Mi a palindrom és mióta ismerik?

2018. május 31., 13:54
 

„Indul a kutya s a tyúk aludni” – vajon aki még nem hallotta, rájön-e magától, hogy mi a játékosság ebben a mondatban? Ha ismeri a palindrom fogalmát, akkor bizonyára hamar megfejti: a mondat visszafelé is olvasható, és ráadásul ugyanazt is jelenti. A palindrom ugyanis azt jelenti, hogy egy szó, szám vagy mondat visszafelé olvasva is értelmes.


 
A Sator-négyzetet a franciaországi Oppède-ben is megtalálták. Bevésője még megőrizte az írásban kevésbé jártas emberek fordított rajzú S és N betűjét, ami azonban mit sem zavarja a szöveg olvasóját a megértésben.

Ez csak a magyar nyelv sajátossága?
Természetesen nincs olyan nyelvi játék, amelyet csak egyetlen nyelvhez lehetne kötni: minden nyelv egyformán alkalmas a játékosságra. Maga a palindrom szó is görög gyökerű: a palin=újra és a dromosz= futás, pálya, út jelentésű kifejezések összetétele. Szó szerinti jelentése tehát az „újrafutás”, amivel a szójátékok esetében azt jelöljük, hogy az elölről már elolvasott szót visszafelé is „befutjuk”, újraolvassuk. A világ legtöbb nyelvén ezzel a szóval jelölik a játékot, kivéve a spanyol nyelvterületeket, ahol egy másik képpel, a „fejétől a farkáig” látványával élnek. Ezeken a nyelveken a katalán eredetű capicúa szót használják, amelyben a cap szó fejet, a cúa farkat jelent. A szót azután a spanyolból átvette a portugál is, majd az egész spanyol világban ez terjedt el.
A palindrom háromféle lehet: tökéletes, vagyis a szó vagy mondat visszafelé is ugyanazt jelenti, mint odafelé (ilyen a szavaink közül pl. az icipici, a találat, a konok vagy a pép); átköltő, amelynek visszafelé olvasva más az értelme (mint pl.: kész, kupak, késsel, darázs, notesz ), valamint kínrímes. Ez utóbbi Grétsy László fogalmazása szerint szintén ’tökéletes’, amennyiben a hang-, illetve betűsor oda-vissza ugyanaz, ám a jelentése a szóhatár beiktatása vagy áthelyezése következtében mégsem teljesen azonos. Erre Szabó Lőrinc híres kétsorosa is példa: „Kosarasok / kosara sok”.
Egy dologgal azonban valóban eldicsekedhetünk: talán sehol nem volt akkora divatja az ilyen szavakkal való játéknak, mint nálunk a tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején, amikor a legjelesebb költők és írók tornásztatták palindromokkal az agyukat. A játékok központja hamarosan a Hadik Kávéház lett, ahol Karinthy Frigyes szóleleménye nyomán sátidrof vagy avtidrof lett a palindrom magyarított neve. Fontos volt, hogy a játékban sok humor is legyen. Az egyik legnépszerűbb sátidrofot Babits Mihály találta ki, és így hangzott: Római fővezér – Rézevő fia Mór. Ezután hosszú időre szinte népi játékká vált a palindrom-gyártás, amelyek során ezek a játékos mondatok is megszülettek: A fasori pap papirosa fa. Ah, tán nátha?! Angol anya fanyalogna. Arám, e gyűrű kerek ürügy-e mára? A tálamba’ bab, maláta. A tíz ara parazita. Csak a mama makacs! E két apacs a csapat éke. E két répát, na, vedd, Agárdi; drága, de van tápértéke. Emi eledele négy egyén eledele, íme! Erőszakos kannak sok a szőre. Evett e kis konok, siket teve? Géza, kék az ég! Goromba rab morog. Ím, ott loholt Tomi. Indul a görög aludni. Kelemen nem Elek. Levendula, falud nevel. Modorom oka: komorodom. Ön ejtette ki talán már a kisadi-hidasi karámnál a tikettet, Jenő? Rút Ella vállával letúr. Sír a hullott tollú haris. Tán Imre hitegeti Herminát. Te mező, neveled eleven őzemet. Teszem a Netti ebédébe itten a meszet. Az egyik leghosszabb magyar mondat pedig ez: Ló szalad a nyárfaerdőn, a szárodúdba zúg a szél, én a gúla felé lenézök, kis szérűrész sík közén elél e falu, ganélé szagú zab dudorász a nődre, a fránya dala szól.

Mióta léteznek palindromok?
Megkockáztathatjuk, hogy amióta létezik írás, azóta létezhet palindrom is. A leírt szavak között nem lehetett nehéz felismerni, hogy egyet-egyet visszafelé is ugyanúgy elolvashatnak, mint odafelé. És mivel a szavaknak az ember mindig szeret mágikus erőt tulajdonítani, hamar kialakult annak képzete, hogy az ilyen szavak különösen nagy erővel hordoznak titkos erőt. Az egyik legrégebbi, feltárt palindrom egy isztambuli Bizánci Birodalom-korabeli templom keresztelőkútjának görög nyelvű felirata: ΝΙΨΟΝ ΑΝΩΜΗΜΑΤΑ ΜΗ ΜΩΝΑΝ ΟΨΙΝ. Jelentése: Nipszon anómémata mé mónan opszin, vagyis Vétkeimet is mosd le, ne csak az arcomat.
Az ókori görög kultúrából fennmaradt, oda-vissza olvasható betűsorok többnyire a napistent jelképezték. Később a költőket sem hagyhatta hidegen a szavakban rejlő játékosság, így a görög költészetben is hamar megjelentek a palindromok. A legismertebb, visszafelé olvasható mondatokból álló verseket az i.e. 3-dik századi, athéni Szótadész írta, aki egyébként vérbő komédiákkal szórakoztatta a közönségét. Ő két irodalmi fogalomnak is a névadójává vált: az egyik az ún. künaidologoszra jellemző versmérték volt, amelyet metrum szótadeumnak neveztek el. (A künaidologosz eredetileg népi bohózat volt, és künaidoszok, vagyis utcai bohócok adták elő, ünnepi mulatságok, vásárok alkalmával. Ezt a műfajt az idők során többen, köztük Szótadész is irodalmi színvonalra emelték.) A másik pedig éppen a palindrom volt, amelyben szintén kiemelkedett és sikert aratott, ezért ezt abban a korban szótadészi játékoknak hívták.
De Szótadész mellett mások is írtak palindromokat. Például Homérosz egyik epigrammája, a Midiász szintén értelmesen olvasható visszafelé, aminek tényét a filozófus Platóntól tudjuk.
A negyedik századi Publilius Optatianus Porfirius latin költő kifejezetten a sajátos formai megoldások művésze volt. Ő volt az elsők egyike, aki képverseket is írt: huszonöt, háromszög alakú képvers maradt fenn tőle (ennek a műformának nálunk később Janus Pannonius volt az első alkalmazója). Különösen bravúrosak azok a költeményei, amelyekben ráadásul hibátlanul meg tudta tartani a szigorúan kötött hexametereket vagy pentametereket, miközben a versek visszafelé is olvashatóak, vagyis palindromok.

Mi volt a római kor legismertebb palindromja?
A római időkből maradt fenn az ún. Sator (ejtsd: szator)-négyzet. Ez egy latin nyelvű palindrom, amelyet több városban is megtaláltak, a legkülönfélébb falakon. A feliratot öt szó alkotja, amely mondattá összeolvasva így hangzik: Sator arepo tenet opera rotas. Ha az Arepo szót névnek vesszük, akkor ez a jelentése: Arepo magvető működésben tartja a kerekeket. A mondat öt szavát azonban négyzet alakban írták fel, így:

S A T O R
A R E P O
T E N E T
O P E R A
R O T A S

Többek között Felix Grosser evangélikus lelkipásztor vette észre, az 1920-as években, hogy a Sator-négyzet szövegének szavait kereszt alakban, önmagát metszve kétszer is elhelyezhetjük úgy, hogy megtartjuk a négyzet közepén található N betűt. Ebben az elrendezésben ugyan kimarad  két A és két O betű, ám ez sem lehet véletlen, hiszen ezek az alfát és ómegát, azaz a kezdetet és a véget jelentik, vagyis az elrendezés megerősíti, hogy a négyzet a keresztények számára is fontos lehetett.

A feliratnak az a trükkje, hogy akár vízszintesen, akár függőlegesen, akár a bal felső, akár a jobb alsó sarokból kezdve olvassuk a szöveget, mindig ugyanazt kapjuk. A Sator-négyzetnek hosszú időn át mágikus erőt tulajdonítottak, és nemcsak a házak falára írták fel, védőmondatként, hanem kis négyzetekre rávésve amulettként is viselték, a nyakba akasztva.
A titkos erejűnek tartott jelkép Európa-szerte jelen volt, de Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában is megtalálták. Franciaországban rengeteg templomon, kastélyon ott volt. A Vezúv kitörésének áldozatául esett Pompeji romjai között például két helyen is megtalálták.
Az olaszországi Sermonetában lévő Valvisciolo-apátságban (valvisólo) más formában vésték fel: itt a betűk nem négyzet alakban, hanem öt koncentrikus, egyenként öt részre osztott körbe írva láthatók. A 4–5. században Egyiptomban keresztény papírokon vagy pergameneken jelent meg a négyzet, a 9. században Angliában, Corinium romjai között egy 3-dik századi ábrázolást is feltártak, Kappadókiában pedig a 9–11. századból származó ábrázolások is előkerültek. Sokan valószínűsítik, hogy a korai kereszténység korában a hit követőinek titkos jele is volt. Ez már csak azért is valószínű, mert a betűk más elrendezésben a Paternoster (Miatyánk) szót adják ki. (Ld. a képet) 
A 16-dik században az ezoterikus, okkult tanok terjedésével a Sator-négyzetnek gyógyító erőt is tulajdonítottak a feketemágusok. Mellettük komoly tudósok is tanulmányozták a hatását, mint például Paracelsus vagy Heinrich Cornelius Agrippa. A négyzet kiemelkedően eredeti logikáján kívül azonban ennél több hatást ők sem tudtak kimutatni.
És bár biztosan nem emiatt, de a legismertebb latin nyelvű palindrom egy ennél rövidebb, mondhatni nyúlfarknyi mondat lett: Sum summus mus, vagyis Én vagyok a legerősebb egér

Társasjáték is lehet
A palindromnak később több variációja is elterjedt ott, ahol társasjátékként alkalmazták. Az egyik formája lehet az is, hogy megszabják a játék tengelyét, amelyből kiindul: pl. legyen ez egy középre helyezett Z betű. A játékosoknak pedig ebből kell jobbra és balra felépíteniük oda-vissza olvasható szavakat. (Pl. ézé; gézég; igéz égi.) De megadhatnak egy konkrét, oda-vissza olvasható szót is, és a többieknek ebből kell tükörmondatot szerkeszteni, további szavak hozzátételével. Úgy is lehet játszani, hogy valaki egy előre összeállított palindrom mondat összes szavát megadja, de összekeverve vagy abc-rendben, és ebből kell kitalálni az eredetit. Talán még élvezetesebb, ha a szavak meghatározását vagy a mondat értelmét adja meg a játékvezető, hogy a játékosoknak ennek alapján rakják össze a mondatot. A bevezetőben említett példánál a feladvány ez lenne: Mozgásba lendül a házőrző és a háziszárnyas, hogy nyugovóra térjen. Kevésbé ismert példával persze még izgalmasabb: Borzasztó római viselet, petákot sem adnék érte – Rémes tóga, bagót sem ér.
És mivel mindenütt népszerű játék volt, sok helyen abban is vetélkedtek, hogy ki tudja a leghosszabb mondatot, sőt, novellát megírni, palindrom formájában. A verseny győztesét természetesen nem lehet kihirdetni, hiszen egy ilyen játék termékei világméretekben felkutathatatlanok és összesíthetetlenek. Mindenesetre a finnek szerint a világon a leghosszabb palindrom szó az ő saippuakivikauppias szavuk, ami szappankőárust jelent. Ugyanakkor olaszok és oroszok is dicsekedhetnek több oldalnyi hosszú és hibátlan szövegekkel. A matematikusok szintén szívesen sorolják fel, hogy hány palindrom szám lehetséges a különböző számrendszerekben (a tízesben pl. ilyen: 0, 1, 2,… 88, 99, 101, 111, 121, 131, 141, 151, 161, 171, 181, 191, 202, 121, 313… 16461 stb.) 
Ha viszont a legrövidebb és legfrappánsabb kifejezésben hirdetnénk versenyt, azt alighanem az angolok nyernék azzal, hogy ők már bemutatkozni is tudnak palindrommal, legalább is ha férfiak: Madam, I'm Adam.
Hogy női névre is van-e hasonló formulájuk, arról egyelőre nincs hír, de szabad a vásár!

 

Lévai Júlia

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum