| |
 |
|
 |
|
| Ma már sokféle, mesés figurával gyártják a fényvisszaverő prizmákat, hogy legyen kedvük használni az embereknek, a biztonságuk érdekében. |
|
|
Mit talált ki Percy Shaw a macskakaland nyomán?
Hogy meghálálta-e valamilyen módon a cicának az életmentést, azt nem jegyezték föl, de azt igen, hogy Shaw hosszan elgondolkodott a fényvisszaverődés előidézte helyzet hasznosításán. – Minden kilométerkőhöz nem lehet egy macskát állítani – gondolhatta, de valami olyasmit, ami a macska szeméhez hasonlóan visszaveri a fényt, talán igen. Így találta ki, hogy meghatározott távolságokban legyenek a macskaszemeket utánzó, fényvisszaverő elemek az utak szélén. Ő maga kezdetben gömböket alkalmazott, ezeket azonban hamarosan prizmákra cserélték, amelyek hatékonyabban verik vissza a beeső sugarakat. Emellett a prizmákat könnyebb volt beépíteni azokba a gumitömlőkbe, amelyeket azután a szélesebb utak aszfaltjaiba helyeztek bele, a sávok szélességeinek jelzésére. Ezekre anélkül rámehetnek a kerekek, hogy kinyomnák belőlük a prizmát. Mindenesetre az utcákon használt fényvisszaverőket azóta is macskaszemeknek hívjuk, akár az aszfalton, akár a biciklik vagy mellények figyelmeztető eszközeiként találkozunk velük.
Mijük van a macskáknak, ami nekünk nincsen?
A macskáknak először is a miénknél jóval nagyobb és gyorsabb mozgású a pupillájuk. Ez azért fontos, mert hiszen a fény a szemünk közepén lévő, kerek nyíláson, a pupillán (régiesen: a szemünk bogarán) jut el a recehártyára, más néven retinára, ahol a fény különböző kémiai reakciókat indít be. Ezekből végül egy elektromos jel keletkezik, s ez jut el a szemidegen keresztül az agyba, ahol – nem kis részben az egyéb érzékszerveinkkel szerzett tapasztalataink és a gondolkodásunk révén – értelmezni tudjuk a képet. Minél nagyobb a pupillánk, annál több fény jut el a recehártyára, és annál tisztábban látjuk a képet. Ez az oka annak, hogy minden, pupillával rendelkező élőlénynek kitágul a szembogara a félhomályban, és összeszűkül, ha nagyon erős a világítás. A macskák számára az átlagosnál nagyobb pupilla egyébként nappal nem túl előnyös, ezért ők ilyenkor gyengébben is látnak, mint mi. Éjszaka azonban a nyomukba se érünk.
A tapetum lucidum a recehártya mögött helyezkedik el. Úgy erősíti a látást, hogy a fénynek azt a gyengébb részét is visszaveri, amely egyébként nem érné el a fényérzékelő sejteket.A visszaverődés fölerősíti a gyengébb sugarakat, és így azok végül mégis adnak ingereket érzékelősejteknek, vagyis nem mennek veszendőbe. Ezáltal lényegesen emelkedik a befogadott fény mennyisége. A macskaszem ennek a szerkezetnek köszönhetően legalább hatszor olyan fényérzékeny, mint az ember szeme, ám ha tökéletes a sötétség, akkor sajnos a cica sem lát semmit. Szerencsére azonban tökéletes sötétséget csak kísérletekben, mesterségesen lehet létrehozni.
A recehártyában lévő, fényérzékelő pálcikái egyébként mozgásérzékelőként is működnek, ezért a macskák sokkal ügyesebbek a mozgás észlelésében, mint az emberek. A legjobban a látóterüket keresztbe szelő mozgást érzékelik, a feléjük közeledőt kevésbé jól látják. Mivel mindkét szemük előre néz, a cicáknak jó a térérzékelésük. Látómezejük 285 fokos, mindkét oldalon 125-130 fokos átfedéssel és 75-80 fokos perifériás látással. Ez a távolságok, a mélység és a méret pontos felmérését teszi lehetővé. A legélesebben a tőlük 4-6 méterre lévő tárgyakat látják.
Mivel a macska alkonyatkor és hajnalban vadászik, a színeknek nincs különösebb jelentőségük a látásában. Elsősorban a szürke különféle árnyalatait, emellett a kék, sárga és zöld színt észleli, a vöröset viszont valószínűleg szintén szürkének látja.
|
|
 |
|
| A macskák szeméről nemcsak földi tárgyakat, de csillagászati jelenségeket is elneveztek. Így például az egyik, jellegzetes csillagközi anyagból álló felhőcsoport, egyszerűen szólva csillagászati köd is a Macskaszem nevet viseli. A képen a Hubble egyik felvételét látjuk. |
|
|
Macskák, ördögök, boszorkányok
A cicák pupillájának változásaiból az emberek jobb esetben csupán meteorológiai jellegű következtetéseket vontak le, például olyasmit, miszerint ha kitágult a pupilla, akkor eső közeledik. (Ezzel erősen felhős, fényhiányos helyzetben nem is kell vitatkozni.) Rosszabb esetben azonban a macskaszem látványát összekötötték a vallási hiedelmekkel. Ez esetben jaj volt szegény párának, ha például a szemét a sötétben hirtelen erősebb fény érte. Ilyenkor ugyanis a fény közvetlenül a tükörszerű felületről verődik vissza, amit az ember erős izzásnak lát. Márpedig ami izzik, az a középkorban nem lehetett más, mint a pokol tüze. És már készen is volt a következtetés: a macskát megszállta az ördög. Örülhetett, ha ugyanaz a kristályos hártyája, amely így bajba sodorta, még időben hozzásegítette ahhoz is, hogy megtalálja a tetőre vezető utat.
Sok mesében a gonosz boszorkányok vagy egyéb varázslók segítő társaiként ábrázolták őket, mintha maguk is gonoszok volnának. Pedig szegény cicáknak gyakran épp hogy a félelemtől tágul ki a pupillájuk, és nem a támadó szándékuktól. Igaz, tudnak nagyon mérgesek is lenni, amitől viszont összeszűkül a pupillájuk. Ilyenkor nem jó tovább bosszantani őket, mert nemcsak a szemük speciális, hanem a mancsuk is az. És ha az azon lévő karmokat is elkezdjük összehasonlítani a saját körmeinkkel, bizony, nagyon kicsi az esélye, hogy mi jövünk ki jobban a játékból…
Lévai Júlia
Ha nemcsak a macskák szeme érdekel, de kíváncsi vagy például arra is, hogy hogyan működnek a karmai, lapozd fel a Mi MICSODA sorozat Macskák című kötetét. |
