Milyenek voltak a világ első kórházai?

2020. április 10., 13:32
 

Aki olyan súlyosan megbetegszik, hogy az otthoni kezelése már nem biztosítja a gyógyulását, az kórházba kerül. Emellett a legtöbb nő is ilyen intézményben szül. A mai kórházak belső szerkezetét a betegségek fajtái határozzák meg. A betegek befekhetnek például a belgyógyászatra, a tüdőgyógyászatra, a sebészetre, a kardiológiára és így tovább. A kórházak születésének idején azonban másféle szempontok határozták meg a gyógyítás elkülönített helyeit.


 

Az elsők az indiaiak voltak

A feljegyzések szerint az első kórházakat i.e. 600-ban, Indiában építették, Asóka király uralkodása idején (i.e. 273 -232). Az Indiában uralkodó vallás, a buddhizmus egységben szemlélte az ember testét és lelkét, ezért különösen fontosnak tartották, hogy mindkettőt együtt és épségben őrizzék meg az emberek. A kórházakban a gyógyításhoz ugyanúgy hozzá tartoztak a lelki harmóniát segítő gyakorlatok, mint a sebek vagy fájdalmak, fertőzések kezelései. A betegek számára tehát olyan tereket is biztosítottak, ahol sétálni, meditálni, tornászni is tudtak.

Bár a császármetszést már jóval a Római Birodalom létrejötte előtt alkalmazták, az mégis, már csak az itt kapott neve miatt is, a rómaiakhoz kötődik. Az itt látható francia miniatúra készítője a középkor elején így képzelte el Iulius Caesar császármetszéses születését. (Les Faits des Romains, Paris, B.N. n. acq. fr.3576, fol. 197r, Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs)

Az élet feltétlen tiszteletének köszönhető, hogy különösen magas szinten állt a sebészet. Még császármetszést is alkalmazták, holott ez az akkori körülmények között – tehát a biztonságos fertőtlenítő szerek és érzéstelenítők nélkül – nagy bátorságot is igényelt. Mégis minden olyan esetben alkalmazták, amikor úgy ítélték meg, hogy a beavatkozás nélkül veszélybe kerülne az anya vagy a születendő csecsemő élete.

Indiában jelent meg először a „közegészségügy” fogalma is, amelynek elveit részletesen kidolgozták. Buddha tanításait követték akkor is, amikor elrendelték, hogy tíz falunként lennie kell egy-egy orvosnak, aki segíti a betegeket a gyógyulásban. 

Szanatórium az egészség istenének tiszteletére

Az ókori görög kultúrában szintén fontosnak tartották a test és a szellem épségét. A görög poliszok világában a harmónia volt a legfőbb eszmény, és ez a testre és a lélekre egyaránt vonatkozott. Athénban ezt a kalokagathia szóval fejezték ki. (Ez a „szép és jó” jelentésű „kalosz kai agathosz” szavak összevonásából keletkezett.) A kalokagathia eszméjének követésébe az is beletartozott, hogy az ember felelősséget érezzen az egészségéért. Ezért a sport és a rendszeres edzés a legtöbb ember hétköznapi életének szerves része volt.

 

A cikk folytatása itt olvasható.

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum