Hol találod?

A pénztárak minden időszakban 1 órával, az állatházak pedig fél órával korábban zárnak!
Munkaszüneti- és ünnepnapokon az adott hónapnak megfelelő hétvégi nyitva tartás van érvényben.

Mennyibe kerül a belépőjegy?
Felnőttjegy:  1 850 Ft
Gyermek-, diákjegy (Gyermekjegy váltása 2 éves kortól szükséges.): 1 290 Ft
Családi jegy (2 felnőtt és 2 gyermek részére): 5 290 Ft
Kiegészítő gyermekjegy családi jegyhez - minden további gyermeknek: 
890 Ft
Felnőtt csoportos jegy: 1350 Ft
Gyermek, diák csoportos jegy: 890 Ft
A teljes árú jegy helyett csoportos belépődíj-áron mehetsz be, ha 6-16 éves vagy.

Honnan tudhatsz meg többet?
Tel.: (1) 273 4900
Infó: (1) 273 4901
Címe: Budapest, XIV. ker. Állatkerti krt. 6-12
Postai cím: 1371 Budapest 5, Pf. 469.
Információs telefon: (1) 273-4901
Honlap: http://www.zoobudapest.com/magyar

Az Állatkert

A mai értelemben vett állatkertek közül hazánkban a budapesti volt az első, azonban már történelmünk korai századaiban is tartottak vadállatokat a Kárpát-medencében. Feljegyezték például, hogy Nagy Lajos király Nápolyból egy oroszlánt szerzett be. Bonfini leírásaiból azt is tudjuk, hogy Mátyás is kapott oroszlánokat, méghozzá a Velencei Köztársaságtól. A hagyomány szerint amikor 1490-ben Mátyás király Bécsben meghalt, az uralkodó oroszlánja is elpusztult a budai várkertben.
A középkori Magyarországon több vadaskert is létezett, melyeknek többségét vadászat céljából létesítették. Ezekben a kertekben szinte kizárólag hazai vadfajokat tartottak. Némely vadaskertnek a vadászat mellett az is fontos feladata volt, hogy "a szemet és lelket gyönyörködtesse". Mátyásnak több vadaskertje is volt Buda környékén, például Nyéken (a budapesti Hűvösvölgy környékén), ahol a vadaspark falmaradványait is megtalálták. Ugyancsak híres volt az egri vadaskert, amely egyházi fennhatóság alatt állt. Ezt a kertet egyébként Gárdonyi Géza is megemlíti az "Egri csillagok"-ban.

Egyes feltételezések szerint valaha a Margit-szigeten is vadaskert, illetve kolostorkert működhetett. A sziget egykori neve, a "Nyulak szigete" arra utal, hogy ez a vidék nyulas terület lehetett egykoron. A török kiűzése után ismét divatba jött a magán-vadaskertek létesítése, s ez nem változott egészen az első világháborúig. E kertekben néha egzotikus állatfajok tenyésztésére is kísérletet tettek.
A Pesti állatkertet hihetetlen nemzeti összefogás hívta életre.Az állatállomány megteremtése több forrásból történt. Igen sok állat érkezett ajándékba. Az egyszerű falusi emberektől a nemeseken át egészen az uralkodóig sokan érezték kötelességüknek, hogy állatokat ajándékozzanak a születő állatkertnek. Kevéssel a megnyitás előtt maga az uralkodó, Ferenc József is küldött ritka állatokat a schönbrunni gyűjteményből.
Sok viszontagság után az újjáépített állatkert 1912. május 20-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Akkoriban a napi sajtó úgy számolt be erről az eseményről, mint Európa egyik legmodernebb állatkertjének megnyitásáról. Igen nagy elismerést váltott ki az újszerű, rendszertani alapú beosztás, a szárazárkos-műsziklás bemutatási rendszer, valamint az országban korábban nem létező édesvízi és tengeri Aquarium. A Kissziklában kialakított Barlang Mozit is hamar megkedvelte a közönség.

A Budapesti állatkert történetének egyik legjelentősebb, meghatározó alakja dr. Anghi Csaba volt, aki 1956 és 1967 között vezette az intézményt. Megindult az állatok tervszerű szaporítása is, amelynek első lépéseként új törzskönyvet állítottak fel a korábbi adatok alapján. Kiemelkedőek voltak az eredmények a nagymacskák és a vízilovak szaporítása terén, de ebben az időszakbankét alkalommal, méghozzá 1956-ban és 1967-ben kiselefánt is született. Az állatok szaporodása is hozzájárult a fajgazdagsághoz, hiszen a kölyökállatokat más fajokra cserélték. így sikerült például zöldszárnyú arát, jegesmedvét, brazza-cerkófot és csimpánzt szerezni.

Látva a Budapesti kert gyors fejlődését, több gazdagabb állatkert ajándékozott állatokat a városligeti zoonak.
Az állatkert megnyitásának 100. évfordulója 1966-ban volt, s erre a jelentős eseményre nagyszabású tervekkel készült a kert. A centenárium jegyében alakították ki a Rovarházat, ekkor hozták rendbe a Kis- és a Nagysziklát. A háború során elpusztult régi Zsiráfház helyén egy újat emeltek, s 1965-ben e zsiráfok is megérkeztek. Új Bölényház is épült, mert a fából épült régi bölényház a háború alatt teljesen elpusztult.
1994. márciusában új vezető került az Állatkert élére dr. Persányi Miklós személyében, és ez a vezetőváltás újfajta szemléletet is eredményezett. Már ebben az évben megkezdődött a "rácsellenes" program, a következő évtől kezdődően pedig a kert tervszerű rekonstrukciója. Az elmúlt években úgyszólván az Állatkert minden négyzetcentiméternyi területén történt valami változás. A rekonstrukció során számos állatház újult meg, így befejeződött a Pálmaház felújítása, ismét régi szépségében tündököl az Elefántház, és számos további létesítményen is jelentős korszerűsítési munkálatokat lehetett elvégezni. A rekonstrukció során nemcsak az eredeti műemléki környezet megóvása, helyreállítása és gazdagítása cél, hanem az állatok életkörülményeinek jobbá tétele. Az 1990-es évek közepén megkezdett rekonstrukció azóta is folytatódik, jelenleg a Nagyszikla, és a szomszédságában lévő Szavannakifutó munkálatai zajlanak.


A Pálmaház

A századforduló táján minden valamire való nyugati nagyváros büszkélkedhetett trópusi növényeket bemutató üvegházzal. A városatyák Budapesten is úgy gondolták, hogy a Székesfőváros sem lehet meg Pálmaház nélkül, így tervbe vették egy grandiózus növényház megépítését. A tervezők, egy nyugat-európai tanulmányutat követően a – magyar Nizzát – kezdetben a Gellérthegyre, majd az Állatkert székesfővárosi kezekbe kerülése után az Állatkert legfestőibb területére, a Nagytó mellé álmodták meg. A Végh Gyula által tervezett üvegcsarnok és a hozzá csatlakozó hat oldalház Közép-Kelet-Európában máig a legnagyobb ilyen építmény.


A Fővárosi Állat és Növénykert Pálmaháza 2000. október 30-án nyitotta meg kapuit, az 1912. május 20-i megnyitása óta immáron negyedszer. A hajdani szépségében pompázó, ám megújult, korszerű technikai háttérrel üzemelő épület egy valódi dzsungeltúra lehetőségét rejti. Első megnyitásakor a Pálmaház inkább fajok szisztematikus bemutatására törekedett és a maga nemében kiváló, sőt értékes gyűjteménynek adott otthont. Az ökológiai válság idején azonban az állatkerti bemutatás célja megváltozott. Megismertet, a tapasztalatokon keresztül tanít és ami a legfontosabb, olyan viselkedésmintákat mutat meg, amelyek segítségével a látogatók környezettudatos viselkedése erősödik. A megújult Pálmaház most a trópusi erdőkről szóló mesét mond el. A világ legfontosabb régióinak állat- és növényvilágát mutatja be. Az oldalházak egy-egy gazdag élővilágú terület faunájából és flórájából adnak ízelítőt földrajzi térségek szerint. Ezek a területek:
- Tana - Afrika
- Khao Yai, Nusatenggara - Délkelet-Ázsia
- Okefenokee, Chirripo - Közép- és Dél-Amerika
- Arubonite - A világ
- Európai trópus