Az első hónapokban az újoncnak valószínűleg kevés szabadideje maradt, nem is hagyhatta el az iskolát. A legkeményebb módszerekkel szoktatták vasfegyelemre, a testét pedig célirányos táplálkozással és kimerítő edzéssel hozták formába. A hadifoglyokat és elítélteket az alapkiképzés után is szigorúan szemmel tartották. Úgy kezelték őket, mint a rabokat.
Más gladiátorok nagyobb fokú szabadságot élveztek: az önkéntesek és felszabadított rabszolgák szabadon mozoghattak, és a munkanap végén elhagyhatták a ludust. Sokuknak családja is volt, és ők bizonyára gyakran aludtak a közös szálláson kívül.
Az iskolához tartozott egy kis aréna, itt tartották az edzéseket. A gyakorlatokat általában egykori gladiátorok, a doctores és magister címet viselők vezették. Az újdonsült harcosok először egy vastag cölöpnél (palus) gyakoroltak, később fából készült fegyverekkel csaptak össze egymással. Több hónapig, általában egy fél .jpg) évig is eltartott, mire egy újoncnak (tiro) megengedték, hogy fellépjen a közönség előtt, és megmutatassa, mit is tanult.
Feltehetően minden gladiátor egyforma alapkiképzést kapott. Figyelembe vették a kezdő egyéni adottságait, és besorolták a neki legjobban megfelelő, valamelyik speciális felszerelésű és harcmodorú fegyvernembe (armatura). A megszokott stílusról a gladiátorok csak nagyritkán váltottak egy másikra.
A gladiátoriskola gyakorlóarénája. Két gladiátor a párharcot gyakorolja, a harmadik a cölöpnél edz.
Szeretnél többet megtudni a Gladiátorok - Az arénák harcosai című Mi MICSODA kötetről? Kattints ide!
Hogyan harcolt az ügyes retiarius?
Milyen volt az amfiteátrumok felépítése?
|
