Honnan erednek babonáink? Megannyi mende-monda, babona létezik, mely legendákból ered, de hogy valójában honnan, azt az idő homálya fedi, annyi bizonyos, hogy a néphagyományban gyökereznek, szájhagyomány útján terjednek, és az emberek – többé-kevésbé pontosan – generációkon át adják át egymásnak ezeket a hiedelmeket. "A babona vén, évszázados fája minden népnél megtalálható." – írja Krúdy Gyula a népi babonákról Álmoskönyvében.
Tudtad-e? Az egyik legismertebb babonánk egy naphoz, péntek 13-ához köthető, egyértelműen szerencsétlen napnak tartják. Akadnak olyanok, akik ezen a napon ki sem dugják az orrukat otthonról. Vajon most, amikor február 13-a szintén péntekre esik ők mivel fogják ezt a napjukat tölteni? A hiedelem egy nap és egy szám jelentéséhez kapcsolódik. A pénteki nap a rosszabb napok egyike, szerencsétlenségének eredete valószínűleg a nagypéntektől ered, "amikor a világ Megváltója a keresztre feszíttetett." Így a pénteken végzett munka biztosan szerencsétlenül végződik, de ki gondolná, hogy pénteken éhgyomorra tüsszenteni is igen nagy veszedelmet jelentett a középkorban. Valószínű, hogy a 13-as számhoz tartozó babona is bibliai eredetű, addig a napig nyúlik vissza, amikor Jézus Krisztust megfeszítették. Az utolsó vacsorán 13 vendég volt: a 12 apostol és maga Jézus. Más források szerint az őt eláruló Júdás személyére utal a szám, mert ő volt az, aki tizenharmadikként ült az asztalhoz. A babona ma is tartja magát: vannak, akik mind a mai napig kerülik, hogy egy tizenhárom fős társasággal üljenek le ebédelni. A boszorkányok, talán a keresztény babonával szembe szállva, néha 13 fős, kovennek nevezett bandákba tömörülnek.
Napóleon és Roosevelt, a babonás nagyemberek Napóleon is babonás volt, sosem volt hajlandó olyan asztaltársasággal vacsorázni, ahol tizenhárman ültek az asztalnál, de így volt ezzel Franklin Delano Roosevelt, amerikai elnök is. Neki köszönhetjük a tizennegyedik (quatroziéme) intézményének létrejöttét. Ha csak tizenhárman gyűltek össze egy asztaltársasághoz, odarendelt plusz egy embert, akivel együtt máris 14-en lettek
Hiányzó 13-asok A XIX. századra a 13-as szám szerencsétlenségére vonatkozó feltételezések – főleg az angolszász országokban, így az Amerikai Egyesült Államokban is – olyannyira elharapództak, hogy léteznek olyan felhőkarcolók, ahol a 12. emeletet rögtön a 14. követi, hogy kikerüljék a tizenhármas számot. A babonaság a sportban is tartja magát, valószínűleg nem találunk versenyzőt, aki a 13-as számot választaná sportmezére vagy versenyautójára. Sőt, akadnak olyan kórházak is, ahol a 13-as számú kórtermet hiába is keressük. Vajon azzal, hogy kihagyják a számot, a szerencsétlénséget is kitörlik az emberiség történelméből?
A szerencsénket szövő pók Nemcsak a Biblia babonák forrása, más vallásokból is erednek a mai napig nálunk, Európában és Magyarországon is fellelhető hiedelmek: a szerencsehozó pók legendája például a mohamedán vallásban gyökerezik. A tanítás szerint amikor Mohamed menekülés közben a Mekka-környéki barlangokban rejtőzött el, egy keresztes pók gyorsan hálót szőtt a bejáratra. Ezzel megtévesztette az üldözőket, akik így elveszítették a próféta nyomát, Mohamed pedig megmenekült. Azóta a pók a mohamedánok szent állata. Az európai hagyományba már úgy került át, hogy vigyázni kell rá, mert takarításkor pókot felpórszívózni szerencsétlenséget jelent. A babonaság együtt alakul a társadalommal, személyes tartalommal telítődik, a legendákhoz mindenki egy kicsit hozzáad saját fantáziájával valamit, bár eredeti tartalmából valamit mindig megőrzünk. Előfordulhat, hogy az átalakuló babonák olyannyira módosíthatják az eredetit, hogy biztos vannak olyanok, akik péntek 13-át a legszerencsésebb napjuknak tartják.
A Varázslók, boszorkányok, mágia című könyvünkben többet is olvashatsz a témáról.
|