Régóta léteznek olyan labdajátékok, amelyekben tilos a kezünket használni. A legkorábbi emlékek Ázsiából származnak. A kínai „csu-kü” játékot a feltételezések szerint a legendás Huang-Ti császár találta fel Kr. e. 967-ben (a csu-kü szó szerint azt jelenti, hogy a „labda továbbítása lábbal”). A Han-dinasztia (Kr. z. 206 – Kr. u. 220) idejéből fennmaradt a játék kézikönyve, amely 70 jellegzetes szabályt sorol fel. Széles körben elterjedt Kínában a körfutball is, amelyben egy tollal megtöltött labdát kellett a lábfej és a térd segítségével a levegőben tartani – a lehető legtovább. A játék különféle változatai később egész Ázsiában elterjedtek. Ilyen volt az ún. kemari játék is, melyet Kr. u. 7. századi Japánban egy 14 x 14 méteres, homokos pályán játszottak. Először csak a főnemesség kiváltsága volt, később a hivatalnokok is részt vehettek benne.

Azték farlabda egy 1529-ből származó rajzon.

Szeretnél többet megtudni a Futball című Mi MICSODA kötetről? Kattints ide!


Hol alapították meg az első női futballcsapatokat?
Mi a különbség a bajnokság és a kupa között?