Hol találod? 
1087 Budapest, Mosonyi utca 7.
A Keleti Pályaudvarhoz közeli kis utcában
Mikor van nyitva?
hétfő: zárva
kedd-vasárnap: 09:00 – 17:00
Mennyibe kerül a belépődíj?
A múzeum látogatása és a tárlatvezetés ingyenes.
Honnan tudhatsz meg többet?
Tel.: 06 1 477 2183
Fax: 06 1 477 2186
Csoportos látogatások bejelentése: 06 1 477 2183
A betyárokról készült fotó nem az egyetlen különlegessége az intézménynek. A furcsaságok ott kezdődnek, hogy az 1908-ban alapított múzeumot csak tíz éve látogathatja a nagyközönség. 1997-ig csak rendőr-, jogász- és orvostanhallgatók látogathatták. Szerencsére ma már egyre többen keresik fel és mind több helyre jutnak el a múzeum vándorkiállításai. Így megvalósíthatjak az alapításkor kitűzött célt, hogy bemutassák a testület mindenapi munkáját, eredményeit.
 A múzeum állandó kiállításait folyamatosan bővítik. A kriminalisztikai részben elsősorban az élet diktálja az új témákat. Közel 500 db bűnjel, 40 db makett és 300 db fotó segítségével mutatja be a bűnügyi technikusok, nyomozók, szakértők munkáját, technikai eszközparkjuk fejlődését.
Itt azt is megtudhatjuk, hogy Magyarország volt a második ország Európában, ahol ujjlenyomatot vettek, így már 1910-től nehéz helyzetbe kerülhettek a bűnözők. A tudósok szerint 32 milliárd az egyhez, hogy két ujjlenyomat azonos legyen, tehát a rendszer eléggé megbízható. Emellett létezik vér, harapásnyom és szag alapján is nyilvántartás, igaz ez utóbbi nem gyakori Európában.
Igaz, a szagbankhoz megfelelően kiképzett rendőrkutyák is kellenek, mint például Kántor. A kitömött kutyát egy könyv és a belőle készült filmsorozat tette híressé, pedig a valódi eredményei sem elhanyagolhatóak. A nyomkövető kutya ugyanis tizenhárom évig szimatolta ki a feladatokat, és 279 ügyet göngyölített fel, mígnem 1964-ben szolgálatteljesítés közben aknára lépett. A kriminalisztikai teremben a Magyar Televízió támogatásával folyamatosan vetítik a híres „Kántor” c. filmsorozatot. Valamint - igény szerint - a volt BM filmstúdióban készült oktatófilmekből mutatnak be filmrészletket.
2008-ban 6 híres/hírhedt bűnüggyel bővült (Miskolci Bonnie és Clyde, Jugoszláv sorozatgyilkos, Fekete Angyal, Rendőrgyilkosság, Bene László és társa, Whiskys ügy) a kiállítás. A bűnügyek rövid leírása mellett bemutatják a nyomozás során lefoglalt bűnjeleket, valamint a bűncselekmény elkövetéséről és az elkövetőkről készült fotókat is. 
A rendőrség történetét bemutató tárlat színvonalát a megnyitás óta újabb és újabb múzeumunknak adományozott tárgyakkal, dokumentumokkal igyekeznek emelni a szintén rendőrségi állományban levő elhivatott munkatársak. A rendőrség-történeti kiállítás 1848-tól napjainkig több mint 1000 db tárgyi emlék, köztük egyenruhák, fegyverek, dokumentumok, plasztikák, kitüntetések, fotók bemutatásával kalauzol végig a testület fejlődését bemutató termeken.
Az archív fotók (a „múlt”) mellett és azokkal párhuzamot vonva a „jelen” is bemutatásra kerül szintén kb. 25-30 db fotó segítségével, melyet 2008-ban a munkatársak segítségével két fotóriporter készített el. Az egyik archív fotó 1933-ban készült és a rendőrzenekart ábrázolja korhű egyenruhában. E mellett bemutatnak egy ugyanazon a helyszínen, ugyanolyan alakzatban felállított rendőrzenekarról készült fényképet, természetesen napjaink egyenruhájában, amely 2008-ban készült.
A csendőrség történetét bemutató kiállítás is gazdag anyaggal fogadja a látogatókat: ennek egy része az Egyesült Államokból érkezett. A kiállított géppuskák és kardok többségét a Hadtörténeti Múzeum kölcsönözte.
A Rendőrség-történeti Múzeum kiállítóhelye – Tarnaméra
Hol találod?
3284 Tarnaméra, Árpád út 12.
Mikor van nyitva?
Hétfő: zárva
keddtől-vasárnapig 09.00-17.00 óráig
A kiállítás csak április 1. és október 31. között látogatható.
Mennyibe kerül a belépődíj?
A múzeum látogatása és a tárlatvezetés ingyenes.
Honnan tudhatsz meg többet?
Tel.: 06 36 479 514
A kb. 2000 főt számláló nagy község Heves megyében a Tarna folyó mellett fekszik. Tarnaméra közepén található kastélyt az Almásyak építették barokk stílusban. A II. világháború után államosították, majd általános iskola működött benne. Miután renoválásakor több teremben freskókat találtak, műemlékké nyilvánították. A kastélyban egy helytörténeti kiállítás is helyet kapott. A gyűjtemény alapját Dr. Gulyás István erki állatorvos és Dr. Francsics Ottó rendőr alezredes, Heves város rendőrkapitánya alapítottákmajd 2001ban átadták az ORFK-nak.
A tarnamérai kastély 7 termében teljesen új installáció került kialakításra: az elsőben 1945 előtti rendőrségi és csendőrségi anyagokat rendszerezték és 1-1 élőkép formájában mutatják be, míg a második teremben az 1945-től ’89-ig tartó időszakot ismertetik. Az élőké a ’70-es évek végi rendőrségi ügyeleten történő eligazítást mutatja be. 5 teremben (közülük 4 restaurált falfreskót tartalmaz) került elhelyezésre a „Világ Rendőrségei” c. állandó kiállítás egyenruházati anyaga. 91ország 121 komplett rendőrségi; valamint 6 csendőrségi egyenruháját gyűjtötték itt egybe.
|