Tabor
Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Híressé vált kutyák szokatlan szerepekben

Történelem
A kutyák, amelyek szimbolikus alakokként a mítoszokba, mesékbe is bevonultak, a mindennapi életben elsősorban házőrzőként, állatterelőként és játszótársként voltak jelen. Az ember azonban olykor különleges helyzetekbe is belevitte őket, így a sok Bodri, Buksi, Csutak, Gazsi és Zénó mellett néhány kiemelkedő kutya egyedi nevét is őrzi a történelmi emlékezet.

Lótusz, lótuszevők, lótusz-szimbólumok

Történelem
A lótusz a keleti kultúrák egyik legfontosabb szimbóluma és egyúttal sokféle módon felhasznált növénye. Nevével az európai emberek Homérosz eposzában találkozhattak először. Ennek hőse, Odüsszeusz a második kalandjaként a lótuszevők szigetére érkezett. Hogy megismerjék az ott lakók életét, három hajós bement a sziget belsejébe, ahol azután ettek a lótusz virágából. Ám mivel az akhájok addig sosem hallottak erről a növényről, nem ismerték a hatásait, ez akkor kis híján bajba sodorta őket.

A magyar csillagászat fénykora és Mátyás egyeteme

Történelem
Magyarországon már a 12-dik század első feléből maradtak fenn olyan feljegyzések, amelyek komolyabb csillagászati megfigyelésekről, leírásokról adnak hírt. Ezek húsvétszámítási szabályokat tartalmaztak, amelyek akkor egyszerre tartoztak a matematika és a vallás témaköréhez. A kettősségnek az volt az oka, hogy miközben a húsvét, mint a kereszténység legnagyobb ünnepe, meghatározó jelentőséggel bírt, minden évben máskorra esett az időpontja. Az első nikeai zsinat (i. sz. 325) határozata alapján ugyanis húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. A dátum pontos kijelöléséhez pedig nélkülözhetetlen az égbolt és azon belül a Hold állapotának figyelése. A csillagászati munkának emellett az általános naptárkészítésben, a csíziókban, jóslásokban és a hajózásban is jelentősége volt. Ekkor az asztrológia és az asztronómia – vagyis a csillagjóslás és a csillagászat – még azonos volt, vagyis a csillagok helyzetének tényszerű feltárása még nem jelentett önálló kutatási területet, tudományágat. Hogy azzá válhasson, ahhoz a humanizmus megjelenésére, valamint Vitéz János és Mátyás király felvilágosult gondolkodására volt szükség.

Mitől trappisták a trappisták?

Történelem
A trappista szerzetesekről a legtöbb embernek két dolog jut eszébe: a róluk elnevezett sajt és a hallgatási fogadalom, amelyet kötelező betartaniuk. Nem vitás, hogy ezek valóban a jellemző vonásaik, ám a trappisták története és élete mögött ennél sokkal több érdekesség rejlik.

Csontváry és Gerlóczy – egy életmű véletlen felfedezése

Történelem
Buda egyik legszebb épülete az a négyemeletes sarokház, amelynek egyik oldala a Bartók Béla útra, frontvonala a Gárdonyi térre, a másik oldala pedig a Bercsényi utcára néz. Az épület Bartók Béla úti oldalát sokan ismerik, hiszen néhány éve itt nyitották meg újra a nevezetes Hadik kávéházat és a Szatyor bárt. A Bercsényi utca felőli részre azonban talán kevesebben figyelnek. Pedig ennek is van kulturális kötődése, amit egy kettős emléktábla jelez. A felül lévő féldomborművön az egyik legnagyobb magyar festő, Csontváry Kosztka Tivadar portréja látható, ő ugyanis itt lakott élete utolsó éveiben. Az alatta lévő tábla pedig egy építészmérnök, Gerlóczy Gedeon nevét örökíti meg, aki felismerte a festő zsenijét, és egyúttal meg is mentette műveit az utókornak. De vajon miért volt szükség arra, hogy bárki is megmentse a festményeket, és mi történt volna ezekkel, ha Gerlóczy nem lép közbe?

A füstjelektől a szemaforokig II.

Történelem
Az előző cikkben említett tengeri zászlójelzésekkel formailag erős rokonságot mutatnak a szárazföldön használt karos jelzők, ismertebb nevükön a szemaforok. Szemaforokat ma leggyakrabban a vasúti sínek mentén látunk, ám mivel a szó ennél általánosabb jelentésű, kezdetben a városok közti hírközlés szerepében, ma pedig olykor még a számítógép-programozásban is találkozhatunk ezzel a névvel. Ez utóbbi az osztott erőforrásokhoz való hozzáférések szabályozóját jelöli.

A füstjelektől a szemaforokig I.

Történelem
Örök igény, hogy az ember nagyobb távolságokból is jelezni tudjon másoknak, akár azért, hogy segítséget kérjen, akár hogy olyan tényekről értesítse, amelyek ismeretében a másik dönteni tud. Az elektromosság, majd a távíró és a telefon általános használata óta persze jóval könnyebb áthidalni a távolságokat, ezt megelőzően azonban az embereknek olykor meglehetősen furfangos, bonyolult jelzés- és kódrendszereket kellett kitalálniuk ahhoz, hogy biztonságosan üzenhessenek egymásnak. Ezeket olykor nehezebb lehetett megtanulni és leolvasni, mint később a sokféle betűből álló, de annál egyszerűbb szerkezetbe illesztett írást.

Rollerek, roller-cipők, roller-bőröndök

Történelem
A mozgásunkat megkönnyítő, hétköznapi tárgyaink között sokáig csak a görkorcsolya és a roller volt az, amelynél görgőket alkalmaztak. Idővel azonban megjelentek a görgős utazótáskák is, most pedig a legújabb lelemény a rolleres vagy görgős cipő és a teljes rollerrel kombinált bőrönd. Ám mindehhez előbb fel kellett találni a görgőscsapágyat, amely biztosítja, hogy a kerekek jelentősebb súrlódás nélkül, vagyis gyorsan és egyenletesen forogjanak, továbbá hogy az élettartamuk is hosszabb legyen.

A kémiai elemek fontossága

Történelem
A kémiai elemek olyan anyagok, amelyek kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra. Atommagjukban azonos számú protont, vagyis pozitív töltésű szubatomi részecskét tartalmaznak. Egy vagy több proton minden atom magjában jelen van, és ezek száma határozza meg a kémiai elemek minőségét, ez a rendszerezésük alapja is. A kémiai elemek rendszertani szempontból tehát azonos rendszámú atomfajtákból felépülő, tiszta kémiai anyagok. És bár az alkímia művelői mindig reménykedtek abban, hogy például aranyat készíthetnek valamelyik másik elemből (például fémből), ez nem lehetséges: egyik elem sem alakítható át kémiai úton egy másik elemmé. A vegyületek többféle kémiai elem ionjaiból, atomjaiból épülnek fel. Ilyen vegyület például a konyhasó, a víz, a mészkő vagy a metán is.

Denevérhangok

Történelem
A 18-dik században különösen fontossá vált, hogy a tudomány a természetben tapasztalt jelenségek okait, összefüggéseit is pontosan feltárja, sőt, bizonyítani is tudja. Végül ez a század vált a kísérleti bizonyítások első, nagy korszakává. Az egyik legbátrabban kísérletező tudós egy olasz zoológus, fiziológus és biológus, Lazarro Spallanzani (1729–1799) volt, aki egyébként önmagán is végzett kísérleteket. Mivel azonban az állatok is érdekelték, végül az a kísérlete vált a leghíresebbé, amellyel a denevérek egy különleges képességét sikerült látványosan bizonyítania.

A Fabergé-tojások és édes utódaik

Történelem
Az 1880-as években III. Sándor cár hírét vette, hogy a Téli Palota Ermitázs nevű részében egy különösen megbízható, ügyes kezű aranyműves dolgozik. Francia emigráns családból származik és Peter Carl Fabergé (ejtsd: faberzsé) a neve. Akkoriban az Ermitázsban a cári gyűjtemények tárgyait állították ki, és Fabergé az ötvösmunkák restaurálását végezte. Emellett a saját műhelyében is készített egyéni stílusú ékszereket, amelyek közül a cár már vásárolt is egyet-egyet. A húsvét közeledtével az uralkodó mindenképp egy különleges ajándékot szeretett volna adni a feleségének, és azzal bízta meg Fabergét, hogy olyasmit készítsen, ami egy kis meglepetést is rejt magában. Az aranyművesnek pedig olyan jól sikerült teljesítenie a feladatot, hogy az általa létrehozott új forma máig kiemelkedik az ékszerek közül, sőt, később még a csokigyártásra is hatással volt.

Székesegyház Párizs szívében: a Notre Dame és előzményei

Történelem
2019. április 15-én délután Párizsban lángra lobbant az éppen felújítás alatt álló Notre Dame tornya és tetőszerkezete. A főváros szívében, a Cité-szigeten (franciául Île de la Cité) magasodó épület épp úgy jelképezi a francia történelmet, kultúrát és a várost magát, mint az Eiffel-torony, a Louvre vagy a Diadalív. Nem csoda, hogy milliókat rázott meg az eset híre. A tűzoltóknak éjfélre sikerült eloltaniuk a tüzet, amelyet valószínűleg rövidzárlat okozott. Oltás közben a templomból kimentették a fontos kegytárgyakat és ereklyéket. Egyedül a huszártornyot nem tudták megmenteni – ez teljes egészében elégett. A hazai összefogás és a nemzetközi segítségek révén azonban a székesegyházat hamarosan újjáépítik.

Az első nagy összeköttetés: a selyemút

Történelem
Amíg nem volt távközlés és gyorsan haladó jármű, addig az emberek nem sokat tudtak a tőlük távol élők kultúrájáról, tárgyairól, szokásairól. Emiatt volt kiemelkedő jelentőségük már az ókorban is azoknak a jól bejáratott utaknak, amelyeken nem hadseregek, hanem békés kereskedők indultak el távoli vidékek felé, többnyire csoportosan, karavánokba szerveződve. A karavánok áruszállítói az utat tevén, lovon, vagy akár gyalog tették meg, és olykor szerzetesek vagy egyéb, magányos vándorok is csatlakoztak hozzájuk. Az egyik ilyen kereskedelmi úthálózat az ún. selyemút volt, amelynek főbb útvonalai már az időszámításunk előtti időkben körvonalazódtak, és a keleti kultúrákat kötötték össze a nyugatiakkal.

Miből lesz a hernyóselyem?

Történelem
A selyem, mint a legfinomabb kelme, évezredek óta a finomság, a szépség, az elegancia és gyakran a gazdagság kifejezője. Története éppen ezért jóval több egyszerűen egy kelme történeténél, hiszen mind az előállítása, a használata, mind pedig a kereskedelme alaposan beleszólt a világ történelmébe és kultúrájába. Eredete pedig egy olyan rovarhoz fűződik, amely egy meglehetősen különleges gubóban kezdi az életét.

A testfestéstől a sminkig

Történelem
Ha valakit meghívnak egy tévéműsorba, mielőtt belépne a stúdióba, mindenképp be kell mennie a sminkszobába. Ott az arcát hozzáértők a megfelelő púderekkel, krémekkel, festékekkel készítik fel a stúdióbeli fényviszonyokra. Ha ugyanis nem fedik le valamivel a bőrét, akkor előfordulhat, hogy az erős lámpáktól az illető arcán a legvékonyabb ráncocska is hatalmas kráternek fog látszódni, esetleg ijesztően lilássá válik a szája, vagy úgy fog fényleni az orra, mintha fémből lenne. A stúdiók vagy a színházak mesterségesen bevilágított tereiben férfiak és nők egyaránt kisminkelve vannak jelen, de a smink a természetes fényben, a hétköznapi életben is megszokott látvány. Igaz, ott ma már inkább a nők jellemzője, de ez nem jelenti azt, hogy a sminkelés történetében ez mindig így lett volna.

Hérodotosz és a kétséges hajó

Történelem
A híres ókori írót, Hérodotoszt, Cicero a történetírás atyjának nevezte el, de akár az első világutazó, út- és tájleíró, néprajzos és tudományos ismeretterjesztő címmel is megtisztelhette volna. Az i.e. 484 táján, Halikarnasszoszban született Hérodotosz ugyanis valóban szokatlanul nagy utakat járt be, és ezek során egyedülálló pontossággal és alapossággal jegyezte föl az általa látott tárgyakat és eseményeket. Feljegyzései a történészek és egyéb kutatók számára soha nem is okoztak gondot, hiszen írásai hitelességét a később feltárt adatok mindig alátámasztották. Leírásainak egyetlen pontja volt csak, amelynek valóságát mostanáig nem igazolta vissza semmi, és ez éppen legjelentősebb útjával, az egyiptomi utazásával állt kapcsolatban.

Vadnyugat, az aranyásóktól a cowboyokig

Történelem
Kevés olyan helye van a világnak, amely annyi ember fantáziáját mozgatta volna meg, mint a Vadnyugat. Az amerikai földrésznek ez a területe íróktól, dalszerzőktől kezdve a filmkészítőkig sokakat megihletett. A különféle történetekből megismert, jellemző indián- és cowboy figurák pedig sok gyerekek számára lehetnek izgalmasak.

A cápa évmilliók óta tartja a formáját

Történelem
A Cápa című film hosszú időre a figyelem középpontjába állította a címében megnevezett vízi élőlényt. A film különféle trükkökkel mozgatott, mechanikus műcápáját ráadásul szándékosan jóval nagyobbra építették, mint amekkora egy fehér cápa a valóságban, így ezzel is azt az érzetet erősítették, hogy szinte nincs is ehhez hasonlóan veszélyes állat a földön. És mivel az emberek szeretnek általánosítani, azóta is sokan hajlamosak azt hinni, hogy a cápa legjellemzőbb tulajdonsága a veszélyesség. Ez kétségtelenül igaz néhány fajukra nézve, ám alapvetően hamis képet alkotnánk a cápákról, ha csak ezt tartanánk a legfontosabb tulajdonságuknak, és ha csak a veszélyes fajaik alapján ítélnénk meg őket. Hiszen amellett, hogy sokfélék, sokkal általánosabb jellemzőjük, hogy csúcstartók a formai állandóság területén. A legősibb fajaik 160 millió éve lényegében változatlanul ugyanabban a formában léteznek, és a fiatalabb fajok felépítése is 60 millió éve, vagyis a dinoszauruszok kihalása óta őrzi lényegében ugyanazt a formát.

Az aszcídiának nem árt a műanyag sem

Történelem
Nemrég fedezték fel, hogy a tengerekben élő apró állatok, az aszcídiák képesek károsodás nélkül elraktározni a testükben a műanyag hulladékok mikroszkopikus maradványait. Ezek az élőlények valószínűleg egyedül állnak ezzel a tulajdonságukkal, és már csak ezért is fontos a tanulmányozásuk.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum