Az örök fa: a vörösfenyő |
|||||||||||||
|
|||||||||||||
Sokféle fából készítenek használati tárgyakat, de a vörösfenyő kiemelkedik közülük, mert az anyaga igen tartós, ezért is szokták „örök fa” néven is emlegetni. Ezt már a legrégebbi korokban is tudták, mert 2500 évnél régebbi vörösfenyő gerendákat és egyéb tárgyakat is találtak már a régészek. Rómában az amfiteátrumok és a hidak építésénél is vörösfenyőt használtak. Az építészek később is gyakran nyúltak ehhez a fához, így például a budapesti Országház alapjait is ebből készítették. Sőt! Két város is vörösfenyőből készült, víz alatti cölöpökön nyugszik. |
|||||||||||||
Milyen és hol terem vörösfenyő? Az észak-olaszországi Velence és az oroszországi Szentpétervár (ez utóbbit egyébként Észak Velencéjének is szokták hívni) egyaránt vörösfenyő oszlopokra épült, amelyekben egyáltalán nem tett kárt a víz. De vajon miért nem korhadnak el a víz alatt ezek a cölöpök? Egyrészt azért, mert a cölöpöket vastag iszapréteg veszi körül, amely nem engedi át az oxigént, így a fa felületén nem indulhat meg az égési folyamat, amelyet a korhadás, mint a szerves anyagok lebomlása jelent.
Másrészt azért, mert a vörösfenyőben sokkal sűrűbbek a gyantajáratok, mint a többi fenyőfélében, vagyis több benne a gyanta. Emiatt általában is jól tűri az időjárás viszontagságait, és ezért rugalmasabb, szívósabb. Egyúttal saválló is a fája, ezért a vegyiparban szintén jól tudják hasznosítani: olyan kádakat, hordókat is készítenek belőle, amelyekben maró hatású folyadékokat lehet tárolni. A fák törzsének átmérője akár 1,75 méter is lehet, az életkoruk pedig elérheti a 300–500 évet. Mivel jól hasznosítja a napenergiát, sok szerves anyagot termel, aminek köszönhetően a fiatal fák évente 1–1,5 métert is nőnek. Később ugyan a növekedésük lelassul, de kedvező feltételek mellett a százéves egyedek akár 30–40 méterre is megnőhetnek. A gyors növekedéshez nagyon sok fényre van szükségük, ezért előfordul, hogy elnyomják az egyéb fafajokat.
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
