Trópusi forgószelek
A világűrből nézve lenyűgöző látványt nyújt egy trópusi forgószél: a vakító fehér, ezer kilométeres átmérőjű vagy még nagyobb felhőkorong közepén ott sötétlik a vihar szeme. Ha valaki a földön kerül egy ilyen forgószél útjába, esélye sincs az iszonyatos energiákkal szemben. A szél sebessége az óránkénti háromszáz kilométert is elérheti, törmelék kavarog a levegőben, a forgószél útját szakadó eső és szökőár kíséri. A napokig vagy akár hetekig tomboló viharok mindent elpusztítanak a tengerparton, a nyílt vízen pedig még a legnagyobb hajókra is veszélyt jelenthetnek.
Trópusi ciklon: hurrikán és tájfun
Ezek mind forgószelek. Az elnevezésük attól függ, hogy hol keletkeztek. Az Atlanti-óceán fölött létrejövő trópusi forgószél a hurrikán. A Csendes-óceán forgószele a tájfun. Az ausztrál ciklont Willy-Willy néven is emlegetik. A forgószelek bolygónk legerősebb viharai közé tartoznak, és nevüktől függetlenül mindenütt azonos módon jönnek létre.
A hurrikán születése
A trópusi forgószelek az Egyenlítő két oldalán, a Ráktérítő és a Baktérítő között, a nyílt tenger fölött jönnek létre. Itt a tűző nap hatására nagy mennyiségű víz párolog el. A meleg, sok vízgőzt tartalmazó légtömegek felemelkednek, és viharfelhők keletkeznek belőlük, amelyek zivatarfelhővé tömörülnek össze. Ezek eleinte rendezetlenül lebegnek egymás mellett, ám a magasban fújó szelek összeterelik őket, és a Föld forgása miatt a forgószelekre jellemzően forogni kezdenek. Közben egyre nő a szél sebessége. 63 kilométeres óránkénti sebesség esetén a viharrendszer trópusi forgószélnek számít. 119 kilométeres óránkénti sebességnél már hurrikánról, tájfunról vagy trópusi ciklonról beszélünk. Miközben a forgószél szemében, vagyis a vihar középpontjában csupán enyhe szellő lengedez, addig körülötte a felhőfalban vad zivatar tombol, és a levegő mozgása veszélyes mértékben felgyorsulhat. A forgószél egésze viszont a maga 15-30 kilométeres óránkénti sebességével viszonylag lassan halad.
Egy vihar és a következményei
Mivel a trópusi forgószél mindig a tenger fölött képződik, útban a part felé hatalmas vízhegyet tol maga előtt. Amikor partot ér, a többméteres hullámok mindent beborítanak. A viharos szél ráadásul felkorbácsolja a szökőár hullámait. Közben a hurrikánban lévő víz heves záporként hull vissza a földre. Az útjába kerülő települések is víz alá kerülnek. Mivel a forgószél az energiáját a nyílt tenger meleg vízéből nyeri, a szárazföldet elérve fokozatosan gyengül. Minél beljebb hatol, annál kisebb az ereje. Végül kifogy belőle a szusz, és szertefoszlik.
|