Hol találod?
1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.
3-as Metró (Klinikák és Nagyvárad tér között)

Mikor van nyitva?
Kedd: szünnap
Hétfő – vasárnap: 10–18 óráig

Mennyibe kerül a belépődíj?
Felnőtt: 900 Ft
Diák/nyugdíjas : 450 Ft
Csoportos jegy gyermekeknek (20 fő felett): 400 Ft
Családi jegy (2 szülő + legalább 2 gyerek: 2200 Ft
Az időszakos kiállításokra klubtagok diákjegye 500 Ft.
Az állandó kiállításokra (300 Ft-os gyermek belépő megfizetése mellett) egy klubtagot kísérő felnőtt ingyen mehet be.

Honnan tudhatsz meg többet?
E-mail: http://mtminfo@mttm.hu
Honlap: www.nhmus.hu
Tel.: 1 210 1085
Fax: 1 210 1075


Budapesten egy épület előtt nagy kősziklára vésett arasznyi betűk hirdetik, hogy itt van a Magyar Természettudományi Múzeum. Az épületben a múzeum sok érdekes, szép, fontos tárgya: ásványok, kristályok, kövületek, csontvázak, növények, állatok, és emberek maradványai láthatók. A tárgyak mellett magyarázó szövegeket talál az érdeklődő.
Sokak számára ez „a múzeum”. Egy tiszteletet kívánó épület helyiségeiben rendben bemutatott, értékes tárgyakat lehet látni. Amit eddig említettünk, az csak egy kiállítás. A múzeum azonban a kiállításnál sokkal több.

A Természettudományi Múzeum csaknem két évszázados hányattatott sorsa nem akadályozhatta meg azt, hogy az egyik legjelentősebb magyar kutató intézménnyé fejlődjön. A gyűjteményeit tekintve mindenképpen (csaknem 10 millió tárgy!) és szakdiplomásainak száma (62) szerint is az ország közel legnagyobb múzeuma mindig is különleges helyet foglalt el a múzeumok között, elsősorban a gyűjtött tárgyak sajátosságaiból fakadóan.

A budapesti természettudományi gyűjtemények története (mint az összes többi országos múzeumi gyűjteményé) kezdetben szorosan összefonódott a Nemzeti Múzeuméval. Ennek megalakulása 1802-re nyúlik vissza, amikor Széchényi Ferenc gróf mintegy 17 ezer kötetből álló könyvtárát (és éremgyűjteményét) a magyar nemzetnek felajánlotta (ebből lett a mai Országos Széchényi Könyvtár).
Az első természettudományi gyűjtemény 1803-ban az alapító Széchényi Ferenc hitvesének, Festetics Julianna grófnőnek adománya volt, amely „válogatott és értékes magyar ásványokat" tartalmazott. A gyűjtemény többszöri költöztetése után 1836-ban Pollack Mihály megbízást kap a Nemzeti Múzeum épületének megtervezésére, az építkezés 1837-ben indul meg.
Időközben a természetrajzi gyűjtemény szakmai életében is jelentős változások következtek be. 1810-ben megalakult a Természetiek és Kézműtaniak Tára. Az első őslénytani gyűjtemény (Rainer főherceg ajándéka) 1811-ben érkezett, ugyanebben az évben vásárolták meg az első állattani gyűjteményt is (lepkéket, csigákat és kagylókat). 1818-ban József nádor 7000 forintért megvásárolta Kitaibel Pál herbáriumát (növénygyűjteményét), s ezzel megvetette a botanikai osztály alapjait

Állandó kiállítások
A múzeum épülete mellett elhelyezett több tonnás kőzettömbök a földtörténeti múlt több száz millió évéről vallanak. A keletkezésük sorrendjében kiállított kőzetek között van egy darab gneisz Kópházáról, egy devon korú mészkőszikla Szabadbattyánból, egy perm homokkőtömb a Balaton-felvidékről. A földtörténeti középkort üledékes kőzetek (kagylós és ammoniteszes mészkő) képviselik. Az utolsó hatvanöt millió évben keletkezett kőzetek között vulkáni képződményeket, tengeri és édesvízi környezetben keletkezett kőzeteket egyaránt találunk.

A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya, kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése

Ember és természet Magyarországon – történeti-ökológiai kiállítás
A több tudományterület eredményeit ötvöző bemutató a Kárpát-medence mint ökológiai egység természettörténetén keresztül kíséri végig azt az utat, amelyet a természetben megjelenő ember a civilizált társadalmakig és napjainkig megtett. Mintegy 800 m2-en látható, miként használta fel a természeti erőforrásokat, miközben átalakította, és esetenként súlyosan károsította természeti környezetét. A tények, folyamatok és következmények bemutatása mellett a megoldábshoz vezető utakat is feltárja a kiállítás. A történeti-ökológiai fonalra felfűzött mondanivalót látványos, egyedi tárgyakkal, életképekkel, eredeti fotókkal szemlélteti és interaktív egységekkel teszi érthetővé a bemutató.

Aki a világot szereti – a Kárpát-medence természeti kincsei
A pazar látványú bemutatóval a legendák, mesék világa elevenedik meg, sok-sok eredeti gyűjteményi tárgy és rekonstrukció segítségével, ötvözve a természettudományt a művészettel és a mítosszal.
Mi is látható a kiállításban? A választ Thúróczy János: A magyarok krónikája című művében találtuk meg: „A világ minden tája közül ez a legdicsőbb: híres folyók öntözik, síkságai és folyói egyaránt gyönyörűek, aranynak, ezüstnek, egyéb fémeknek és a legkiválóbb sónak termékeny szülőanyja, szántóföldjei a legtermékenyebbek, bővelkedik a borban, számos erdeje és legelője van, s csaknem mindenfelől óriási havasok bástyái vagy erős sodrú folyamok zárják körül.”

Égből, vízből,föld alól – Az MTM Ásvány- és Kőzettárának új szerzeményei
Az MTM régi kiállítási épületének (Lovarda) fogadószintjén berendezett vitrinbe a múzeum Ásvány- és Kőzettára 2005. évi gyarapodásából 22 látványos, illetve érdekes példány került.
Megtekinthető a Szihote-Alin vasmeteorit egy darabja, egy szemet gyönyörködtető madagaszkári szemachát, egy csaknem félméteres kínai antimonitkristály, egy nyolckilós magnetithömpöly Magyaregregyről, vagy éppen a Bátaapáti mellett radioaktívhulladék-tároló kutatótárójából származó gránitdarab. A vételek tekintélyes részét külső támogatóktól származó - elsősorban a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) gyűjteménygyarapítási pályázatán elnyert - pénz fedezte. A további példányok esetében a vásárlásokat, valamint a gyűjtéseket a múzeum fenntartója, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által biztosított szakmai keret finanszírozta.

A korallzátonyok csodálatos élővilága
Egy varázslatos világ jelenik meg a múzeum 122 m2-es üvegpadlója alatt 60 cm-nyi „mélységben”.
A kiállítás az indopacifikus régió part menti sekélyvizeinek szegély- és foltzátonyaitól a gátzátonyokon át a mélyebb tengeri területekig szemlélteti a korallzátonyok főbb típusait és azok életközösségét. Más-más közösségek alakulnak ki az erős hullámverésű árapály zónában, mások a gátzátonyok szárazföld felőli védett lagúnáiban. Más fajok telepednek meg a lapos padokon, mások a sziklafalak meredek oldalain. A több mint 200 korallfaj között 160 hal úszik, és 1000-nél több csiga, kagyló, rák, féreg, tengeri sün, tengeri csillag ad ízelítőt a Föld legváltozatosabb élőhelyéről. A falba süllyesztett akváriumokban, összesen 13 000 liter vízben élő halak, korallok fogadják a belépőket.