és visszavette az eredeti grúz, vagyis kartuli nyelvű Georgia elnevezést. Ez egyébként a huszadik századig bevett neve volt az országnak, pl. nálunk is így ismerték. (Például a Pallas nagy lexikona a 19-dik század végén szintén Georgia néven tett közzé szócikket az országról, és a „Grúzia” c. bejegyzésnél az áll, hogy „Georgia orosz neve".) A magyar Földrajzinév-bizottság 2010. áprilisi állásfoglalásának jegyében pedig az egykori Grúziát Magyarországon is Georgia néven kell megnevezni. Ez azonban nem az egyetlen olyan eset, amely arra utal, hogy egy földrajzi név egyszerre több helyen is megjelenhet. Számos olyan városnév is akad, amely a világ több országában föllelhető. A magyar városnevek pedig különösen gyakran kettőződnek meg a térképeken.


 
A georgiai Budapestből mára csak a temetője maradt meg teljes épségben. Ebben egy civil szervezetnek köszönhetően mára tökéletes tisztaság és rend uralkodik.

Itt van mindjárt Budapest
Ha a bevezetőben említett menedzsernek az USA-beli Georgiába kellett mennie, akkor, ha nem is tárgyalási szándékkal, de ott is ellátogathat Budapestre. Az ottani település ma már csupán hét, kisebb épületből áll, Haralson megyében, kb. 5 mérföldnyire délkeletre a Tallapoosa nevű várostól. Kicsinysége miatt a főúton ma már nem jelölik meg a nevét. Egykor azonban, 1880-tól egészen biztosan jelezték a térképeken. Ezekben az években ugyanis egy Ralph L. Spencer nevű vállalkozó felismerte, hogy Haralson megye dombjai kiválóan alkalmasak a szőlőtermesztésre és a borkultúra meghonosítására. És mivel ismerte a magyar borkultúrát, tervéhez magyar bevándorlókat keresett, azt remélve, hogy lesznek közöttük olyanok, akik értenek ehhez. Talált is Pennsylvaniában vagy kétszáz családot, amelyek tagjai ugyan bányákban dolgoztak, de még odahaza, Magyarországon szereztek némi gyakorlatot a szőlészetben és borászatban. Spencer azt ajánlotta nekik, hogy rengeteg földet is kapnak, ha hajlandóak áttelepülni. A magyarok kaptak az ajánlaton, és átköltöztek a vidékre, amelynek legnagyobb települését a magyar főváros iránti tisztelet jeléül Budapestnek nevezték el. És mivel Spencer jól számolt és az ottani éghajlat valóban kedvezett a szőlészetnek, Budapest hamarosan virágzó várossá fejlődhetett. Egyre szebb házakat építettek, s a gyarapodó utcákban számos boltot is nyitottak, majd természetesen iskolát, katolikus templomot, temetőt és egyéb közösségi intézményeket is létrehoztak. Georgia akkor fejlődésnek induló szeszipari vállalata, a Georgia Vineyard Company rendre Budapestről rendelte a legtöbb szőlőt és bort. Később még két települést is magyarul neveztek el a környéken: az egyik a Tokaj, a másik pedig a Nyitra nevet kapta. Sajnos azonban a budapestieknek nem sikerült maradéktalanul beilleszkedniük, túlságosan zárt módon tartották fenn a csoportjukat, és még az angol nyelvet sem tanulták meg. Korabeli leírások szerint ez ellenszenvet keltett a környékbeliekben, akikben ettől függetlenül is sok volt az előítélet a bevándorlókkal szemben. Ráadásul Georgiában 1908-ban szesztilalmi törvényt szavaztak meg, és ennek következtében a magyar kolónia területén hanyatlásnak indult a bortermelés. Mivel a magyarok nem építettek ki megfelelő kapcsolatokat ezen a területen, nem tudtak munkát szerezni, ezért kénytelenek voltak visszaköltözni Pennsylvaniába. A települést kiürült, és mivel a házak többségét senki sem vette birtokba, lassan pusztulni kezdett. Egyedül a temető és néhány nagyobb épület maradt fenn, köztük a templom, amelyben azután, 60 évvel később, 1969-ben a rendőrségnek azt kellett tapasztalnia, hogy ott egy illegális szeszgyár működik. Mivel azonban ezt semmiképp sem lehetett hagyományőrző tevékenységnek tekinteni, a gyárat felszámolták.
Ma az egykori Budapest közelében már csak egy, a kihelyezése óta megrongált emléktábla utal a fényes múltra. (Ezt a Georgiai Történeti Társaság tette ki.) A temetőben azonban még olvashatóak az egykori gazdálkodók nevei, mint pl. a Radó, Fekete, Lakatos és Polyák név. Sőt, 2008-ban egy civil társaság rendbe is tette a temetőt. Céljaik közt az is szerepel, hogy visszaállítják az emléktáblát, és a temető előtti utat Budapest Cemetery Roadnak keresztelik át.

És még egy amerikai Budapest!
A georgiai Budapest azonban nem az egyetlen amerikai Budapest: fővárosunk nevét még egy település őrzi, a Missouri állambeli Ripley megyében. Ez a Budapest a 20-dik század elején jött létre, ám nem magyarok, hanem Chicagóból és New Yorkból áttelepült osztrák és cseh vállalkozók fejlesztették fel, akik a helyi fakitermelésre és bányászatra alapítottak vállalkozásokat. A település azonban 1932-re, valószínűleg gazdasági okokból, elnéptelenedett.

Az első, magyar bevándorlók által alapított település az USA-ban New Buda volt, amely 1850-ben jött létre. Forrás: http://csombor.blog.hu/2011/09/23/little_hungary_etlapok_new_yorkbol

Voltak régebbi magyar nevek is: Buda, Kossuth és Esterházy
Mivel az első, nagyobb migráció a szabadságharc leverése után indult meg Magyarországról, abban az időben Budapest még nem szolgálhatott névadóként. Ezért az akkoriban Amerikában létrehozott, magyar település neve New Buda lett. Az egyik blog leírása szerint ezt a  forradalom után elmenekült magyar emigránsok alapították, Missouri állam határának közelében. Ma már ez a település sem létezik.
Egy másik Budán azonban, amely a texasi Hays megyében van, még ma is élnek: a 2010-es adat szerint 7295 fő lakik ott. Ennek a városkának 1887-ben nyitották meg az első postahivatalát, majd a település fokozatosan a környék kereskedelmi központjává vált. A nagy gazdasági világválság idején a lélekszáma 300 főre esett vissza, ám ezután ismét fejlődésnek indult. 1948-ban hivatalosan is városi jogokat kapott, s az 1980-as években egyre többen költöztek ide a közeli fővárosból, Austinból.
Buda után egy egész megye: a Kossuth County következett, amely 1851. január 15-én jött létre. Szintén a száműzetésbe kényszerülő magyar emigránsok laktak a területén, Iowa államban. Ez egyébként Iowa legnagyobb területe: 2520 négyzetkilométert fog át, és 2010-ben 15 543 lakosa volt.
Izgalmas története van a kanadai Esterhazy nevű településnek. Erről az American Hungarian Journal írt részletesen. Ezt szintén magyarok alapították. A helyet egy Esterhazy Pál Oszkár nevű ember választotta ki, aki a Canadian Pacific Railway megbízásából toborzott ott bevándorlókat. Kilétéről keveset tudni: egyes feljegyzések szerint idehaza körözött szélhámos volt, mások szerint akár az arisztokrata Esterházy család törvénytelen sarja is lehetett, ismét mások arra tippelnek, hogy egyszerűen egy nagyvonalú kalandor volt. De bárkinek is született, tény, hogy nagyon sokat tett az oda érkező honfitársaiért és a településért. A magyarok egy része kezdetben Pittsburg-ben élt, ahol elsősorban a bányákban találtak munkát. Csakhogy a nagy részük földműves volt, így számukra idegen és megterhelő munkát jelentett a bányászat. Ezért jó hírként fogadták, hogy Kanada északi részén hatalmas földeket osztanak szét azoknak, akik azokat hajlandók megművelni.

A kanadai Kaposvár temploma már impozáns kőépület volt, amely a szabadságharc után emigrálni kényszerülő magyarok sikeres munkája következtében épülhetett fel.

Ezért ismét vállalták a vándorlást, hogy azután nehéz, küzdelmes út után megérkezzenek északra, ahol viszont már az említett Esterházy segített nekik a letelepedésben. Harmincöt magyar család kapott akkor ott igen jó minőségű földeket, amelyen azután sikeresen tudtak gazdálkodni. Kezdetben szétszórt tanyákból állt a település, amelyet Esterhaz kolóniának neveztek el. 1889-ben azonban már iskolájuk is volt, 1892-ben pedig postaállomás is nyílt itt, amely a Kaposvár nevet kapta. A névadás állítólag úgy zajlott, hogy felakasztottak a falra egy térképet, amit még Magyarországból hoztak. Az egyikük háttal állva találomra rábökött, és az ujja éppen Kaposvár nevét találta el. Mivel ekkor Kaposvár bonyolította a legnagyobb forgalmat, hosszú időre ez lett a kolónia központja. Majd amikor a vasúti síneket is kiépítették, a kolóniához közel eső állomás az Esterhazy nevet kapta, amely pedig – épp az állomás miatt – lassan átvette a központ szerepét. 1903-ban a vasút mellett posta és hotel is épült, sőt, 1907-ben hetilapjuk is megjelent. A város lassanként a környék közlekedési és kereskedelmi központja lett, majd miután az 1940-es évek végén felfedezték a kálisó telepeket, még nagyobb fejlődésnek indult. 1957-re elnyerte a városi rangot.
Magyar városnevet azonban nemcsak Amerikában találunk, hanem pl. Izraelben is, ahol létezik egy Arad nevű település.

Milyen városnevek vannak még megsokszorozva?
Mivel természetesen nemcsak magyarok váltak olykor migránsokká, más országok kivándorló lakói is gyakran elneveztek városokat az elhagyott hazájukra emlékezve, de olyan is volt, hogy egyszerűen megtetszett valahol valakiknek egy név. Így például  Párizsból van egy Texasban is egy (ezt egy híres Wim Wenders filmből, a Paris, Texas-ból is tudjuk), Londonból Kanadában és Ohióban,  Melbourne-ből Floridában és az angliai Derbyshire-ben, Los Angeles-ből Mexikóban, Moszkvából Idahóban, Szentpétervárból Floridában,  La Paz-ból Mexikóban és Bolíviában, Athénból pedig Athens néven Georgiában és Ohióban. Mindezek mellett egy Új Skócia, vagyis Nova Scotia nevű tartomány is létezik Kanadában, ahol pedig az egyik város az ausztráliai főváros, Sydney nevét viseli.
Egyszóval senki sem hiheti, hogy a városneveknek örökre ahhoz a földhöz kell tapadniuk, ahol létrejöttek – ha az ember vándorlásra kényszerül, akkor bizony gyakran magával viszi és az új helyén is használja az otthoni települései nevét.

 

Lévai Júlia

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum