M049 - Vadállatok - Olvasópróba 3.

A zsiráf öklelő fegyvere a homlokán található két, de olykor több, tompa, bőrrel borított szarv. Az erdei zsiráfoknál, a kongói őserdőben élő okapiknál csak a hímeknek van szarvuk, a hosszú nyakú szavannai zsiráfoknál mindkét nemnek. Ez az állat rendszerint egyáltalán nem ad hangot.

A zsiráf elődei rövid nyakú, lombevő állatok voltak. Erdőben éltek, ahol a falevelek között bőséges táplálékra leltek. A szavannák azonban Afrika nagy részén az erdő rovására kezdtek terjeszkedni, így azok az állatok kerültek előnybe, amelyek el tudták érni a néhány, magasabb szavannai fa lombját. Így nőtt hosszúra a zsiráfok nyaka.

A ma is az erdőben élő okapinak viszonylag rövid, tömzsi a nyaka, és sötétbarnás lábán fehér csíkok vannak. A szavannai zsiráfnak ezzel szemben hálózatos rajzolatú vagy foltos a bundája, amivel jobban alkalmazkodhat a szavanna színeihez.

A zsiráf általában a tüskés fák leveleit eszi. Ha iszik, az állatnak jól szét kell terpesztenie a lábát, hogy le tudjon hajolni a vízhez. Azt, hogy ilyenkor ne zúduljon túl sok vér a fejébe, a nyaki vénákban található billentyűk biztosítják: ezek fékezik a véráramot.

A zsiráfokéhoz hasonló, viszonylag hosszú nyaka a tülkösszarvúakhoz tartozó zsiráfnyakú gazellának van. Ez az állat Kelet-Afrikában él.

A legkisebb patás állat a foltos kancsil (marmagassága 20-40 cm), a legnagyobb a zsiráf (teljes magassága az 5,8 métert is elérheti).

Szeretnél többet megtudni a Vadállatok című Mi MICSODA kötetről? Kattints ide!


Melyik emlősállat tud repülni?
Hogyan vadászik zsákmányára az oroszlán?