A természetjárás Magyarországon |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nincs jobb hét végi program a finom, meleg őszi napsütésben, mint kirándulni egyet az ezerszínű erdőben. Tudod-e melyik Magyarország leghosszabb túraútja? Tudod-e, hogy sok-sok ezer ember munkája kell ahhoz, hogy egy túraútvonalat megtervezzenek, és az útjelzéseket mindenütt jól látható helyre tegyék, nehogy eltévedj a végtelen erdőben? Ismerd meg az ország túraútvonalainak és jelzéseinek történetét írásunkból. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Magas-Tátra egy 19. századi fényképen A Magyarországi Kárpát Egyesület archívumából: Húsvét Hollókőn
Ehhez az időszakhoz köthető a Pilis feltérképezése is. 1891-ben a Kárpát Egyesület helyét a Magyar Turista Egyesület vette át. Ezzel vette kezdetét az igazi országos turizmus, és ezzel egy időben egyre több kis helyi szervezet is alakult. 1913-ban alakult meg a Magyar Turista Szövetség, melynek elnöke Teleki Sándor lett. A szervezet működését és a turizmus terjedését az I. világháború kitörése jó néhány évre leállította. A trianoni békeszerződés után - mivel a Magas-Tátra és Erdély, a legvonzóbb turistahelyek külföldi területté váltak - a turizmus nehezen indult újra. A túrajelzések 1921-ben a kulturális tárca vette át a turizmus szervezését. Ekkor lendült fel újra a turistaház-építési hullám is, megépült a Csúcshegyi, a Felsőtárkányi, a Magyarkúti, a Szentkúti, a Nagyszénási, a Zsíroshegyi és a Mátraházi menedékház. Ezzel egyidőben új túraútvonalak kiépítését is megkezdték.
Az Országos Kéktúra térhódítása
Rockenbauer Pál 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s „Másfélmillió lépés Magyarországon” címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kéktúra történetében. Rockenbauer Pál és csapata 7 évvel később ismét útra kelt és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy a maguk választotta úton előbb a „Dél-Dunántúli Kéktúra” nyugati végpontját Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés…” megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra” néven. Ezzel egyidőben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált „Kerekek
Ma már több mint 4100-an birtokolják az útvonalat végigjárók szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényét. Tájegységi túraútvonalak
A Kéktúra mellett az ország egészét átszövik a túraútvonalak, amelyeket végigjárva kisebb tájegységeket ismerhetünk meg. Ezek az Őrvidéki Piros, a Móricz Zsigmond (Nyíregyháza és Tiszacsécse között), a Rákóczi (végig a Zempléni-hegységen), a Kohászok Útja (Salgótarjánból indulva,a Heves-Borsodi-dombságot érinti, Ózd városán, az Upponyi- és a Bükk-hegységen megy keresztül, és Diósgyőrben ér véget), a Balaton-felvidéki Kéktúra (a Bakony déli részétől a Balatonig nyúlik le) és a Túrák a Somlón (jelzése a sárga korsó). Ha érdekel a természet, lapozd föl a Természet felfedezése és védelme című kötetünket! |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|