Hol találod?
Hidas Kossuth Lajos utca 111.
Baranya megyében, Bonyhád és Mecseknádasd között fekvő település.
Megközelíthetősége: Vonattal a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán érhető el. Közös állomása van Bonyháddal Hidas-Bonyhád néven.
Közúton a 6-os főúton közelíthető meg.

Mikor van nyitva?
Minden nap, de bejelentkezés szükséges a 72/672-140-en a gondnoknál vagy a 72/457-315-es telefonszámon Videcz Ferencnénél.
Magyar és német nyelvű tárlatvezetést biztosítanak a múzeumlátogatáshoz.

Mennyibe kerül a belépődíj?
200.- Ft
Ha Mi MICSODA Klubkártyát van 50% kedvezményt kapsz!

Honnan tudhatsz meg többet?
Honlap: http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=759 
E-mail: tajhaz.hidas@museum.hu és htajhaz@gmail.com
Tel.: (72) 457-315


Hidas község

Hidas a Mecsek keleti oldalában elterülő község. A falu és környéke már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Később kelták, majd rómaiak éltek itt. A település nevét az 1333-1335 évi pápai tizedlajstrom említette először Hydus néven. A XIV. század végén a pécsi püspök volt Hidas birtokosa. 1541-ben a falu török megszállás alá került, lakosai ekkor a közeli erdőkben kerestek menedéket. Az 1551 évi török adóösszeíráskor csupán 5 házat írtak össze a faluban, tiszta magyar lakosokkal. 1564-ben a település birtokosa a pécsi püspök volt. 1686 októberében szabadult fel a török megszállás alól Baranya és Tolna megye, s egyúttal Hidas is. 1695-ben, kilenc évvel később, az összeíráskor a faluban még mindig csak 4 magyar családot találtak. A hódoltság után a megfogyatkozott magyar lakosság közé ortodox szerbek telepedtek le, a Ráchidas nevű részen, majd a XVIII. század első éveiben katolikus szerbek is megtelepedtek itt, de az évszázad végén el is hagyták a falut. 1720 és 1750 között helyükre Würtembergből, Hessenből és Elszász-Lotaringiából származó németek települtek. A három nemzetiség a falu három külön részén élt. A II. világháború után a kitelepített németek helyére andrásfalvi reformátusok és istensegítsi katolikusok kerültek.
A Tájház a sváb és a székely életformát, és a XVIII-XIX. századi gazdasági eszközöket bemutató állandó kiállításaival várja az érdeklődőket.

A falumúzeum

A múzeum épülete egy gazdag földműves, Johann Lukas tulajdonában volt, a mellette lévő házzal együtt. A homlokzaton olvasható 1829-es datálás eredetiségére nincs bizonyíték. Az utcai kerítés faragott monolit kőpilléreivel, vaskapuival, azon J. L. monogrammal a korabeli kézművesek mesterségbeli tudását dicséri.
Az épület kő alapú vályogfallal, - a hatodik, hetedik helyiség vert fallal, az istállónál téglafallal - mestergerendás, nagyrészt szalmapólyás födémmel, Fachwerk oromfalu tetőszerkezettel, szabadkéménnyel, igényes és esztétikus ablakokkal, ajtókkal, gazdagon tagolt homlokzati vakolat-architektúrával készült.
A lakóház pontos mása a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Dél-Dunántúl tájegységében látható. A ház több lépcsőben épült, négy szakasza a három különböző padlószinten helyezkedik el, igazodva a hátrafelé lejtő udvarhoz. Az első egység szoba-konyha-szoba beosztású lakóépület. A tisztaszoba, melybe gyönyörűen faragott ajtón keresztül jutunk be, a székely ősöknek állít emléket. A konyhában különleges, Magyarországon egyedül Hidason fennmaradt, falon átnyúló takaréktűzhely látható. Főző része a konyhában, kályhaformára kialakított sütője a szobában van.
A földes padlójú helyiségben kapott helyet a német szoba, melyben a hazai németség berendezési és használati tárgyai, viselete, régi fényképek láthatók. Az alacsonyabb mennyezetű nyitott kéményes konyha következik, melyből az első épületrész alatti kőpince nyílik. Ez a helyiség olyan régi használati eszközöknek ad helyt, mint például: tiló, gereben, motolla, cséphadaró, mosóteknő dörzsölő fával, lekvárkeverő, rőzséből készült szilvaaszaló, szakajtó. Az istállóban mezőgazdasági eszközök: ekék, sorhúzók, kukoricadarálók ill. morzsolók, disznópörzsölők, mézpörgető, lószerszámok és sok egyéb tárgy látható. A gyűjtemény legrégebbi darabja egy 1792-ből való szőlőprés. A hetedik helyiség állandó kiállítása régi fényképeken, hímzett falvédőkön magyar és német nyelvű "jó tanácsokkal", valamint kivarrt asztalterítőkön, fésű és kefetartókon mutatja be a XX. század első felének ízlésvilágát.

Egyéb programok

Helyi nevezetesség a Kardoss-kastély, amelyben Kardoss Kálmán, valamikori főispán, országgyűlési képviselő, aranysarkantyús vitéz születésének 170. évfordulójára egy emlékszobát is berendeztek. Ehhez kapcsolódik Hidas egyik, minden évben ismétlődő rendezvénye június első szombatján a Kardoss-fesztivál, de a falu október első szombatján a szüreti fesztivállal is várja a turistákat.