M035 - Repülőgépek és léghajók - Olvasópróba 3. |
|||||||||||||
|
|||||||||||||
Mi a hangrobbanás? |
|||||||||||||
A hang nem végtelenül gyorsan terjed. Zivatar idején mindenki tapasztalta már, hogy a villámot látja, de a hozzá tartozó mennydörgés csak néhány másodperccel később hallatszik. Ennek az az oka, hogy a fény gyorsabb, mint a hang. A hang sebessége a közvetítő közeg, a levegő hőmérsékletétől függ: +20 °C-on kb. 1231 km/h. Mint már említettük, a hang sebességénél lassabban haladó repülőgép azokon a hanghullámokon belül repül, amelyek belőle indultak ki. A hullámok hangsebességgel haladnak, ezért messze megelőzik a repülőgépet. Ha azonban a gép eléri a hangsebességet (1 Ma), akkor a sebességük megegyezik. Ekkor jön létre a hangrobbanás, ami nem egyéb, mint a repülés irányához képest függőlegesen elhelyezkedő, az összepréselt hanghullámokból létrejött lökéshullám. Abban az esetben, ha a repülőgép gyorsabban halad, mint a hang, utoléri és le is hagyja a lökéshullámmá összepréselt hanghullámokat. A földön álló megfigyelők számára a lökéshullám hangrobbanásként hat.
A hangfalon először Charles Yeager amerikai berepülőpilóta tört át. A Bell X1-es rakétarepülőgéppel 1947. október 14-én 1,06 Ma sebességet ért el, amely a repülési magasságán mintegy 1127 km/h volt. Szeretnél többet megtudni a Mi MICSODA sorozat Repülőgépek és léghajók című kötetéről? Kattints ide.
Hogyan kormányozzák a repülőgépeket? |
|||||||||||||
|