A budapesti kisföldalatti születése |
|||||||||||||
|
|||||||||||||
Budapest egyik különlegessége a többnyire kisföldalattiként emlegetett vonal, amely hivatalosan a jóval komolyabb „M1” nevet viseli. Legfontosabb jellemzője, hogy szerelvényeinek és állomásainak stílusa ma is a millenniumi időszak világát idézi, amiért a fővárosiak és a turisták egyaránt szeretik. Ráadásul a londoni metró után a kontinensen ez volt az első földalatti. Igaz, a két vonal átadása között harminchárom év is eltelt – a londonit 1863 januárjában, a budapestit 1896 májusában adták át a forgalomnak –, de akkoriban ez az idő a közlekedés fejlődésében nem számított túl hosszúnak. |
|||||||||||||
Miért nem volt sürgős, és miért volt mégis az? A fővárosban az 1860-as évek elején nem voltak olyan zsúfoltak az úttestek, mint Londonban. A város fejlesztésében akkoriban a Sugárút (ma Andrássy út) kialakítása jelentette a legnagyobb újdonságot. Terézváros legfontosabb utcája a 19-dik századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külső területekkel és a Városligettel. Az utcában villamos közlekedett, amely sokáig elegendőnek bizonyult a forgalom kiszolgálásához. Az évtized végén azonban egyre többen laktak már a környéken, ezért is vetette fel gróf Andrássy Gyula miniszterelnök egy új sugárút építésének tervét. Ezt azután 1870 decemberében fogadta el a parlament. Az ekkor ott futó, keskenyebb utca egy részének Maurergasse, vagyis Kőmíves utca volt a neve, az épülő, szélesebb utat pedig teljes hosszában 1883-tól nevezik majd el hivatalosan is Sugárútnak (Radialstrasse). 1886-tól pedig Andrássy út lett a neve. A Városliget és a Stefánia úti, akkori lóversenytér (a későbbi Népstadion) ebben az időszakban kapcsolódott be a fővárosi úthálózatba. Miután sikeresen kiépítették a Sugárutat, a forgalom tovább növekedett, ezért a Sugárúton rendszeres omnibusz járatot indítottak a Városliget felé, miközben a vele párhuzamos Király utcán változatlanul működött a villamosjárat. A későbbiekben azonban már ez is kevés volt az igények kielégítéséhez.
|
|||||||||||||
|