Olvasópróba




Alcsúti Arborétum
2009. október 30., 14:28
  Alcsúti Arborétum Az Alcsútdoboz déli részén elterülő arborétum a Csaplári-erdővel együtt természetvédelmi terület és madárvédelmi rezervátum. Az arborétumban levő tó szigetének különlegessége az északamerikai lombhullató mocsárciprus (Taxodium distichum), ami a talajból fölfelé álló, úgynevezett légzőgyökereket is fejleszt – ezek akár a fa tövétől 15 méterre is felbukkanhatnak. A belépődíjból 10% kedvezményt kapsz.
 

Hol találod?
Alcsútdoboz határában, a Váli-víz völgyében a Vértes hegységtől keletre, Bicskétől 12 kilométerre délre, Budapesttől 40, Székesfehérvártól 35, Tatabányától 25 kilométerre található.

Mikor van nyitva?
Az Arborétum az év 362 napján - ÜNNEPNAPOKON IS -  (nem viharos kirándulóidőben) reggel 10:00 órától naplementéig látogatható.
(December 24-25-26-án és 31-én zárva)

Mennyibe kerül a belépődíj?
Felnőtt: 600,-.
Kedvezményes (diák, nyugdíjas, gyermek): 350,-.
Családi (2 felnőtt és két vagy több gyermek): 350,-/fő
Klubtagoknak 10% kedvezmény jár!

Honnan tudhatsz meg többet?
Honlap: http://alcsutiarboretum.hu/ 
E-mail: arboretuma@externet.hu
Telefon: 20/424 8995
Csoportok bejelentkezés esetén korábban is érkezhetnek. Bejelentkezés az arboretuma@externet.hu címen, vagy a 20/424 8995-ös telefonszámon.

Az Alcsúti arborétum Természetvédelmi Terület  
A védett terület nagysága: 40 hektár.
Elhelyezkedés: Az arborétum védett területe Alcsútdoboz falu határában található.
Az Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület majdnem 70 hold terjedelmű, a Vértes hegység lábánál elterülő természetvédelmi terület. Az ország legértékesebb élőfagyüjteményeinek egyikeként van számontartva. Az arborétum magját József nádor egykori kastélyának parkja képezi. József nádor 1818-ban vásárolta meg a változatos felszínű, elragadó vidéket. Hamarosan felépült itt Pollack Mihály tervei alapján az egyik legszebb magyarországi klasszicista kastély, körülötte pedig - a királyi udvari kertész Tost-dinasztia segítségével - kialakult a több száz fajta egzotikus és hazai növényből álló, 44 hektáros angolpark. 1825-ben József nádor kezdett a völgybe különleges növényfajokat telepíteni, ezzel megteremtve a mai arborétum alapjait. Itt volt gazdatiszti gyakornok 1845 és 1846 közt Vajda János. A 75 holdnyi területet a bécsi udvari kertész, Jozef Tost tervei alapján – de a hozzáértőnek számító nádor személyes vezetésével – kezdték kialakítani. A kor divatjának megfelelően az őshonos fák mellett elsősorban platánt ültettek, de további több mint háromszáz fafajt is telepítettek. Közöttük olyan ma is látható fajokat, mint a törökmogyoró, a vérbükk, a fekete dió, a szintén közkedvelt tulipánfa, az amerikai kőris stb.
A 19. század hetvenes éveitől a kert irányítását a nádor fia, József főherceg vette át – legalább akkora lelkesedéssel, mint ami az apát jellemezte. A kert ekkor robbanásszerű fejlődésnek indult. A főherceg mesterséges tavat alakíttatott ki, szigetekkel, hidakkal és grottát, babaházat, kisegítő épületeket építtetett (olyan építészek tervei alapján, mint Ybl Miklós vagy Strono Ferenc). Az arborétum területét tovább növelte, térszerkezetét látványosabbá alakította, lehetőségeit fejlesztette, például mélyfúrású kutat fúratott, vízvezeték-hálózatot készíttetett (ezek a létesítmények ma ipari műemlékek). A faállományt – komoly fenyő- és exotagyűjtemény kialakításával – tovább gazdagította. Ekkor került a kertbe a ritkán látható tűlevelűfajok többsége.
A Pollack Mihály tervei alapján 1819-1827-ben épült klasszicista kastély a II. világháborúban szinte teljesen megsemmisült. Csak a jón oszlopos portikusz maradt meg. A főhomlokzat megmaradt részletén kívül melléképületek láthatók. Például a ma is áll a klasszicista Babaház az István-halmon, és az 1880-ban épült Gloriette. A kastélyépület északi szárnyához 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban építettek kápolnát.
Értékes továbbá az angolpark jellegű kert, melyet sétautak hálóznak be, és tisztások tagolnak. Varázslatosan szép látványt nyújt a völgyben elhelyezkedő tó, amelyet a területen átfolyó Vértesacsai- és Váli-víz táplál. A patakokon ma is ódon kerti hidak ívelnek át.
A település déli részén elterülő arborétum a Csaplári-erdővel együtt ma természetvédelmi terület és madárvédelmi rezervátum. Az arborétumban levő tó szigetének különlegessége az északamerikai lombhullató mocsárciprus (Taxodium distichum), ami a talajból fölfelé álló, úgynevezett légzőgyökereket is fejleszt – ezek akár a fa tövétől 15 méterre is felbukkanhatnak. Ma az arborétum szépséges vén fák és gyűjtemények, szinte felsorolhatatlan gazdagságával várja a látogatókat: hatalmas, ősöreg akácfával, vén, többször is legyökerezett mocsári ciprussal, hatalmas cédrussal, páfrányfenyővel, máshol nem látható csüngő ágú bükkel, óriásplatánokkal, cserjék sokaságával – és mindezek évszakonként változó színpompájával.
Az egykor párját ritkítóan szép klasszicista kastélyt sajnos egy tűzvész felemésztette az 1950-es években, de homlokzata azóta is áll – izgalmas, mitikus hangulatot keltve. Szépen felújították az arborétum területén található kápolnát, az egykori babaházat és a gloriettet is.

Kutatóház
Az Arborétum Kutatóháza szeretettel lát minden, a természetet szerető és tisztelő családot, valamint párokat, baráti társaságokat. Lehetőséget nyújtunk az Arborétum több napon át tartó megismerésére, felfedezésére. További nformációért írjon az arboretuma@externet.hu címre vagy hívja a 06/20/424-8995-ös telefonszámot.

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

A honlapot a JÁTÉK-TANULÁS-TUDÁS Közhasznú Alapítvány üzemelteti.
Adószám: 18199978-1-42, cégjegyzékszám: 16.Pk.60.171./2009/2, sorszám 10.817.
Azonosító:

Jelszó:


Jegyezd meg a nevet és a jelszót

Elfelejtetted a jelszavadat?



Itt bepillanthatsz a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.