A cunamik többnyire víz alatti vulkánkitörések vagy földrengések következtében jönnek létre. Sekély vízben a tenger talaja lefékezi a hullámokat. Ennek következtében azok óriási vízfalakká tornyosulnak fel.

A japán cunami szó azt jelenti, hogy kikötői hullám. A cunamik szeizmikus hullámok. A szeizmikus hullám kifejezés görög eredetű, és a lökéshullámot jelölik vele (szeizmosz = lökés). A cunamikat többnyire víz alatti földrengések vagy vulkánkitörések váltják ki. Ilyenkor a tengerfenék nagy darabjai beszakadnak, míg másokat a magasba kényszerít a nyomás. A tengerfenék mozgása a fölötte elhelyezkedő víztömeget is mozgásba hozza. Ha egy víz alatti földrengés során megemelkedik a tenger aljzata, akkor a felette nyugvó víztömegre hirtelen hatalmas ütés zúdul. Az óceán vize óriási hullámhegyet hoz létre, s ebből a szélrózsa minden irányában, gyűrű alakban hullámok indulnak ki. Két hullámhegy között akár 150–300 km is lehet a távolság. Egy-egy hullám tehát ilyen hosszú.
Kint, a nyílt óceánon a hullámhegyek alig egy méter magasak, ezek a cunamik tehát veszélytelenek. Az éppen arra járó hajók utasai talán észre sem veszik ezeket. A szökőár rettentő ereje csupán a partok közelében, a sekély vízben válik érzékelhetővé. A hullámok itt lefékeződnek, és emiatt a magasba kényszerülnek. Amikor elérik a szárazföldet, a cunamik egész falvakat vagy városokat moshatnak el.
A szökőár ritkán áll egyetlen hullámból, többnyire sok nagy hullám követi egymást.
Két hullám érkezése között olykor egy egész óra is eltelhet, és az ár után még napokig háborog a tenger.

Szeretnél többet megtudni a Mi MICSODA sorozat Természeti katasztrófák című kötetéről? Kattints ide.
Fenyegetik-e hazánkat is a mélység erői?
Mikor történt minden idők legnagyobb robbanása?