A pulzus és a szívverés |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elmúlt időszak egyik szenzációs híre volt, hogy a kutatók először tudták megmérni egy kék bálna pulzusát. A bálna szívének közelébe, a bal uszonya mögé illesztett műszerrel kilencórányi adatot sikerült gyűjteniük, és ezzel olyan információkhoz jutottak hozzá, amelyekről eddig legfeljebb föltevéseik lehettek. Kiderült például, hogy bár a bálna vérkeringése hasonlóan működik, mint az emberé, de amikor lemerül a mélybe a táplálékáért, olyankor elképzelhetetlenül alacsonyra zuhan le a pulzusszáma: előfordulhat, hogy percenként csupán két szívverést lehet érzékelni. Ez más élőlényeknél elképzelhetetlen. Az embernél ennek a harmincszorosa is olyan alacsony számot jelentene, amilyenbe belehalna. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mi valójában a pulzus? A pulzus nem egyéb, mint az artériáknak – magyarul: verőereknek – a szívveréssel megegyező, periodikus lüktetése. (A szó, ahogyan a pulzálás is, a latin pellere, pulsum = üt, lök igéből ered.) A pulzus tehát a szív percenkénti összehúzódásait jelzi a számunkra. Ez az összehangoltság nem mindig áll fenn: bizonyos esetekben a pulzus verése eltérhet a szívtől, de ez ilyenkor mindig súlyos problémát jelez. A pulzálás attól jön létre, hogy a szív kamráinak összehúzódása vért pumpál a nagy és kis vérkörbe. Ez a szisztolé nevű szakasz (az összehúzás jelentésű görög szóból), amelynek során megnő a nyomás az artériákban. Ez vonul végig hullámként a verőerek ágain, és ennek lökése tapintható ki bizonyos pontokon pulzusként. (A pulzus tehát a hiedelmekkel ellentétben nem a konkrét véráramlás jele.) A szisztolés szakaszt a kamraizomzat elernyedése követi, a terület ennek ideje alatt töltődik fel vérrel. Ez a diasztolés szakasz (a tágulás jelentésű görög szóból). Ekkor az artériákban levő vér nyomása csökken. A vérnyomás mérésekor ezt a két aktuális nyomásértéket állapítjuk meg.
A pulzust nemcsak a csukló külső részén, hanem a nyak oldalán, a térdartérián, a karizmon, a lábfejen és a combverőéren is ki lehet tapintani.
A pulzus szaporasága azonban nemcsak egy átmeneti változásra, hanem annál súlyosabb helyzetekre is utalhat. Ha például valakinek a pulzusa nyugalmi állapotban vagy láz nélkül is folyamatosan gyorsabban ver percenként száznál, akkor az már a tachycardia kóros állapotára utal, és sürgős beavatkozást igényel. Ugyanígy az is, ha hatvannál alacsonyabb a pulzus. Ilyenkor bradycardiáról beszélünk, ami például kihűlés esetén jelezheti az életveszélyes állapotot. A szív állapotát általában az elektrokardiográfiával (EKG) végzett vizsgálattal mérik, de a különböző testrészeken mért pulzusszám is utalhat a súlyosabb érrendszeri elváltozásokra. Mindez természetesen az állatokra nézve érvényes, ám a jó diagnózishoz mindenképp ismerni kell, hogy mennyi a szóbanforgó állat saját, jellemző pulzusszáma. A kistermetű kutyák és macskák pulzusa például alapszinten 80-120, a nagytestű kutyáké 60-120 percenként. De ahogyan az embernél, úgy a kutyáknál-macskáknál is gyorsabb a fiatalok és a vemhes állatok pulzusa. Mint a 24.hu egyik cikkében is olvasható, vannak, akik azt is kiszámolták, hogy hányat ver a különböző fajok tagjainak szíve az egész életük során. A dolog persze attól is függ, hogy mennyi ideig él az egyed, és a számolásoknál nyilván a fajra jellemző átlagéletkorból indulnak ki. Mint a cikk szerzője, Ughy Márton némi humorral megjegyzi: hiába, hogy például a csirke szíve a normál másfél évtizedes élettartama alatt 2,17 milliárdszor dobban meg, és ezzel ő jár a legközelebb az emberhez (akinek 70 év alatt 2,21 milliárd szívverés jut), mivel a húsának népszerűsége miatt általában nemhogy 15 évig, de 15 hónapig sem él, ezzel a rekordjával bizony nem megy sokra szegény. A cikk összehasonlító táblázatot is közöl, amelyből jól látható, hogy melyik élőlénynek átlagban hány szívverés jut az életben, és hogy a hírekbe most bekerült bálna általában is a lassú szívverésű élőlények közé tartozik.
(Forrás: Kottke)
Aki rosszra készül, azt elárulhatja a szívverése Lévai Júlia |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|