Budai Vármúzeum

Hol találod?
A Vármúzeum címe: Budavári Palota "E" épület, az Oroszlános udvarban
- 16-os autóbusz (Dísz tér)
- az OSZK gyorsliftjével: 5-ös, 78-as autóbusz és a 18-as villamos Dózsa György téri megállójából, valamint a 16-os autóbusz "gyorslift" megállójától az Országos Széchényi Könyvtár gyorsliftjével.
- a Sikló felől gyalog (a sikló alsó megállója a Clark Ádám téren van)

Mikor van nyitva?
- Március 1-től május 15-ig: 10-18 óráig (szünnap kedd)
- Május 16-tól szeptember 15-ig: 10-18 óráig   Minden nap nyitva
- Szeptember 16-tól október 31-ig: 10-18 óráig   (szünnap kedd)
- November 1-től február 28-ig: 10-16 óráig (szünnap kedd)

Mennyibe kerül a belépőjegy?
felnőtteknek szóló jegy:  1200 Ft
diák és ifjúsági jegy (6-26 éves):  600 Ft
A belépődíjból a diák és felnőtt klubtagok 20% kedvezményt kapnak.

Honnan tudhatsz meg többet?
Honlap: http://www.btm.hu/varmuzeum/fooldal/varmuzeum.htm
E-mail: btm@mail.btm.hu


A múzeum gazdag gyűjteménye közel 470 ezer régészeti, 68 ezer történeti, 28 ezer képzőművészeti, 7405 ipar- és technikatörténeti, 1105 néprajzi, 16 317 numizmatikai, 520 iparművészeti és több mint 4 ezer egyéb műtárgyból áll. Legjelentősebb tárgyegyüttesei a középkori kályhacsempék, gótikus szobrok, üvegemlékek, sírkövek és fegyverek.A helyreállított középkori várkápolna is része a bemutatónak. Ez az építmény még az Anjou-palotához tartozott. A gazdag reneszánsz kőtár márványtöredékei meggyőzően mutatják a Mátyás-kori palota pompáját.
A Budapesti Történeti Múzeumnak gazdag a régészeti, képzőművészeti, néprajzi, numizmatikai és ipartörténeti gyűjteménye is. Pinceszintjén Nagy Lajos és Zsigmond korabeli palotarészek alkotják a kiállítóteret.



Állandó kiállítások:
- Ősi népek, antik kultúrák
- A magyar-Anjou címeres selyemkárpit
- Buda középkori királyi várpalotája
- Budapest a középkorban
- Gótikus szobrok a budai királyi palotából
- Budapest az újkorban





Kiscelli Múzeum

Hol találod?
1037 Budapest, III. kerület, Kiscelli u. 108. 
60-as, 165-ös autóbusz
17-es villamos

Mikor van nyitva?
- április 1-től október 31-ig 10-18 óráig (szünnap hétfő)
- november 1-től március 31-ig: 10-16 óráig (szünnap hétfő)

Mennyibe kerül a belépőjegy?
Felnőtteknek szóló jegy: 700 Ft
Diák és ifjúsági jegy (6-26 éves) 350 Ft
A belépődíjból a diák és felnőtt klubtagok 20% kedvezményt kapnak.

Honnan tudhatsz meg többet?
Tel.:  388-8560
Honlap: http://www.btm.hu/kiscell/fooldal/kiscell.htm
E-mail: info@btm.hu

A Kiscelli Múzeum nem csak Óbudának, hanem Budapestnek is egyik gyöngyszeme. A barokk épületegyüttes 1745 és 1760 között épült a trinitárius szerzetesek számára, akiket a Zichy család telepített le Óbudán. A kolostor és templomegyüttes tervezője Johann Entzenhoffer bécsi építész volt. Rajta kívül fontos szerep jutott Mayerhoffer Ádámnak és Jäger János Henriknek is a kolostor és templom felépítésében.

Bebo Károly, a Zichyek udvarmestere és szobrásza a templom belső díszítését tervezte. Ő készítette a főoltárt, a szószéket, amely ma az óbudai Péter Pál, illetve a solymári templomban látható, mint a hazai barokk szobrászat becses emléke.

A trinitárius templom és kolostor 1784-ig működött. II.József ez évben feloszlatta a rendet, az épületet kincstári tulajdonba vette és katonai kórházzá alakíttatta át. A következő száz év során az épület volt laktanya, katonai raktár és hadastyánok laktanyája is. Az 1900-as évek elején már elhagyatottan álló épületet Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros vette meg. A némileg kicsinosított épületben saját gyűjteményeit helyezte el, illetve az általa gyártott bútorok árumintaraktárát rendezte be.

1935-ben, végrendeletileg az épületet berendezésével és a hozzá tartozó parkkal együtt a fővárosra hagyta, azzal a kikötéssel, hogy a továbbiakban múzeumként működjön . A Székesfővárosi Múzeum várostörténeti, képzőművészeti gyűjteményeit még a háború előtt ide költöztették. Budapest ostroma alatt a templom romba dőlt és sok értékes tárgy elpusztult. A részleges helyreállítás után, 1949-ben nyílt meg a látogató közönség előtt.

Az épületben a Budapesti Történeti Múzeum két nagy gyűjteménycsoportja található.

Az itt őrzött képzőművészeti emlékeket a Fővárosi Képtár mutatja be. A Kiscelli Múzeum a főváros újkori tárgyi emlékeinek leggazdagabb gyűjteménye. Itt találhatók a városi közigazgatás, az ipar, a kereskedelem, a földművelés, a szőlőtermesztés történetének legbecsesebb tárgyi emlékei. A városlakók otthonának tárgyait őrző bútor-, textil-, óra-, üveg-, kerámia-, ötvös- stb. gyűjtemények sok iparművészetileg is kiemelkedő darabbal rendelkeznek. A térképtár a város topográfiai emlékeinek, a tervtár jeles építészek, várostervezők hagyatékának őrzője. Itt van az ország egyik legnagyobb fotótörténeti gyűjteménye is, amely az elmúlt közel másfél évszázad történeti személyiségeinek képei mellett hűen tükrözi a városképi változásokat, a főváros lakóinak mindennapi életét. A zászló-, a plakát-, a kézirat- és aprónyomtatvány-, a pecsétnyomó-, a háztartás-, a játékgyűjtemények ugyancsak sok értékes tárgyat és dokumentumot őriznek.

Állandó kiállítások:
-  Barokk szoborcsarnok
-  Nyomdák és újságok Buda (-) Pesten
-  Válogatás a Fővárosi Képtár XX. sz-i gyűjteményéből
-  A főváros régiségei – közterek és magánterek (XVIII-XX. sz.)
-  Arany Oroszlán Patika
-  Várostörténeti szoborpark




Aquincumi Romkert

Hol találod?
1031 Budapest, III. kerület, Szentendrei út 135.
HÉV-vel
34-es, 134-es, 106-os buszokkal Aquincum megállóig

Mikor van nyitva?
április 15-30. és október 1-.: romterület: 9-17h, kiállítások: 10-17h
május 1 - szeptember 30.: romterület: 9-18h, kiállítások 10-18h
Hétfőn zárva!
2008 november 1- kiállítás 10-16h

Mennyibe kerül a belépőjegy?
Felnőtt: 800,- Ft / fő
Diák és ifjúsági jegy (6-26 éves) 400,- Ft / fő
A belépődíjból a diák és felnőtt klubtagok 20% kedvezményt kapnak.

Honnan tudhatsz meg többet?
Tel: (1) 250-1650
Fax.: (1) 430-1083
Honlap: http://www.aquincum.hu/
E-mail: csepanyi.andrea@iif.hu

Aquincum polgárvárosa
 
Az Óbudai sziget északi csúcsával szemközt fekvő, forrásokban és vízlevezető árkokban gazdag területen az 1. század végéről és a 2. század elejéről származnak az első településnyomok. A kezdetben falusias szerkezetű település fából és agyagból készült építményeit a 2. században váltották fel a kőépületek. A település szerkezetét ekkor már a tudatos városrendezési elvek alakították. A város Hadrianus uralkodása idején (feltehetően 124 körül) municipium rangot kapott, s ettől kezdve önálló közigazgatási egységként működött. Septimius Severus uralkodása idején (194-ben) colonia rangot kap a város. Ezt követően, a 2.-3. század fordulóján, érte el a város legnagyobb kiterjedését, lakóinak száma 10-12000-re becsülhető. A 4. század második felétől kezdődően fokozatosan csökkent a polgárváros lakóinak száma, s az 5. század elejéről csak szórványos adatok tanúskodnak az épületek használatáról.
Bár a római kor négy évszázada alatt a polgári városrész településszerkezete, kiterjedése folyamatosan változott, jellegzetes építészeti elemei - a vízvezeték pillérek, az amfiteátrum és a városfal négyszöge - mindvégig a felszínen nyomon követhetők voltak, s a mai városképnek is meghatározó elemei maradtak.
Az aquincumi polgárváros kb. egyharmadát mutatja be a múzeum körül elterülő régészeti park. A jelenleg látható alaprajzok zömmel a 2-3. század fordulójának állapotát tükrözik.
Az észak-déli és a kelet-nyugati főútvonalak kereszteződésénél található a város fóruma, amelynek viszonylag kis mérete a helyi adottságokhoz és lehetőségekhez igazodott. A fórum körzetéhez tartozott a császárkultusz szentélye, a basilica, a nagy közfürdő és a tabernasor.
A főúttól távolabb, a város délkeleti és északi részében kézműves lakások, műhelyek (kelmefestő, bronzöntő) helyezkedtek el. A zajos főútvonalaktól távolabb jómódú polgárok, városi tisztségviselők díszes lakóházai épültek, háziszentéllyel, magánfürdővel. A várost ipari övezet vette körül. A főútvonalak és a Duna viziútja mentén fazekas üzemek működtek.
A 3. századtól kezdődően a dunai összeköttetést jelentő kelet-nyugati főút egyre forgalmasabbá vált, mutatva az egyre növekvő kereskedelmet. Ekkor épült a húspiac (macellum) is. A korábbi lazább szerkezetű beépítést egy sűrűbb, nagyobb népsűrűségre utaló beépítettség váltotta fel.
A 4. században a védműveken végrehajtott nagyobb és a lakóépületek egyikén-másikán elvégzett kisebb javítások mellett egy ókeresztény bazilika volt szinte az egyetlen új építmény, amellyel a polgárváros rendelkezett.