Ugye te is hallottál már Semmelweis Ignác orvosról, akit még ma is az anyák megmentőjeként”emlegetnek? Semmelweis szülőházában, az I. kerületben, az Apród utcában található a róla elnevezett Semmelweis Orvostörténeti Múzeum. A belépőjegy árából 20% kedvezményt kapsz.
Hol találod?
1013 Budapest, I. Apród utca 1-3. 5-ös autóbusz 86-os autóbusz 178, 178A autóbusz 18-as villamos 41-es villamos
Mikor van nyitva? Március 16. – október 31. között: Kedd-vasárnap: 10. 30-18 óráig (Pénztárzárás: 17: 30-kor)
November 1. – március 15. között: Kedd-vasárnap: 10. 30-16: 00 óráig (Pénztárzárás: 15: 30-kor)
Mennyibe kerül a belépődíj? - Teljes árú jegy: 700 Ft - 50%-os, diákjegy: 350 Ft - Klubtagoknak 20% a kedvezmény a belépődíjból
Semmelweis 1846-tól a bécsi közkórház, majd 1851-től a Szent Rókus kórház szülészeti osztályán dolgozott főorvosként. Éveken át kutatta a halálos kimenetelű gyermekágyi láz okát. Már 1847-ben rájött, hogy a boncoláskor felszabaduló baktériumok okozzák a fertőzést a kismamáknál szülés után, hisz a szülészorvosok bármiféle fertőtlenítő eljárás nélkül vettek részt mind boncolásokon, mind szüléseken. Semmelweis saját orvosainál kötelezővé tette a klórvizes kézmosást, kimutatta az antiszeptikus eljárások előnyeit a szülészetben és a sebészetben. Mindhiába, tanait az orvostársadalom még 1860-ban is visszautasította. Felfedezése áttörést jelentett az orvostudomány számára, nők százezreit mentve meg a gyermekágyi láztól.
A múzeum az 1950-es évek elején létrehozott, akkori nevén Országos Orvostörténeti Könyvtárral és az 1974-ben megalakult Levéltárral együtt a magyar orvostörténelem legfontosabb közgyűjteményét és egyben kutatóbázisát alkotja. A múzeum gyűjtőköre időhatár nélkül a medicina, a gyógyszerészet és az egészségügy egészét átfogja. Az orvoslás nemzetek feletti természetéből adódóan mindez egyúttal a nyugati orvoslás tárgyi emlékeinek gyűjtését is jelenti. Több gyűjtemény nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségű így a numizmatikai kollekció, az orvosi műszergyűjtemény, anatómiai moulage-kollekció, patikaedények stb.
A medicina történetét nem lehet kizárólagosan nemzeti nézőpontból vizsgálni: a medicina - akárcsak a matematika, a fizika vagy éppen a zene –, magától értetődően egy-egy civilizációhoz kötődik.
A múzeum állandó kiállítása: KÉPEK A GYÓGYÍTÁS MÚLTJÁBÓL
A kiállítás gerincét a nyugati medicina történetének bemutatása adja; az ókori Egyiptomtól a legújabb korig vezeti el látogatóit. A kiállítás a gyógyításban, az orvoslásban egykor használt eszközök mellett az orvosi, természettudományos könyvek, dokumentumok, valamint a betegséget és a gyógyítást bemutató festmények, szobrok stb. segítségével pontról, pontra ábrázolja az orvosi, biológiai tudás évezredeken átívelő tökéletesedését, a sebészeti, szülészeti technika folyamatos fejlődését, és a betegség, a halál, illetve a gyógyítás művészi ábrázolását. A látogató így nemcsak a gyógyítás folyamatos tökéletesedéséről alkothat képet magának, hanem a medicinának és a gyógyszerészetnek a különböző korokban, s különböző civilizációkban játszott szerepéről is, azaz a nyugati orvoslás kultúrájának sokszínű, szerteágazó gyökerű és örökké változó hagyományáról.
A kiállítás ugyancsak fontos részét képezi a magyar egészségügy, és a magyar orvoslás bemutatása. Egészségügyi, orvosi kultúránk múltjának egyaránt meghatározó része a magyarországi egészségügyi kultúra folyamatos átalakulása a 10. századtól a 20. századig tartó időszakban, s a magyar orvosi múlt 18-20. századi alakjainak tevékenysége, amelynek eredményeként a magyar orvostudomány a nemzetközi medicina élvonalába emelkedett. A kiállítás fejezetei: - Az ókori orvostudomány - Az ősi és természeti népek orvoslása
- Az ókori Egyiptom gyógyítása - A görög és a római orvostudomány - Az iszlám és az egészségügy - A középkori Európa orvostudománya - Az újkori orvostudomány megszületése - Paré, a modern sebészet megalapítója - Vesalius és az újkori anatómia - A vérkeringés felfedezése - A mikroszkóp feltalálásának következményei - Az orvosi kémia (iatrokémia) kialakulása - Gyógyítás Magyarországon 16-17. században - A sebészeti és belgyógyászati gyakorlat életképei - Az önálló gyógyszerészet kialakulása és fejlődése a 16-18. században - Majolika patikaedények - A pestisjárványok emlékei - Gyógyszerészet a 17-18. században - A felvilágosodás kora és az orvostudomány
- A népi gyógyászat továbbélése - A természettudományok fejlődése - Orvosi elmélet és gyakorlat a 18. században - Az egészségügy fejlődése Magyarországon az abszolutizmus korában - Egyetemi orvosi kar Nagyszombatban, Budán és Pesten - Orvosi gyakorlat a 18. századi Magyarországon - A sebészeti (fogászati) és a szülészeti gyakorlat - A magyar kerámia patikaedények fejlődésének két évszázada (17. század első harmadától a - - 19. század első harmadáig) - A Távol-Kelet, Kína és Japán orvosi emlékei - Fürdőügy a régi Magyarországon - Jenner és a himlőoltás - Alternatív gyógymódok az orvostudományban - A gyógyszerészet fejlődése Magyarországon a 19. század első felében - Az orvostudomány fejlődése Magyarországon a 19. század első felében - A reformkor orvosi törekvései Magyarországon - A második "bécsi orvosi iskola" - Az 1848/49-es szabadságharc egészségügyi emlékei
- Semmelweis és a pesti orvosi iskola kialakulása - Balassa János - Markusovszky Lajos - Lumniczer Sándor - Semmelweis Ignác - A pesti orvosi iskola és a szakorvosi iskolák kialakulása - A mikrobiológiai forradalom és az orvostudomány Magyarországon - Az antiszeptikus módszer a sebészetben - Lister - A magyar egészségügy a dualizmus korában - Gömöry Károly "Szent Lélekhez" címzett patikája 1813-tól - Semmelweis Emlékszoba
A múzeum időszaki kiállítása: „Eleven tanulság” – A kórbonctantól a patológiáig Az időszaki kiállítás a patológia történetét mutatja be és várja mindazokat a látogatókat, akik még nem ismerik a patológiát, de azokat is, akik már hallottak róla, és szeretnének még többet megtudni arról, hogyan néz ki egy boncterem, miként balzsamozták a tetemeket, miként preparálták a szerveket. Hogyan irányult a patológusok figyelme a mikrovilág felé és milyen a patológia virtuális világa. A patológia az orvostudománynak egy fiatal és rendkívül dinamikusan fejlődő ága. Olyan tudomány, amely összeköti az elméletet a gyakorlattal, és egyre inkább közvetlenül befolyásolja az orvosi gyakorlatot is. Talán éppen azért, mert mindig a háttérben működött, a köztudatban rengeteg tévhit kapcsolódik hozzá, gyakran csak a kórtan alapját képező kórbonctannal, az anatomia pathologicával kapcsolják össze. A kórbonctan a boncolások során, a különböző szervekben szabad szemmel is látható, betegségek következtében jelentkező alaki változásokat figyeli meg. De a betegségek hatására a különböző szervek szöveteiben, sejtjeiben olyan elváltozások is megjelennek, melyeket szabad szemmel nem láthatunk; ezeket a mikroszkopikus változásokat a kórtan másik ága, a histologia pathologica vizsgálja.
.gif)
.gif)
.gif)
