Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A parókákról

Ma már nehéz elképzelni, hogy ugyanolyan természetességgel tegyen föl egy férfi a fejére egy fürtös-csigás parókát, mint ahogyan például Bach vagy XIV. Lajos. Ha ilyesmit látunk, akkor nagy valószínűséggel épp egy színházban ülünk. Ettől még persze a hétköznapi életben is találkozhatunk parókákkal, amelyekkel azonban a leggyakrabban a hajunkkal kapcsolatos problémánkat korrigáljuk, így ezek sokkal természetesebb színűek és formájúak, mint amilyenek a régiek voltak.

A borostyánkő-szoba zaklatott története

A pompára és kincsekre vágyó emberek a legkülönfélébb tárgyakat képesek ellopni-elrabolni, ha erre lehetőségük nyílik. Így számos, olyan esetet tudunk felsorolni, amelyek során képeket, szobrokat, drágaköveket, ékszereket, különleges könyveket, kódexeket, esetleg királyi koronákat tettek magukévá, hol hivatásos, hol alkalmi tolvajok. Az azonban nem túl gyakori, hogy egy egész szobát lopjon el és vigyen magával egy hadsereg. Nem is igen lehet más példát felhozni erre, mint a legendás borostyánkő-szobát, amelynek az ellopása végül sajnálatos módon a megsemmisülését is jelentette.

Miért éppen a kagyló?

A benzinkutaknál gyakran találkozunk a jellegzetes, fésűskopoltyúsnak nevezett kagyló képével. Ezt az élőlényt az egyik nagy olajtársaság, a Shell használja a nevében és az emblémájaként is. De vajon miért éppen a kagylót választották, amelynek a természetben vajmi kevés köze van az olajhoz? Ennek megfejtéséhez a 19-dik század közepéig kell visszamennünk.

Nem most jöttem a falvédőről!

Sokan ismerik a szólást: „Én sem most jöttem le a falvédőről!”. Ezt olyankor mondja valaki, amikor egy találó képpel szeretné kifejezni, hogy neki is vannak tapasztalatai, ő sem kezdő vagy naiv abban a témában, amelyről éppen szó van. Nem csupán egy hímzett alak a falon, hanem hús-vér ember, akit nem lehet átverni. Rokona a „nem most jöttem a hat huszassal” szólás, amely hangsúlyosabban utal arra, hogy a naivitás, a járatlanság régen inkább a vidéki élettel kapcsolódott össze. De mit kerestek a hímzett alakok a falon, és egyáltalán: mi volt a szerepük a falvédőknek, amíg voltak?

Mióta léteznek börtönök?

Azokat, akiket valamilyen ügyben bűnösnek ítél a társadalom, a modern korban az ügyük megtárgyalása után a bíróságok többnyire börtönre ítélik. Ez azt jelenti, hogy egy erre kijelölt, zárt helyen hosszabb-rövidebb időt kell eltölteniük, a normális életviszonyokhoz képest beszűkített körülmények között, fogságban. A cél kettős: egyrészt azt szeretnék elérni ezzel, hogy a bűnös meglakoljon és az elzártságban átélt szenvedései miatt a továbbiakban kerülje el a bűnözést, másrészt hogy a társadalmat megóvják az emberekre nézve alkalmanként veszélyes polgáraitól. A modern igazságszolgáltatásban azonban az is cél, hogy aki bűnt követett el, azt lehetőleg ne pusztán az elriasztással térítsék el a hasonlóan rossz cselekvésektől, hanem meggyőzéssel, a belátás elérésével. Ezért ma már egyrészt a fogság csökkentésével jutalmazzák, ha valaki egyértelműen jelét adta a megváltozásának, másrészt a börtönök helyett inkább másfajta korlátozásokkal (pl. házi őrizettel vagy kötelező pszichológiai terápiákkal) hajtják végre a büntetéseket. A kezdetekben azonban a büntetések a legkevésbé sem voltak ennyire kifinomultak.

Az idei orvosi Nobel-díjas

Izgalmas hírt jelent, hogy az idei (2016) orvosi-élettani Nobel-díjat Oszumi Josinori japán tudós kapja, a sejtkutatás területén elért eredményeiért. A díjakat, amelyek ma 8 millió svéd koronát érnek, hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján megrendezett ünnepségen adják át. Az első, orvosi Nobel-díjat 1901-ben kapta a német Emil von Behring, a torokgyík elleni oltás kifejlesztéséért. Oszumi Josinori 71 éves, a hatodik japán születésű orvosi Nobel-díjas és a huszonharmadik japán Nobel-díjas. Kutatási területe az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, egyszerűen szólva önevésnek nevezett folyamat vizsgálata. Oszumi 1993-ban publikálta azokat az eredményeit, amelyek fordulópontot jelentettek az autofágia kutatásban.

A „második honalapító” és az idegenek

Az államalapító István után a 13-dik század elején, 1235 és 1270 között uralkodó IV. Béla királyt szokás a második honalapítóként emlegetni. IV. Béla több intézkedésével is rászolgált erre a névre. Trónra lépésekor azzal, hogy nemcsak felhagyott apja, II. András pazarló, a birtokokat szétosztogató politikájával, amellyel az ország pénzügyeit és gazdaságát is mélypontra juttatta, de igyekezett korrigálni is ezt a rombolást. A későbbiek során pedig azzal, hogy okos és előrelátó politikával fogadott ill. telepített be olyanokat, akik mind katonai, mind kulturális szempontból is hasznára voltak az országnak. Ez a tevékenysége azonban nem volt mindig feszültségmentes, hiszen az idegenek betelepítése olykor ütközött egyes rétegek, elsősorban a főnemesek érdekeivel. Így betelepítési politikája az uralkodása elején jó időre súlyos konfliktusok forrásává is vált.

Kik voltak a beginák?

A mai, szegényeket, beteget és menekülteket segítő, civil mozgalmak gyakran tekintik őseiknek a középkor elejétől megszerveződő, női begina mozgalmat, amely a belgiumi Brabant tartományban kezdett működni. Valószínűleg a liège-i püspökség területén alakult meg, de a közeli Nivelles is szívesen mondja a magáénak a kezdeményezést, hiszen a jótékony cselekedetekkel legalább annyira szeretnek büszkélkedni a városok, mint a harcias, háborús hőstettekkel.

Mitől termosz a termosz?

Ma már szinte minden háztartásban van egy termosz, amely arra jó, hogy hosszú időre megtartsa a bele töltött folyadék vagy étel hőmérsékletét. Ha kirándulni megyünk és az erdőben is szeretnénk hideg ásványvizet inni, vagy betegen fekszünk és fölkelés nélkül szeretnénk forró teához jutni, akkor ezt egy termosszal könnyen megoldhatjuk. A termoszt azonban csak alig több mint száz éve használhatjuk: addig az emberiségnek meg kellett elégednie a fémből készült és a hőt kevesebb hatékonysággal őrző kulacsokkal.

A holográfia és a hologramok

Ma már fel sem tűnik, hogy CD-ken, bankkártyákon vagy az új papírpénzeken apró hologramokat látunk, amelyeket a legbiztonságosabb azonosító jelekként tettek rá ezekre a tárgyakra. A hologramok ugyanis (szinte) hamisíthatatlanok, mert róluk csak az eredeti hologram segítségével lehetne tökéletes másolatot készíteni, az eredeti azonban külső személyek számára nem megszerezhető. A hologram pedig azért is használható ilyen jól, a hétköznapi életben, mert a benne tárolt információ sűrűsége nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolt információ-sűrűséget, s amellett az információ előhívása is sokkal gyorsabb.

Mióta eszünk sajtot?

Bár a sajt nem a legveszélytelenebb étkünk (influenza, torokgyulladás vagy allergia esetén például súlyos, ödémás rohamokat is kiválthat, ezért ilyenkor jobb elkerülni), az egyik legnépszerűbb, leggyakrabban asztalra kerülő finomság, szerte a világban. A francia étkezési rendnek például elkerülhetetlen része: az előételt követő főétel után szinte kötelezően ott kell lennie, a szintén elmaradhatatlan desszert előtt. De vajon ki és mikor jött rá, hogy a tejből nemcsak aludttejet, kumiszt vagy kefirt, hanem sajtot is lehet készíteni?

A szélenergia hasznosításáról

Ma már egyre több országban látunk szélkerekeket, sőt, olykor egész szélkerék-mezőket. Ezek elsősorban arra valók, hogy természetes energiaforrásból állítsanak elő villamos áramot, alternatív energiatermelő berendezésekként. A villamosságot termelő szélkerék a modern kor leleménye, ami azonban a legkevésbé sem jelenti azt, hogy az emberiség csupán most fedezte volna fel a szél felhasználásának lehetőségeit, hiszen vitorlások illetve szélmalmok már az ókorban voltak.

Karinthy, és amit ma is idézünk tőle

Hetvennyolc éve, 1938. augusztus 29-én halt meg a múlt század egyik legsokoldalúbb alakja: Karinthy Frigyes író, költő és műfordító, egyszersmind a magyar irodalmi humor legkiemelkedőbb formálója. Nyelvi ötleteinek, szójátékainak, szellemes és ironikus megoldásainak sokasága vált a köznyelv és közgondolkodás részévé. Egyik, leghíresebb mondata, a „humorban nem ismerek tréfát” szintén szállóigévé vált.

Mik azok a magbankok?

Már a 19-dik század végén felismerték, hogy az emberi életet nem csupán rövid távon fenyegethetik akár a természeti, akár a politikai katasztrófák (pl. a pusztító háborúk), hanem esetleg kijavíthatatlan károk okozásával is. Ezért kezdtek el arra törekedni, hogy valamilyen módon megőrizzék legalább azokat a magokat, amelyek elvetésével a katasztrófák után is biztosítani lehet az élet fennmaradását, tehát a minimális ennivalót. Ennek céljából kétféle típusú őrzőhelyet is kialakítottak: olyat, amelyben csak a magokat tárolják, és olyat, amelyben egyúttal a kifejlett növényeket is. Ez utóbbiakban olyan kísérleteket is folytatnak, amelyekkel nagyobb tűrőképességű, tehát a különféle károsító körülményeket könnyebben túlélő növényeket is elő lehet állítani. Lényegében mindkét tárolóhely génbank, csak éppen az utóbbi a gének megőrzését komplex formában végzi.

A tenisz történetéből

A labdajátékok egyik, legtöbbek által kedvelt és legszebb sportága a tenisz, amely egyben olimpiai ág is. Az első teniszversenyt (amelyet akkor tenisztornának hívtak) valószínűleg az angol M. William Appleton rendezte meg, nahanti birtokán, 1876 augusztusában. Ezt a tornát John Dwight nyerte. A következő évben, 1877. július 9. és 16. között rendezték meg az első wimbledoni tenisztornát, amelyen 22 férfi teniszező indult, és amelynek az angol W. Spencer Gore volt a győztese. A tenisz mindezek ellenére nem angol, hanem francia eredetű játék, de az kétségtelen, hogy az angolok fejlesztették fel önálló sportággá.

A hullazsinat

A népvándorlás idején, a 800-as években meglehetősen kusza volt a világi és egyházi hatalmak viszonya. Európa térségét ekkor elsősorban a frank királyok vetélkedése határozta meg, a német-római császári korona megszerzéséért. És mivel a keresztény egyház megerősödésével a császári koronákat csak a pápák tehették fel az uralkodók fejére, a pápaság és császárság ügyei ettől kezdve hosszú ideig szorosan összekapcsolódtak. Ennek egyik következményeként zajlott le a pápaság történetének egyik legabszurdabb eseménye, a hullazsinat. 897 januárjában az akkori pápa, VII. István kiásatta a sírból az egyik elődjét, a kilenc hónapja halott Formózusz holttestét, és vádlottként idézte be egy szabályos bírósági tárgyalásra. Ahol pedig megállapították, hogy mivel érdemben semmiféle érvet nem tud felhozni a mentségére, jogos a büntetése. Ennek jegyében minden intézkedését érvénytelenítették, az áldást osztó ujjait levágták, őt magát pedig a Tiberis-be dobták.

Mióta használunk hőmérőt?

Hőmérőt a hétköznapi életben kétféle célra használunk: a környezetünk ill. a saját testünk hőmérsékletének mérésére. Az ezekhez használt hőmérőkben hosszú ideig a hőre arányos térfogatváltozással reagáló, folyékony higanyt használták, ám ennek mérgező volta miatt 2009 óta az EU-ban és az USA-ban is másféle anyagokra váltottak. És bár a higany csaknem két évszázadon át meghatározó szereplő volt a hőmérők történetében, a jelenléte végül mégis csupán egy közjátékot jelent, hiszen sem a kezdetekkor, sem a továbbiakban nem jelenik meg, legalább is ott, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhet az emberi szervezettel.

A teflon

Százhat éve, 1910. június 26-án született Roy J. Plunkett amerikai vegyész, aki minden idők legismertebb és leggazdagabban felhasznált polimer vegyületével, a teflonnal ajándékozott meg minket. Igaz, Magyarországra csak a hetvenes évek táján jutott el, de Nyugaton már 1958-tól mindennapos tárgy volt az olyan edény, amelynek teflonbevonata van, és ezért nem ragad bele az étel. És mivel csak kevés zsiradékot kell használni a sütni-főzni szánt anyagokhoz, ezáltal a pazarlást és a hízást egyaránt elkerülhetjük. Természetesen ennek a gyártása sem tökéletes: mint később kiderült, az előállítása során az emberi szervezetre nézve veszélyes anyagot is felhasználtak, az eljárást azonban 2005-től korrigálták.

Marie Curie, a nő

A Kémia Nemzetközi Éve alkalmából már volt szó a lengyel származású francia tudósról, Maria Skłodowska-Curie-ről, akit a franciák röviden Marie vagy madame Curie-ként emlegettek. Halála évfordulóján (július 4.) azonban érdemes azt is felidéznünk, hogy vajon mit jelentett nőként, s egyúttal etnikai kisebbségiként végigmennie a maga útján, az akkori Európában.

A Vuk rajzolója: Dargay Attila

2016. június 20-án lett volna 89 éves az egyik legjelentősebb rajzfilmes művész, Dargay Attila. Az ő nevéhez fűződik egyebek közt a Vuk, a Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-ho horgász és az inkább felnőtteknek szóló Gusztáv című film is.

Malmok születnek

A malom képe hosszú időn át meghatározó része volt a vidéki tájnak, ma már azonban a fogalma inkább akkor kerül elő az életünkben, ha malomjátékot játszunk vagy népdalokat énekelünk. A nyelv és a szimbolikus gondolkodás persze sok helyen őrzi a fogalmat. A Kr.e. I. évezredben elterjedt, körmozgású malom a sors és az örök visszatérés, ismétlődés szimbóluma, de ugyanígy a bőséget is jelképezheti, a sok búzaszem vagy a liszt látványa alapján. A buddhistáknál használt kis szerkezet, az imamalom hitük szerint az imádkozó és az univerzum közti kapcsolatot teremti meg, tekerésének folyamatos és öngerjesztő jellege révén. De az európai népmesékben is hasonló szerepű a malom: a magyar mesékből is ismert, mindentjáró malmocskából vég nélkül lehet bőséget elővarázsolni.

A Bermuda-rejtély megfejtése

A Bermuda-háromszög, vagy más néven az Ördög-háromszöge az Atlanti-óceán egy rejtélyekkel övezett területe. Az ott valóban lezajlott, vagy csak oda fantáziált események évtizedeken át foglalkoztatták az embereket. Az újságok hol hajók, hol repülőgépek eltűnéséről adtak hírt, de hogy pontosan miért kerültek ott veszélybe ezek a szállító eszközök, arra senki nem tudott választ adni. Most viszont, hosszú kutatási munkálatok végén arra jutottak a szakemberek, hogy ha ott valóban elsüllyedtek hajók, akkor az a mélyből feltörő metángáz miatt történhetett.

Jön az Ünnepi Könyvhét!

1929 óta minden év nyár elején (az idén június 9 és 13 között) egy héten át a könyveket ünnepeljük. Ennek Budapest, azon belül is a Vörösmarty tér a központja, tehát itt hangzanak el a megnyitó beszédek és ide érkeznek a kiemelt vendégek is. Ugyanakkor természetesen több város is bekapcsolódik a mindig jó hangulatú és színes rendezvénybe. Magyarország a múlt század elején csupán Finnországhoz képest maradt le, egy picit: az első könyves ünnepet ugyanis ott tartották meg, 1908-ban. A további helyeken – Spanyolországban ill. Olaszországban – nagyjából Magyarországgal egy időben kezdtek bele a hasonló rendezvények megszervezésébe. Itthon a Könyvhetet 1928-ban egy próbahét előzte meg. Ezt azzal a céllal rendezték meg, hogy felmérjék: vajon lesz-e a gazdasági válság idején elég érdeklődő, akár egy nagyobb rendezvényhez is. Az év novemberében Magyar Hét néven hirdettek akciót, amelynek során a könyvkereskedések 10 százalékos árengedményt kínáltak. A rendezvény sikert aratott, így 1929-ben már bátran belefoghattak az első Magyar Könyv Hetének megszervezésébe. Az esemény pedig az egyik legjobb hagyományunk megalapozójának bizonyult.

A só

Az élőlények minden sejtjében jelen van a só: a sejtközi folyadékok sóoldatok. Ezért a cukor mellett a só szintén nélkülözhetetlen anyaga az emberi szervezetnek is. Hiánya ugyanolyan bajokat okozhat, mint a túlzott fogyasztása: ha nem eszünk elég sót, felborul a sejtjeink anyagcseréje, ami szédülést, izomgyengeséget és görcsöket okozhat, sőt, szélsőséges helyzetben halálhoz is vezethet. Ha viszont rendszeresen túlsózzuk az ételt, az veszélyesen fölviheti a vérnyomásunkat. Az emberi szervezetnek átlagosan napi 5-10 g sóra van szüksége, amit nem célszerű túllépni.

A cukor

Mostanában sok szó esik a cukorról, amely egyszerre nélkülözhetetlen, mindennapi táplálékunk, az édességek és italok, kávék kihagyhatatlan része, másfelől fogat rongáló és elhízást is okozó anyag. A középkorban még csak egy-két tengerparti ország arisztokratáinak körében ismerték, azóta viszont a világ minden részén gyártják és fogyasztják.

A lézersugár

Ma az élet sok területén találkozhatunk a mesterségesen létrehozott fény egy sajátos formájával, a lézerrel. Nevét hol a CD-lejátszóknál és a nyomtatóknál, hol a gyógyításban vagy épp a fegyvergyártásban láthatjuk viszont. És bár az elvvel, amelynek alapján megszülethetett, már régóta tisztában voltak a fizikusok, az első lézer csak a huszadik második felében, 1960 májusában született meg, egy amerikai fizikus, Theodore Harold Maiman jóvoltából.

A szélkakastól az anemométerekig

Azokra a számító, elvtelen emberekre, akik mindig arrafelé fordulnak, ahonnan a kedvező szél fúj, azt szoktuk mondani: szélkakasok. Ebben a képben persze a „szél” nem a természeti jelenségre utal, hanem az ahhoz hasonlító politikai vagy gazdasági folyamatokra. A metafora viszont azért jöhetett létre, mert Európa településein hosszú évszázadokon át feltűnően sok volt a szélkakasok képe, a háztetőkön vagy a templomtornyokon. Különösen azokon a vidékeken volt sok ezekből a forgó szerkezetekből, ahol tenger is volt a közelben, hiszen a hajósoknak tudniuk kellett, hogy amikor útra kelnek, milyen irányból fúj a szél. Ezt pedig a szélkakasok mutatták meg nekik. Ugyanakkor a szélkakasokat pusztán a díszítés kedvéért vagy egyszerű szimbólumként is föltették a házak legmagasabb pontjaira.

A világ legöregebb fái

A Biblia ószövetségi részének egyik alakja, Matuzsálem neve eredetileg lándzsás embert jelentett, később azonban a különlegesen hosszú életkort is ezzel kezdték el megjelölni, matuzsálemi életkorként. Mózes első könyve szerint ugyanis Ádám nyolcadik utóda (Énókh fia, Lámekh apja és Noé nagyapja) 969 évet élt. Ezt az életkort ember még meg se közelíthette, a fák közt azonban vannak olyanok, amelyek bőven meg is sokszorozták. Ezek tehát a fa matuzsálemek, amelyek között elsősorban a hegyi mamutfenyőket (Sequoiadendron giganteum) kell megneveznünk. Ezek akár 2-3000 évig is elélnek, egyszersmind hatalmas méretűekké is megnőnek. Közülük a legnagyobb példány az amerikai Sequoia Nemzeti Parkban található. Ugyanakkor a jelenleg ismert, legidősebb fa mégsem mamutfenyő, hanem egy szálkástobozú fenyő (Pinus aristata), amely a kaliforniai White-hegységben növekszik, és amelynek a korát 4700 évre becsülik. A botanikusok a Matuzsálem nevet adták neki. Az európai fenyőfélék közül az Alpokban és a Kárpátokban honos cirbolyafenyő (Pinus cembra) él a legtovább, de ennek a kora ma nem haladja meg az ezer évet.

Éld át a madármegfigyelés örömét!

Természetfotós játszótér már a Füvészkertben is! A mYnest egyrészt egy detektívüveges madárles-játszótér-madáretető kombináció, másrészt egy interaktív madártani tanösvény.

A méhek különleges szeme

Mi, emberek olykor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy minden élőlény ugyanolyannak látja a világot, mint mi. Ez azonban egyáltalán nem így van, és nemcsak azért, mert léteznek vak állatok is (pl. a barlangi gőte), hanem főként azért, mert az egyes fajoknak más és más fontos a világ „látványkészletéből”. Ezért a fejlődésük során ehhez igazodva alakult ki a szemük is. Amelyik fajnak nincs szüksége bizonyos színekre vagy formákra, annak a szeme ezeket nem is érzékeli. A legtöbb emlős például nem látja a színeket, más állatok viszont olyan frekvenciatartományokat is érzékelnek a fényből, amelyet mi nem, ezért ugyanazt a színt egészen másnak látják. Ez utóbbiak közé tartoznak a méhek is, amelyek az ultraibolyát a polarizált fényt is használják az érzékelésükben.

A sztrájkról

Aki figyel a közéletre, mostanában gyakrabban találkozhat a sztrájk fogalmával. A kifejezés az angol strike (eredetileg: ütés, csapás) szó magyar átírása. Általában véve azt jelenti, hogy több munkavállaló közös elhatározással meghatározott időben és meghatározott célból felfüggeszti a munkáját, hogy ezzel nyomást gyakoroljon a munkáltatóra vagy az a mögött álló politikai hatalomra. Egy munkafolyamat leállítása egyúttal jól érzékelteti, hogy mi történne a munkát végzők jelenléte nélkül, tehát kiemeli a munkájuk fontosságát. Mivel a sztrájknak mindig van kockázata – hiszen a kormányok még demokráciákban is kijátszhatják a törvényeket, sztrájktörőket fizethetnek le vagy időhúzó technikákat vethetnek be a tárgyalásokon – a munkavállalók csak olyankor nyúlnak a sztrájk eszközéhez, amikor már nem maradt más lehetőségük az érdekeik érvényesítésére.

Mi MICSODA Klubnap 2016. április 30.

Sok szeretettel várunk április 30-án a Füvészkertben a Mi MICSODA Klubnapon. Ültess eleséget a madaraknak, ismerd meg a frissen felavatott mYnest megfigyelő állomást, hallgass zenét a fák árnyéka alatt, törd a fejed, játssz, ügyeskedj egész nap!

Házak és földrengések

A legpusztítóbb, legtöbb kárt okozó természeti jelenség a földrengés, amelyet ráadásul a tudomány még ma sem képes előre jelezni. Így az egyetlen, hatékony védekezési módszer az, ha a házakat és hidakat olyan technológiákkal építik, hogy azok kivédjék a földrengések hatásait és a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék a károkat. Azokon a területeken, ahol gyakoriak a földrengések, az emberek már régóta kísérleteznek a biztonságos módszerek kidolgozásával, ezért mára már meglehetősen sok tapasztalatot halmozott fel az emberiség ezen a területen.

A harangok Rómába mentek

Húsvét előtt, nagypénteken és nagyszombaton nem halljuk a templomok közelében a megszokott harangszót – a népnyelv megfogalmazása szerint ilyenkor „a harangok Rómába mentek”. Ezen a két napon ugyanis a keresztény egyházak Jézust gyászolják, és a gyász idején mellőzni kell minden olyasmit, ami ellentmondana a befelé fordulásnak illetve bármiféle örömre lehetőséget adna. Így mindenfajta hangos megnyilvánulást, tehát a zengő harangszót is kerülni kell. Érdekes, hogy kezdetben éppen fordítva volt: a kötelező harangozást először épp hogy nagypéntekre, Jézus szenvedésének emlékezetére rendelték el, 1413-ban, a kölni egyházmegyei zsinaton. Később azonban a gyász kifejezése mellett döntöttek. Azóta a harangok csak nagyszombat estéjén térnek vissza, ilyenkor azonban sokszoros erővel: van, hogy a templom összes hangszerét – tehát az orgonáját, csengettyűit és minden harangját – egyszerre megszólaltatják, így jelezve, hogy van feloldása a gyásznak, és nemsokára az öröm ünnepe következik.

Hitler „csodafegyvere: a V-2

1945. március 27-én indították el az utolsó két V–2 (ejtsd: fau-kettő) rakétát, a németek titkos, peenemündei kísérleti támaszpontjáról. Nevüket is a Vergeltungswaffe, vagyis „a megtorlás fegyvere” kifejezés kezdőbetűjéről kapták. Hitler a második világháború utolsó szakaszában úgy bízott ezekben a rakétákban, mintha csodafegyverek lennének, amelyekkel egy csapásra le lehet zárni a háborút, természetesen a németek győzelmével. Nem vitás, hogy a rakéta-kísérletek komoly eredményeket jelentettek a tudomány területén, ez azonban kevés ahhoz, hogy a technika automatikusan háborús célokat szolgáljon. Épp ezeknek a kísérleteknek a sorsa is bizonyítja, hogy a technika eredményeinek felhasználása ezer egyéb tényezőn múlik. És bár Hitler 1944. június 13-tól négy hónapig hatékonyan bombázta Londont, majd Antwerpent is, a politikai erőviszonyok alakulását nem lehetett kizárni a folyamatból. A szövetségeseknek végül sikerült megakadályozniuk a rakétaprogram kiteljesítését és sikeres felhasználását.

A π megünneplése

Március 14. – amit így is leírhatunk: 3,14 – épp e leírási formája okán lett a nemzetközi π-nap, vagyis a matematika egyik leghíresebb számának, a π (pi) számnak, a 3,14…-nek az ünnepe. Érdekes egybeesés, hogy ez a nap egyúttal az egyik legnagyobb fizikus, Einstein születésnapja is. A π-napot 1988 óta ünnepelik. Az ötletadója egy San Franciscó-i fizikus professzor, Larry Shaw volt, akit azután el is neveztek a π hercegének. Amióta megvalósították az ötletét, munkahelyén, az Exploratorium nevű természettudományi múzeumban ilyenkor körbejárnak az ott dolgozók az épület csarnokában, és az ünnepi alkalomra készített gyümölcsös pitéket esznek. A pite angol neve, a pie is visszavezethető a pi számra, amelynek görög formája ilyenkor a legkülönfélébb módokon kerül fel a sütik tetejére. Az ünnepnapon természetesen vetélkedő is zajlik: ilyenkor állnak elő mindazok, akik egész évben lázasan dolgoztak a szám minél pontosabb kiszámolásán, és előadják, hogy ki hány tizedesjegyig jutott. Jelen pillanatban a japán Haragucsi Akira a csúcstartó, aki 2006-ban 100 000 tizedesjegyet sorolt fel, és ez neki éppen 16 órájába tellett…

Egy hosszú űrutazás tanulságai

2016. március 1-jén adtak hírt a lapok arról, hogy sikeresen landolt az a két űrhajós, aki a szokásosnál jóval hosszabb időt töltött a világűrben. A NASA asztronautája, Scott Joseph Kelly és az orosz kozmonauta, Mihail Kornyijenko azért tartózkodott egy éven át a Nemzetközi Űrállomáson, hogy a szakemberek részletesen tanulmányozhassák: milyen élettani hatásai vannak hosszú távon a súlytalanságnak. Hiszen előbb-utóbb el kell indulniuk olyan expedícióknak, például a Marsra, amelyek szokatlan terhelésnek teszik ki az emberi szervezetet. De ezeket felelőtlenség lenne anélkül útnak indítani, hogy tisztában lennénk a következményekkel, és hogy a tudósok dolgoznának a hatások csökkentésének lehetséges módszerein.

A fűzfakéregtől a kalmopyrinig

Bár a legegyszerűbbnek látszó betegségünknek, a náthának és a torokgyulladásnak még nem találták meg a tökéletes ellenszerét, egy gyógyszerünk azért van, amellyel legalább meggyorsíthatjuk a gyógyulásunkat, és ez a kalmopyrin. Ennek ötletét pedig, ahogyan sok, további gyógyszerét is, az ember a természettől „lopta”. A gyógyszernek ugyanis az a szalicilsav a hatóanyaga, amely a fehér fűzfa kérgében termelődik.

Mióta taxizunk?

Mint oly sok modern, városi szolgáltatás, a sajátos nevű taxizás is a 19-dik század végének szülötte. A taxi olyan bérkocsi, amelyet bárki igénybe vehet egy településen, aki gyorsan és kényelmesen akar eljutni, egyik pontból a másikba. Tapasztalt sofőrök vezetik, akik jó esetben a legrövidebb, kötetlen útvonalon viszik el utasaikat a célpontig. Kötött útvonalon kizárólag az ún. iránytaxik közlekednek, amelyek pl. a repülőterek és az egyes városrészek között járnak. Az első, modern taxik Európában és Amerikában egyszerre jelentek meg, az 1890-es években.

Foucault ingakísérlete

Száznegyvennyolc éve, 1868. február 11-dikén halt meg Jean Bernard Léon Foucault (ejtsd: fukó), francia fizikus. Ő elsősorban attól az ingakísérlettől vált híressé, amellyel kézzelfoghatóan tudta bizonyítani, hogy a Föld forog a tengelye körül.

A sakk az araboknál és Európában

Az iszlám egyik, háborús (dzsihadista) irányzatának politikusa Szaud-Arábiában erkölcstelennek nyilvánította és ezért betiltotta a sakkjátékot. A lépés ellentmondásosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a sakkot kifejezetten az iszlám fénykorában virágzó arab kultúrának köszönhetjük. Az eredetileg indiai eredetű játék Kína és Japán mellett egykor az arab területeken vált a legnépszerűbbé. Bonyolultabb, végleges szabályait és a nevét is az akkori arab matematikusok finomították és rögzítették, a 8-10-dik sz. idején. A kereskedelmi utak kiépülései után pedig egész Európa tőlük kapta ezt az azóta is magas szinten gyakorolt játékot.

Bűvészek és agykutatók

Annak ellenére, hogy a televízió jóvoltából ma már több bűvésztrükk is lelepleződött az emberek előtt, egy jó bűvész rendületlenül el tudja kápráztatni a közönségét. Hiszen az embernek természetes és örök igénye, hogy olykor úgy érezhesse: ha ő maga nem is, de azért létezik olyan ember, aki túljár a fizika „eszén”, és ezzel mégiscsak lehetővé teszi, hogy egy időre kiszakadjunk a világ szigorú és kérlelhetetlen rendjéből. A bűvészek megadják azt az illúziót, hogy legalább arra az egy-két órára, ameddig őket nézzük, az ember számára minden lehetséges.

A kulcs: a halmazállapot-váltás

A szárazföldi éghajlaton élő emberek egyik legnagyobb problémája, hogy nyáron túl sok energiát kell ráfordítani a házak, lakások hűtésére, klimatizálására. Ráadásul a klímaberendezések több szempontból is rongálják a környezetet, tehát már csak ezért is jobb lenne kiváltani valamivel a működésüket. Erre találtak most jó megoldást egy olyan vakolattal, amely a legegyszerűbb fizikai törvényeken alapul, mégis nagy leleményességet kívánt mindazoktól, akik most szeretnék bevezetni az alkalmazását.

Szenzációs megoldás – egy gyerek ötletéből

Ázsia legnagyobb technológiai konferenciáján, a Szöuli Digitális Fórumon tavaly egy fiatal fiú, Boyan Slat felszólalása volt a legjelentősebb. Fontos bejelentést tett: az általa alapított cég jóvoltából 2016-ban üzembe fogják helyezni a világ első olyan szerkezetét, amely passzívan tisztítaná meg az óceánokat a rengeteg műanyag szeméttől. Ezek összeszedését ugyanis eddig emberi aktivitással igyekeztek megoldani, ami azonban egyre hatástalanabbnak bizonyult. Most egy, ebből a szempontból passzívabbnak nevezhető módszert vetnek be, és biztosak a sikerében. A konferencia résztvevőinek eszükbe sem jutott, hogy a felszólaló életkorát tényezőnek tekintsék, és esetleg gyerekes ötletnek minősítsék a dolgot. Úgy látszik, akik környezetvédelemmel foglalkoznak, mindenkinél jobban tudják, hogy a megoldás a fontos, és nem az, hogy hány éves a kiötlője.

Gyökerek – hol így, hol úgy

Aki a saját szemével is akarja látni, hogy miként keletkezhet egy új élet – mondjuk egy növényé –, az fog egy babszemet, beteszi két, nedvesen tartott vattadarab közé, és néhány nap elteltével már el is ültetheti, új palántaként. Hiszen a babszem gyökeret fog ereszteni és egy szép, zöld szárat növesztve új életként törekszik, mindig a fény felé. Ebből mindjárt azt a nem különösebben meglepő tényt is megérthetjük, hogy gyökerek nélkül a növények számára nincs élet. Máskor azonban a gyökerek mégis szolgálhatnak igazi meglepetésekkel is, amihez azonban egészen Ecuadorig kell elmennünk. Először azonban maradjunk az általánosságánál.

Csillagszórók, tűzijátékok

Karácsonykor az est fénypontja, amikor a közös énekléshez meggyújtjuk a fenyőfán az összes gyertyát, és mellettük jó néhány csillagszórót is. Amelyek illata és fénye jó néhány pillanatra varázslatossá, mesebelivé teszi a hangulatot. A gyertyák régóta segítik az embereket abban, hogy a tűznek is szerepe legyen az ünnepeken, a csillagszóróhoz azonban több kellett, mint viasz és kanóc, ezért ezek csak később léptek be a képbe, éspedig japán feltalálók jóvoltából. Ismeretéhez ugyanis már nemcsak a kémiában, de az égések irányításában is járatosnak kellett lenni. És persze arról is le kellett mondani, hogy nagyszabású, tömeges látványosság részesei legyünk.

Beethoven és „A Kilencedik”

A világ egyik legjelentősebb és egyben legismertebb műve Beethoven IX. szimfóniája, amely 191 éve képes változatlanul mély és maradandó élményt adni az embereknek. A szerzőre magára december 16-án, a születésnapján is emlékezni szoktunk. (Véletlen, hogy ez egyben egy másik, nagy zeneszerző, Kodály Zoltán születésnapja is.) A szimfónia utolsó tételéből „kölcsönvett” dallamot, az Örömóda kezdősorát pedig az Európai Unió himnuszaként ismerjük.

Az infarktus és az egyéb szívbetegségek

Infarktus bármely szervünkben – például az agyunkban is – létrejöhet, a leggyakrabban azonban a szívünkkel kapcsolatban emlegetjük. Nem véletlenül, hiszen valóban a szívünk az, amelyet ez a betegség az első helyen érint. Ugyanakkor a szívünknek a legkevésbé sem csak az infarktus lehet a betegsége.

Csillagnyelés

Nemrég, a Science c. tudományos lap közlése nyomán a magyar újságok is közzé tették a különleges eseményt: egy nemzetközi kutatócsoport tagjai először lehettek a szemtanúi annak, hogy egy fekete lyuk beszippant egy haldokló csillagot, és ezután – visszaigazolva az addigi, elméleti számításokat – nagy lobbanással anyagot bocsát ki magából.

A Holt-tenger – igazából csak „félholt”?

A Holt-tenger a világ egyik legismertebb helye, kedvelt turista központ, Izrael és Jordánia területén. Zárt, lefolyástalan tó, amelyet azért nevezünk tengernek, mert a tavakétól eltérően sós a vize. Ráadásul a Holt-tenger vizében különlegesen magas a só koncentrációja. A „holt” jelzőt pedig azért kapta, mert a magas sókoncentráció miatt elvileg nem él meg benne élőlény. Ugyanakkor jó ideje tudni, hogy a helyzet azért ennél bonyolultabb.

Kagylók, vízben, falon és tányérokon

Életünk során sok helyen találkozunk a kagyló fogalmával. A régebbi telefonjainkon még egy kagylót vettünk fel, amit odatartottunk a fülkagylónkhoz, miközben esetleg épp egy kagylófotelben ültünk. Ha ezután ki kellett mennünk, odakinn egy WC-kagyló várt ránk, mellette egy mosdókagyló, amelynél kezet moshattunk. Mindez pedig egy olyan épületben is megtörténhetett velünk, amelynek barokkos díszítések voltak a falain, csupa kagylót idéző rajzolattal. A földszintjén pedig egy étterem működött, amelyben akár kagylótésztát is kérhettünk a húsleveshez… Mára a felsorolt kagylók közül egyedül a telefonkagyló tűnt el az életünkből, a többi tárgyunk továbbra is kitartóan „használja” a természetben élő állat, a kagyló formáját.

Odüsszeusz és az Odüsszeia

Ha valakinek különösen hosszú utat járt be, mielőtt hazaérne, azt mondjuk rá: ez az út volt az ő odüsszeája. (Ld. a 2001Űrodüsszeia című filmet is.) A szó az ókori görög hős, Odüsszeusz nevéből ered, akinek tíz éven át tartó bolyongását az egyik leghíresebb eposz, Homérosz Odüsszeia című műve beszéli el.

A kavicsok, mint történelmi tanúk

Nemrég tették közzé a különleges hírt: a Curiosity szonda által küldött képek tényeit elemezve okkal mondhatjuk, hogy egykor biztosan volt folyó a Marson. Vagyis egykor ott is jelen volt az alapvető elem, amely az élet létezését is lehetővé teszi. A NASA ezt már régóta feltételezte, de biztosan csak most merték kijelenteni, éspedig magyar tudósok munkája nyomán. Ők ugyanis a kavicsok kopását vizsgáló, matematikai számítások alapján tudták ezt a tényt igazolni, amelyről a Nature Communications című szaklapban adtak hírt. Az első cikket erről Szabó Tímea kutató írta, a másodikat egykori tanára, Domokos Gábor, a Gömböc egyik feltalálója. Ők egyébként további kutatókkal: az amerikai John P. Grotzingerrel (a Curiosity tudományos missziójának korábbi vezetőjével) és Douglas J. Jerolmackkal, a University of Pennsylvania geofizikusával dolgoznak együtt, a marsi eredmények értékelésén. De vajon miért éppen a kavicsok váltak főszereplőkké?

Fontos rákgyógyszer születhet

A napokban fontos hírt tett közzé az egyik neves tudományos folyóirat, a Cancer Cell. Egy dán kutató, Ali Salanti, kanadai kollégájával együttműködve fölfedezett egy olyan mechanizmust, és azon belül egy fehérjét, amely nagy valószínűséggel kulcsszerepet játszhat majd a leghatékonyabb rákellenes gyógyszer kifejlesztésében. A felfedezés érdekessége, hogy Salanti eredetileg nem a rákkal, hanem egy maláriát terjesztő parazitával foglalkozott, amely a méhen belül fejlődő placentát szokta megtámadni, a terhes nőkben. Eredetileg ennek a parazitának a hatástalanítására kereste a gyógyszert. Szerencsére azonban a munkája közben olyan, fontos hasonlóságokat vett észre, amelyek egy rákgyógyszer kifejlesztéséhez is elvezették.

A MÉH és a PAHUBEGYÜ

Ez a két, jópofa név a mai ötvenesek-hatvanasok generációja életében jól ismert fogalom volt, sőt, gyakran az életük szerves részévé is vált. Ősszel és tavasszal az iskolákban gyakran szerveztek papírgyűjtést. Az összegyűlt csomagokat azután néhány gyerek közösen elvitte a MÉH-be, ami már önmagában is izgalmas volt. Akkoriban még minden kerületben bőven voltak MÉH-átvevőhelyek, olyan, sajátosan olajszagú és hatalmas mérlegekkel felszerelt üzlethelyiségek, amelyekben ha nem is sokat, de némi pénzt kifizettek a bevitt holmikért. A PAHUBEGYÜ-vel azonban a gyerekek nem találkoztak, hiszen ez a cég a hulladék nagyüzemi begyűjtésével foglalkozott.

Trollok, manók, törpék, hobbitok…

Ostoba, gyakran gonoszkodik, máskor meg épp ellenkezőleg: megvédi az embert a gonoszoktól, titkos helyen él és megfoghatatlan az alakja – ez a troll. Mesefiguraként gyakran találkozni velük a skandináv szuvenírek között, vagy az erdők világát ábrázoló, többnyire karácsonyi képeslapokon. A meséken kívül azonban a net világában is megjelennek a trollok. Ott azokat az embereket hívjuk trollnak, akik a valódi nevük fölfedése nélkül és csak azért, hogy megzavarjanak másokat és gonoszkodjanak velük, vagy egyszerűen kiéljék az indulataikat, kéretlenül beleszólnak mások beszélgetéseibe, megzavarják a posztjaikat. Ha ezt nagyon durván teszik és rasszista, emberellenes beírásokkal is előállnak, jelenteni lehet a facebook vezetésének, és ott egy rövid vizsgálat után törlik az ilyeneket a rendszerből. Egyszerűbb esetekben azonban elég a főszabályt betartani: „Ne etesd a trollodat!” Vagyis: ne válaszolj arra, amit mond, és egy idő után meg fogja unni.

Mióta van tánczene?

Az ember hajlamos azt hinni, hogy tánczene csak a modern korok óta létezik. És ugyan tény, hogy amit az utóbbi évszázadokban tánczenének nevezünk, az valóban jelentősen különbözik a régebbi formáktól, de ettől még a feltételezés nem állja meg a helyét. A szó tágabb értelmében vett tánczene az emberi kultúra legrégebbi időszakai óta létezik.

Szent-Györgyi és a C-vitamin

Százhuszonkét éve, 1893. szeptember 16-dikán született Szent-Györgyi Albert, az egyetlen, magyar tudós, aki még magyarországi lakosként kapta meg a Nobel-díjat, 1937-ben. (A többi, magyar Nobel-díjas a lehetetlen körülmények és a származási alapú megkülönböztetések miatt elhagyta a szülőföldjét.) Szent-Györgyi a kutatásait külföldön kezdte, Szegeden folytatta, majd a háború után, 1947-től ismét külföldön, az Egyesült Államokban végezte. Nevét a C-vitamin felfedezése tette híressé.

A civilizáció bölcsője: Szíria

A menekültek megrázó helyzete ma azok figyelmét is Szíriára irányítja, akiknél eddig legfeljebb a nyaralási lehetőségeik latolgatása során merült fel ennek az országnak a neve. Ma Afganisztán mellett Szíriában kényszerülnek a legtöbben arra, hogy az életveszélyes viszonyok, a négy éve tartó polgárháború miatt mindent hátrahagyva elhagyják a hazájukat. Szíriát ma az Iszlám Állam (IÁ) nevű, fanatikus csoport uralja. Ez a gyilkológépként működő csoport minden olyan történelmi emléket is szétzúz, amely egykor az országot a világ szabadon virágzó kultúrájához kötötte, és ma is alkalmas a nyitott kapcsolatok fenntartására. Legutóbb a sokak által ismert Palmüra, a világ egyik legrégebbi kereskedővárosa is a célpontjukká vált. A dzsihadisták 2015 nyarán szinte földig rombolták a múltat őrző oszlopokat, épületmaradványokat és szobrokat, majd kivégezték Palmüra főrégészét, a 82 éves Khaled Aszaadot, aki nem árulta el nekik az előlük elrejtett, ókori tárgyak rejtekhelyét.

A főkötőkről, Kelettől Nyugatig

Az idei nyáron nemcsak a turistaforgalom miatt láthatunk a szokásosnál is több, jellegzetes kendőt viselő nőt az utcákon. A háborúk miatt a hazájukat elhagyó, Magyarországon átvonuló menekültek többsége muszlim, akik között még ma is általános szokás a kendőviselet. Ám mivel a menekülők a korszerűbb gondolkodásúak közé tartoznak (hiszen épp a vallási fanatizmus elől futnak), köreikben a legszigorúbb viseletet, a teljes arcot eltakaró burkát, nikábot vagy csadort már nem láthatjuk. Ők a nyitott, többféle módon is megköthető hidzsábot viselik.

Sárkányok – II.

Európa kultúrájában szintén hosszan és több formában volt jelen a sárkány képe, amely azonban kevésbé kötődik a kínai, alapvetően pozitív sárkánykultuszhoz. Az európai képzetek a görög mítoszok szigorúbb felfogására vezethetők vissza, és ezeket azután a bibliai szövegek formálták, módosították tovább. Az is ezekre a gyökerekre utal, hogy a mai, közismert, angol „dragon” kifejezés a görög drakón (δράκων) szóból ered. A középkor idejére alapvetően kétfajta sárkány képe alakult ki: a többfejű, amely tüzet okádott és embereket, állatokat rabolt, miáltal afféle morált provokáló szerepet játszhatott (hiszen lehetőséget adott a jóknak az állhatatosságuk bizonyítására), és a repülő sárkány, amely elérhetetlen magasságokban lakott, rontást hozott, vihart keltett és inkább a fátumot jelentette. Mindkét típusnak több változata alakult ki, de a róluk szóló mesékben, történetekben közös vonás, hogy a főhősük egy gonosz, démonszerű lény.

Sárkányok – I.

Nyáron a szabadban gyakran szoktak papírsárkányokat eregetni a szélben. Ezek persze jóval egyszerűbb formájú lények, mint amilyenek az „igazi” sárkányok. De kik-mik is valójában azok?

A bagoly és amit szimbolizál

Gyakori, hogy egy-egy emberi tulajdonságot, képességet vagy szakmát állatok jelképeznek. Ilyen állat a bagoly is, amelyről általában a bölcsesség jut az eszünkbe, hiszen az európai kultúrában nagy szerepet játszó görög mitológiában, Pallasz Athéné szent állataként a tudás és bölcsesség szimbóluma volt. Ennél azonban jóval színesebb, sőt, ellentmondásosabb az a jelentéstartomány, amely a hiedelemvilágban és a kultúrában a bagolyhoz köthető.

Hirosima és Nagaszaki

Hetven évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-dikán zajlott le az emberiség egyik legpusztítóbb és leghosszabb utóhatású hadi eseménye: ekkor (helyi idő szerint reggel 8 órakor) dobták le az első atombombát Hirosimára, az Enola Gay nevű repülőgépről. Néhány nappal később pedig Nagaszaki fölött is kiengedtek egy újabb bombát. Japán ekkor, hónapokkal a náci Németország bukása után is változatlanul továbbharcolt a nyugati világ demokratikus oldala ellen, és a többszöri figyelmeztetés ellenére sem látszott hajlandónak arra, hogy abbahagyja a háborúzást. A helyzet kiszámíthatatlansága, a tudományos eredmények politikai felhasználásának szabályozatlansága és a japán hadvezetés fanatikus harcpártisága egyszerre hozta létre azt a helyzetet, amelyben ártatlan emberek, civilek százezrei váltak az atombomba áldozataivá, és szenvednek ma is a hatalmas sugárdózis következményeitől.

Föld típusú bolygók a világűrben

A közelmúltban egyre több hír érkezik az űrkutatás területéről a Földhöz hasonló bolygók felfedezéséről. Olyannyira, hogy a járatlanabbak még azt hihetik: valami titokzatos erő révén egyre több földszerű bolygó kerül elénk. Természetesen szó sincs erről. Csupán annyi történt, hogy sikeresen beindult a NASA ú.n. Kepler-missziója, amelynek az a rendeltetése, hogy a mi planétánkhoz hasonló bolygókat kutasson fel az univerzumban.

A Guinness Rekordok Könyvének évfordulója

Az idén ünnepli fennállásának hatvanadik évfordulóját a Guinness Rekordok Könyve, amelyet először 1955-ben adtak ki, Írországban. Ettől kezdve az ’57-es és ’59-es évet kivéve minden esztendőben megjelent az új kiadása, gondosan válogatott, ellenőrzött és frissített adatokkal. Szakértők egész csapata gyűjtötte össze, hogy egy-egy évben hol állítottak fel valamiben egyedülálló rekordokat, ki nyert meg valamiben kiugró eredménnyel egy versenyt vagy rendelkezik valamiféle, különleges méretű testrésszel vagy tárggyal. Természetesen más országok is átvették ezt az egyre sikeresebb kiadványt: például 1956-tól az USA-ban, 1962-tól Franciaországban, 1963-tól Nyugat-Németországban, 1989-től pedig Magyarországon is felkerült a polcokra az ekkorra már 35 nyelven olvasható kiadvány. 1974-ben maga a Guinness Rekordok Könyve is bekerült a rekordok közé: addigra ugyanis egyedülálló, 23,9 milliós példányszámot mondhatott a magáénak.

Ki volt a Gutenberg-galaxis névadója?

A Gutenberg-galaxis kifejezés a kultúrtörténetnek arra a szakaszára utal, amelyben az ismeretek és az élmények átadásában a nyomtatott könyv játszotta a legnagyobb szerepet. A könyvnek ez a vezető szerepe azonban időről időre megkérdőjeleződik, a film, a televízió, a számítástechnika ill. az internet terjedése miatt. Egy neves tudós, Marshall McLuhan például A Gutenberg-galaxis című, 1962-ben megjelent művében végigelemezte a könyvnyomtatás óta eltelt, csaknem majd hat évszázadot, és azt jósolta, hogy a könyvek hamarosan elveszítik a jelentőségüket. Hogy ez valóban így lesz-e, vagy sem, azt ma még nem tudhatjuk, de az egészen biztos, hogy a könyvnyomtatás feltalálójára, Johannes Gutenbergre mindenképp érdemes emlékeznünk.

Két csillagász – egy nyelvtudomány

Mint már arról A tetoválásról című cikkben is volt szó, 1769-ben jelentős csillagászati eseményt jelentett a Vénusz áthaladása a Nap előtt. Az ennek megfigyelésére indított expedíciók pedig nemcsak a csillagászat, hanem az egyéb tudományok számára is gazdag eredményeket hoztak. A természettudományok mellett ebben a korban kezdtek egyre fontosabbá válni a társadalomtudományok, például a néprajz és a nyelvészet. Ezért, miközben maguk a csillagászok is sokoldalúbbak, nyitottabbak voltak, az általuk vezetett expedíciókhoz gyakran társadalomtudósok is csatlakoztak. A magyar expedíció nem ilyen volt, ám ebben két, olyan csillagász indult útnak, aki maga is foglalkozott például nyelvészeti kérdésekkel. Ezért ez a csillagászati megfigyelésre szervezett kutatóút a nyelvtudomány terén is meghatározó fontosságúvá vált.

A tetoválásról

Mint oly sok minden, a tetoválás szerepe és technikája is jelentős mértékben megváltozott, a huszadik század vége felé. Ha a változás lényegét egyetlen szóval akarjuk jellemezni, akkor azt mondhatjuk, hogy ez egy fellazulás volt. Ekkorra kitágultak az addig viszonylag szigorúan meghatározott jelentések és utalások rendszerének határai, de ami a legfontosabb: megszűnt a véglegesség, a lemoshatatlanság. Ma már a tetoválás a gyorsan cserélhető és a bőrre csupán rávitt, lekopó vagy lemosható jelzéseket is jelenti.

A kitartó és okos öszvér

„Csökönyös, mint az öszvér” – állítja be az egyik közmondásunk úgy az öszvért, mintha az jellemzően egy negatív tulajdonság megtestesítője volna. Pedig ha létezik állat, amelyet kifejezetten a jó tulajdonságai miatt tenyészt évszázadok óta az ember, az éppen ez a négylábú. Közismert, hogy az öszvér mindkét szülőjének – tehát a lónak és a szamár nak – a jó tulajdonságait egyesíti: a lovaktól az erőt és a tüzességet, a szamaraktól a kitartást, a biztonságos lépést és az igénytelenséget viszi tovább. A hegyes vidékeken nélkülözhetetlennek tartják ezt az állatot: Dél-Amerika lakói számára például az öszvér ugyanazt jelenti, mint a sivatagokban élőknek a teve.

A kunok Magyarországon

Ha máshonnan nem, József Attilától is tudjuk: a magyar nép vegyes összetételű, és különösen gazdag kisebbségekben. „Anyám kún volt, az apám félig székely, /félig román, vagy tán egészen az” – olvashatjuk A Dunánál című versben. De elég megnéznünk az ország különböző tájrészeinek nevét – azok is gyakran utalnak az ott egykor többségben élő, azóta beolvadt kisebbségekre. Ezek közt voltak a kunok is. (A nevüket egy időben hosszú Ú-val írták, az eredeti alapján azonban ez a hangzó rövid.)

Cházár András – egy kitartó és sokoldalú jogász a 18-19-dik századból

270 éve, 1745. július 2-dikán született Cházár (ejtsd: császár) András, aki a 18-19-dik századi Magyarország kis számú, felvilágosult és humanista módon gondolkodó polgárai közé tartozott. Éppen ezért a saját korában csak a szűkebb körében becsülték meg őt, és csak jóval később ismerték el a munkáját. Ma egyebek közt Pesten is viseli egy utca a nevét (ebben működik az egyik legnevesebb gimnázium, a Radnóti is), ám még ma is csak kevesen tudják, hogy ki volt ő és miben is állt a tevékenysége.

Titkosírások a történelemben

A titkosírás, szakszóval kriptográfia végigvonul az emberiség történelmén. Már az ókortól kezdve előállhattak olyan helyzetek, amelyben távol lévő embereknek mások kizárásával kellett fontos információkat eljuttatniuk egymáshoz. A kriptográfia kezdetben szorosan összekapcsolódott az ún. szteganográfiával (a görög leplezni, rejtett üzenetet írni szóból), ami azt jelentette, hogy nemcsak az írás maga volt rejtett, hanem annak ténye is, hogy valaki üzenetet visz valahová, egyáltalán.

Egy különleges nehézfém: a higany

2009 óta az EU-ban tilos higanyos hőmérőket forgalmazni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden háztartásból vagy kórházból azonnal eltűntek volna a régi lázmérők, de a továbbiakban már nem gyártanak ilyet. A higanyos lázmérők azon alapultak, hogy a higany folyékony és arányos térfogatváltozással reagál a hőmérsékleti különbségekre. Így egy vékony, zárt csőbe helyezve, egy rögzített skálán könnyen mérhető, hogy hány C-fokos hőre utal a megnövekedett térfogata, más szóval a tágulása.

Hálók

Néhány évtizede még a mindennapi élet gyakori részei voltak a hálók, mint használati tárgyak. Aki nem fonott kosárral ment vásárolni, az ún. neccet, hálóból varrt bevásárlószatyrot vitt magával (ezt szépnek ugyan nem mondhattuk, de tartós és rugalmas volt, amellett üresen kis helyen elfért, akár a zsebben). Sokan a frizurájuk épségét is hajhálóval igyekeztek megőrizni. Egy ideig a nők körében a neccharisnya, vagyis a nagy lyukakkal szőtt, többnyire fekete harisnya volt a divat. Mára a divatban csak a háló jellegű csipkekabátkákban látjuk viszont, mindennapos eszközként pedig szinte csak a halászok használnak hálót. A többség inkább elvont fogalomként találkozik vele, a matematikában, a csoportlélektanban („kapcsolati hálók”) vagy a világháló használatakor. De honnan is vette az ember az ötletet?

Extrém élőhelyek a Földön

Az extrém azt jelenti: szélsőséges, rendkívüli. Földünkön több olyan terület is van, amely ezzel a szóval jellemezhető, és ahol emiatt sokkal nehezebb az élőlényeknek megmaradniuk, mint másutt. Most az Európai Geotudományi Unió folyóirata, a Biogeosciences arról számolt be, hogy a tudósok az eddig ismerteknél is szélsőségesebb, szinte holtnak nevezhető zónákra találtak, az Atlanti-óceánban. Itt az oxigén szintje az eddigiekben mért szinteknél hússzor alacsonyabbnak bizonyult, ezért ez a térség a legtöbb élőlény számára élhetetlen környezetet jelent. De vajon melyek az egyéb, szintén nehéz körülményeket teremtő helyek a Földön és milyen életformák alkalmazkodtak ezekhez?

Egy űrszonda halálára

2015 áprilisában a NASA bejelentette, hogy mivel a 11 éve működő Messenger űrszonda elhasználta a hajtóanyagát, ezért úgy irányítják, hogy április 30-án becsapódjon Merkúr felszínébe. Ez azóta meg is történt. Az űrszonda több mint 3,91 kilométeres másodpercenkénti sebességgel zuhant be a bolygóba, a Földről nézve annak az átellenes oldalán, így el is tűnt a szemünk elől. Legközelebb csak 2024-ben lesz esélyünk látni, amikor majd odaér az európai–japán együttműködésben készült BepiColombo űrszonda, és képeket küld a becsapódás területéről. Ha láthatóvá válnak a szonda maradványai, ez abban is segítheti a szakértőket, hogy jobban megismerhessék a Messenger által a Merkúron észlelt, szokatlanul gyors eróziós folyamatokat.

Drónok

Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájának színterén, Veronában ma bármelyik kellemes estén megtörténhet, hogy egy sétálgató szerelmespár fejére egyszer csak vörös rózsák hullanak az égből. Természetesen nem maguktól, hanem egy rejtett helyről rádióhullámokkal irányított, repülő szerkezetről. Az olasz városban ugyanis külön központot tartanak fenn azért, hogy az onnan irányított drónokkal szerezzenek örömet a szerelmeseknek.

Az életmentő inzulin injekció

Kilencvenkét éve, 1923. április 15-én került forgalomba a cukorbetegek számára életmentő inzulin. Addig a cukorbetegség sok szövődménnyel és korai halállal járó betegségként szedte az áldozatait, igen nagy számban. Az első inzulin-injekciót 1921. július 27-dikén adta be Frederick Banting kutató egy fiatal betegnek, az utolsó pillanatban. A beteg akkora már csonttá-bőrré fogyva feküdt az ágyban, de az ettől kezdve rendszeresen megkapott inzulintól visszatérhetett az életbe.

Egy magyar kisfiú múmiája

Új, különösen izgalmas kiállítás nyílt meg a Magyar Természettudományi Múzeumban, Múmiavilág címmel. A kiállítás egyik, minden bizonnyal legmegrázóbb darabja egy magyar kisfiú bebalzsamozott teste, amelyet több mint száz éve őriz a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, és amelyet a kiállítás alkalmával most átszállítottak a másik múzeumba.

Az ókori színházakról

A hetvenes évek végétől március 27-dikén a színházakat és színészeket ünnepeljük – ez a színházi világnap. Eredete egy 1957-es eseményre nyúlik vissza: annak az évnek a márciusában nyílt meg Párizsban a Nemzetek Színháza, amely hosszú időn át a világ minden tájáról fogadta a kiemelkedő színházi produkciókat. A világnap dátumát pedig később ennek emlékére határozták meg. A világnap apropójából érdemes visszatekinteni arra a korszakra, amelyben megszülettek a dramatizált játékok első színterei.

A Down-szindróma világnapján

2006-tól március 21. a Down-szindróma világnapja (angolul World Down Syndrome Day, WDSD). Ilyenkor a világon mindenütt vidám, színes rendezvényeket tartanak, elsősorban azért, hogy megerősítsék: az embereket nem választhatják el egymástól a sorsszerű adottságaik. Még az olyan betegségeik sem, amelyek az élet egy-egy területén korlátozzák őket. Ilyen sorszerű adottság a Down-szindróma is, amelynek következményeit azonban egyre inkább enyhíteni tudja mind a tudomány, mind a társadalom. Mára rengeteg, olyan Down-szindrómás felnőtt dolgozik és végez teljes értékű munkát, akinek sorstársai a múlt század közepén még esetleg zárt intézetekben szenvedték volna végig az életüket, és hamarabb meg is haltak. Külföldön egyre többen végeznek kreatív munkát és vállalnak vezető szerepet is, így például van közöttük ruhatervező, különféle szakterületeken dolgozó tanár, cégvezető, riporter és polgármester is.

Elfelejtett képek a szavak mögött

Mint minden nyelvben, a miénkben is rengeteg az olyan kifejezést, amely ugyan erős képet tartalmaz – pl. „vesszőfutásra kényszerült”, „köntörfalazni kezdett”, „nyeli az éhkoppot” –, de mi mégsem gondolunk feltétlenül az eredeti képre, mert már sokkal általánosabb, elvontabb értelemben használjuk a kifejezést. Ugyanakkor mégis érdekes lehet, hogy vajon mi is volt eredetileg az ilyen kifejezések mögött.

Megjöttek a koalák!

Március hatodikától látható lesz az a két koala, amely már egy héttel azelőtt megérkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe (egyszerűen szólva az Állatkertbe), ám amelyet az érkezése után karanténban kellett elhelyezni. A karantén, más szóval vesztegzár azt jelenti, hogy egy ideig másoktól elzárva, az esetleges káros behatásoktól védve, különleges figyelemmel gondozzák ezeket az állatokat. A koalák esetében a szokásosnál is fontosabb a karantén, hiszen ezek az állatok egyedülállóan érzékenyek.

A kivi és a kivi

A „kivi” név két dolgot is jelöl: egy gyümölcsöt és egy madarat. Eredetileg mindkettőt W-vel írták, de idővel a megszokás elmagyarosította a nevüket. Kérdés azonban, hogy vajon van-e köze egyáltalán a két dolognak egymáshoz, és ha igen, akkor mi volna az.

Szabad szappanozni

„Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni / Szabad az én galambomnak egy pár csókot adni!” – a gyerekdalt sokan ismerik, ma már a szappant sem kevesen, de azt bizony nem tudjuk, hogy pontosan mióta is használja az emberiség a szappant, mosakodásra és a ruhák megtisztítására.

A csipke

Mintha csak az évszázadok mélyéről lépnének elő: a romantikus rajzfilmek lányalakjain ismét gyakran látunk csipkével díszített ruhát. De ugyanígy a hétköznapi viseletben is divatossá váltak az áttört mintájú kabátkák, sőt, a csipkemintás harisnyanadrágok is. Ma persze ezek többsége géppel készül és így a hatás nem is mindig lehet azonos az eredetivel. Az igazi csipke nem nélkülözheti a kézimunkát.

A karikatúráról

Nemrég Párizsban néhány, dzsihadista fanatikus megölte a Charlie Hebdo című, karikatúrákat közlő lap majdnem teljes szerkesztőségét. A véres merénylet kapcsán a teljesség igénye nélkül érdemes fölidézni, hogy vajon mióta is létezik karikatúra, és hogyan alakult a története Európában, azon belül Magyarországon.

Ceruza, radír

Bár a számítógép terjedésével egyre ritkábban használunk tollat-ceruzát, de ha rajzolni szeretnénk, mégiscsak ez utóbbiakat vesszük elő. Ha pedig árnyaltabb vonalakkal szeretnénk valamit megörökíteni a papíron, akkor a ceruzáért nyúlunk. Ez a több évszázada rendelkezésünkre álló eszköz biztosítja a számunkra a legmegbízhatóbban, hogy hol erősebb, hol halványabb vonallal tegyük pontosabbá, kifejezőbbé, amit ábrázolunk. Sőt, még a kísérletezgetést is lehetővé teszi, hiszen ha valami nem sikerült olyan jól, akkor egy erősebb vonallal felülrajzolhatjuk, de ki is radírozhatjuk.

A kravátlitól a mintás nyakkendőkig

„Vettél kravátlit?” – ez a kérdés még a múlt század első felében is gyakran elhangzott az aggódó szülők vagy feleségek szájából, minden olyan helyzetben, amelyben a család egy ifjú férfitagjának illett elegánsan felöltöznie. Az ifjú férfiak azonban akkorra már nem mindig szerették a szóban forgó ruhadarabot magukra venni. Inkább nyűgnek, kényelmetlenségnek érezték ezt a ruhadarabot, nyáron pedig szívesebben hagyták volna nyitva az ingük nyakát. Ezt azonban még sokáig nem tehették meg, mert a kravátli, magyarul a nyakkendő még sokáig hozzá tartozott a férfiak kötelező „komolyságához”.

A fonográfról

Ha végignézünk a mai hangrögzítőnkön, azt látjuk, hogy egyre gyorsabban válnak múzeumi tárgyakká azok az eszközök, amelyeket pedig nemrég még nagyon sokan használtak. Az mp3-mas és az ahhoz hasonló lejátszók terjedésével szinte már a CD-lejátszók is kezdenek el-eltünedezni. Hát még a fonográfok! Pedig ezek a maguk idején valósággal forradalmasították az európai kultúrát, éspedig egyszerre több területen is.

A fakutyától a fakutyáig

Amikor télen már elég vastag rétegben befagy a tavak vize, az emberek többnyire korcsolyákkal és szánkókkal mennek rá, hogy szórakozzanak és élvezzék a friss levegőn a csúszkálást. A modern, gyári szánkókat azonban csak a múlt század óta láthatjuk, ezt megelőzően a fakutya nevű szánkóféle volt használatban. Ügyesebbek talán ma is vállalkoznak arra, hogy pénz híján deszkákból és kisszékekből, esetleg kispadokból fakutyát eszkábáljanak, és azon lökjék előre magukat, vagy tologassák egymást.

A betlehemi csillag

Jézus Krisztus születését már az Ószövetségben is összekötötték egy csillaggal – "Csillag származik Jákóbból, és királyi pálca támad Izráelből" (4Móz 24,17) –, de ott más értelemben, mint később, az Újszövetségben. Ez utóbbiban a csillag nem magát Krisztust jelképezte, hanem azt az égi jelzést jelentette, amely a világ legnagyobb királyának megszületésére utalt, és amelynek nyomában a napkeleti bölcsek (más leírások szerint: pásztorok) eljutottak hozzá, Betlehembe. Az égi jelenség azonban a mai napig izgatja a csillagászokat, hiszen az, hogy mit tudunk az akkori égboltról, sok esemény értelmezését vagy pontosítását is befolyásolja.

Madonna a kis Jézussal

Karácsonykor a betlehemes képek mellett előtérbe kerülnek azok a festmények is, amelyeken Mária szerepel a gyermek Jézussal. A Madonna-képek története a kereszténység legrégebbi idejéig nyúlik vissza, hiszen ez az a látvány, amelyben a legtöbb ember önmagát is felismerheti, akár anyaként, akár kisgyerekként. A korai időkben azonban a képeken ábrázolt beállítások alig-alig hasonlítottak az emberi közegben megszokott helyzetekre, amelyekben természetes az ölelés, a gyengédség és az intimitás.

Síelés télen-nyáron

A hó födte vidékeken a legcélszerűbb sílécekkel közlekedni, hiszen a cipőnk talpánál nagyobb felület a biztonságunkat és a gyorsaságunkat is növeli. Nem véletlen, hogy a Föld északi területein hamar megjelentek a lábbelik talpának meghosszabbításai. Először nádfonadékokat kötöztek a nyestbőrrel befedett csizmatalpakra, majd nagy testű állatok csontjaiból készítettek hosszabb sítalpakat, amelyeket bőrszíjjal erősítettek föl a lábukra. A fa csak később jelent meg a sítalpak alapanyagaként. Érdekes, hogy az északi országok mellett Kínában is maradtak feljegyzések a síelés gyakorlatáról. A legrégebbi történész pedig, aki írt a témáról, a bizánci Procopius volt.

Újonnan fölfedezett élőlények

Közeledik az év vége, amely egyúttal az összegzések időszaka is szokott lenni. Ideje tehát azt is összegezni, hogy vajon a kutatóknak hány új faj fölfedezésével sikerült gazdagítaniuk a természetről alkotott ismereteinket. Ha ezt meg akarjuk tudni, akkor a Nemzetközi Fajfelfedezési Intézet adataihoz kell fordulnunk. Igaz, ők mindig májusban szoktak közzé tenni egy összegzést, az előző évben felfedezett fajokról. Azért ekkor, mert ezt a rendszertan atyjának tekintett, svéd botanikus, Linné tiszteletére teszik, akinek május 23-dikán volt a születésnapja. Ezért az idei év fölfedezettjeinek listáját majd csak 2015 májusában olvashatjuk, de éppen ezért érdemes a tavalyi lista szereplői közül legalább néhánnyal megismerkednünk. Hiszen még néhány hónap, és a következők máris elhalványítják ezek hírét.

Versenyművek

Klasszikus zenei koncertek plakátjain gyakran látni a „zongoraverseny” vagy a „hegedűverseny” megjelölést. Sokan szó szerint veszik a kifejezést, és úgy képzelik, hogy a színpadon ilyenkor tényleges versenyzés zajlik, zongorák illetve hegedűk között, és ennek során valamelyik hangszer győz a végén. Annyiban indokolt az elképzelés, hogy a versenyművek zenéjében ott van a versengés szelleme is, de ez természetesen nem valóságos verseny. Inkább olyan párbeszéd, amelyben egy szólóhangszer és a mellette lévő zenekar felváltva világítja meg, részletezi, fokozza fel vagy csendesíti le, mutatja be másféle megközelítésben azt az érzelmet-gondolatot, amelyet a zene egy-egy tétele fölvet.

Miért hallgatott el a Philae?

Mint az az Egy bűzlő üstökös nyomában című cikkünkben is olvasható, a Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegységének landolását november 12-dikére tervezték a Csurjumov-Geraszimenko – röviden a 67P – üstökösön. Az Európai Űrügynökség (ESA) aznap be is számolhatott az űrkutatás egyik, legnagyobb sikeréről: a Philae a tervezett időben leszállt a Földtől mintegy 500 millió kilométerre lévő 67P felszínére. Ezután azonban kiderült, hogy a továbbiakban nem minden úgy zajlik, ahogyan eltervezték, ugyanis a leszállóegységnek egy időre elfogyott az üzemanyaga.

A Kilauea vulkán, és amit veszélyeztet

Az idén ősszel egyre riasztóbb hírek érkeztek a Csendes-óceáni Hawaii-szigetcsoport legfiatalabb tagjáról, Hawaiiról. A szigeten lévő, legnagyobb vulkán, a Kilauea ugyan 31 éve folyamatosan aktív, de ez általában lassú folyamatokat jelent, amelyek a láva veszélytelen szivárgásával járnak. Június 27-én azonban a tűzhányó „erősebb fokozatra kapcsolt”. A belőle szokatlan erővel feltörő, csaknem ezer °C-fokos láva egyre szélesebb folyamként közeledett Pahoa faluhoz, ahonnan az embereknek ki is kellett költözniük. November 11-dikén a láva elérte a település szélét és megsemmisített egy lakóházat.

Egy bűzlő üstökös nyomában

Szokatlan hírt tett közzé október végén az egyik, svájci egyetem űrkutatási intézete. Azt írták, hogy az egyik, európai űrszonda egy nagyon büdös üstökössel fog találkozni. A szóban forgó objektum, vagyis a Csurjumov-Geraszimenko üstökös légkörében istálló- és záptojásszagra, valamint alkoholra emlékeztető bűz keveredik. De honnan tudhatjuk mindezt és mi a jelentősége egy üstökös jellemzőinek?

Sziklába vájt szobrok

1941. november elsején avatták fel a világ egyik, legfurcsább szobrát, amely azóta Amerika nemzeti jelképévé vált. Az ötven méter magas és száztíz méter széles kompozíció a dél-dakotai Rushmore-hegy sziklatömbjének része, és négy, hatalmas fejből áll: George Washington, Thomas Jefferson, Abraham Lincoln és Theodore Roosevelt elnökök arca néz a hegyből a távolba. A monumentális arcmásokat egy dán származású szobrász, John Gutzon Borglum vezetésével faragták ki, 1927 és 1941 között.

Egy ritkán látott rekorder: a csőröscet

Bármennyire is előrehaladt a tudomány, még mindig léteznek élőlények, amelyekről szinte semmit, vagy csak nagyon keveset tudunk. Ilyen élőlények a csőröscetek is, amelyek közül azonban nemrég egy elpusztult példány tetemét vetette partra a víz, az ausztráliai Sydneytől 150 kilométerre fekvő Redhead strandján. A csőröscet érdekessége, hogy a bálna és a delfin keverékének lehet tekinteni. És bár például Kalifornia partvidékén már sikerült néhány, élő példányát megfigyelni, ez az elpusztult cet is kiváló lehetőséget kínált arra, hogy közelről tanulmányozzák a fajt. Ezért a tetemet azonnal elszállították az egyik, tudományos kutatásokkal foglalkozó szervezethez, hogy ott próbálják meg feltárni róla mindazt, ami egy elpusztult állatról feltárható.

Mióta hordunk esernyőt?

Az esernyő elődje a jelek szerint a napernyő volt, amelyet a melegebb éghajlatú vidékeken készítettek, az ott élő fák és egyéb növények szélesebb leveleiből. Az ókori Egyiptomban, Babilóniában és Kínában ezek csupán annyiban különböztek az egyéb napvédőktől, hogy a leveleket tartó nyeleket nem a földbe szúrták, hanem rabszolgák kezébe adták. Arra nem volt nehéz rájönni, hogy ezek az ernyők nemcsak a nap, hanem az eső ellen is védelmet adhatnak, de arra már igen, hogy vajon milyen szerkezettel is lehet biztonságos, kényelmes, emellett mások segítségét nem igénylő eszközzé is tenni. Ehhez kifinomultabb anyaghasználat kellett, amit az emberiség később sikeresen el is sajátított, így ma már az esernyők könnyedén összecsukható – igaz, könnyedén össze is törhető és el is veszíthető – tárgyainkká lettek.

Koboldok – a fantáziában és az állatvilágban

Az őszi kirándulások idején gyakrabban járunk az erdőkben, amelyeket az ott valóban létező élőlények mellett az idők során számos fantázialénnyel is benépesítettünk. A tőlünk északabbra élő népek legendái szerint az erdőket a tündérek és törpék mellett főként koboldok lakják, „akikkel” nem árt jóba lennünk, hiszen ők gyakran a házaink védő szellemei is. A németek egy egész viselkedési kódexet is összeállítottak ez ügyben. Így például ha belépünk az erdőbe, mindig udvariasan köszönnünk kell nekik, hogy tudják: nem ellenségként, hanem barátként érkeztünk oda…

A méter és a méterrúd

Magyarország 1889. szeptember 24-én kapta meg azt a 14-es sorszámú méteretalon másolatot (etalon = hiteles, állandó minta, mintapéldány), amely ettől kezdve minden távolságmérés alapjának számított. A hosszúságok pontos méréséhez illetve a mérőegységek – köztük a méter – meghatározásához és egyeztetéséhez igen hosszú út vezetett.

Városnevek az asztalunkon

Jön az ősz – kevesebbet utazunk és gyakrabban ülünk az asztalhoz. Ám ha ügyesek vagyunk, a menüt olyan ételekből állíthatjuk össze, amelyek révén mégis jelen lesz az asztalunkon néhány, nevezetes európai város.

Érik a szőlő

Magyarországon már az óvodások is ismerik a népdalt: „Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele…”, ami jelzi, hogy itt a szőlő a kultúra szerves része. Az ősz pedig minden évben a vidám, szüreti mulatságok és a kiváló magyar borok ünneplésének ideje.

Mózes, a Törvények közvetítője

Augusztus egyik, utolsó napja – huszonnyolcadika – Mózes napja. A név sosem vált különösebben gyakorivá, hiszen első és leghíresebb viselőjének, Izrael legnagyobb prófétájának tekintélye megnehezítette a használatát a hétköznapokban. A híressé vált személyek között is keveset találnunk a névből: a múltból a filozófus Moses Mendelssohnt (a zeneszerző Mendelssohn nagyapját) tudjuk említeni. Annál szélesebb körben használják viszont a „mózeskosár” elnevezést, amely a próféta egy igen fontos életeseményének emlékét őrzi. A magyarban egyébként Mózsinak, ritkábban Mojzinak vagy Mókának becézik a Mózeseket.

Az Eboláról

Az idei nyár egyik legriasztóbb híre az volt, hogy ismét felütötte fejét az Ebola járvány. Sőt, ezúttal azzal a veszéllyel is fenyegetett, hogy túllépi az afrikai kontinens határait. Az első, nagy járvány Zaire-ban zajlott le, 1976-ban, de azóta, a nemzetközi együttműködések jóvoltából minden, nagyobb biokémiai kutató intézményben kitartóan dolgoznak a kórokozó természetének és hatásmechanizmusának földerítésén. Emellett természetesen azon is, hogy létrejöhessenek a betegség ellenszerei.

A leghíresebb magyar orvos: Semmelweis Ignác

1865. augusztus 13-dikán halt meg az a rengeteget támadott, de annál elszántabb orvos, Semmelweis Ignác, akit az anyák megmentőjeként tartunk számon. Életének legfőbb tanulsága az, hogy ha valaki hallgat az ösztöneire, jó megfigyelő és az összefüggéseket is könnyen meglátja, akkor nem is kell feltétlenül mindent tudnia az általa vizsgált folyamatról – elég, ha kitartóan ragaszkodik a fölismeréseihez. Semmelweis orvosi pályájának elején még nem ismerték a mikroszkopikus kórokozókat, ezért ő még nem bizonyíthatta, hogy elméleti alapja is van annak, amit állít. Mégsem adta fel, hogy a tapasztalatai alapján cselekedjen, és kortársai tiltakozásai ellenére bevezesse azt a fertőtlenítő eljárást, amely nélkül ma már nem létezhetnek orvosi vizsgálatok.

Villanyrendőrök: száz éve szabályoznak és figyelmeztetnek

Száz éve, 1914. augusztus 5-én gyulladtak ki elsőként azok a jelzőfények az amerikai Clevelandben, amelyek az addigra jelentőssé váló autóforgalmat voltak hivatottak szabályozni és ezzel biztonságosabbá tenni. Az első lámpákon még csak piros és zöld fény világított, viszont volt mellettük egy csengő, hogy aki még nem szokta meg a lámpák jelenlétét, az is odafigyeljen. A ma is ismert, három színt használó lámpa hat év múlva került ki az utakra.

Széna vagy szalma?

Ezt a régi szólást olyankor szoktuk használni, amikor már meguntuk a bizonytalankodást, és felszólítjuk a másikat: döntsd el végre, hogy melyik válasz az igaz – ez vagy az? Ám előfordulhat, hogy miközben a szóban forgó kérdésben biztosan tudunk dönteni, abban, hogy valójában mi is a különbség a széna meg a szalma között, bizonytalanok vagyunk. Mi is a különbség? Mi a széna és mi a szalma?

Augusztus 1. - a magyar forint napja

1946. augusztus 1-jén egy hatalmas infláció (pénzromlás) után vezették be Magyarországon ismét a forintot. Akkor a kisgazdapárti Dinnyés Lajos vezette, koalíciós kormány volt hatalmon, amelyen belül az MKP (Magyar Kommunista Párt) nyújtott be javaslatot a pénzrendszer szanálására ill. új pénz bevezetésére. Ez a háború után különösen nehéz és összetett feladat volt. A minisztertanács a javaslatot május elsején fogadta el. Ekkor indult meg az a három hónapos munka, amelyben szakértők részvételével valamint a Gazdasági Főtanács irányításával megteremtették az új pénz bevezetésének feltételeit.

Magyar gőzmozdonyok

Kilencven éve, 1924 nyarán kezdte meg a szolgálatot a magyar gőzmozdonyok leghíresebb típusa, a 424-es, amely több generáció utazási élményeinek főszereplőjévé, sőt, irodalmi művek és dalok „főhősévé” is vált. Első példánya (424.001), amely ma a Közlekedési Múzeum díszhelyén áll, kalandos életúton ment keresztül. Megszületésekor Budapesten, a MÁV Ferencvárosi Fűtőházának tagjaként dolgozott, a legnehezebb tehervonatok továbbítójaként. 1931-től azonban már elsősorban a balatoni nyaralókat szolgálta ki, a Nagykanizsai Fűtőháznál. A második világháború során Jugoszláviába került és a Zágrábi Fűtőház tagjaként pöfögött az ottani síneken, 1978-ig, amikor „nyugdíjazták”. Magyarországra azonban csak 1997-ben került vissza, a Horvát Vasúttal való megegyezésnek köszönhetően.

A delfin és amit szimbolizál

Nyár van, és ilyenkor sokan igyekeznek egy-egy delfináriumba is eljutni, ahol különféle produkciók során kiélvezhetik a delfinek és az ember sajátos kapcsolatát. Delfináriumok csak nemrég óta vannak, a delfinekkel való kapcsolatunk azonban ősrégi, így ez a tengeri emlős sokféle módon bevonult a kultúránkba, a művészetünkbe, sőt, a tudományunkba is, hiszen egy csillagkép szintén őrzi a nevét. Sokan az ékszereik között is szeretnek kis delfinfigurákat látni.

Régi, magyar csokigyártók

Néhány éve megszokottá vált, hogy a boltok árukínálatában visszatértek olyan, régi csokoládé nevek, amelyeknek hosszú ideig a hírét sem hallhattuk. Ilyen pl. a Melódia szelet, a Korfu szelet és desszert, vagy a Százszorszép is. Ezek mindegyike a hazai csokoládégyártás fénykorát idézi fel a számunkra, és úgy, hogy néhány régi céget is újraindítottak.

Média, „médeia”, meditáció

Gyakran halljuk, hogy a nyilvánosságban megszólalók a „médea” szót használják a „média” helyett. Nemrég pedig egy televíziós műsorvezető arról beszélt, hogy nem tudja pontosan, van-e összefüggés a „média” és a „meditáció” szavak jelentése között. Nem árt tehát tisztázni, hogy mi is a helyzet ezekkel a kifejezésekkel.

Száz éve tört ki az első világháború

1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse (I. Ferenc József császár és király öccse) feleségével együtt Szarajevóba utazott, hogy megnézzen egy boszniai hadgyakorlatot. A hadgyakorlatnak és a látogatásnak az volt a célja, hogy demonstrálja a Monarchia erejét a feszültségekkel terhelt Balkánon, ahol a Habsburgok boszniai hatalmának 1908-as megerősítése felkorbácsolta az amúgy sem gyenge nacionalista indulatokat. És bár az uralkodóház még hat évvel később is magabiztos volt, a látogatás tragédiába torkollt: a trónörököst megölték.

Tengeri sünök a hegytetőn

Egy magyar tudós, Dulai Alfréd is részt vett azon az izgalmas kutatáson, amely nemrég zajlott le Salzburg közelében, az Északi Mészkőalpok területén. A brit, luxemburgi, magyar, német, osztrák és svéd paleontológusokból álló nemzetközi kutatócsoport Glasenbach lelőhelyen dolgozott azon, hogy az ott előbukkanó, 180 millió éves tengeri üledékes kőzetekben vizsgálja meg a föllelhető, megkövesedett mélytengeri élőlényeket. Munkájuk során mintegy 70 különböző mélytengeri fajt különítettek: különböző tüskésbőrűeket, pörgekarúakat és csigákat.

A torták története

Akinek június elsején van a születésnapja, annak bizony meg kell osztania ezt az ünnepet a tortájával – ez a nap ugyanis a torta világnapja! De mióta létezik torta, mióta égnek rajta gyertyák és mit szimbolizálnak?

A vérvörös csütörtök története

Május 23-dika Magyarország történelmében és irodalmában egyaránt emlékezetes dátum. Az azóta vérvörös csütörtökként emlegetett, 1912-es májusi napon a munkások első, nagyszabású tüntetése zajlott le, amelyen a hadsereg addig szokatlan erőszakossággal lépett fel. Az esemény mind a munkások helyzete, mint az állami erőszak felvillantása miatt megrázó erővel hatott a társadalom iránt felelősséget érzők számára.

Vasco da Gama sikeres útja Indiába

A 15-dik század második felében Spanyolország és Portugália állama egyként nagy erőkkel támogatta a földrajzi felfedezéseket. A technika és a tudomány fejlődése mellett az is sarkallta őket, hogy Európában egyre nagyobb volt az igény a nemesfémekre és a különlegesebb fűszerekre. A két ország uralkodói versengtek abban, hogy melyikük tengerészei tudnak egyre több tengeri utat bejárni, új földrészeket felfedezni és ezzel a gyarmatosítást is segíteni. A felfedezők között volt a portugál származású Vasco da Gama is, aki 1497 júliusában indult el, hogy végighajózza az új kereskedelmi lehetőségeket is ígérő utat, Indiáig. 1498. május 20-dikán be is futott Calicut város kikötőjébe. Ezzel Európa előtt is ismertté vált az Indiába vezető vízi út lehetősége.

Húsz éves a Csalagút

Éppen húsz évvel ezelőtt, 1994. május 6-dikán nyílt meg a Csalagút, vagyis a Franciaországot és Nagy-Britanniát összekötő "Channel Tunnel". A La Manche csatorna alatt futó alagút csaknem hat éven át épült, és kilenc milliárd fontba került. De megérte az árát, hiszen így végre közvetlen összeköttetés jött létre az Egyesült Királyság és Franciaország között. Ennek szimbolikus jelentőségére utalva valaki később szellemesen a „Híd a La Manche alatt” nevet adta a létesítménynek. Az ünnepélyes megnyitón részt vett az angol királynő, II. Erzsébet és az akkori francia köztársasági elnök, Francois Mitterrand is.

Ami a Dózsa-féle felkelést lehetővé tette

Ötszáz évvel ezelőtt zajlott le az a különösen nagy kiterjedésű és több szempontból is sajátos parasztháború, amely a Dózsa-féle felkelés néven vonult be a történelemkönyvekbe. A felkelés legfőbb jellemzője, hogy egy eredetileg merőben más célból megszervezett hadjáratot változtatott kifejezetten antifeudális harccá: egy török elleni hadjáratból vált a nemesség elleni háborúvá. Itt most azt nézzük meg röviden, hogy vajon mi alapozta meg ennek a lehetőségét.

Ella Fitzgerald, 97

Ha élne, 2014. április 25-én a kilencvenhetedik évét fejezné be a „jazzéneklés nagyasszonya”, Ella Fitzgerald. 1996 óta azonban a születésnapja már csak emlékezést jelenthet. Ám biztosak lehetünk benne, hogy három év múlva, a századik nagy ünnep lesz a világon, hiszen Fitzgerald igazi művész volt, aki az elsöprő erejű rock-korszak kezdetén is meg tudta őrizni kiemelt helyét. Hangjára milliók emlékeznek. Budapesten először 1968. február 29-én adott koncertet, a Tee Carson trió kíséretével. Másodszor 1970. május 20-án járt a fővárosban. Mindkét alkalommal az Erkel színházban lépett fel, ahol a pótszékeken is ültek. Az 1970-es koncertről rádió- és TV felvétel is készült, ám a rajongók csak a rádióban hallhattak egy-egy számot, a tévében a koncertet nem adták le. A rádiófelvétel alapján jóval később, 1990-ben, egy külföldi, Ella in… (Hamburg, London, Rome stb.) című sorozat keretein belül megjelent egy CD, Ella in Budapest, Hungary címmel.

Madame Tussaud panoptikuma és a többiek

Április 16-án emlékezik meg a világ Anna Marie Tussaud (ejtsd: tüszó) haláláról. Az 1761 és 1850 között élt Tussaud London egyik legnagyobb látványossága, a Madame Tussaud panoptikum létrehozója volt. Ennek sikere általában is népszerűvé tette a panoptikumokat, amelyek ma már a világ minden részén láthatóak, a legkülönfélébb tematikákkal.

A régi könyvtárak világa

A Könyvtáros Egyesületek kezdeményezésére április 14-dikén igen sok országban megtartják a könyvtárosok világnapját, azzal a céllal, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a ma is működő könyvtárak nyújtotta értékekre és a könyvtárosok áldozatos munkájára. A könyvtárosi munka ma már egyetemi diplomához kötött szakma, és merőben másfajta tudást igényel, mint egykor, a könyvtárak születésének idején.

Az egyik legnagyobb mesemondó: Andersen

Április 2-án világszerte megemlékeznek az 1805-ben ezen a napon született Hans Christian Andersenről, a dánok leghíresebb költőjéről és meseírójáról. 1967 óta az ő tiszteletére rendezik meg minden évben a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját (International Children's Book Day). Emellett a Nemzetközi Gyermekirodalmi Szervezet (IBBY) 1956-ban megalapította az Andersen-díjat, amellyel a gyerekek számára alkotó írókat és illusztrátorokat jutalmaznak. 2004-ben egy magyar grafikus, Rényi Krisztina kapta meg az Andersen-diplomát.

Egy soknevű betegség: a tuberkulózis

Március 24. egy fertőző betegség: a tbc, más néven tuberkulózis, gümőkór vagy tüdőbaj világnapja. Erre a betegségre azért kell még ma is kiemelten figyelni, mert terjedésében a szegénységgel járó, rossz körülmények is nagy szerepet játszanak. Márpedig az elszegényedés újra és újra megjelenik, a legkülönfélébb társadalmakban. Olyannyira, hogy a munkanélküliség és a hajléktalanság növekedésével párhuzamosan, az utóbbi évtizedekben Magyarországon is megnőtt a tbc-s betegek száma.

A nagy pesti árvíz

1838. március 13. és 18. között hatalmas árvíz pusztított Pesten. A városban járva ma több emléktáblát is láthatunk, amelyen általában egy mutatóujj jelzi az árvíz tetőzésének szintjét, alatta az esemény időpontjával. Az egykori, ma talán furcsán ható helyesírással olvashatjuk el a dátumot például a III. kerületi Lajos utcában, a VI. kerületben a Szent Rókus-kápolna falán, vagy az V. és a VIII. kerület több tábláján is. A legismertebbek talán a Szerb utcában a Szerb Ortodox templom falán, a Pesti Barnabás utcában a Százéves Étterem falán, a Bródy Sándor utcában a Nemzeti Múzeum kerítésén vagy a Gyulai Pál utcai Szent Rókus-kápolna és kórház falán lévő táblák. A legmagasabb vízszintet, 2 méter 60 centit egy ferencvárosi tábla jelzi. A mentésben kiemelkedő szerepet vállalt Wesselényi Miklós, akinek alakját a pesti ferences templom Kossuth Lajos utcai oldalfalán lévő féldomborművön láthatjuk.

A lottó történetéhez

1957. január 17-én írta alá Kossa István pénzügyminiszter a 4/1957. számú rendeletet, amelyben az ország egyetlen, és az akkori viszonyoknak megfelelően állami fenntartású bankját, az Országos Takarékpénztárt (OTP) bízta meg a magyar lottó szervezésével. Az előkészítői munkák végeztével az első szelvényeket február 13-án kezdték árulni, 3 Ft 30 fillérért. A húzást pedig 1957. március 7-én tartották meg. A szabályzat szerint a genovai rendszer alapján 90 számból ötöt kellett megtippelni, s a tippelők a második találattól kaptak nyereményt. A befolyt összeg 40 százaléka a költségvetésbe, 60 százaléka pedig a nyereményalapba került. Az első öttalálatos szelvény tulajdonosa, egy hölgy családi számokkal játszott, és akkori léptékkel nagyon nagy összeget: 850 000 forintot vihetett haza.

A Kepler-űrtávcső megszakadt története

2014. február végén a NASA bejelentette, hogy a 2009 márciusában fellőtt Kepler űrtávcső csaknem megduplázta az ismert, megerősített exobolygók számát. Az exobolygók az extraszoláris, vagyis az idegen csillagok körül keringő égitestek. Létüket az érzékelésükre alkalmas műszerek hiányában évszázadokon át csak feltételezni lehetett, de a csillagászok kitartóan hittek a felfedezésükben. És nem is tévedtek: az űrtávcsövek egyre inkább lehetővé tették az észlelésüket, olyannyira, hogy az 1990-es évek elejére már össze tudtak állítani egy katalógust, az Extraszoláris bolygók enciklopédiája (L'Encyclopédie des Planets Extrasolaires) címmel. Ennek 2012. február 14-i bejegyzése szerint már 760 exobolygót ismerünk 609 bolygórendszerben, illetve 100 több-bolygós rendszerben.

A diaképek és diafilmek elődei

Bármennyire is sokat lépett előre a technika, bizonyos helyzetekben ma is hasznosabbak lehetnek a diaképek vagy a diafilmek. Sok helyen éppen ezért tovább is fejlesztették a képvetítésnek ezt a formáját, és a diavetítő, a magnetofon, a szinkronizátor és a vetítőernyő kombinációjából diamagnókat és teledia készülékeket alakítottak ki. Ezek a komplex berendezések azonban meglehetősen drágák. Ezért hiába, hogy Magyarország a kezdetektől élen járt a diaképes oktatásban és szórakoztatásban, mára inkább már csak történeti érdekesség a diakép, a messzire nyúló múltjával együtt.

Szocsi, a tengerparti város

Ma a világ sportkedvelőinek Szocsin van a szemük, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2007-es döntése alapján ez a város kapta a 2014-es Téli Olimpia rendezési jogát. Emellett a Formula-1-es orosz nagydíjért zajló versengésnek is Szocsi lesz a színtere. Ami azt jelenti, hogy a tengerparti üdülőhelyet a szokásosnál is nagyobb, nemzetközi társaság – a sportolók és drukkereik „hadserege” – fogja elözönleni. Természetesen merőben más indíttatással, mint ahogyan azt Szocsi történelmében egykor, az ókortól kezdve tették.

Herman Ottó kalandos ifjúsága

2014. február 4-én nyitották meg a Herman Ottó Emlékévet, amelynek rendezvényei az éppen száz éve elhunyt és az utolsó magyar polihisztornak nevezett természettudós emlékét őrzik. Halála után számos iskola, egyesület és múzeum kapta az ő nevét, de 1915-ben egy barlangot, később Orfű közelében egy 28,2 hektár vízfelületű tavat is elneveztek róla. Budapesten a II. kerületben neveztek el róla egy utcát. A Magyar Nemzeti Múzeumkertjében egy emlékköve (Horvay János alkotása), a Budakeszi Vadasparkban pedig emléktáblája áll. Arra azonban ritkán emlékeznek, hogy milyen nagy kerülőúttal érkezett meg a később oly nagy elmélyüléssel művelt szakmájához.

A találós kérdés

Örök divat a szórakozások között a semmiféle eszközt nem igénylő találóskérdéses játék. Ennek a magyar nyelvben a „csümölgetés” kifejezés őrzi a nyomát. A falu hagyományos társas összejövetelein – például kukoricafosztáskor vagy egyéb, rutinnal végezhető, ismétlődő mozdulatokból álló munkák alkalmával – valaki elkezdte, hogy „csümő, csümő, mi az?”, és feladott egy nehezen kitalálható rejtvényt. A játék eredete valószínűleg a középkorra nyúlik vissza. A „csümő” kifejezés talán még régebbről, a táltosok varázsszövegeiből ered, de lehet román kölcsönszó is. A néprajzosok a huszadik században már csak a moldvai csángók körében tudtak adatokat és találós meséket illetve kérdéseket gyűjteni.

Beton, vasbeton, üvegbeton

Nemrég egy magyar építésznek különös pert kellett végigvinnie: néhány, német cég eljárást indított az ún. fényáteresztő beton európai szabadalma ellen. Szerintük ugyanis őket illették volna a találmányi jogok. A pert azonban végül a magyar újító, Losonczi Áron nyerte meg. Így most szabad az út előtte ahhoz, hogy tetszése szerint hasznosítsa a találmányát, amely talán új építészeti stílusok előtt is megnyithatja az utat, miközben az egyik legősibb építészeti anyagot, a betont használja fel.

175 éves a dagerrotípia

1817-ben indult és hetente kétszer jelent meg a Hasznos Mulatságok című, ismeretterjesztő és irodalmi folyóirat, amely kezdetben a Hazai és Külföldi Tudósítások, majd (1840-től) a Nemzeti Újság melléklete volt. A lap léte, színes és sokoldalú tartalma egyúttal azt is jelezte, hogy a magyar sajtó ekkor lépést tartott a nagyvilágéval. Így volt lehetséges, hogy amikor 1839. január 6-án a francia La Gazette de France hírt adott Louis-Jacques-Mandé Daguerre vegyész különleges képrögzítési találmányáról, a hazai olvasóközönség erről nagyon rövid idő alatt, már február 2-án értesülhetett. Március 7-én pedig Vörösmarty lapja, az Athenaeum is ismerteti a "nagy találmányt". A "mindenek fölött legérdekesebb fölfödözés"-ként értékelt találmány híre nyomán pedig Magyarországon is megindulhatott a fényképezés.

A sokarcú ózon

Gyakran elhangzik a figyelmeztetés, hogy aki kvarclámpa elé ül vagy szoláriumba megy, óvatos legyen, mert az ezeknél keletkező ózontól akár mérgezést is kaphat. A veszély az ózon egy bizonyos töménysége fölött valóságos, ám éppen ezért a szoláriumcsövek speciális üvegburkolattal készülnek, hogy kiszűrjék a káros hatást. Emellett a fénymásoló-gépek és halogén izzók is termelnek ózont, de ezeknél ennek semmiféle veszélye nincsen. Máskor viszont kifejezetten gyógyításra használják ezt az anyagot, amely ezek szerint több arccal is rendelkezik.

Szilveszter(ek)

Az erdő latin neve, a „silva” több személynév alapjává is vált. Így a Szilviusz és a Szilvánusz férfinevekben is ez a szó rejlik, de a leggyakoribb a Szilveszter, amely erdőlakót jelent. És bár ez utóbbinak létezik női párja is – a Szilvesztra –, ez mára annyira ritkává vált, hogy a legtöbb naptárba be se kerül. A férfinév viszont az egyik legelőkelőbb helyet: az év utolsó napját foglalhatja el, s emellett olyannyira kiemeltté vált, hogy jó néhány évszázada köznévként is használjuk, az időpont megnevezésére.

A háromkirályok ajándéka

Bár a karácsony ma már univerzális, világi szeretetünnep, az alapjául szolgáló, bibliai történet alakjait ma is jó felidézni. Ilyen személyek a napkeleti bölcsek is, akik Máté evangéliuma szerint a gyermek Jézusnak három, az életünkben ma is gyakran jelen lévő anyagot: aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Közös ezekben, hogy mindegyik Jézus életének és szolgálatának egy-egy fontos szerepére utal. Az arany, amely általában királyi ajándék volt, arra, hogy belőle szellemi értelemben nagy király lesz majd. A tömjén arra, hogy annak felszálló füstjéhez hasonlóan ő segíti hozzá az emberiséget a magasabb rendű világba való betéréshez. A gyógyító erejű mirha pedig Krisztus saját kínjait és gyógyító erejét vetítette előre. A három anyagnak azonban némileg eltérőek mind a jellemzői, mind pedig a szimbolikus jelentéstartalmai.

A szivárvány és jelentései

2013. december 9-én, a téli időszakhoz képest szokatlan módon látványos szivárvány ragyogott fel Budapest fölött. Mivel a Nap ilyenkor alacsonyabban jár, a sugarai ráadásul jóval nagyobb ívet tudtak húzni a földi vízcsepp-függönyön, mint nyáron.

Ételnevű ruhadarabjaink

A különféle ruhadarabokat vagy annak részeit gyakran bizonyos formai hasonlóságok, asszociációk alapján is elnevezhetik. Így olykor furcsa, akár ételekhez kapcsolódó elnevezések is születhetnek.

Az adózás történetéből

Ma már az életünk megszokott fogalmai közé tartozik, hogy valaminek az ára X forint „plusz ÁFA”. Ez utóbbiról annyit nagyjából mindenki tud, hogy „valamilyen adó”. Arra, hogy „általános forgalmi…”, már csak kevesebben figyelnek, és általában az adózás rendszerén sem szoktak az emberek különösebben gondolkodni. Pedig érdemes, mert az egyes országok működését és az emberek hétköznapi életét igen erőteljesen befolyásolja, hogy milyen az adórendszer.

A kutyák, mint harcos- és segítő társak

Háziasításuk óta a kutyák az élet számtalan területén vesznek részt a legkülönfélébb feladatok megoldásában. Ott vannak a vadászatokon, a nyájak őrzésében, de mivel jól és sok féle munkára lehet őket kiképezni, gyakran olyan helyzetekben is ők a főszereplők, amelyek megoldásához az ember adottságai nem elegendőek. Emellett az irodalomba és a filmekbe is „belopakodtak”. Az egyik leghíresebb kutya minden kétséget kizáróan Eric Knight regényének fantázia alkotta hőse, a skót juhász Lassie. Őt követi a valóban élő keverék, Lajka, aki az űrkutatásban „hagyta ott a lábnyomait”. Ott van még az akita fajtájú Hacsikó, aki a gazdáját annak halála után is mindennap várta egy vasútállomáson, és a japánoknál ma is a hűség nemzeti szimbóluma. A magyar Kántor híres nyomozóként, Mancs pedig jeles életmentőként vívott ki magának megbecsülést. Mellettük pedig még ezer és ezer kutya dolgozik az ember által vezérelt hétköznapokban vagy krízishelyzetekben.

A Laokoón-csoport

Ha reménytelen küzdelemről vagy az emberre kígyóként rátekeredő problémákról van szó, gyakran elhangzik, hogy „ezzel egy egész Laokoón-csoport sem tudna megbirkózni”. Az ókori papnak, Laokoónnak és két fiának alakja több mint kétezer éve él úgy az emberi kultúrában, mint a hiábavaló, ám annál elszántabb küzdelem szimbóluma.

Hogyan születtek a táblás játékok?

Játszani jó, és éppen ezért a játékoknak szinte beláthatatlan fajtája és variációja alakult ki az idők során. Kisgyerek korunkban szerepjátékokat játszunk, amelynek során a legkülönfélébb tárgyak – felöltöztetett kukoricacsuhék, fakanalak, babák, plüssállatok – kelhetnek életre, testesíthetnek meg minket és a körülöttünk lévő személyeket, és kerülnek drámai vagy versengő helyzetekbe. Amikor pedig már a szabályokat is meg tudjuk jegyezni (és persze a vereséget is képesek vagyunk elviselni), jöhetnek a társasjátékok, akár táblákkal, akár kártyalapokkal. Mindezt pedig az emberiség nem tegnap óta gyakorolja – amióta létezik társadalom, azóta léteznek rögzített játékok is, amelyek alapját meghatározott rajzolatok adják.

A népetimológia

Most, hogy érnek a tökfélék, némelyik piacon ezt a kiírást látjuk: „Halogén-tök”. Aki kicsit is járatos a nyugati világ ünnepi szokásai közt, az tudja, hogy a névadásba a „halloween” szó játszott bele, azt „váltották le” egy itt jobban ismert névre. A zöldségárusok közül sokan életükben nem láttak leírva angol szavakat, azt viszont már többször láthatták, hogy az angolok és amerikaiak (de gyakran már magyarok is) Mindenszentek előestéjén töklámpással szoktak felvonulni. Amit ilyenkor erre mondanak, az értelmetlen és megjegyezhetetlen, a halogén szó viszont ott van egyrészt a kémia könyvekben, másrészt minden nagyobb hipermarketben, ahol izzókat is árulnak. A halogén izzó világít, a kivájt tök is azt teszi – mi más lehet akkor a tök, mint „halogén”?

Alaszka – hol itt, hol ott

Alaszka nevét a mai Európában elsősorban filmekből – pl. Alaszka, a legvégső határ, Irány Alaszka, Miért éppen Alaszka? – ismerik az emberek. Október 18-án azonban egy pillanatra ezek nélkül is a középpontba kerülhet: ez a nap az USA-ban az Alaska Day. Ekkor emlékeznek meg arról az eseménysorozatról, amelynek révén a terület az Amerikai Egyesült Államok része lett. Az évforduló azonban csak mára vált ünneppé – az alaszkaiak és az USA többi tagállamában élők hosszú időn át egyáltalán nem tartották a legnagyobb örömnek, hogy egyazon államhoz tartoznak.

Vidámparkok

Október elsején bezárt a főváros egyik jellegzetes szórakozóhelye, a Budapesti Vidám Park. Története a 19. századig nyúlik vissza – ez tehát jóval fiatalabb volt, mint a hasonló, európai intézmények. Ugyanakkor ezer szállal kötődött a városi kultúrához: slágerek, kabaréjelenetek, novellák születtek róla, viccek fűződtek hozzá. Igaz, sok jellegzetessége feledésbe is merült. Így például annak, hogy a ma Pusztaszeren kiállított Feszty-körkép a Vidám Park egyik elődjének területén, az Angolparkban kezdte a pályafutását, már nincs jelentősége, csupán történeti érdekességnek számít.

Mi a baj a kólával?

Egy 2012-es rendelet szerint az iskolai büfékben nem lehet magas cukor- és só tartalmú termékeket (pl. csokikat, csipszeket és bizonyos üdítőitalokat) valamint energiaitalokat árusítani, hiszen ezek ártalmasak lehetnek az egészségre. Ennek alapján mostantól a Coca-Cola magyarországi hálózata sem szállít italokat az iskolákba. Első helyen a névadó kóláról kell majd lemondaniuk a gyerekeknek, amellyel azonban nem pusztán a cukortartalma miatt kell óvatosan bánni. De akkor miért is? Mi a gond a kólával és a hasonló italokkal? Valóban teljes egészükben veszélyesek? Vagy ezekre is érvényes a szólás, amelyet főként az alkoholra szoktak alkalmazni: kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben méreg?

A reklám

A mai kereskedelem már el sem képzelhető reklámok nélkül. Ahogyan a régi kereskedelem sem! A különbség csupán annyi, hogy a kezdetekkor a felhasználható eszközök és lehetőségek még jóval szűkösebbek voltak, és természetesen a reklámozott dolgok köre is jelentősen kisebb volt. A reklámozás több ezer éves történetét elsősorban az írásos és a tárgyi kultúra változásai határozták meg.

Protézisek

Ha azt mondjuk: „protézis”, a legtöbb embernek a kivehető fogsor jut az eszébe. Nagyot nem tévednek, de ezzel jelentősen leszűkítik a fogalom jelentését. A protézis ugyanis egy egész csoportra utal: olyan eszközökre, amelyek mindenféle hiányzó testrészt pótolnak. Tehát a művégtagok vagy a beépített szervek (ízületek, érpótlások) is protézisek. Ugyanakkor nemcsak hiányzó, hanem meglévő testrészek működését is megkönnyíthetik külső, segítő eszközök (ilyenek pl. a fáslik vagy a támasztó- és rögzítő szerkezetek), amelyeknek viszont ortézis a nevük. A protézis a görög prosz = elé, mellé, hozzá és a thémi = tesz szavakból összetett proszthesziszből ered. Az ortézisben az előtag az ort = egyenes szó rövidítése.

Baktérium vagy bacilus?

Az esetek többségében: baktérium. Gyakran összekeverjük a kettőt, ami nem csoda, hiszen mindkét szó a botra-pálcikára utal. Amíg nem térképezték fel pontosan a baktériumok hatalmas tömegét, addig az első, mikroszkóp alatt meglátott mikroorganizmusok látványa alapján nevezték el a teljes készletet. Ezek pedig pálcikaszerűek voltak, így a „pálca” jelentésű, görög „bakterion” szó kicsinyített alakját választották az elnevezéséhez. Később kiderült, hogy a baktériumok között számos, egyéb forma is létezik, és hogy a kifejezetten pálcika alakúak jól elkülöníthetőek. Ezek kapták a „bacilus” nevet (köztük pl. a kólibacilus), a szintén „pálca” jelentésű, latin „baculum” szóból. A „baktérium” szó pedig ettől kezdve a sokkal gazdagabb formájú összességet jelöli. A lényeg tehát: nem minden baktérium bacilus, de minden bacilus baktérium.

A vákuum

Nem könnyű elképzelni, hogy ha felülünk egy repülőre, amely a gyorsulása révén felemelkedik és fenn is marad, akkor itt ugyanaz a jelenség játszik szerepet, mint a forró lekvárral töltött befőttesüvegnél, amelynek fedele kinyithatatlanul odatapad, ha kihűlt az anyag. Ez a jelenség a vákuum keletkezése.

Meddig élhet az ember?

„Isten éltessen, az emberi kor legvégső határáig” – köszöntik gyakran az idősebb embereket a születésnapjukon. Ám hogy hány évig is élhetnének az emberek, ha nem tizedelnék meg őket a korról korra más összetételű betegségek vagy a rossz gazdasági-társadalmi körülmények, arról ma még biztosat nem mondhatunk. Ugyanakkor tény, hogy néhány évszázad óta érezhetően folyamatosan emelkedik az emberek élettartama, és az utóbbi időkben kifejezetten megnőtt a százévesnél idősebbek száma. A várható élettartam például Németországban 1900-ban 46,5 év volt, és ez 1990-re 77,5 évre emelkedett. Az általános vélekedés az, hogy az embernek nagyjából százhúsz évet mért ki a természet, erre vagyunk „kalibrálva”.

Két név a Korinthoszi-csatornánál: Türr István és Gerster Béla

Magyarországon több városban – így pl. Baján, Pécsett, Pápán vagy Budapesten – találkozhatunk Türr István nevű utcával, de iskolával, múzeummal, híddal és még vontatóhajóval is. A névadó kalandos élete során a fél világot bejárta, hosszú éveken át katonáskodott, hatalmas ismeretségi körrel rendelkezett és kiválóan tudott pénzt szerezni a köz számára fontos dolgokhoz is. A Panama-csatorna, majd a görögök legfontosabb hajóútja, a Korinthoszi-csatorna ügyét is menedzselte. Ám egyik sem jöhetett volna létre a kiemelkedő vízépítő mérnök, Gerster Béla tudása nélkül. Az ő emlékét azonban csupán Kassán, a szülővárosában illetve a Korinthoszi-csatornánál őrzik, a mai Magyarországon még utcát sem kapott.

Mozgólépcsők

Miután a 19-dik század végére az emberek megszokták a liftet (ld. A modern lift születése c. cikkünket is), egyre nőtt annak az igénye, hogy más módokon, illetve tömegesen és folyamatosan is kényelmesebbé tegyék az eltérő szintek közötti közlekedést. Az emberek mozgó járdákról és lépcsőkről álmodoztak, amelyek nagyobb erőfeszítések nélkül föl- vagy leviszik őket, a csomagjaikkal együtt. Nem csoda, hogy az elektromos liftek után hamar megszületett a mozgólépcső is, amely ma már természetesen használt eszköz a metrókban, a repülőtereken vagy a nagyobb áruházakban.

Függőágyban

Meleg, nyári éjszakákon a legszívesebben mindenki egy kerti hintaágyon vagy egy függőágyon ringatózna, és ott szürcsölgetné a hűsítő koktélokat. A nyugati ember számára ez a luxus nem olyan régóta, csupán az 1800-as évek elejétől vált tömegesen elérhetővé, miután részben a felfedezőutak, részben a Dél-Amerika és Közép-Amerika között kiépülő kereskedelmi utak révén egyre ismertebbé váltak a felfüggesztett ágyak. A világ más tájain azonban ezek már addig is a hétköznapi élet részei voltak, és egyáltalán nem a luxus, hanem a körülményekhez való alkalmazkodás céljával készültek.

A hűtés, a jég és a jeges kocsik

Nyáron az egyik legnagyobb gond a hűtés. Alapvetően három dolgot kell lehűteni: a romlékony élelmiszereket, olykor magát az embert vagy egyes testrészeit és a levegőt. A hűtés különféle módszereinek és technikáinak történetét tehát ezek a tényezők határozták meg – és akkor még mindig ott volt annak a kérdése, hogy miként jussanak el a hűtésre alkalmas anyagok a háztartásokba.

A természetes üvegtől az ólomüvegig

A nyári fények jóvoltából talán a szokásosnál is jobban vonzzák az emberek tekintetét a középületek vagy templomok ólomüveg ablakai. A középkortól megjelenő ólom- vagy kristályüveg Európában több területen is meghatározó volt a tárgyi kultúrában: nemcsak a templomok és egyéb középületek színes ablakaiként képviselték a valóság művészi megközelítését, hanem az olyan, ezeknél hétköznapiasabb tárgyak között is, mint amilyenek pl. a tükrök, lámpák és egyéb dísztárgyak. Mindehhez azonban az üveg csak egy igen hosszú történeti szakasz után jutott el.

A visszhang

Nyáron, amikor többet vagyunk szabadban és többet is utazunk, gyakrabban találkozunk a visszhang jelenségével. Ha a vonatunk bement egy alagútba, nagyobb erővel halljuk a kerekek zakatolását. A barlangokban a saját hangunkat erősítik fel az üreges terek, és Tihanyban odaállhatunk a híres ekhókőhöz, amelytől a levegő „visszaszállítja” a fülünkhöz a hegynek bekiabált szavainkat. Máskor szidhatjuk is a jelenséget, ha egy szabadtéri koncerten nem gondoskodtak a rendezők a kellő akusztikai viszonyokról. De mi is az, amivel találkozunk?

A múzeumok

Mára bevett szokássá vált, hogy a nyári napforduló környékének egyik napja a Múzeumok Éjszakája lesz, amelyen az összes, közcélokra létrehozott gyűjtemény nyitva áll a látogatók előtt. Természetesen a múzeum is történeti fogalom – nem mindig létezett, és a formái is hosszú fejlődési folyamatok során alakultak olyanokká, mint amilyeneknek ma látjuk ezeket.

Állatkerti hírcsokor

Szinte nincs olyan hét, hogy ne számolhatnánk be újabb jövevényekről, egy-egy újabb kis „poronytról", amely mindannyiunk örömére megszületik/kikel/előbújik a Budapesti Állatkertben. Most megismerheted az új jövevényeket és az Állatkert egyéb híreiről, újdonságairól is beszámolunk!

Hangyavilág

Nyáron nem kell túl messzire mennünk, ha hangyákkal akarunk találkozni. Olykor a lakásunkból sem kell kilépni ehhez, hiszen meglepve tapasztaljuk, hogy a küszöb alatt vagy valamilyen rejtett résben egy egész kolónia alakult ki, amelynek tagjai szép sorban, kitartóan vonulnak oda-vissza, többnyire a mi cukros ételeink és az ő rejtett lakóhelyük között. A leggyakrabban persze a szabadban láthatjuk őket, ahol szintén a kitartó és céltudatos vonulásuk a legfeltűnőbb. Nem csoda, hogy a szorgalom szimbólumaivá váltak az irodalomban. De vajon milyen jellegzetességeikkel tűnnek még ki a többi rovar közül?

A hazai folyószabályozás kezdetei

A Duna idei áradása alaposan próbára tette a hazai gátrendszert és az áradásokban érintett embereket. Legnagyobb folyóinknak, a Dunának és a Tiszának két, jelentős áradása van évente: a tavaszi, úgynevezett jeges-, és a nyár eleji zöldár. Az elsőt a hó olvadása, a másodikat inkább az esők okozzák, de az idei, elhúzódó tél szinte beérte az esőket, és ettől is keletkezett a szokatlanul nagy árvíz. A mai árvízvédelmi rendszereknek ezt a gondok ellenére ki kell bírniuk, hiszen a védelem elemi feltétele, a folyók szabályozása már lezajlott, a 19. század második felében.

Serpák

Éppen hatvan éve, 1953-ban jártak először emberek a Föld legmagasabb pontján, a "Föld istenanyja" jelentésű Csomolungmán, európai nevén a Mount Everest-en. A nagyjából 8848 m magas csúcsra ketten értek fel a meghódítására induló expedícióból: egy új-zélandi hegymászó, Edmund Hillary, és egy nepáli serpa, Tendzing Norgaj. Az évfordulóval sajnálatos módon egybe esett egy magyar tragédia: két hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter az életét vesztette a szintén „nyolcezres” (8586 m-es) Kancsendzöngán, a csúcsról való visszatérése közben. Mint az évtizedek óta megszokott, ebben az expedícióban is dolgoztak serpák, akik közül néhányan szintén meghaltak, néhányan viszont később részt vettek a holttestek felkutatásában is. Mindez ismét ráirányította a világ figyelmét a serpákra, akikről valószínűleg ma sem tudnak sokat az emberek Európában.

Csúcsokat állító nők a repülésben

Hatvan évvel ezelőtt, 1953. május 18-án egy kanadai farmon több tucatnyi szárnyas esett össze holtan, a feltevések szerint egy hatalmas zajtól. Miután erről az újságok is hírt adtak, néhány nap múlva egy nő jelent meg a farm gazdájánál, hogy kifizesse a kárt. Hogy miként zajlott le a beszélgetés, arról ma már nem tudunk semmit, de feltételezhetjük, hogy a gazda eléggé elcsodálkozhatott, amikor kiderült, hogy a nő egy szuperszonikus vadászgép, az F-86 Sabrejet pilótája, aki éppen az ő feje fölött lépte át a hangsebességet. És mivel tudta, hogy ez olyan hangrobbanással jár, amelyet bizonyos élőlények szervezete nem képes tolerálni, ezért kötelességének érezte a gazda kárpótlását. A nőt Jackie Cochrannek hívták, és ezek szerint két rekordot is beállított: nőként ő lépte át elsőként a hangsebességet, és neki sikerült több tucatnyi tyúkot-libát egy csapással félkész konyhai termékké átalakítania.

Utazás a Föld legmélyebb pontjára

Jön a nyár, és aki teheti, elutazik valamelyik tengerpartra. Ha csak egy szokványos strandra megy ki és elég ügyes a lemerülésben, ott is csodákat láthat a tenger mélyén. Minderről azonban az is eszébe juthat, hogy hiszen a Föld legmélyebb pontja csak egy tengerben lehet. Ez így is van: ez a pont a Csendes-óceánban lévő Challenger Deep, amely a Mariana-árok része. (Challenger-szakadékként is szokták emlegetni.) És bármilyen hihetetlen, néhányszor már ott is járt ember.

„Vegyszerpótló” rovarok a kertben

Rovarok természetesen előbb léteztek, mint az emberek által előállított vegyszerek, ezért csak akkor nevezhetünk bármit is „vegyszerpótlók”-nak, ha arra akarunk utalni, hogy az ember által létrehozott, mesterséges világban olykor fordítva működhetnek a dolgok. Az épített kertekben nem alakul ki feltétlenül az a természetes egyensúly, amelyet a tápláléklánc biztosít, ezért néha valóban vegyszerekkel kell védekezni a növényeket pusztító kártevők ellen. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ennek az egyensúlynak feltétlenül föl kell borulnia. Ha például katicákat látunk a környezetünkben, akkor megnyugodhatunk: van esély rá, hogy érvényesüljön a természet rendje.

A lánc

Ha körülnézünk a lakásunkban, biztosan több helyen is találunk benne láncot. Lehet ilyesmi az ékszerdobozban, de függhet rajta csillár, a kulcstartónk karikája, ott lehet az ajtón, biztonsági láncként, van a bicikli pedálja és a kereke között, és ha van kert is, szaladgálhat a végén egy kutya. De vajon mióta léteznek láncok és hányféle formájuk van?

Kabócák

Közeleg a nyár, és akik figyelni szoktak a hangos élőlényekre, tudják, hogy bármikor elkezdődhetnek az énekes kabócák koncertjei. Igaz, Magyarországon csak az enyhébb éghajlatú tájakon terjedt el ez a kabóca faj, főként a Nyugat-Dunántúlon (pl. Baranya-, Vas-, Veszprém-, Somogy- és Zala-megyében), de másutt is előfordulhat. Aki pedig mediterrán országokba megy nyaralni, biztosan találkozik a kabócák leghangosabb képviselőivel.

Oroszlánok születtek

Nemrég arra hívta fel a figyelmet egy nemzetközi tudóscsoport, hogy az ember gyors, állatokat védő beavatkozása nélkül évtizedeken belül kipusztulhat az afrikai oroszlánok fele. Javaslatuk szerint bármennyire is természetellenesnek tűnik, a megoldás mégis az emberek és oroszlánok határozott szétválasztása, vagyis a rezervátumok létrehozása lenne. Éppen úgy, ahogyan azt például Indiában is teszik. Ennek fényében különösen jó hír, hogy a Budapesti Állatkertben sikerült oroszlánokat szaporítani: tavasszal négy, egészséges indiai kisoroszlán látta meg a napvilágot nálunk. Ráadásul Magyarországon most először szaporodtak ezek a ritka nagymacskák.

Fészek-körkép

Ki ágról lógatja le, ki agyagból vájja ki, ki másét használja, ki pedig levest főz belőle – mi az? Természetesen a madárfészek, amelynek lakóira a tavasz közeledtével talán az emberek is többet figyelnek. De ha továbbgondoljuk a dolgot, kiderül, hogy a „fészek” még annál is többet jelent, mint a nálunk áttelelő vagy éppen hozzánk visszaérkező szárnyasok építményét. Fészekben nemcsak madarak, hanem halak, pókok és kisemlősök is laknak, de a növényvilágban és a szólás-mondások közt is van szerepe ennek a fogalomnak.

Az órák születése

Március végén – amikor reggel hamarabb köszönt be a nappali világosság – világszerte egy órával előbbre állítják az órákat: eljött a nyári időszámítás ideje. Ezzel mesterségesen korábbra tesszük azt az esti időpontot, amelyben az emberek többsége aludni tér, így este kevesebb áramot használunk. A megjelölt napon mindenki végigjárja a lakását, és az órái típusától függően, kisebb-nagyobb bosszankodások kíséretében, de többnyire sikeresen átállítja az összes, a környezetében és esetleg a testén található időmérő eszközt. Talán még el is gondolkodik azon, hogy vajon mióta van módja az emberiségnek arra, hogy egyáltalán mérje valamivel az időt. És hogy pontosan mérje, mert hiszen az is fontos szempont.

Ludwig van Beethoven

186 éve, 1827. március 26-án halt meg a világ egyik legnagyobb zeneszerzője, Ludwig van Beethoven. Művei azonban valószínűleg további, sok száz év múlva is ugyanolyan átélhetőek, érthetőek, sőt, fontosak lesznek az emberek számára, mint ma. Akinek fogalma sincs róla, hogy ki volt ez a német zeneszerző, még annak a fülében is ott van például a IX. szimfónia zárótételének fő dallama, amely ma, tisztán zenekari változatában az Európai Unió himnusza. De ugyanígy rengetegen ismerik az ötödik, Sors melléknevű szimfóniája kopogó ritmusú első tételét, vagy a Für Elise című szonátája főtémáját, amely ma több lakásban is rendszeresen hallható – igaz, kissé hétköznapias módon: géphangon, a kapucsengőn. Aki pedig bármiféle hangszeren, de különösen, ha zongorán kezd el tanulni, Bach, Haydn, Mozart vagy Bartók mellett előbb-utóbb vele is meg fog ismerkedni.

Sándor, József, Benedek és a zsákok

Március közepén három, nevezetes névnap is van a naptárban: Sándoré, Józsefé és Benedeké, akik köztudottan zsákban hozzák a meleget. Emellett a hiedelmek szerint mindhárman erőt is hoznak a férfiaknak, amiben Sándor jár az élen. A görög Alexandrosznak megfelelő név eleve is azt jelenti: „a férfiakat megóvó ember”. A héber eredetű József jelentése pedig egy felszólítás: „Isten gyarapítson!”. Végül a Benedek a latin „benedictus”, vagyis „áldott” jelentésű szóból ered. Ő az, aki március 21-én felrakja a pontot az i-re: megáldja a Napot, a meleg forrását. De hogy is került a kezükbe a zsák?

Boleró

Boleróval több, egymással cseppet sem összefüggő helyen is találkozhatunk, így például a spanyol bikaviadalokon, a nyár esti vízpartokon és a hangversenytermekben. A boleró ugyanis két fogalmat jelöl: egy ruhadarabot és egy zenei formát. A kettőt a spanyol eredet köti össze. A bikaviadorok rövid, egy gombbal összefogható, de többnyire gomb nélküli, díszes kabátkát hordtak, és ezt nevezték el egyszer csak bolerónak. A szó eredetileg azt jelentette, hogy „hazug ember”, és vélhetően a bikát félrevezető szerep miatt utalhatott a viadorra, és tapadt végül a kabátkára, amely lassan más körben is divatossá vált. Amikor pedig 1780 körül elkezdett kiformálódni a népi táncok között a boleró, a mozdulatok hasonlósága okán a táncoló nők többnyire ugyancsak bolerót viseltek – így ment tovább a név magára a táncra.

Kiselefánt a Vastagbőrűek Házában

2013. február 14-étől néhány napig a fél ország izgatottan leste: sikerül-e rájönnie a szopás „tudományára” a Fővárosi Állatkert Bálint-napon érkezett, legújabb tagjának, egy kiselefántnak. Az egyébként baj nélkül érkező elefántborjú rendben talpra állt és kellő virgoncsággal kezdett bele a világ felfedezésébe, ám néhány napig komoly gondokat okozott a környezetének azzal, hogy nem találta az anyamellet. Végül az ápolóinak különböző trükkökkel mégis sikerült rávezetniük őt, hogy mit kell tennie, így kikerült az életveszélyből. Az elefántok anyatejét ugyanis mesterséges úton a legnagyobb jóakarattal sem lehet teljes értékűen pótolni, így az elefántbébi könnyen el is pusztulhatott volna.

Postagalambok, élve és holtan

Dél-Angliában sokan élnek régi, akár a 17-dik századból megmaradt házban. Éppen harminc éve, hogy az egyik ilyen ház gazdája nekilátott a kandalló átépítésének. Ám amikor a kürtőhöz ért, mumifikálódott galambot talált benne. Szerencsére észrevette, hogy a galamb egyik lábához piros fémdobozt erősítettek, amely különleges dolgot rejtett: egy cigarettapapír méretű, rejtjelezett üzenetet. Ám mivel a szöveg titkosításának módja Nagy-Britannia legjobb, kódfejtő szakemberein is kifogott, még sokáig kellett várnia arra, hogy megtudja, mit is talált meg valójában.

Mióta hordunk harisnyát és zoknit?

Ha valaki véletlenül reneszánsz vagy kicsit későbbi ruhaviseletekről nézeget képeket, azt gondolhatja, hogy már akkor is kellett lenniük mosógépeknek. Hiszen egyébként hogy volna lehetséges, hogy sokakon felemás harisnya van?! Természetesen akkor még híre-hamva sem volt semmiféle háztartási gépnek, és a legkevésbé sem azért hordtak felemás harisnyákat, mert azok összevissza kerültek bele a forgódobba, és így piszkos maradt a párjuk. Csupán arról volt szó, hogy amikor elterjedt a harisnya viselete, rögtön annyira divatossá is vált, hogy a legkülönlegesebb színek és összeállítások sem voltak idegenek a gyártóiktól és viselőiktől.

A legó születése és diadala

Ha egyszer csak mégis megérkezne a Földre néhány, értelmes földönkívüli, és véletlenül eljutna valamelyik Legoland nevű élményparkba, bizonyára csóválná kissé a fejét (már amennyiben rendelkezik ilyesmivel). Azt gondolná: nem egészen normális dolog egy technikát másra alkalmazni, mint amire való. A legózás a valóság utánzása, játék, amelynek a lebontás és az újraépítés a szerves része. Ám ha ezt a játékot kimerevítjük, és úgy teszünk, mintha a legóelemekből fölépített város – amely csak egy a lehetséges variációk közül – egy valóságos és rögzíthető város lenne, az már az utánzás utánzása. Mi értelme van ennek? Valljuk be, sok igazság lenne a földönkívüli szavaiban. Ugyanakkor nem vitás, hogy a világ egyre több pontján épülő Legolandok (jelenleg Dániában, Németországban, Kaliforniában és Floridában van ilyen) sok ember számára élményt, jó szórakozást jelentenek.

Kempelen Farkas: zseniális mechanikai újító és illuzionista

Január 23-án volt a 279-dik születésnapja annak a zseniális mechanikai mérnöknek, aki végül is egy bűvésztrükkel vált híressé. Az ír bevándorlóktól származó Kempelen Farkas trükkjének az volt a lényege, hogy egy török basának öltöztetett bábut különleges, rejtett mechanikával lehetett mozgatni egy sakktábla előtt úgy, mintha valóban ő sakkozna. A szerkezetet sakkgépnek nevezték el. A trükköt a maga korában senki sem tudta leleplezni. Azt hitték, valamiféle matematikai megoldás, mai szóval a kombinatorika alkalmazása rejlik a szerkezet mögött, vagyis hogy egy gép találja ki a jó lépéseket a táblán. Pedig erről akkor még szó sem lehetett, hiszen ahhoz, hogy valóban gép sakkozzon egy emberrel, előbb a valószínűség-számítást, a kettes számrendszeren alapuló komputert és a tranzisztort is föl kellett volna találni, amit azonban csak a huszadik század hoz majd meg.

A földalattik születése

Százötven évvel ezelőtt, 1863. január kilencedikén nyílt meg az első földalatti – a Metropolitan Railway –, Londonban. Akkor felépült szakaszán a Bishops’s road (ma Paddington) és a Farringdon Street (ma Farringdon) között futottak a szerelvények. Azóta a londoni metró hatalmas nagyságú területet hálóz be, a világon pedig több mint kétszáz városban működik metróhálózat. Magyarország a világon másodikként, az európai kontinensen azonban elsőként lépett be a közlekedés megújítóinak sorába. És bár londoni szemmel nézve a budapesti földalattira pontosan harminchárom évet kellett várni, itthoni szemmel mégis forradalmi újításnak számított, amikor 1896. május 2-án az emberek úgy utazhattak el a belvárosból, akár az Artézi (ma Széchenyi) fürdőig, hogy majdnem végig a föld alatt mentek.

Az eltüntetésre ítélt papír

Lehet festett mintás, nyomott mintás, kamillás vagy sárgadinnye illatú, vastagabb-vékonyabb, hajtogathatják, tekergethetik, de az biztos, hogy ha egyszer megfogják, mindjárt ki is dobják – mi az? Kis gondolkodás után ma már sokan rávágják, hogy „WC-papír”, de ez annak ellenére nem volt mindig ennyire könnyű kérdés, hogy a felsorolás néhány elemét, külön-külön már az ókortól be lehetett volna venni a tulajdonságok sorába. Így pl. az illatosítás már megvolt, miközben a tekercselés még föl sem merült.

Az oratórium

Akik a klasszikus zenét is kedvelik, azok karácsonykor szívesen hallgatnak oratóriumokat. Ezzel a zenei műfajjal egykor kizárólag a templomokban lehetett találkozni, hiszen sokáig ott voltak a kisebb-nagyobb közösségek „hangversenytermei” is. Aki nem a népzenészek, vándormuzsikusok, igricek, hegedősök vagy lantosok muzsikájával akart éppen szórakozni, az a templomban hallgatott komponált, kottával és a zeneszerző nevével együtt rögzített zenét. Az ünnepi alkalmak pedig mindig jó lehetőségeket kínáltak arra, hogy a zeneszerzők újabb és újabb formákkal kísérletezzenek. Az oratórium a 17. században született meg, akkor, amikor az egyéb, színpadi műfajok is egyre sikeresebbek voltak, de azoktól eltérően ez a műfaj szorosan kapcsolódott az ünnepekhez és a karácsonyhoz.

Nofertiti szobra és az egyiptomi kincsek ügye

Olykor előfordul, hogy egy több ezer éves nő okoz súlyos konfliktusokat az egyes országok között. Ez történt Németország és Egyiptom esetében is, akik 2009-ben – nem először, és nem is utoljára – ismét nem tudtak megegyezni abban, hogy kié is igazából az ókor egyik legszebb, női mellszobra. Ráadásul, ha élne, a szobor modelljének is volna oka a sértődésre, hiszen még a nevét sem tudta eldönteni az utókor: hol Nefertitinek, hol Nofertitinek hívják. Az esetek többségében az utóbbit alkalmazzák.

Az sms

Short Message Service, vagyis rövid üzenet-szolgáltatás – ennek az angol nyelvű kifejezésnek a rövidítéséből lett az sms, amely ma már ugyanúgy a mindennapi életünk része, mint – és itt igazából nem is tudunk pontos hasonlatot mondani. Hiszen az sms levél, de a feladásához nem kell sem borítékot-bélyeget elővennünk, sem a postaládáig elgyalogolnunk, és a válaszra sem kell napokat várnunk. Ugyanakkor telefonálás is, de nem hanggal, hanem írott szövegekkel. Úgyhogy ha mégis ragaszkodunk ahhoz, hogy az sms valamihez nagyon hasonlóan az életünk része, akkor ez a valami egyszerűen a „másikhoz szólás”. Naponta akár többször is szólunk a másikhoz, sms-ben, és ez fantasztikusan megkönnyíti az életünket. Rengeteg fölösleges utat meg tudunk spórolni vele, de vigyáznunk is kell arra, hogy a felhasználásának megvannak a maga határai.

Helikopterek, nagyban és kicsiben

A helikopter ötletén pontosan száz évvel azután kezdtek el gondolkodni a mérnökök és aviatikusok, hogy sikeresen felszállt az első – igaz, még motor nélküli, tehát vitorlázó – repülőgép, 1804-ben. A következő század elején, 1903-ban már megszületett Orville Wright motorhajtású, kormányozható gépe, majd nemsokára Bleriot következett, aki szintén egy motorossal átrepülte a La Manche csatornát. Ezzel a merev szárnyakkal repülő gépek alapproblémáján túljutottak, ugyanakkor megismerhették a hátrányait is. Ezek felszállásához sok hely (kifutópálya) és sok energia kell – ideje volt egy ennél mozgékonyabb megoldáson is gondolkodni. Ez volt a helikopter, amelynek lényege, hogy mellőzi az oldalsó szárnyakat, és jóval mozgékonyabb, mint a repülőgép, még hátrafelé is lehet vele szállni. Elnevezése a görög helix (csavar) és pteron (szárny) szavakból keletkezett, és nagyjából 1907-ben kezdte meg a pályafutását.

Lombikbébik

Igaz, a témában nincsenek hajszálpontos adatok, de nagyon valószínű, hogy az idei nyáron elérte az ötmilliót a mesterséges megtermékenyítéssel született gyerekek száma. A mesterséges megtermékenyítés leggyakoribb eljárását közkeletű névvel lombikbébiprogramként szokták emlegetni. Erre pedig azért van szükség, mert a természet nem mindig működik szabályosan: előfordul – és nem is túl ritkán –, hogy egy gyerekre vágyó párnál valami okból mégsem jön létre a terhesség. Például a férfi spermája nem képes áttörni a női pete falát, vagy a pete nem indul el a méh felé, esetleg az embrió nem tud megtapadni a méhben. Ilyenkor kérik az orvosok segítségét, akik pedig egyebek közt egy lombik közbeiktatásával tudják hozzásegíteni a párt a kisbabához.

Gyászszínek és színes gyászok

November hava Európában mindig szomorú ünneppel indul: a mindenszentek és a halottak napjával. Ilyenkor az emberek kimennek a temetőkbe, hogy ott emlékezzenek meg a már nem élő szeretteikről. A rengeteg virág és mécses mellett a tárgyakon és a ruhákon is nagyobb jelentőséget kapnak a színek. Az utóbbi évszázadokban a ruhákat illetően már inkább a fekete vette át a szerepet, de néhány helyen sokáig őrizték a fehér gyász viseletét is.

A prakkertől a porszívóig

Az emberi szervezet egyik legnagyobb ellensége a por és a piszok, amely nemcsak fokozhatja a már meglévő betegségeket, de maga is megbetegíthet minket. Ám mivel egy szellemes meghatározás szerint „a piszok csupán rossz anyag, rossz helyen”, mi sem egyszerűbb annál, mint hogy el kell távolítani, át kell helyezni egy „megfelelő” helyre. Csakhogy ez cseppet sem olyan egyszerű, mint ahogyan hangzik. Így azután az emberiségnek meglehetősen sok időt kellett eltöltenie azzal, hogy kitalálja, miként lehet a port és piszkot a lehető legnagyobb hatékonysággal visszakergetni a maga megfelelő helyére: a szemétégetőkbe.

A maják

A budapesti Néprajzi Múzeum Amerika-gyűjteménye több mint 3000 olyan régészeti tárgyat tartalmaz, amelyet Amerika őslakosai készítettek, még a spanyolok megérkezése előtt. A többnyire isteneket, embereket, állatokat ábrázoló agyagfigurák és kerámia edények között egy maja domborműves kőlap, ún. sztélé is látható. A maják egyik, később világszerte közkinccsé váló öröksége azonban nem múzeumi tárgy, inkább az élelmiszerboltokban föllelhető holmi: ez a kakaó, amelyet az inkák és aztékok mellett ők is kiemelten használtak. A kakaót keserűn, édesen, gyümölcsösen és erjesztve is itták, s néha már ők is tettek hozzá egy kis csilipaprikát, ahogyan ma is szokás, egy-egy csokoládékülönlegességnél. Így ha valamelyikük feltámadna, bizonyára elégedett lenne a mai, sokszínű csokoládéválasztékkal.

A modern lift születése

Ma már természetes, hogy ha meg akarjuk kímélni magunkat lépcsőjárástól, hívjuk a liftet, és felszállíttatjuk vele magunkat, olyan magasra, amilyenre épp fel akarunk jutni. Ha pedig bemegyünk egy kórházba, ott azt látjuk, hogy némelyik liftben egy egész, gurítható ágy is elfér, hogy a betegeket ne kelljen az erejükön felüli mozgásra kényszeríteni. Idáig azonban hosszú út vezetett el, hiszen egyáltalán nem volt könnyű feladat megoldani a különböző dolgok biztonságos és pontos fölemelését, a nagyobb magasságokba. A korszerű lift megszületéséig tehát sok időnek kellett eltelnie.

A pimaszság szimbólumai: a legyek

„Pimasz, mint a piaci légy!” – szokták mondani azokra, akik nem ismernek korlátokat, és olyan helyekre is befurakodnak, ahol senki sem látja szívesen őket. A legyek közül valószínűleg az amerikai fúrólégy a legszemtelenebb. Ez a kis szárnyas lény a diókba telepszik bele, és teljesen ehetetlenné teszi a fák termését. Ráadásul nagyon nehéz védekezni ellene, mert a diófák eltérő helyeken, közösen nem megóvható módon nőnek.

Nemsokára egy üstökös érkezik

Magyarországon legutóbb 1997-ben láthattunk szabad szemmel is egy üstököst: a Hale-Bopp-ot. Erre azonban jelenleg nem érdemes várni, mert a számítások szerint a következő megjelenése nálunk sajnos csak 3400 év múlva várható. Ám hogy addig se maradjunk fényes és csóvával is rendelkező, égi jelenség nélkül, 2013 novemberében egy most felfedezett üstökösben gyönyörködhetünk. Ennek „műsora” azonban másféle dramaturgiájú lesz, mint az elődéé volt, fényességének csúcsán ugyanis csak a nappali égen – pontosabban közvetlenül napkelte ill. napnyugta előtt – lesz látható. Ebben a szakaszban éjszaka a Naphoz való közelsége miatt a feje el fog veszni a szemünk elől.

A farmernadrág fényes pályafutása

1978-ig Magyarországon farmernadrágot csak az ún. lengyelpiacról, a boltokba titokban behozott, „pult alóli” készletből valamint dollárért a Diplomata boltokból lehetett beszerezni. Pedig ez a divatos ruhadarab Nyugaton akkor már épp egy évszázadot tudhatott maga mögött, hiszen létrehozóik 1873-ban szabadalmaztatták az első farmernadrágot. Mindennek pedig ma az adja az aktualitását, hogy névadója, Levi Strauss éppen száz éve, 1902. szeptember 26-án halt meg, a kaliforniai San Franciscóban.

Veszélyeztetett élőlények

Ismét megjelent egy összeállítás arról, hogy melyek ma a világ leginkább veszélyeztetett élőlényei. Ezeket a listákat komoly kutatások és feltáró munkák előzik meg. Az összegzések rengeteg ember szervezett munkája nyomán jönnek létre, nem utolsó sorban azzal a céllal, hogy mindenkit figyelmeztessenek a földi élővilág egyensúlyának és sokféleségének fontosságára. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) ezúttal is több mint 8000 szakembert mozgósított arra, hogy tárják fel a Föld száz, legfenyegetettebb állat-, növény- és gombafaját, majd állítsák össze ezek jegyzékét.

Ollók, tűk, varrógépek

Az, hogy az embernek védenie kell a testét, és nem járhat mesztelenül, sajátos feladatok megoldását igényelte. Először is meg kellett találnia a teste befedésére alkalmas anyagokat, majd ezeket hozzá kellett igazítani a teste formáihoz, és úgy kellett rögzítenie, hogy közben a mozgásában se korlátozza. Persze azt se felejtsük el, hogy a „jól áll?“ kérdésének abban a pillanatban meg kellett jelennie, amikor az emberek kiléptek a barlangjukból, és meglátták, hogy mit hord a többi barlanglakó. Nem csoda, hogy a ruhavarrás eszközeinek fejlődése önálló történetté vált

Neil Armstrong: 1930-2012

Mint 1969. július 20-án kiderült: több szempontból is szerencsés döntés volt, hogy a NASA erre hivatott szakértői Neil Armstrong mérnököt és berepülőpilótát választották az Apolló-11 parancsnokának. Ő a szakmai felkészültsége mellett arra is alkalmas volt, hogy a helyzethez méltó módon szólaljon meg, az emberiség történetének egyik legnagyobb pillanatában. „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” – hallottuk tőle a mára szállóigévé vált mondatot, amikor elsőként lépett a Holdra. Szellemes szavaival lehetővé tette, hogy a közvetítést néző, több száz millió ember teljes mélységében átélhesse az esemény jelentőségét. Armstrong 2012. augusztus 25-én, nem sokkal a 82. születésnapja után, váratlanul meghalt.

A pisai dóm és a tornya

Vannak épületek, amelyek attól váltak érdekesekké, hogy valamilyen szabálytalansággal rendelkeznek. Ilyen az olaszországi pisai dóm (ejtsd: pízai) harangtornya is, amely alatt már építésének kezdetén süllyedni kezdett a talaj egy része, és így a torony hamar megdőlt. Ráadásul hiába harangtorony, mert ugyan kezdetben hét harang is volt benne, ma már azonban egy sincs.

Leszállt a Marson a Curiosity

2012. augusztus 6-án, magyar idő szerint reggel 7 órától a NASA kutatóközpontjában teljes készültség volt. A Mars Science Laboratory (MSL) szonda most érkezett el a sorsdöntő pillanatig: olyan közel járt már a Marshoz, hogy hamarosan le kell tennie annak felszínére a Curiosity, vagyis Kíváncsiság névre keresztelt marsautót, a belsejéből. De nemcsak a kutatók, hanem szinte az egész világ feszülten figyelte, hogy sikerül-e a küldetést végrehajtani.

Léggömbök és lufik

Mi volt előbb: a nagyobb léggömb, vagy a kisebb luftballon, becenevén lufi? Természetesen a léggömb volt előbb, hiszen ahhoz, hogy a játékként használható, mini-léggömböket legyártsák, már ismerni kellett a gumit, annak iparszerű felhasználása pedig sokáig váratott magára. A léggömböt viszont papírból és vászonból is el lehetett készíteni, ezért az emberek ezzel kezdtek kísérletezni, amikor felfedezték, hogy a meleg levegő sok mindent fölemelhet.

Az olimpia elfelejtett ötletadója

Mint az köztudott, a kereszténység megjelenésekor, a hit megszilárdítása érdekében mindent igyekeztek betiltani, ami a pogánysággal, a többistenhittel bármilyen módon összefüggött, így az olimpiai játékokat is. Az utolsó, ókori olimpia Kr.e. 393-ban volt, mert ekkor Nagy Theodosius császár megszüntette. Több évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a keresztény egyház ne érezze Isten ellen való véteknek, ha az emberek a testüket is edzik és összemérik az erejüket, ügyességüket és leleményességüket.

Empátia

A görög eredetű szó az egyik, legtermészetesebb és (nagyon kevés kivétellel) mindenkiben meglévő lehetőségre, az átélésre, a beleélő képességre utal. Akinek „van empátiája”, pontosabban aki használja is az empatikus képességét, az nagyon sokféle módon tudja gazdagítani az élményvilágát és az érzelmeit. Az antik kultúrában azért volt kiemelt jelentősége, mert mindennél szorosabban kapcsolódott a művészetekhez, azon belül is a drámairodalomhoz. A görögök felismerték, hogy a színjátszás képes bevonni az embereket más emberek helyzeteinek átélésébe, és ez gyakran erős, megrázó élményhez, a katarzishoz (megtisztuláshoz) vezethet. A katarzis azt jelenti, hogy a mély átélés és a megrendülésünk révén képesek vagyunk mindenen felülemelkedni, átélni a többiekkel való, mindenek fölötti összetartozásunkat, és ennek fényében, ha kell, változtatni a nézeteinken. Vagyis fölismerték az empátia közösségerősítő, összetartozást segítő jelentőségét.

Az úgynevezett „isteni részecske”: a Higgs-bozon

"Soha nem gondoltam, hogy ez még az én életemben megtörténik" – osztotta meg örömét a 82 éves Peter Higgs fizikus, amikor az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) genfi ülésén bejelentették, hogy nem tévedett: létezik, bemérhető az általa ötven évvel ezelőtt feltételezett részecske. És bár ez nem volt teljesen váratlan esemény, hiszen a közelmúltban egyre több jele is volt a sikernek, 2012. július 4. mégis mérföldkő az univerzum kutatásában. Megtalálták azt az utolsó, hiányzó részecskét, amely igazolja a világegyetem működéséről alkotott modell helytálló voltát: bonyolult és nagy energiájú ütköztetések során be tudták mérni a Higgs-bozont.

A gyűrű

Aki már tanult történelmet, jól tudja, hogy a Hunyadi-család címerében egy holló látható, a csőrében gyűrűvel. És mivel nem egy tolvaj természetű szarkáról van szó, aki esetleg épp most röppent fel egy királylány ott felejtett ékszerdoboza mellől, már a történetíró Heltai Gáspár is azt gondolta, hogy ennek szimbolikus magyarázata lehet. Krónika c. művében azt feltételezi, hogy a gyűrű Hunyadi János Luxemburgi Zsigmondtól való származására, és a kor hite szerint ezért a köztük lévő, eltéphetetlen királyi kötelékekre is utal. De ez a zárt, kör alakú ékszer általában is az elszakíthatatlan, örök köteléket jelképezi.

A tekerőlant

Ennek a hangszernek a szó szoros értelmében nincs párja. Egyszerre vonós- és billentyűs hangszer, amely időnként dudára emlékeztető hangokat is kiad, emellett olyan, mintha sípolna, dobolna és nyekeregne… nem véletlenül kapta egy időben a nyenyere nevet is, a hangja után. Egyúttal ez az egyik legrégebbi hangszer, amely furcsasága ellenére a zene meglepően sok területén megjelent már. A nevei szinte megszámlálhatatlanok: a tekerőlant és a már említett nyenyere mellett hívták organistrumnak, symphoniának, cifoninak, vielle-nek, lira tedescának, hurdy-gurdynak (ez az angol elnevezése), Drehleiernek, Radleiernek, Bauernleiernek és Bettleilernek (ezek a német nevei), orosz nyelvterületen pedig relja a neve.

Az üveg

Bárhová nézünk, a minket körülvevő anyagok között biztosan látunk üveget. Ez azonban nem volt mindig így, hiszen az üveggyártáshoz és -megformáláshoz nagyon sokféle tudás szükséges. Sokáig a házak ablakaira is áttetsző bőrt, állatok hólyagjából készített anyagot feszítettek ki, amelyek azonban a rossz fényáteresztő képességük mellett ráadásul hőszigetelőknek is gyengék voltak. Igaz, a déli országokban sok helyen még most sem használják ki az üveg hőszigetelő képességét, és csak szimpla ablakot tesznek föl, de a hűvösebb helyeken tudják: két, egymás mellé helyezett üvegtábla (persze jó, szoros zárással) a köztük lévő levegő „párnája” révén jelentősen megakadályozza a hideg beáramlását. Vagyis nemcsak a fényt, hanem a hőszigetelést is biztosítja a helyiségekben.

A vasalás

Múlt századi regényekben gyakori volt a kép: áll a cselédlány az ajtóban vagy a gangon, és ingában vagy körkörös mozdulatokkal lóbál egy füstölő vasalót. Gyakran énekel is hozzá, hogy tartsa a ritmust. Akkoriban ugyanis az volt a megszokott technika, hogy szenet tettek a lyukakkal áttört fémvasalókba, majd meggyújtották, s a lóbálásra azért volt szükség, hogy belobbantsák a tüzet ill. biztosítsák az egyenletes izzást. Ez azonban a legkevésbé sem volt tökéletes megoldás a ruhaanyagok kisimításához és ránctalanításához. Igaz, ekkorra már évtizedek óta kísérleteztek az elektromos vasaló kifejlesztésével, de ennek biztonságos és könnyen használható formájára a harmincas évekig kellett várni.

Állati önvédelmi rendszerek, beépítve

Az életben maradás legfontosabb feltétele az alkalmazkodás. Az evolúció során életben maradt állatfajok szervezete, felépítése eleve aszerint különbözik egymástól, hogy miképp alkalmazkodtak az eltérő körülményekhez. Ám néhány állat számára ezek az alapvető sajátosságok kevesek volnának a fennmaradáshoz – bizonyos extrém körülményekhez külön, speciális önvédelmi rendszereket kellett kialakítaniuk. Ráadásul előfordulhat, hogy az extrém körülményeket épp egy-egy saját testrészük jelenti!

Egy gomba különleges karrierje

A huszadik század elején még nem voltak meg azok a gyógyszerek, amelyekkel a legsúlyosabb betegségeket, például a sokak életét követelő tüdőgyulladást kezelni lehetett volna. A skót származású, londoni kémikus, Alexander Fleming is azon dolgozott, hogy megtalálja azt az anyagot, amely el tudja pusztítani a betegségek mögött álló mikrobákat – például a Staphilococcust és a Streptococcust* –, de anélkül, hogy az emberi szervezet sejtjeit károsítaná. Hosszú ideig a higanyos krómmal végzett kísérleteket, amely a Petri-csészékben látványosan megölte a Streptococcusokat, de hatóanyagából csak olyan töménységben lehetett volna gyógyszert gyártani, amilyennel az emberi szervezet szabályosan megmérgezték volna. Így ezzel Fleming nemigen jutott előbbre, de azzal annál inkább, hogy kísérletezései közben gyakran hosszabb ideig fedetlenül hagyta a Petri-csészéit, és így lehetőséget adott a véletlennek, hogy elvezesse a század egyik legnagyobb fölfedezéséhez.

Korallok

Aki búvárruhában úszkál a Földközi-tengerben, azzal előfordulhat, hogy különleges, víz alatti építményekre, afféle mészkő-katedrálisokra bukkan. Ha szerencséje van, az építmény élénken vöröslik, és ettől tudhatja, hogy a természet egyik különleges, ékszerként is használt teremtményeit, a vörös nemeskorallokat látja. Igaz, ezeknek ritkábban fehér vagy fekete fajtájuk is megjelenik, ám ezek kinézete is ugyanolyan: apró, különálló tűkre épülő, hosszúkás forma. Az ékszerhamisítóknak nem érdemes ezzel a korall-fajtával foglalkozniuk, mert elég egy jó mikroszkóp, és máris lelepleződnek, hiszen ezeknek a koralloknak a finomságát képtelenség leutánozni.

Medúzák

A legtöbb ember fél a tengerben élő medúzáktól, hiszen a csípésük akár halálos is lehet, ezért eszébe sem jut, hogy ezek az élőlények hasznot is hoznak az emberiségnek. Pedig ez is igaz, és ráadásul a medúzák éppen a gyógyítás fejlődését segítik elő! Nekik köszönhetjük ugyanis azt a speciális fehérjét, amelynek alkalmazásával az emberi test belsejéből is „tudósítást” kaphatunk bizonyos változásokról, például az idegsejtek fejlődéséről vagy éppen pusztulásáról az agyban, és a tumorsejtek (daganatsejtek) terjedéséről.

Hullámvasút

Démon, Vámpír, Ciklon – csupa olyan név, amelyet az emberek azért adtak a hullámvasutaknak, hogy ezzel is érzékeltessék: itt valami olyasmit lehet átélni, aminek egyszerre van köze a természet félelmetes erőihez és az emberhez. A hullámvasúton nem történik más, minthogy az ember tudatosan kiteszi magát az egyébként befolyásolhatatlan gravitációnak és a centrifugális erők hatásainak, amelyeket azonban itt mégis biztonságos keretek közé szorítottak. Az élmény szinte semmihez sem hasonlítható. Aki már eldöntötte, hogy felül egy hullámvasútra, az már menet közben nem szállhat ki belőle, így nincs más választása, mint tökéletesen átadni magát a zuhanások és emelkedések, átfordulások általa befolyásolhatatlan helyzeteinek. Vagyis annak, hogy egy időre tökéletesen kiessen abból a megszokott térből és időből, amelyben egyébként, a talajon járva él, és mégis élvezze, hogy ez történt vele.

Mi fán terem a csoki?

Ha a csokoládé nem is, de alapanyaga, a kakaó valóban fán terem: a Dél-Amerika vadonjaiban akár tizenöt méteres magasságot is elérő mályvafélén. A fát egész évben elborítják a virágok, amelyek délután nyílnak, éjszakára is nyitva maradnak, majd hajnalban becsukódnak. Igazi kincse azonban a termése, amely a kakaómagokat rejti. Első, természetes „fölfedezője” a maják és toltékok kedvenc madara, a kvézál volt. Ez a különösen szép madár mindig pontosan tudta, hogy mikor érnek meg a magok a kakaófán, és amikor eljött az ideje, odarepült a fákhoz, és jól belakmározott. Példája nyomán az emberek is megkóstolták a magokat, amelyek ugyan önmagukban szörnyen keserűek voltak, de a hatásuk annál inkább megédesítette az életüket, hiszen fölfrissültek és erőre kaptak tőle. Nem csoda, hogy a toltékok szent madaruknak tekintették a kvézált, amely rávezette őket erre a lehetőségre.

Mivel lélegzik a baba, a mamája pocakjában?

„Tényleg, hogy lélegzik odabenn a kisbabád? Kopoltyúval?” – kérdezte terhes rokonát egy legkevésbé sem tudatlan kisgyerek, hanem egy huszonéves felnőtt. A kérdést azonban nem kell kinevetnünk, hiszen teljesen logikus: a magzatot odabenn víz veszi körül, s ráadásul tudjuk, hogy fejlődése több olyan fázist is tartalmaz, amelyben a formái a legkevésbé sem emlékeztetnek a későbbi emberére. Ugyan, miért ne lélegezhetne egy ideig kopoltyúval? Természetesen nem azzal lélegzik, ám abban a mechanizmusban, amelyben oxigénhez jut, valóban van egy pici hasonlóság a halak légzésével. Ez pedig az, hogy mindkét esetben vérerek biztosítják az oxigénfelvételt, egy elkülönített szerv beiktatásával, viszont a tüdő közreműködése (a legtöbb halnál a létezése) nélkül.

Rágógumi

„És mi ez? – kérdezte a tanár. – Ez egy olyan pép, amivel az üvegesek az ablakot beragasztják a fába. Az üveges bekeni oda, és az ember a körmével kikaparja az ablakból. – És ezt te kapartad ki? – Nem, kérem. Ez az egyleti gitt. A tanár úr tágra nyitotta a szemét. – Mi az? – kérdezte. Weisz most már nekibátorodott egy kicsit. – Ezt a tagok gyűjtötték – mondta –, és a választmány rám bízta, hogy én őrizzem meg. Mert azelőtt Kolnay őrizte, mert ő volt a pénztárnok, de nála elszáradt, mert ő sohasem rágta. – Hát ezt rágni kell? – Igen, mert különben megkeményedik, és nem lehet nyomkodni. Én mindennap megrágtam. – Miért éppen te? – Mert benne van az alapszabályokban, hogy az elnök köteles mindennap legalább egyszer megrágni az egyleti gittet, mert különben megkeményedik... Itt sírva fakadt Weisz. Pityeregve tette hozzá: – És most én vagyok az elnök...”

A kaleidoszkóp és egyéb, tükrös trükkök

Ha éppen nagyon ráuntunk a szokásos játékainkra, az új élményekért nyugodtan forduljunk az örök, fizikai törvényszerűségekhez! Ilyen például a többszörös tükrözés. Ennek előállításához első lépésben elég két tükörlap, amelyeket egymás mellé állítunk az asztalon úgy, hogy azok függőleges éle érintkezzen, vagyis a két tükör szöget zárjon be. Ezután csak egy kicsit szokatlanabb tárgyat – mondjuk egy vagy két, nem túl nagy gyertyát vagy mécsest – kell betennünk a tükörlapok közé, és máris izgalmas látványban lesz részünk.

Mióta hordunk szemüveget?

Szemüvegre általában két esetben van szükségünk: ha nem látunk elég élesen (rövidlátás, távollátás vagy szemtengelyferdülés miatt), vagy ha olyan erős a fény, hogy kellő védelem nélkül zavarná a látásunkat. Az előző esetben látásélesítő (dioptriás) szemüveget hordunk, az utóbbiban pedig napszemüveget. (Idősebb korban gyakori szembetegség még a hályog is, de azt nem lehet a szemüveg „mankójával” ellensúlyozni.) A kétféle szemüveg története nagyjából párhuzamosan zajlott, és közös vonásuk, hogy a keletkezésük pillanatáról csak keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy az egyiptomiak, a kínaiak és a görögök-rómaiak földjén egyaránt találtak csiszolt, áttetsző és nagyításra alkalmas hegyikristályokat, de hogy olvasáshoz is használták-e ezeket, az bizonytalan.

Hol szorít a spanyolcsizma?

– „Mindenhol” – vághatjuk rá a kérdésre a választ, ha tudjuk, mi is volt az a spanyolcsizma, amelyet ma már, szerencsére, csak képletesen szoktunk ráhúzni a szorult helyzetbe kerülők lábára. A középkorban azonban valóban kitaláltak egy olyan, csizmára emlékeztető kínzóeszközt, amellyel az inkvizítorok próbáltak meg vallomásokat kicsikarni az emberekből.

Macskaszemek

1934 tavaszának egy párás éjszakáján a brit Percy Shaw akkora ködbe keveredett az országúton, hogy szinte életveszélyben haladt az autójával. Legnagyobb szerencséjére azonban az út menti bokrok között volt egy macska, amely szinte megbénult az erős reflektorfénytől, és nem tudott elszaladni az autó elől. Ültében a szeme kitartóan tükrözte az autó reflektorának fényét. Ettől Shaw – akinek reflektora addig csupa homályos körvonalú tárgyat világított be – végre meg tudta állapítani, hogy mi hol van az úton, és főként hogy merre van a széle, így időben megállt. Mint kiderült, épp egy szakadék mellett.

Mi a farmakológia?

Aki külföldön jár, és gyógyszert akar venni, annak nemcsak az „apotheca”, hanem a „pharmacy” szót is ismernie kell, mert gyakran ezt a szót írják ki a gyógyszertárakra. A két szó közül közvetlenül az utóbbi utal arra, hogy mit is lehet megvásárolni a szóban forgó boltban. Az „apotheca” ugyanis a görög apothéké = raktár kifejezésből ered, és csak az újkor óta használják a gyógyszerek tárolási helye elnevezésére. (A szó érdekessége, hogy a „bodega”, a „butik” és a „téka” is ebből alakult ki.) A „pharmacy” szóban azonban már ott van a „gyógyszer”, vagyis a görög „farmakon” szó. A „farmakológia” pedig általánosságban azt jelenti: a gyógyszerekkel foglalkozó tudomány. Szűkebb értelemben ma már mindent magába foglal, ami az állati és emberi betegségek gyógyítására alkalmas vegyületekkel foglalkozik.

Kígyók a patikákban

Minden szakmának megvannak a maga szimbólumai, amelyek többnyire érthetően, könnyen megfejthető módon jelzik, hogy éppen melyikkel állunk szemben. Amíg voltak cégérek az utcákon (ma is léteznek, de jóval ritkábban, mert a fényreklámok kiszorították ezeket), leggyakrabban magának a terméknek a képét vagy kovácsolt vas megformázását akasztották ki – tehát csizmát, kalapot, kancsót vagy kissé áttételesebben lúdtollat láthatott a járókelő, ha cipészmester, kalapos, borkimérő vagy könyvárus mellett vitt el az útja. A gyógyszertárak cégérein azonban, amióta csak ismerünk ilyeneket, mindig is egy botra tekeredett kígyót lehetett látni. És a rajznak neve is volt: régebben Aesculapius illetve Eszkuláp, később Aszklépiosz botjának hívták. Ez utóbbi egyszerre a legrégibb és a modern írásmód is, hiszen az eredeti, görög névhez tért vissza, és a helyesírásában kikerülte a közvetítő, latin nyelvet.

A kulcsok

Ha éppen gitározáshoz készülünk, és azt mondják: „kulcs”, akkor a hangszer nyakán lévő kis csavarókra fogunk gondolni, amelyekkel fel tudjuk húzni a húrokat. Ha kottát is használunk a játékunkhoz, akkor pedig a violin- vagy a basszuskulcs jut az eszünkbe, mint két, olyan jel, amely megmutatja, hogy az ötvonalas rendszerben hol van a G illetve az F hang. (Ezért is szokták a violinkulcsot G-kulcsnak, a basszuskulcsot pedig F-kulcsnak is hívni.) Minderről pedig a továbbiakban az is eszünkbe juthat, hogy hiszen a kulcsok általában is utalhatnak egy zárt rendszerre és annak fel-vagy megoldására. Így például a titkosírásokra, amelyeket szintén kulcsokkal szoktak megfejteni. De az egyéb rejtélyeknek, a titkoknak és a problémák megoldásának is van kulcsa, a gondolatainkban. Ha pedig mindezt végigjártuk, akkor megérkezhetünk a szó leghétköznapibb jelentéséhez, vagyis a zárak nyitásához használt eszközökhöz, amelyek nevét illetően a fülünk jelzi a szláv eredetet. És a fülünk nem téved, mert a szó eredete valóban a „kluč” szó. Ha pedig még tovább lépünk, akkor azt is látjuk, hogy a szó megőrizte a fogalom történetiségét, hiszen ennek a „ljuka”, vagyis „kampó” kifejezés volt a gyökere, amely a kulcsok ősére utal.

Fúj a szél

„Fáj a fejem a széltől” – halljuk gyakran a mondatot, és biztosak lehetünk benne, hogy aki mondja, az nem minden alap (bár valószínűleg kalap) nélkül beszél. A szél az a meteorológiai jelenség, amely a leggyakrabban szól bele az ember életébe, befolyásolja a közérzetét, és a frizurája mellett a kedélyét is összeborzolja. Éppen ezért az emberiség kultúrájában is sokkal több nyomot hagyott, mint például az eső vagy a hőmérséklet. A szélnek rengeteg istene volt, épületeket emeltek a „tiszteletére” és versekben, dalokban, szimfóniákban jelenítették meg, a legkülönfélébb módon. Éppen ezért érdemes végignéznünk, hogy micsoda is ez valójában, és mi közünk lehet hozzá.

A posta története Magyarországon - 4.

A század eleji, lendületes fejlődés jegyében 1914-ben már 655 levélgyűjtőhely és 1293 postaügynökség működött, a 4751 állami postahivatal mellett. A lendületet azonban megtörte, hogy Magyarország belépett a háborúba. Az első világháború alatt tábori postaszolgálat működött, amely igyekezett biztosítani a fronton harcolók és az itthoni hozzátartozóik közötti kapcsolatot. A tábori levelezőlapok ekkor külön „műfajt” jelentettek, a többi között. A vesztes háború után, a Károlyi-kormány idején viszont Magyarország kivált a Monarchiából, és önálló köztársaságként minden intézményét, így a postát is függetlenítette végre az osztrák szervezetektől. A Tanácsköztársaság rövid ideje alatt pedig egy önálló bélyegsorozat jelezte a politikai változásokat, „Magyar Tanácsköztársaság” felirattal.

A posta története Magyarországon - 3.

Sorozatunk előző része azzal zárult, hogy a szabadságharc idején tervezett kiadással szemben végül csak 1850-ben jelent meg az első levélbélyeg, és már az osztrák szimbólumokkal. A kiegyezés után azonban ismét magyar tervezésűek lehettek a bélyegek, ami viszont másféle, újabb konfliktusokra adott lehetőséget. Az első, magyar postabélyeg-sorozatot 1867. június 1-jén bocsátották ki, 2-, 3-, 5-, 10- és 15 krajcáros címletekben. (Később 25- és 50 krajcáros bélyegek is voltak.) Mivel az itthoni feltételek híján a bélyegeket Bécsben nyomtatták, az osztrák posta is ezeket használta. Ezért gondot okozott, hogy vajon ezek magyar vagy osztrák sorozatok-e, ami a bélyegtörténet szempontjából fontos kérdés. Ám végül megszületett a mai szakmai megegyezés, amely szerint az 1867-es tekintendő az első magyar bélyegsorozatnak.

A posta története Magyarországon - 2.

A Rákóczi szabadságharc bukása után ismét megszűnt az önálló magyar posta működésének lehetősége, ugyanakkor a Habsburgok nekiláttak a korszerű postahálózat kiépítésének, Magyarország területén is. Éppen ideje is volt, hiszen más országokban már jó ideje az itteninél jóval fejlettebb, szakszerűbb és főként biztonságosabb posta működött.

A posta története Magyarországon – 1.

Amióta létezik írás, az emberek mindig szükségét érezték annak, hogy levélben is tartsák egymással a kapcsolatot. A leveleket és egyéb küldeményeket azonban sokáig csak igen bonyolult módon lehetett továbbítani. A „posta” szóra és az általa jelölt intézmény megszületésére sokáig kellett várni.

A Brooklyn híd

Száznegyvenkét éve, 1870. január 3-án kezdték meg a New York-i Brooklyn híd építését, amelyet azután tizenhárom évvel később, 1883. május 24-én adtak át a forgalomnak. 1903-ig ez volt a világ leghosszabb acélkábeles függőhídja. Létrehozása – ahogyan a hidaké általában – több emberi áldozattal is járt.

Miért éppen decemberben van karácsony?

A karácsony ma már sokkal kevésbé vallási alkalom, mint inkább általában a szeretet, az öröm és a családi összetartozás kiemelt ünnepe. A hozzá kapcsolódó ajándékozás pedig (jó esetben) azt fejezi ki, hogy figyelünk a másikra, és még a titkos vágyait is kitaláljuk. Az örökzöld fenyőfa ma is a mindig megújuló élet jelképe, és a sok kis gyertya vagy színes égő, csillagszóró rajta a hosszabbodó napok növekvő fényének előhírnöke is. Éppen ezért nem szabad elfelejtenünk, hogy honnan erednek ezek a jelképes szokásaink, hiszen az ember mindig a természet része marad, még ha változik is a tudása a természetről.

Hitelminősítők és hitelnyújtók

Nemrég pénzügyi és gazdasági válság tört ki az után, hogy az USA-ban túl sok könnyítést adtak a bankok a lakásépítésekhez és -vásárlásokhoz, így túl sokan vásároltak hitelre olyanok, akiknek nem volt tényleges fedezetük a tartozásaik visszafizetésére. És mivel a pénzhasználat rendszere az egész világon összefüggő rendszerek szerint működik, a válság minden országot érintett. Szerencsére azonban ma már nemcsak a pénzhasználat, hanem a válságkezelés is összehangolt. Amikor a múlt században, 1929-ben tört ki hasonló világválság, még sem a technikai, sem a politikai helyzet nem tette lehetővé, hogy az érintett pénzintézetek és piaci szereplők közösen, egymással egyeztetve akadályozzák meg a válság kiszélesedését, ezért Európa belesodródott egy újabb háborúba. Mindezek tanulságai alapján azonban a II. világháború után a világ vezető államai elkezdték tudatosan kiépíteni azokat a politikai és pénzpiaci rendszereket, amelyek a reményeink szerint megakadályozhatják, hogy egy esetleges, pénzpiaci válság ismét háborús helyzetet idézhessen elő.

Az egyik legszebb hangszer: a hárfa

A hárfáról szólva kivételesen nem kezdhetjük úgy a mesét, hogy „már az ókori görögök is”, mert a hangszer története még régebbre nyúlik vissza. Ám a hárfa egyik legszelídebb, legegyedibb formáját mégiscsak az ókori görögök adták a világnak. Hogy pontosan hol történt, azt nem tudni, de egy biztos: szeles vidék lehetett, ahol valaki két, enyhe ívben hajló fadarab közé bélhúrokat feszített ki, és a szerkezetet kitette a tengerpartra, hogy így a húrok megszólaltatását a szelekre bízza. És mivel a szél istenének neve a görögöknél Aiolosz volt, őt is „bevették” a hangszer nevébe, így lett először aiol-, majd eolhárfa. Később több korszakban is nagy divat volt az ablakokba eolhárfát tenni, és ábrándosan hallgatni az emberi közreműködés nélkül keletkező „zenét”, mint a természet ajándékát.

Dinók, világszerte és nálunk

Ha valaki a múlt század elején, Londonban azt mondta: „Jaj, ne légy már olyan, mint egy dinoszaurusz!”, abban semmi sértő, fizikai utalás nem volt. A mondat egyszerűen azt jelentette, hogy az illetőt egy kicsit modernebb gondolkodásra akarják biztatni. Amíg ugyanis nem indultak be az alaposabb, minden részletre kiterjedő kutatások, addig a dinoszauruszokról úgy tudták, hogy hideg vérűek és rendkívül lassú, lomha lények voltak, ezért válhattak egy időre a maradi, megújulásra képtelen gondolkodás szimbólumaivá. Ám a huszadik század közepétől ez a kép végleg eltűnt az ősi állatokról, és ma már mindenhez kötik őket, csak épp a maradisághoz nem.

A röntgensugár fölfedezése

Az ezernyolcszázas évek második felében több fizikus is foglalkozott a kor egyik nagy kérdéskörével: a fény természetével valamint az elektromos tér, a mágnesesség és a fény összefüggéseivel. Az ezzel kapcsolatos kutatások során többen is tapasztalták, hogy amikor a katódsugarakat vizsgálják, és áram alá helyezik a kísérletekhez használt kisülési csöveket, a közelben lévő fényképezőlemezek annak ellenére elszíneződnek, hogy gondosan fekete papírba csomagolták őket. A legtöbb kutató azt gondolta, hogy ennek inkább valami más oka lehet, de semmiképp sem az éppen zajló kísérletezés. Egyikük pedig azt mondta, hogy ha ez így van, akkor egyszerűen máshová kell helyezni a lemezeket! Akik így gondolkodtak, azok éppen elszalasztották életük egyik, legnagyobb lehetőségét, és még véletlenül sem váltak felfedezővé. Azzá vált viszont közülük Wilhelm Conrad Röntgen, aki nemhogy kiküszöbölni akarta volna, hanem éppen ellenkezőleg: azonnal vizsgálni kezdte a szokatlan, mások számára mellékesnek látszó jelenségeket. És ettől kezdve nemcsak a kisülési csövekkel foglalkozott, hanem azzal is, hogy mi történik a csövek körül.

Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809-1847)

Nem könnyű elképzelni, de Felix Mendelssohn-Bartholdi tizenhét éves volt, amikor megírta a Szentivánéji álom című kísérőzenét (Shakespeare színművéhez), 1826-ban. Könnyen kiszámolható, hogy a mű életkora viszont mára elérte a száznyolcvanöt évet. Ám ez egyáltalán nem látszik meg rajta. Az esküvőkön még ma is az ennek részét képező Nászindulóra vonulnak be a legszívesebben a párok. A gyerekek és a mindenre nyitott felnőttek pedig változatlan izgalommal hallgatják a mű elején az egyre magasabban rezgő akkordokat, amelyek mintha egy hatalmas, fokozatosan kitáruló kapu mozgásának hangjai lennének, hogy azután a tündérek világa nyíljék meg az ember előtt. És miután beléptünk, a hegedűk egy időtlen világ zsibongását, önfeledtségét és szépségét varázsolják körénk. Mendelssohn már rég nincs itt a világban, hiszen százhatvannégy éve, 1847. november 4-én meghalt, de amit elképzelt és papírra is vetett, az bármikor „feltámasztható”, a mai hangszeresekkel és énekesekkel.

A fejünkre esik?!

2009 januárjában ijesztő esemény zajlott le az űrben: összeütközött egy orosz és egy amerikai műhold, s a karambolból nagy mennyiségű roncs keletkezett. A törmelékek pedig – bármennyire is nagy térben mozognak – veszélyeztetik a többi műholdat és a Hubble űrteleszkópot, de még a Nemzetközi Űrállomást is bajba sodorhatják. Ez az esemény mindenesetre figyelmeztető jel volt ahhoz, hogy az űrkutatáson dolgozók vegyék komolyan az űrszemét jelenlétét. Így valóban meg is indult a terület föltárása, valamint a szükséges „takarítási-lomtalanítási” módszerek kidolgozása. Ettől kezdve több, fontos intézmény is az addiginál sokkal nagyobb figyelmet szentelt annak, hogy biztosítsa a Föld és a hasznos, aktív űrbéli szerkezetek biztonságát, az űrszemét okozta veszélyekkel szemben.

Amikor nem evésre való a tojás

A tudomány mai állása szerint az időnként károsító hatásokkal megvádolt tojás valójában nélkülözhetetlen az ember számára. Az anyatej után ez az a táplálékunk, amelyben szinte minden benne van: mással nem pótolható fehérjék, a koleszterinnek épp az a fajtája, amelyre szükségünk van, emellett lecitin, vasban és kénben gazdag hamu, valamint jó néhány, fontos vitamin is. Ezért is döntött úgy a Nemzetközi Tojásszövetség, hogy minden év októberének második péntekje legyen a tojás világnapja. Így 1999 óta harminc országban rendeznek előadásokat, tojásfesztiválokat ezen a napon. A tojás azonban nemcsak az étkezési kultúránk, hanem az irodalmunk és a képzőművészetünk részévé is vált.

A Hold teljes arca

A Holdat az emberiség a létezése óta, mindennap látja. És amíg meg nem született a csillagászat tudománya, természetesen istennek képzelték ezt az égitestet is. Az egyiptomiaknál Honszu, a majáknál Ixchele volt a neve, az észak-amerikai navahó indiánok pedig Yoołgai asdz±±n-nak hívták. A görög mitológiában Szelené, később, a rómaiban Luna volt a holdistennő. Szelené a szépséget, a fényt és általában a női létet jelképezte. Alakja szinte az egész ókori irodalmon végigvonult. Nevének a „szelasz”, vagyis "fény" jelentésű szó az alapja, ezért ma is sok elnevezésben viszontlátjuk. Így például a Sarki fény görög nevében – Boreion Selas –, a holdfelszín feltérképezése tudományának nevében – szelenológia –, de egy kémiai elem, a szelén és az abból készült gyógyszer nevében is. Mindezzel együtt a Holdat teljes egészében évezredeken át nem láthatta az emberiség. Túlsó oldaláról először 1959. október 7-én készítettek képeket, a szovjet Luna-3 jóvoltából.

„Menj a víz alá!” V. rész

Sorozatunk utolsó részében arról lesz szó, hogy a víz alatt haladó hajók hogyan tartották a kapcsolatot a környezettel, hogyan tájékozódtak és milyen eszközökkel próbálták egyszerre elrejteni önmagukat és bemérni a feléjük közeledő tárgyak vagy hajók helyzetét.

„Menj a víz alá!” IV. rész

Sorozatunk előző részét azzal zártuk, hogy az első, gőzgéppel hajtott tengeralattjáró emlékét a híres, francia író, Jules Verne őrizte meg, a Nemo kapitány című regényében. Ebben Nautilusnak keresztelte át Monturiol konstrukcióját, amelynek a valóságban Ictineo volt a neve. A Nautilus név egyébként egy görög szóból ered, amelyet később a latinban is átvettek, és amely két fogalmat is jelöl: a hajóst, és egy polipfajtát. Mint majd látni fogjuk, Verne irodalmias neve végül rákerült egy valóságban létező tengeralattjáróra is: az első, atommeghajtású hajót szintén így hívták. Addig azonban még sok, különféle nevű tenger alá merülő hajó született, sokféle hajtóművel.

„Menj a víz alá!” III. rész

Sorozatunk előző részében már volt szó a búvárharangról, amely egyszerre tekinthető a búvárruha és a tengeralattjáró ősének. Most azt nézzük meg, hogyan lépett tovább a technika ettől az egyszerű ötlettől az egyre bonyolultabb tengeralattjárók felé.

„Menj a víz alá!” II. rész

Sorozatunk előző részében elmondtuk, miért akar az ember lemenni a víz alá, hogy ott milyen veszélyek fenyegetik, és mit kell megoldania, ha huzamosabb ideig lenn akar tartózkodni. Most a víz alatti mozgás legfontosabb kellékéről, a búvárfelszerelésről lesz szó.

„Menj a víz alá!” I. rész

A „Menj a víz alá!” felszólítással azoknak szoktunk „kedveskedni”, akik éppen túl sok zagyvaságot hordtak össze a jelenlétünkben, és akik számára az a javaslatunk, hogy a szóban forgó (bár nem feltétlenül súlyos) ostobaságokat most már inkább a halaknak adják elő. Az ember azonban, a szószátyárkodásától függetlenül, évszázadok óta valóban szeretne biztonságosan lemenni a víz alá.

Történetek a Budapesti Állatkertből

145 esztendeje, 1866. augusztus 9-én nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert, akkor még csupán Pesti Állatkertként. Magyarországon ezt megelőzően is tartottak önmagukért – tehát nem haszonállatként – különféle élőlényeket, de ezek csak szűkebb körben voltak láthatóak. Az uralkodók, békés szándékuk kifejezése céljából, gyakran ajándékoztak egymásnak olyan állatokat, amelyek a megajándékozottak országában különlegességnek számítottak, így például oroszlánokat, majmokat, papagájokat. Mátyás király például oroszlánokat kapott, a Velencei Köztársaságtól, de az uralkodónak leopárdja és ritka madarai is voltak.

A Margit híd története

A háború alatt Budapest egyik legfontosabb hídja, a Margit híd egy részét a németek felrobbantották, és csak néhány, itt-ott megmaradt része jelezte a létét. A Nagykörutat és a Mártírok útját (ma Margit körút) ezután jó ideig a szovjet csapatok által épített pontonhíd kötötte össze, amelynek az itt élők azonnal becenevet adtak: Manci hídnak keresztelték el. A négy méter széles Manci 1948. augusztus elsejéig szolgálta a főváros közlekedését, amikorra azonban befejezték a nagy híd újraépítését. A Margit híd jelenleg is felújítás alatt áll, amin nincs mit csodálkozni: 2011-ben éppen 139 éves.

Brunszvik Antal és Brunszvik Teréz

Az ezerhétszázas években nem volt ritka, hogy az uralkodók beleszóltak a főúri körök házasodásába, így a Magyarországon uralkodó Mária Terézia is ezt tette. Hogy milyen okból, annak ma már nincs jelentősége, de tény, hogy a királynő erősen pártolta (az akkor németesen írt családnevű) ifj. Brunswick Antal gróf és Seeberg Anna bárónő házasságát, amely létre is jött. Majd, amikor 1775. július 27-én megszületett az első gyermekük, Teréz, néhány nappal később maga a királynő tartotta őt a keresztvíz alá. Brunswick Teréz pedig azzal hálálta meg a gesztust, hogy egész életében tiszteletben tartotta – de talán még az uralkodónál is komolyabban vette – a Mária Terézia által is kiemelt közoktatás ügyét, ezen belül különösen a gyerekek és a nők tanulásának állami szintű rendszerének bevezetését. Addig ugyanis ezt nemhogy kiemelt kérdéssé nem tették, de az uralkodó körökben kifejezetten ellenezték, fölöslegesnek tartották.

A salemi boszorkányper

1692-ben, az akkor még gyarmati sorban lévő Amerikában borzalmas végkimenetelű boszorkányperekbe kezdtek bele, a Massachusetts állambeli Salem városában. A később salemi boszorkányperek néven emlegetett esemény még ma is megrázó erővel hat. Az Egyesült Államok törvényhozása már nem sokkal az események után igyekezett jóvá tenni a területén véghez vitt embertelenségeket. Első lépésként rehabilitálták, vagyis ártatlannak minősítették és utólag a jogaikba visszahelyezték az áldozatokat, majd az USA alaptörvényeinek megfogalmazásakor intő és elriasztó példaként említették a salemi boszorkánypert. 1992-ben pedig a kivégzések helyszínén emlékparkot hoztak létre, amelyben egy-egy kőpadot állítottak minden egyes kivégzett emlékére. És mivel a perekbe nyár derekán kezdtek bele, ilyenkor szerte világon meg szoktak emlékezni az áldozatokról.

Benedek, Európa fő védőszentje

A nyugat-római birodalom bukása (476) utáni korszak Európa egyik legzaklatottabb, népvándorlásoktól és területfoglaló harcokkal tarkított időszaka volt. Így azután hiába, hogy az ókori kultúrákban igen magas szintet értek el, mind az általános higiénia és a sport vagy az egészségmegőrzés, mind a gyógyítás terén, az európai civilizáció egy időre mélypontra került. Államok bomlottak fel és újak jöttek létre, és miközben ezek a saját, politikai-társadalmi rendszerük fölépítésével voltak elfoglalva, az emberek többségének éhínségeket, háborús következményeket és járványokat kellett elviselniük.

Csapnivaló élőlények

Aki a nyaralását mediterrán térségben töltötte, azzal előfordulhat, hogy a következő év júniusában egy szép napon kimegy a fürdőszobába, és ott elveszíti a tér- és időérzékét. Lehet, hogy nem is otthon van, hanem a tengerparton? Azt látja ugyanis, hogy a csempéken ugyanolyan pici, fekete rovarkák ülnek, mint amilyenek Görögországban vagy az olasz nyaralóhelyeken szokták megkeseríteni az életét. Hogy mivel? Elsősorban azzal, hogy az embernek eszébe sem jut még időben agyoncsapni őket.

Egy nagy cég születésnapja

Ha valakinek azt mondanánk: a világ egyik legjelentősebb cége a Nemzetközi Üzleti Gépek nevű vállalat, akkor vagy elnézően megsimogatná a fejünket és borogatást javasolna, vagy nagyon határozottan felszólítana minket, hogy hagyjuk abba a cukkolását. Pedig nem cukkoltuk, mert valóban így hívják a világ egyik legfontosabb cégét, amelyet csak angolul kell megnevezni, és mindjárt érthető lesz a helyzet: International Business Machines, rövidítve IBM. Ugye?!

Kérészek a Tisza fölött

„De hiszen csak tiszavirág életű volt ez a fellángolás” – mondják nem egyszer olyasmire, ami csupán rövid ideig tartott. Máskor a hasonló helyzeteket a „kérész életű” kifejezéssel jellemzik. Mindkét kifejezés mögött egy pici, különleges élettörténetű rovar áll, pontosabban repül: a kérész. A Tisza pedig úgy került a képbe, hogy Magyarországon a kérészek a Tisza agyagos partoldalából kelnek ki.

A pünkösdnek jeles napján…

Amikor 1867-ben, június elején Ferenc József megkoronázására készültek, egy akkori „píáros” a király környezetében fölfedezte, hogy a kitűzött nap éppen pünkösdhétfőre esik. Nosza, riasztotta az egész stábot, akik először alighanem egy szót sem értettek abból, hogy mivégre ez a nagy izgalom. Már miért ne eshetne egy katolikus király megkoronázása egy keresztény ünnepnapra? A buzgó lélek azonban megmagyarázta nekik, hogy ez nagyon rossz jel lenne, hiszen a magyaroknál ilyenkor pünkösdi királyokat szoktak választani, akik uralkodása azonban csupán néhány hónapig áll fenn. Ezt már megértették, és azonnal három nappal arrább tolták a koronázás napját. A rossz nyelvek szerint alaposan túllőttek a célon, és ezért is sikerült a kelleténél sokkal hosszabbra a király uralkodása…

A titkos, szellemi hadviselés diadala

A II. világháború egyik legfontosabb hadművelete a normandiai partraszállás volt, amely 1944. június 6-án, hajnali 2-kor kezdődött meg, az Overlord nevű hadművelet keretében. Célja a La Manche csatorna birtokbavétele és az észak-nyugati francia partvidék felszabadítása volt. A területet a belga és a holland tengerparttal együtt a német B hadseregcsoport védte, 38 hadosztállyal és Rommel tábornagy vezetésével. A csaknem három milliós, Eisenhower tábornok vezette angolszász erők (az USA, Kanada és Nagy-Britannia katonái) 11 ezer harci repülőgéppel és hétezer hajóval támadtak. A hadművelet taktikájának központi gondolata a megtévesztés volt. Az addigi háborúktól eltérő módon, az előkészületeknek éveken át a több területre is kiterjedő szellemi munka és a titkos hadviselés állt a középpontjában.

Rodolfó 100 éves lenne

A húszas években történt, hogy kamasz fiúk, a nyolcadik kerületből, átugrottak a lágymányosi Duna-partra, úszni egyet a nagy melegben. Hogy, hogy nem, a közelükben egy kínai kereskedő sodródott a vízben. Mivel nem tudott úszni, kétségbeesve kiáltozott segítségért. A fiúk egyike, Gács Rezső nemcsak kiváló úszó, de bátor gyerek is volt, ezért gondolkodás nélkül beúszott a kereskedőért, és kimentette a vízből. Mint a parton kiderült, a kínai egy gyöngyárus volt, akit bámulatos kézügyességel áldott meg a sors.

Férfiak és nők a hegycsúcsokon

Május 19-én szoktak emlékezni az első olyan esetre, amelyben női hegymászó jutott föl a világ legmagasabb hegye, a Mount Everest csúcsára. 1975-ig az Everest-expedíciókban csak férfiak vettek részt, igaz, kétarcú eredménnyel, hiszen minden ötödik vállalkozó az életével fizetett a bátorságáért. 1975-ben azonban egy japán hegymászó klub olyan felhívást tett közzé, amelyben női hegymászókat bíztattak jelentkezésre, a soron következő expedícióhoz.

Kresz Gézától a gördeszkáig

Ma már természetes, hogy ha baleset történik vagy valaki rosszul lesz, hívjuk a mentőket, akik azonnal a segítségünkre sietnek. De mióta hívhatunk egyáltalán mentőt? Mivel érkezett a helyszínre az első mentőorvos? Melyik nagy katasztrófa túlélőinek segített egy magyar mentős? És mi köze van a gördeszkának a segítségnyújtáshoz? Sok izgalmas kérdésre kapsz választ cikkünkben!

Madarak és Fák Napja a Füvészkertben

Az 5-14 éves gyerekeknek és családoknak szóló rendezvényen a látogatók megismerkedhetnek a Füvészkert növényvilágával, játékos vetélkedőkön mérhetik össze tudásukat. A kézműves foglalkozásokon gipszlenyomatot önthetnek ősi növényekről, készíthetnek fából játékokat és eszközöket, textiltáskát festhetnek és „gyűjthetnek” játékosan szelektíven hulladékot. A terápiáskutya-bemutatón megtudhatják, hogyan segítik az állatok a gyermekeket. Használjátok a klubkártyát, amely 20%-os kedvezményt biztosít a Füvészkert belépőjegyének árából!

Vakvezető kutyák

Az embereket segítő kutyák nemcsak vakvezetők lehetnek. Az egyik, legrégebbi társunk sokféle gondban, bajban állhat mellettünk úgy, hogy az érzékeivel pótolja a mi, megsérült érzékeinket vagy cselekvési hiányosságainkat. Így jelezhet egy készülődő, epilepsziás rohamot, segíthet feloldani kapcsolatteremtési nehézségeket, begyakorolni a gátolt simogatásokat, egyéb gesztusokat olyanoknál, akiknél ezt valami megakadályozza, és a hallássérülteknek is jelezhet fontos körülményeket. A legnagyobb létszámban azonban a vakokat és gyengénlátókat segítik a kutyák, ott tudják folyamatosan „alkalmazni” őket.

Mi MICSODA nyári táborok a Füvészkertben és a Jókai-kertben

Tudod már, mit csinálsz a nyáron? Táborozz velünk a Füvészkertben vagy a Jókai-kertben! Sok izgalmas program, érdekes vetélkedő vár rád, és megismerkedhetsz a többi Mi MICSODA klubtaggal is.

A Budai Alagút születésnapja

Százötvennégy éve, 1857 áprilisában készült el teljes egészében a Várhegy alatti Alagút, amelynek építése az egyik legnagyobb esemény volt Budapest életében. Addig a Pestről érkezők csak úgy juthattak el a Krisztinavárosba és a budai hegyvidékre, ha megkerülték az egész Várhegyet. Éppen ezért már jóval előbb – a Lánchíd építésekor, vagyis a harmincas évek végén – többen megfogalmazták, hogy alagúttal kell megoldani a hegy okozta közlekedési gondokat.

Cseresznyevirág-ünnep hétvégén az ELTE Füvészkertben

Különlegesen szép látványt nyújtanak a virágzó díszcseresznyefák, olyannyira, hogy sokan kiülnek a Füvészkertbe a leterített bordó szőnyegre, nézik a lehulló szirmokat, közben kortyolnak az eredeti japán teából. 2011. április 16-17-i hétvégén még tart a Sakura ünnep, aminek keretében a gyerekek például ikebanát köthetnek, japán íjász bemutatón vehetnek részt és meghallgathatják a Magyar Anime Társaság beszámolóját Japánról.

A vízöblítéses vécétől a bankjegysorszámozóig

Vízöblítéses WC, sörpalackozó, bankjegyszámozó-gép, hidraulikus prés, feltörhetetlen zárak, esztergagépek – vajon hogyan kerülhetnek ezek egy sorba? Nagy-Britanniában bizonyára minden gyerek tudja erre a választ: hát úgy, hogy ugyanaz a híres feltaláló, Joseph Bramah ötletessége, kitartó munkája áll a fenti tárgyak mögött. Bramah 1748. április 13-án született, egy kis angliai farmon – az idei április 13. tehát a születésének nem kevesebb, mint a kétszázhatvanharmadik évfordulója! Az általa feltalált, vagy csak továbbfejlesztett tárgyak tehát két és fél évszázaddal élték túl őt, a legnagyobb sikerrel.

Charlie gólya emlékére

A tavasz érkezését nemcsak a bokrok, fák rügyei, hanem a visszatérő gólyák is jelzik. Magyarországnak eddig két, olyan gólya „celebje” is volt, aki mindig kitüntetett figyelmet kapott a közönségtől. Az egyikük a Veszprém megyei Tüskevár büszkesége, akinek érkezéséről a lapok menetrend szerint február hetedike-nyolcadika körül szoktak beszámolni. A másikuk Charlie, aki a Kis-Balatonhoz közeli Vörs kedvence volt. Ő február 26-án szokott megjelenni a színen, és mindig a nagyokhoz illő pontossággal. Az idén azonban már az érkezésével baj volt: csaknem egy hetet késett. A vörsiek nagy aggodalommal lesték az üres – ráadásul a télen alaposan megroggyant – fészket, míg végre szombat hajnalra megérkezett a madár. Hogy mi történt vele, megtudhatod, ha továbbolvasod cikkünket.

Április bolondja

Mindenki tudja: április elseje a bolondok napja. Azt viszont senki sem tudja, hogy vajon honnan ered ez az „ünnep”, amelyet a világ szinte minden részén megtartanak. Egyesek szerint az ókori tavaszünnepek maskarás-bolondozós színjátékaiban, mások szerint különféle, középkori naptárrendezésekben, esetleg különleges eseményekben kereshetjük a gyökereit. Valószínűleg mindegyik feltételezés igaz, és a bolondok napja sokgyökerű ünnep. Volt idő, amikor eldurvultak és egyre féktelenebb formát öltöttek a bolondozások, ezért az egyház, amely a középkorban állami erővel rendelkezett, egyre több tiltó rendszabályt vezetett be az április elsejék miatt. Mára a szokások gyakorlata inkább egymás ugratására korlátozódik.

Új magyar találmány: az onko-kés

Nemrég különleges magyar szabadalmat mutattak be a Semmelweis Egyetemen: az intelligens onko-kést. Ez egy olyan eszköz, amellyel a sebészek műtét közben kapnak információt arról, hogy ép vagy rákos szövet van-e éppen a kezük alatt, vagyis hogy mit kell kivágniuk. Ez azt jelenti: a sebészeti eszköz egyesíti magában a szövetek vizsgálatát és a műtéti megoldást. A hazai kutatók találmányáról világszerte szenzációként írnak az orvosi szaklapok. Érdekessége a történetnek, hogy – ahogyan az gyakori a kutatásokban – a véletlennek is volt szerepe a találmány létrehozásában. Ha az egyetem ezentúl is hozzájut a pályázati pénzekhez, akkor két-három év múlva megkezdődhet az onko-kés tömeggyártása.

Földrengések és cunamik

Március 11-én a Japánban valaha mért legnagyobb, 8,9-es erősségű földrengés rázta meg a szigetország északkeleti partvidékét. A fővárosban, Tokióban kilengtek az épületek, és több helyen is tűz keletkezett. A rengés nyomán azonnal négyméteres hullámok csaptak át a parton, de a hatóságok – ismerve az ilyen és ehhez hasonló helyzetek lefolyását – rögtön a 10 méter magas hullámokra vonatkozó cunamiriadót rendelték el. Azóta több utórengés is követte az elsőt, és az atomerőművek is megrongálódtak. A keletkezett szökőár az oroszországi Szahalin szigetének partjait, valamint az Északi-Mariana-szigeteket is fenyegeti.

Utoljára járt a Discovery az űrállomáson

Többszöri halasztás után, 2011. február 24-én végre ismét útnak indult a Discovery. A „felfedez” (discover) szó alapján elnevezett űrrepülőgépnek ez a 39-dik, és egyben utolsó útja. A floridai Cape Canaveralból indított gép tíz tonna rakományt és hatfős személyzetet vitt magával a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A Discoverynek azonban, úgy látszik, sosincs szerencséje az időpontokkal: nemcsak a fellövése, de a visszatérésének dátuma is megváltozott. Az útját eredetileg tizenegy naposra tervezték, de ez alatt nem tudtak mindent elvégezni, amire szükség volt, ezért csak tizenhárom nap elteltével, március 9-én tért vissza a Földre.

A Mir űrállomás fellövésének évfordulója

A világon mindenütt megemlékeztek arról, hogy éppen 25 éve – 1986. február 19-én – startolt el a Földről a Mir nevű űrállomás alapmodulja. Az évforduló megünneplése nem volt véletlen, hiszen a Mir igazi sikertörténetnek számított az űrkutatásban. Vajon miért? És hány féle magyar vonatkozása volt az űrállomás történetének? Tudod, hogy milyen műszereket használtak az űrben? Hány modulból állt az űrállomás? Mindezt megtudod cikkünkből.

2011. a Kémia Éve

További jeles eseménnyel gyarapítjuk a 2011. év megemlékezéseit: száz éve, 1911-ben Marie Curie-t tüntették ki a kémiai Nobel-díjjal. Az UNESCO ezért a 2011. évet a Kémia nemzetközi évének nyilvánította. Ebből az alkalomból emlékezünk meg a kétszeres Nobel-díjas tudós nőről, a kémia tudományának fejlődéséről és jelentőségéről, valamint a magyar származású Nobel-díjasokról. Nem utolsó sorban arra bíztatunk mindenkit, hogy kísérletezzetek minél többet, fedezzétek fel a természet titkait!

A 2011-es év fája a tiszafa

Nemcsak madarat választanak „minden évnek”, hanem fát is. Az Országos Erdészeti Egyesület az idén a tiszafát választotta. A különleges örökzöld nem fenyő, nevének nincs köze a Tiszához, és a leghosszabb életű európai növényfaj. Piros magköpenyével szépen díszít, ám ennek kivételével a fa minden része halálosan mérgező. Lassan nő, emiatt nagyon tömör fa, az asztalosok és iparművészek gyönyörű tárgyakat készítenek belőle. Ha pedig megmásztok egy meredek oldalú hegyet a Bakonyban, akkor 13 000 példányt láthattok belőle egyetlen erdőben. Ismerkedjünk meg a 2011-es év fájával!

Mit jelent, hogy 2011 első félévében Magyarország az Európai Unió elnöke?

Ti talán még ovisok voltak Magyarország uniós csatlakozása idején, szüleitek azonban biztosan emlékeznek a 2004. május 1-jei napra. Ma nektek nem tűnik fel, hogy minden gond nélkül átsuhanunk az országhatáron, itthon a boltokban megvásárolhatjuk bármelyik uniós cég áruját vámmentesen. Bárhol válthatunk eurót, és még cserediák is könnyedén lehetsz egy külföldi iskolában. A szüleid talán még emlékeznek rá, hogy minden ilyen dolog 2004, illetve az 1989-es rendszerváltás előtt sokkal bonyolultabb volt. Kérdezzétek meg anyát vagy apát, hogy jártak-e akkoriban például Ausztriában, és hogyan készültek az útra!

A nyitnikék

"Nyitni kék, nyitni kék, nyitni kék"! – tudod melyik madarunk jelzi így a tavasz érkeztét? A dallam egyik legismertebb madarunktól, a széncinegétől ered. Tréfásnak tűnő régies nevei: küncsics, tökcinege, szegcinege, tükrös cin, szenes cin, cince. Tudományos neve: Parus major. A mérsékelt égöv, így hazánk tipikus madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011-ben őt választotta az év madarának.

Miért pont január 1-je az év kezdő napja?

- Vajon az egész világon búcsúztatják az óévet és ünneplik az újesztendőt?
- Igen, mondhatjuk, hogy Amerikától Ausztráliáig szinte mindenhol egyformán töltik az emberek az év utolsó és első napjait.
- Akkor hát közös az időszámítás minden országban?
- Igen, az egész Földön egységes naptár és időszámítás van, kivéve…
- Kivéve?
- Kivéve azokat az országokat, ahol a hivatalos naptár mellett megőrizték a korábbi, hagyományos időszámítást is. Ismerjük meg azt a több ezer éves folyamatot, aminek eredményeként leírhatjuk, hogy ma például 2011. január 7-e van.

Milyen növények díszítik a lakást karácsonykor?

Az év legjelesebb családi ünnepe minden gyerek számára a karácsony. Ahány nép, annyiféleképpen készülnek a jeles napokra; erről már olvashattatok a 2007 decemberi cikkünkben. Most a karácsony főszereplő növényeiről, a feldíszített fenyőfáról és örökzöld rokonairól lesz szó, amikkel szebbé varázsolhatjuk környezetünket, vidámíthatjuk a sötét téli napokat.

Mikor kezdődött hivatalosan a rádiózás Magyarországon?

December 1-je a Magyar Rádiózás Napja – ekkor avatták fel ugyanis 1925-ben az első rádióstúdiót. Mai hasonlattal élve ettől az időponttól kezdve még több emberhez jut el virtuális úton az információ. Az új eszköz lázba hozta még a kor költőit, íróit is, akik több versben „énekelték meg” a rádiót.

Hány automobil pöfögött 1900. november 30-án Magyarország útjain?

Körülbelül 60 darab gékocsi üzemelhetett akkor Magyarországon. A dátum azért érdekes, mert 110 éve november 30-án alakult meg a Magyar Automobil Club Budapesten 45 tag képviseletében. Legfőbb céljuk az autózás népszerűsítése volt. Ennek érdekében versenyeket, kiállításokat szerveztek. Az eltelt 110 év sikeres volt, talán maguk az alapítók sem gondolták volna, hogy 2010-ben három millió autó száguld az utakon. Ismerjük meg röviden a hazai autózás hőskorát!

Leglustább madarunk, a kakukk?

A kakukk hangjáról kapta nevét. A madár gerle nagyságú, hosszú farkú, sötétszürke, sárga lábú, vörös szemű fajta. A madarak közül ő az egyetlen élősködő, úgynevezett költésparazita. Hogy miért alakultak ki, és hogyan változtak a szokásai, erről olvashatsz cikkünkben.

Az Állatkert házai

Nevezzetek meg egy sokféle stílusból álló épületegyüttest a Városligetben! Bizonyára mindannyiunknak a Vajdahunyad vára jut eszébe, hiszen ezt eredetileg is azért tervezték az 1896-os milleniumi ünnepségekre, hogy „Történelmi Épületcsoport” néven bemutassa hazánk 1000 éves történelmének jellegzetes építészeti stílusait. Akkoriban azonban már jó néhány érdekes épület állt az 1866-ban megnyitott Állatkertben, amelyeket később továbbiakkal bővítettek.

A Tyrannosaurus Rex

A dinoszauruszok közül talán az egyik legismertebb, legtöbbet kutatott faj a Tyrannosaurus Rexnek keresztelt óriásragadozó, közismertebb nevén T-Rex. Megpróbáltunk utánajárni annak, hogy is alakulhatott ennek az állatnak a sorsa a törzsfejlődés során, hogyan vált az egyik legnagyobb, és legfélelmetesebb ragadozóvá. Ha érdekelnek a kérdések és válaszok, olvasd el cikkünket!

Ismét barlangot találtak a Budai Várhegyen

A Budai Várhegy messziről nézve lenyűgöző látvány, közelről hangulatos középkori épületek együttese, és – aki ismeri a „titkot", az tudja – a hegy gyomra is tartogat meglepetéseket. Kattints, ha kíváncsi vagy a titokra!

Mi MICSODA levelező játék 2010-2011

A Tessloff és Babilon Kiadó fennállásának 20. évfordulója alkalmából a Pesterzsébeti Művészeti Stúdióval közösen ismeretterjesztő levelező versenyt hirdet 3-4. osztályos tanulóknak. A versennyel célunk az olvasás-szövegértés képességének a fejlesztése. A versenyben való részvétel ingyenes.

Mióta viselünk szemüveget és napszemüveget?

Tudod, hogy ki találta fel a szemüveget? És azt, hogy mióta élünk a látásunk javításához szükséges "szerkezettel"? Gondoltad volna, hogy már a római legionáriusok is viseltek napszemüveget – vagy legalábbis annak egy kezdetleges formáját –, hogy védjük szemüket az ártó napsugaraktól? Cikkünkben további érdekességeket olvashatsz a szemüveg történetéről.

60 éves az Úttörővasút

A magyar közlekedés történetében fontos állomás volt, amikor kitalálták, megtervezték és megépítették az űttörővasutat. A kezdeti koncepció alapja az volt, hogy a sűrűn lakott, rossz levegőjű városból könnyen, egy hangulatos közlekedési eszközzel el lehessen jutni a zöldbe, ahonnan azután kirándulást is lehet tenni. A fogaskerekű vasút nem sokkal a kiegyezés után épült, majd 1948-ra az úttörővasút is elkészült.

A Nagy Londoni Tűzvész

Hallottál már az 1666-os londoni tűzvészről? A lángok szeptember 2-án csaptak fel egy péküzletben, és teljes 5 napot vett igénybe, amíg megfékezték a tüzet. Az udvarnak menekülnie kellett a városból. Ám nem ez volt az egyetlen csapás, ami a nagyváros ez időben érte. Ha érdekelnek a részletek, olvasd el cikkünket!

A palatáblától a digitális tábláig

Manapság minden diák készen vásárolt füzetbe írja a tanulnivalókat. A boltok ezerszám kínálják a legkülönfélébb tollakat, radírokat, tolltartókat, iskolatáskákat. De vajon milyen eszközöket használtak kétszáz évvel ezelőtt az iskolások, és hogyan jutottunk el a palatáblától a digitális tábláig? Ha érdekelnek a válaszok, olvasd el cikkünket!

Hogyan tájékozódnak a madarak?

A tudósokat hosszú ideje foglalkoztatja az állatok tájékozódási képessége. Régóta kutatják, miért indulnak útjukra a vándormadarak, honnan ismerik az útvonalat, amin szinte ösztönösen elindulnak, honnan tudják, mikor kell visszaindulni, és miből merítik az erejüket a többezer kilométeres távolság megtételéhez. Ha érdekelnek a fenti kérdésekre a válaszok, olvasd el cikkünket.

A Nagy Zöld Fal

Tudod, mit nevezünk sivatagnak? Tudod-e, hogy a legtöbb sivatag hosszú ideje feltartóztathatatlanul terjeszkedik? És azt, hogy mekkora területet hódít el évente a Szahara a termőterületektől? Tudod-e, mi az oka ezeknek a változásoknak, és hogy mit neveznek a Nagy Zöld Falnak? Ha érdekelnek a válaszok, olvasd el cikkünket!

Asztrológia: pillantás a csillagokba

Az asztrológia az ókorban a csillagászat tudományához,az asztronómiához kapcsolódott, de még a középkorban is egyetemi tanszéke volt. A felvilágosodás racionalizmusa azonban áltudománynak tartotta a csillagjóslást, ami törést jelentett az asztrológia történetében. Napjainkban ismét nagy népszerűségnek örvend. Ha érdekel az asztrológia története és a csillagképek, olvasd el cikkünket!

Szent Iván éjszakája

Június 21-e a nyári napforduló napja. Ilyenkor a legrövidebb az éjszaka, és a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A világ minden táján megünneplik ezt a napot. Mind a pogány, mind a keresztény kultúrkörben jelentős ünnep, noha a keresztény hagyomány június 24-én Keresztelő Szent János, Jézus megkeresztelőjének születésére emlékezik.

Wollemia nobilis – az élő kövület

Tizenhat évvel ezelőtt David Noble, az ausztrál nemzeti park munkatársa valódi botanikai szenzációval állt elő. Hegymászó túrája alkalmával felfedezett egy növényt, amelyet a 65 millió évvel ezelőtt kihalt Wollemia nemzetségbe soroltak be – a paleontológusok szavaival egy igazi élő kövületet. Az azóta szaporított klónjaiból a Budapesti ELTE Füvészkertbe is került egy példány: a MiMICSODA nyári táborában tanulmányozhatod is a „sárkányfenyőt”.

Niccolo Paganini: Az ördög hegedűse Genovából

Tökéletes technikai tudás és démoni kisugárzás – ezzel kápráztatta el közönségét a százhetven éve, 1840. május 27-én elhunyt Niccolò Paganini. Virtuóz játéka miatt csak „az ördög hegedűseként” emlegették, akinek koncertjein az elragadtatástól nem ritkán könnyekben tört ki a közönség.

Egy nem mindennapi feleség

Batthyány Lajos felesége, Gróf Zichy Antónia édesanyja végrendeletében hozzá írt tanácsát egész életében megfogadta: „a kötelesség teljesítésében talál az ember igaz megelégedést". A "honleányi kötelességteljesítés" és a hazaszeretet mintája volt ez a gazdag életúttal rendelkező asszony.

Kitörhet-e egy vulkán a jégmező alatt?

Több mint egy hete egy izlandi vulkán kitörése tartja lázban a világot. Az Eyjafjallajökull jégmezőn található vulkán márciusban már működött egyszer, ám azóta újabb kitörései is voltak. De vajon tudod-e hogyan alakultak ki a vulkáni hegységek, és mi okozza kitörésüket? Létezik-e bármilyen eszközünk arra, hogy ezt a természeti katasztrófát előre jelezhessük? Ha érdekelnek a válaszok, olvasd el cikkünket!

Fekete-e a fekete doboz

Tudod-e, hogy a repülőgépeken kívül hol használják még a fekete dobozt? Tudod-e, milyen információk tárolására alkalmas ez az 50-es évek óta használt szerkezet? Ha érdekel, ki készítette el a fekete doboz prototípusát, és milyen események vezettek oda, hogy felismerjék szükségességét, olvasd el cikkünket!

Jubileumi játék hírek

Április 17-én a Duna TV az április 10-i lengyelországi tragédiára emlékezik, a Cimbora műsor is ezzel a témával fog foglalkozni. Mi MICSODA jubileumi játékához kapcsolódó epizóddal legközelebb április 24-én találkozhatsz. Több időd van az e heti játék megfejtésére is: április 22-ig várjuk válaszaidat. Kattintás után egy kis ízelítőt olvashatsz a következő adásból!

Megérzik az állatok a természeti katasztrófákat?

Számos legenda szól arról, hogy egyes állatok megérzik a földrengéseket, ám ezt tudományos módszerekkel eddig nem igazolták. Egy véletlennek köszönhetően most sikerült megfigyelni, miként reagálnak a varangyok a földrengésekre. Ha érdekel, hogy milyen állatokról bizonyosodott már be, hogy megérzik a katasztrófákat, és hogy ebben mi van segítségükre, olvasd el cikkünket.

Az emberiség első szimbólumai

Sokféle lelettel találkoztak már a felfedezők és a régészek, amióta az emberiség történelmének, kultúrájának kutatása foglalkoztat minket, ám most egy újabb meglepő lelet került elő. Strucctojások színes héjába karcolt mintákat találtak Afrikában, egy barlangban. Mielőtt a húsvéti tojások mintázatának jelentését kezdenénk kutatni, vethetünk egy pillantást a kőkori ember tevéknységére is. Ha érdekel, milyen mintákat, jeleket találtak a tojáshéjakon, olvasd el cikkünket!

A hibridek

A hibrid szó eredeti jelentése vegyes, felemás, keresztezett, félvér. Általában nem természetes módon jön létre a két vagy több tárgy, fogalom, élőlény részeiből összetett új forma. A görög mitológia kentaurjaitól az Avatarig az emberi képzelet minden korban eljátszott a hibrid élőlények gondolatával, ami azonban nem csupán fantázia. Most annak járunk utána, hogy az evolúció során milyen hibrid élőlények jöttek létre. De vajon előfordulnak-e efféle hibridek a valóságban? Gyakrabban, mint gondolnánk.

Új dinoszauruszt fedeztek fel

Egy amerikai paleontológus csapat új dinoszauruszt fedezett fel, amelyet Abydosaurusnak neveztek el. A kutatást 4 lelet alapján kezdték meg. Az őshüllő a gigantikus, hosszú nyakú és hosszú farkú, négy lábon cammogó növényevők (Sauropodák) közé tartozott, mint amilyen például a jól ismert Brachiosaurus. Ha érdekel az új dinófaj, olvasd el cikkünket!

A füstölgők az élet bölcsői?

A Föld szárazföldjein nem sok hely akadhat, ami még felfedezésre várna, viszont egészen más a helyzet az óceánok mélyével. Számos kutatóexpedíció indul, mindig újabb és újabb csodákra bukkannak. Ezek közé tartoznak a füstölgőknek nevezett természeti képződmények, amelyek egyes tudósok feltételezése szerint az élet bölcsői lehetnek.

Téli olimpia

Kanada idén harmadszor ad otthont olimpiának. Calgary és Montreal után ezúttal Vancouver lesz a helyszíne a február 12. és 28. között megrendezésre kerülő XXI. téli olimpiai játékoknak. Tudod, hogy milyen sportágakban mérik össze erejüket a sportolók? Tudtad, hogy magyarok is indulnak a téli olimpián? Sok érdekes kérdésre kapsz választ cikkünkben a téli olimpiával kapcsolatban.

Focipálya a tengerszint alatt

Azt hinnénk, hogy az építésről már nem lehet újat mondani. Volt itt már minden: organikus építészet, energiatudatos építészet, mozgó építmények, alagutak, magas hidak és házak, és még sorolhatnánk. Mindig tudtuk, hogy az emberi képzelőerő határtalan, már csak azt kell kitalálni, hogy a valós világ határait hogyan lehet egyre szélesebbre feszítgetni, hogy álmaink valóra válhassanak.

Homo floresiensis, azaz hobbitok

2003 szeptemberében a tudósok egy új emberfaj létezését fedezték fel az Indonéz szigetvilágban. Az alig egy méter magas, 18 ezer éves csontvázat, csimpánznyi méretű aggyal egy barlangban találták. Hobbitoknak nevezték el őket Tolkien híres regényének szereplői után. Ha érdekel, milyen feltételezések láttak eddig napvilágot az apró emberkékről, olvasd el cikkünket!

A morzejelek

1838. január 6-án mutatta be először Samuel Morse az elektromos távírókészülékét. Az azóta világszerte megismert morze-kódrendszert számos területen használják ma is. A hajózásban és a távírásban is elterjedt, annak ellenére, hogy mára inkább a vezeték nélküli kommunikáció vette át helyét. Ha érdekel, ki volt Samuel Morse, és milyen elvek szerint állította össze jelrendszerét, olvasd el cikkünket!

„Kire ütött ez a gyerek?” - A családfáról

„Kire ütött ez a gyerek?” Janikovszky Éva címadó kérdése gyakran felmerül a szüleinkben és néha bennünk is. Honnan, kitől örököltük ezt vagy azt a pozitív vagy éppen negatív tulajdonságunkat? Talán apukánktól, anyukánktól vagy nagyapától, vagy éppen az ő nagyapjától? De ki is volt ő? Tényleg kiktől származunk? Erre a kérdésre találhatjuk meg a választ, ha belemélyedünk a családfakutatásba.

Élet az űrben

Ahhoz, hogy valaki űrhajós lehessen hihetetlenül jó állóképességgel kell rendelkeznie. De mindez csak az alap, utána jön a kiképzés. Ha érdekel, hol és milyen körülmények között próbálhatod ki, hogy alkalmas lennél-e űrutazónak, és ha érdekel, mit esznek a világűr hajósai, olvasd el cikkünket!

Luca nap, avagy karácsony előtti népszokások

"Lassan készül, mint Luca széke!" A karácsonyi ünnepkör egyik érdekes napja december 13-a, vagyis Luca nap. De mi is ennek a részben keresztény, részben egyedinek tekinthető magyar szokásnak a története?

A világ legrégibb pókhálója

A pókok már a dinoszauruszok idején szőtték hálójukat. Ezt bizonyítja a világon felfedezett legrégebbi pókháló, illetve a beleesett zsákmány. Egy Dél-Angliában felfedezett 140 millió éves borostyán konzerválta a pókhálót.

Az influenza

Az influenza (grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség. A kórokozók emlősöket (pl. ember, sertés, ló) és madarakat (pl. vadkacsa) képesek megfertőzni. A betegség az emberek között cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezés (pl. váladékkal szennyezett kéz) útján terjed.

Pontos jé vagy el+ipszilon?

Ha érdekel, miért jött létre a ma már hallhatatlan különbség a "j" és "ly" hangok között, és ha érdekel, hogyan találkozott a latin és a magyar nyelv egymással, olvasd el cikkünket! Olvashatsz a könyvnyomtatás történetéről, és a felvilágosodás-kori nyelvújításról is!

Európa legszebb bélyege

Mégis mozog a Föld! – Galileo Galilei olasz csillagász mondata ihlette meg Nagy Péter grafikust, aki az európai bélyegek szépségversenyére is benevezett bélyegtervével. Nem hiába, mert az internetes szavazás az ő bélyegét tartotta a legszebbnek idén. Ha érdekel a bélyeg története, és hogy ki tervezte Magyarország első bélyegét, olvasd el cikkünket!

Budapest kávéházai

"A kávéházban fény volt és meleg, s ha környeze -tünk gyertyavilágos sötétségéből oda belép -tünk, akkor úgy éreztük, mégsem vagyunk annyira elhagyatottak. Ott voltak barátaink és ott volt minden nemzedékünk." - írta a századfordulón Füst Milán, a Nyugat nemzedékének egyik fontos írója, amikor Budapestet a kávéházak városának is nevezték. Ha érdekel, mi a kávé és miért játszottak a kávéházak fontos szerepet a kulturális életben, olvasd tovább!

Cunamik, a pusztító vízhegyek

2004. decemberében kezdődött az a hullám, ami az addig viszonylag ritkának tartott természeti katasztrófát a szomorú hírek közt az érdeklődés középpontjába helyezte. Azóta nem telik el úgy esztendő, hogy ne hallanánk újabb és újabb cunamikról, amik óriási károkat okoznak. Ha érdekel, mi a cunami és hogyan keletkezik, olvasd el cikkünket!

A természetjárás Magyarországon

Nincs jobb hét végi program a finom, meleg őszi napsütésben, mint kirándulni egyet az ezerszínű erdőben. Tudod-e melyik Magyarország leghosszabb túraútja? Tudod-e, hogy sok-sok ezer ember munkája kell ahhoz, hogy egy túraútvonalat megtervezzenek, és az útjelzéseket mindenütt jól látható helyre tegyék, nehogy eltévedj a végtelen erdőben? Ismerd meg az ország túraútvonalainak és jelzéseinek történetét írásunkból.

Miért vonják ki a hagyományos villanykörtéket a forgalomból?

Az emberiség történetét számos találmány vitte előbbre, ám mindennapi kényelmünknek ára van: a gyárak, az autók, az elektromos berendezések elszennyezik környezetünket. Biztosan hallottál már a környezetvédelemről, ami azt jelenti, hogy óvnunk kell Földünket a káros hatásoktól. Kíváncsi vagy, hogy a villanykörtének mi köze van mindehhez? Ha szeretnéd megtudni, hogy miért jobbak az újfajta izzók, olvasd el cikkünket!

135 éves az Operaház

Kossuth Lajos már 1841-ben kiemelte a főváros megújulásának fontosságát: "Mire van szüksége Pest városának, hogy magára fővárosi alakot öltsön?" című írásában. "Mi szép és kényelmes leend a pestiekre nézve ez árnyas fasorok közt, a Lánchídtól kezdve egész a Városerdőig mintegy parkban sétálni s kocsizni, kikerülve a szűk ronda Király utcát s annak unalmas vég nélküli házsorát." - Megfogalmazása nyomán az 1870-es években megindult az Andrássy út és a környékbeli épületek, így az Operaház megépítése is.

Itt van az ősz, itt van újra

Az ősz beköszönte a gyerekek számára az iskolakezdést, ezzel együtt a barátokkal való újratalálkozást is jelenti. De tudod-e, hogy nem mindenhol van ősz? És tudod-e, hogy ez az évszak mit jelent az élővilág, például a fák számára? Hallottál-e már arról, hogy a lombhullató fák takarékos élőlények? Ha elolvasod cikkünket többet is megtudhatsz erről, és az élővilág őszi "szokásairól".

400 éves fennállását ünnepli New York

Az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városa egy szeptemberben indított nagyszabású rendezvénysorozattal idén ünnepli 400. születésnapját: felolvasások, koncertek, előadások és más izgalmas események színtere lesz a világ egyik legizgalmasabb városa.

Felderítik a kék vércse telelőhelyét

Tudod, miért kelnek útra a vándormadarak? És azt tudod-e, melyik fajok vándorolnak és mekkora utat tesznek meg? Tudod-e melyek 2009-ben az év madarai, és milyen eszközökkel tudják nyomon követni a vándorlásukat? Ha érdekelnek a válaszok, olvasd el cikkünket!

Szeptember 2-án van a lottó magyarországi születésnapja!

Tudod, hogy honnan ered a játék, és mit jelent a neve? És azt, hogy milyen eseményhez kapcsolódik megszületése, és miért éppen 90 számból húzzák ki az öt nyertest? Tudod-e, hogy Magyarországon hol tartották az első sorsolást? Ha érdekelnek a válaszok, olvasd el cikkünket!

Mi történt 1989 nyarán a nyugati magyar határon?

Húsz évvel ezelőtt Magyarország megnyitotta nyugat felé a határt. Ezzel a szögesdróton áttörő több száz keletnémet előtt új távlatok nyíltak, és Európa történetében is új fejezet kezdődött. Ha kíváncsi vagy arra is, hogy mit jelent a hidegháború és a vasfüggöny kifejezés, olvasd el cikkünket!

Mióta rendeznek tűzijátékot?

Réges-régen kínai tudósok az életelixírt szerették volna kikísérletezni, de helyette felfedezték a lőport. Tudtad, hogy ez az alaptöltete a tűzijátéknak? Kíváncsi vagy a világító-pukkanó fényjáték feltalálásnak történtére és arra, hogy mióta rendeznek Magyarországon augusztus 20-án tűzijátékot? Tudod, hogy mit jelent a pirotechnika szó? Olvasd el cikkünket, és mindenre választ kapsz!

Újabb kalandok Roxfortban

Igaz, a könyvsorozat utolsó része is már rég megjelent, a Harry Potter hatodik epizódjának bemutatóját világszerte óriási felhajtás övezte: egyszerre 54 országban vetítették. Londonban július 7-én, itthon július 22-én éjfélkor tartották a premiert. A magyarországi bemutatóra 13 ezer rajongó volt kíváncsi. Újabb rejtélyek és izgalmas kalandok várnak rád is, ha megnézed a filmet!

Hogyan hódította meg az ember a Holdat?

Amiről Jules Verne Utazás a Holdba című regényében az 1800-as évek közepén még csak fantáziált, száz évvel később valóra vált: két amerikai űrhajós 1969. július 21-én a Hold felszínére lépett. Kíváncsi vagy, hogy mit csináltak az űrhajósok a Holdon? Cikkünkből sok részletet megtudhatsz az első holdra szállásról és az azt előkészítő időszakról.

Híd az égbe, a szivárvány

Tudtad, hogy a keresztény és zsidó vallásban a szivárványt az özönvíz után, az Istennel kötött szövetség jelképének tartották? És azt, hogy bizonyos vallásokban az égbe vezető útnak tartják? És azt tudtad-e, hogy létezik fehér szivárvány is? Ha érdekel, hogyan keletkezik a szivárvány, hogyan hozhatsz létre mesterségesen is, olvasd el cikkünket!

Miért veszélyes a napfény?

Ilyenkor nyáron az időjárás-jelentésekben egyre többször hallhatsz az UV sugárzásról, és arról, hogy magas a mértéke. Miért fontos ez? Egyáltalán mi az az UV sugárzás, és miért kell óvatosnak lenni, amikor szikrázó napsütés van? Cikkünkből megismerheted a napsugarak titkait.

Hol terem a tiszavirág?

Hallottál már arról, hogy a Tisza évről évre virágba borul június közepén? Mit gondolsz, növény vagy állat a tiszavirág? Ha elolvasod cikkünket, megtudod, sőt arra is választ kaphatsz, hogy mit jelent a kérész életű kifejezés, és hogy miért védett a tiszavirág.

Újjászületett Budapest legrövidebb hídja

Tudtad, hogy a 113 éves Szabadság híd volt az első magyar tervezésű és építésű hidunk? Tudod, hogy megépülésekor kiről nevezték el? Kíváncsi vagy a történetére az építésétől kezdve a 2009-ben befejeződött teljes felújításáig? Olvasd el cikkünket!

Mit neveztek tüzes malomnak?

Az első magyarországi gőzmalom létrehozása Széchenyi István nevéhez fűződik. 1839 májusában létrehozta a Pesti Gőzmalom Társaságot, a József Hengermalom két évvel később már működött, s az itt őrölt finomlisztnek Európa csodájára járt. Cikkünkből azt is megtudhatod, hogy miért nevezték tüzesnek a gőzmalmokat.

Reptess sárkányt!

A sárkányeresztés ma kedvelt szabadidős sport, de azt tudtad-e, hogy több tudományos kísérletben is fontos szerepük volt ezeknek a könnyű, zsinórral irányítható repülő szerkezeteknek. Olvasd el cikkünket, és azt is megtudhatod, mi kell ahhoz, hogy a szél szárnyára kapja a sárkányodat.

Ki a legjobb állatkerti fotós? - Fotópályázat

Szereted az állatokat? Szeretsz fényképezni? Szeretsz játszani? Ha mindhárom kérdésre "igen" a válaszod, akkor neked találtuk ki a Szegedi Vadaspark és a Tessloff-Babilon Kiadó közös játékát. Egy kis fejtörés, egy felejthetetlen nap a Szegedi Vadasparkban, majd képfeltöltés - kattints a részletekért!

A világ nyolcadik csodája?

A Wei folyó völgyében terül el a mai Shanxi tartomány fővárosa, ahol 1974-ben véletlenül, kútfúrás közben találtak rá a döbbenetes régészeti csodára, a kínai agyaghadseregre. A festett agyagszobrok mindegyike külön karakter. Ha többet szeretnél megtudni az agyaghadsereg keletkezéséről, olvasd el cikkünket!

Ki volt sárkányölő Szent György?

Cikkünkből megtudhatod, ki volt Szent György, akit az angolok országuk védőszentjéül választottak, s akinek neve sok magyar település és család nevében visszaköszön. Szent György és a sárkány történetét is megismerheted, és megnézheted, hogy milyen a Szent György-kereszt.

A 160 éves biztosítótű története

1849. április 10-én szabadalmaztatta az amerikai Walter Hunt új találmányát, a biztosítótűt. Elődjét, a melltűt már évezredek óta használták a ruhák rögzítéséhez. Az apró, ám nélkülözhetetlen eszköz és feltalálójának izgalmas történetét az alábbiakban olvashatjátok.

Hogyan süllyedt el a Titanic?

Majdnem száz éve fekszik hullámsírjában a híres luxusgőzös, amely 1912-ben az április 14-éről 15-ére virradó éjszaka jéghegynek ütközött. Kíváncsi vagy, miért történt meg a baleset, és mi játszódott le a Titanic fedélzetén az utolsó percekben? Olvasd el cikkünket!

120 éves a párizsi Eiffel-torony

Tudtad, hogy a párizsi Eiffel-torony tervezője, Gustave Eiffel tervezte a Budapesti Nyugati pályaudvart? Tudtad, hogy az 1877-ben átadott pályaudvar vasszerkezete akkor valóságos technikai bravúrnak számított? Ha az is érdkel, mekkora munka az Eiffel-torony újrafestése, mennyi ideig fog tartani, és mennyi festék és ecset kell hozzá, olvasd el cikkünket.

Segítsük bolygónkat – A Föld órája

Az utóbbi évtizedek legjelentősebb változása Földünk életében a túlzott üvegházhatás következtében fellépett globális éghajlatváltozás. Egy nemzetközi kezdeményezés szerint 2009. március 28-án este lesz a Föld órája. Ha érdekel, hogy mit tehetsz te ebben az időben a Földért, olvasd tovább a cikket.

„Tavasz van, gyönyörű!”

Tudtad, hogy első tavaszi hónapunk a március Mars, római hadistenről kapta nevét? És azt, hogy a népi kalendáriumban Böjt máshavának – Böjtmás havának nevezik? Vajon tudod-e, miért éppen március 21-e a csillagászati tavasz kezdete? A hónaphoz kapcsolódó népszokásokról és tudományos megfigyelésekről olvashatsz cikkünkben.

Kik voltak a középkor rettenthetetlen harcosai?

Tudtad, hogy nem lehetett akárkiből lovag? A jelöltek a hűbérúr várában gyerekként sajátították el a fegyverforgatás fortélyait. Az egyik legfontosabb lovagi erény a hűség volt. Kíváncsi vagy, hogy mennyit ért egy lovag felszerelése, és hogy mivel teltek mindennapjai? Itt elolvashatod.

Nyeregbe!

Kerékpár, bicikli, bringa, bicaj – két kerék, kormány, váz, pedál, lánc. A kerékpárral kapcsolatban eszünkbe jut a közlekedés, a sport és a környezetvédelem is. De mióta használunk biciklit? Ki találta fel? Miért volt olyan nagy az első kereke a velocipédnek? Mire volt jó a vesszőparipa? Mi köze a locsolócsőnek a biciklihez? Mindez kiderül cikkünkből.

Naptárak, jósdák vagy gyógyító kövek?

A jól ismert Stonehenge, a bretagne-i menhirek és a portugál dolmenek feltárása után most Örményországban tárnak fel egy újabb, furcsa kövekből álló építményegyüttest. A rejtélyes kőtömbök mibenlétét mind a mai napig homály fedi. Vajon mi célt szolgáltak?

Mi MICSODA filmek két TV csatornán

2009. januártól a MINIMAX TV csatornán, március 7-étől a DA VINCI oktatócsatornán látható a Mi MICSODA filmsorozat. A több mint 100 kötetes könyvsorozat témáiból 26 részes filmsorozat készült, mely eredeti dokumentum- és természetfilmeket, magyarázó animációkat és humoros összefoglalókat tartalamaz.

Ha tél, akkor síelés!

Tudtad-e, hogy 5000 évvel ezelőtt már Ötzi is hótalpat kötött a lábára, hogy a mély hóban ne süppedjen el? Most megtudhatod, mikor és miért csatolt sítalpat az ember a lábára, milyen formái alakultak ki a síelésnek, és miből áll az alpesi sípályákon érvényes 10 legfontosabb szabály.

Galileo Galilei

Négyszáz esztendővel ezelőtt egy itáliai tudós, Galileo Galilei volt az első, aki saját készítésű távcsövét az égboltra irányította. Megfigyelései alapjaiban rengették meg az egyház által hirdetett földközéppontú világképet. Itt olvashatod tovább, és megfejtheted a hírlevél kérdéseit.

Tényleg elűzik a telet a busók?

A farsangi időszak végét megelőző héten, a Húshagyó keddel kezdődő böjt előtti hat napban Mohács utcáin álarcosok vonulnak fel. A zajos-vidám karneváli menet tagjai ijesztő maszkokat, jelmezeket öltenek magukra, így akarják elijeszteni a telet. A Duna-parti városban idén február 19-én kezdődik a hagyományos busójárás, február 13-án a fővárosban, a Váci utcában is felbukkan a zord téllel szembeszálló, szőrökbe bújt alakok látványos, hangoskodó-mulató menete.

Péntek 13. – Egy hiedelem története

Ki ne ismerné a jelentését egy kijelentő mondat után felcsattanó tüsszentésnek, vagy az úton előttünk átszaladó fekete macskának? Van aki úgy véli, szerencsét hozhat a ritkán előforduló négylevelű lóhere, vagy abban hisz, hogy egy szeretett embertől kapott emléktárgy, egy kedves helyünkön talált kavics megvédhet minket a rossztól.

Dino vagy madár?

Tollas dinoszaurusz vagy hüllőszerű tulajdonságokkal bíró madár?Régóta vitatkoznak a tudósok, hogy az Archaeopteryx dinoszaurusz volt vagy már inkább madár. Lehet, hogy a hallás a meghatározó? Egy nemrég megjelent tanulmány újabb érveket nyújt a „madártábornak”. Az új kutatás eredményeiről olvasd el cikkünket!

Ma már a kínai gyerekek is olvashatják a Mi MICSODA könyveket!

El tudjátok képzelni a Mi MICSODA könyveket kínai írással, melynek jelei az úgynevezett logogramok? Kattints, ha többet szeretnél tudni a kínai Mi MICSODA könyvekről!

Plusz egy másodperc

Bár 2009. nem lesz szökőév, mégis hosszabb lesz, mint egy átlagos esztendő. Január 1-jén ugyanis szökőmásodpercet kell beiktatni, így az év első órája nem 3600, hanem 3601 másodpercből fog állni. Hogy miért kell szilveszter éjfélkor betoldani ezt a másodpercet, kiderül cikkünkből.

A magányos szigetlakó

Hallottál már Robinsonról? Olvastál már kalandjairól? Láttad valamelyik róla szóló filmet? Tudtad-e, hogy Daniel Defoe leghíresebb hősét, Robinson Crusoe-t valós személyről formázta. Nemrégiben megtalálták az eredeti Robinson, Alexander Selkirk táborhelyét. Mi igaz az ismert történetekből? A cikkünkből kiderül!

Adventi hagyományok

Ti is meggyújtottátok már a gyertyákat az adventi koszorún? Esetleg adventi naptárt is kaptál? Tudod-e, hogy november 30-tól kezdve minden vasárnap újabb gyertyákat gyújtanak meg az emberek? Ismered-e ennek a hagyománynak az eredetét? Ha érdeklődsz a téma iránt, olvasd végig a cikkünket.

Évforduló

November 25-én nagy ünnep volt a sportbarátok és focirajongók körében. Sőt, 1953. november 25. emlékezetes nap az egész ország számára. Idén 55 éve történt ugyanis, hogy a magyar válogatott 6-3 arányban legyőzte a hazai pályán akkor 90 éve veretlen angol válogatottat. Ez a híres hathárom, azaz az évszázad mérkőzése. Ha érdekelnek a részletek, olvasd tovább cikkünket!

Mit ünneplünk Márton-napkor?

A Márton-napi mulatságokról biztos te is hallottál már: a középkorban Márton napja az egyik legnépszerűbb ünnep volt, napjainkban pedig a Márton-napi libafogyasztás éli reneszánszát. Az ünnep eredetéről cikkünkben olvashatsz! A végén rajzpályázati felhívást is találsz, ne hagyd ki!

Az amerikai elnökválasztás újdonságai és rekordjai

Tudod-e, hogy 2008. november 4-én megválasztották az Amerikai Egyesült Államok első fekete bőrű elnökét, Barack Obamát. Nemcsak az elnök, hanem az alelnök személyében is egyfajta „rekordert” tisztelhetünk: Joe Biden lesz ugyanis az első alelnök, aki római katolikus vallású. Ha tovább olvasod cikkünket, még sok elsőséget megtudhatsz a korábbi és a mostani elnökökről.

Itt a japán Rubik-kocka?

Japánban már kapható a Takedzsi Hidetosi által tervezett új Rubik-kocka, a Rubik's Mirror Blocks. Miben különbözik az eredetitől? A kockák egyszínűek és különböző méretűek. Így, ha elforgatjuk, a kocka forma megtörik, és egészen bonyolult alakzatokat állíthatunk elő. A játék lényege már nem az, hogy az azonos színű kockák egy oldalra kerüljenek, hanem magának a kocka formának a kirakása.

Blaha Lujza tér - Ismered a teret Budapest szívében?

42 évvel ezelőtt, 1966. november 6-án adták át az EMKE aluljárót Budapesten, a Blaha Lujza téren. Kiről kapta a nevét a tér? Milyen épület magasodott az aluljáró helyén? Miért volt óriási szenzáció a Corvin Áruház 1931-ben? Miért itt volt az első villanyrendőr? Mikor kezdték építeni a kelet-nyugati metrót? Néhány kérdés, ami felvetődhet bennünk, mikor átmegyünk Budapest lüktető központjában az EMKE aluljárón. A válaszokat megtalálhatod a cikkben, ha továbbolvasod.

Mire jó a sütőtök? - A rajzpályázat eredményhirdetése

Október 31-én Amerikában Halloween idején különös szerepet kapnak a tökből faragott lámpások, maszkok. Ehhez kapcsolódóan a Mi MICSODA klub rajzpályázatot hirdetett, és szép számmal érkeztek is jobbnál jobb rajzok. MOst a nyertes kis csapat rajzait tesszük fel, és továbbra is elolvashatod itt, hogy mit jelent a Halloween? Honnan ered a töklámpás és mire jó a sütőtök? A szerencsés nyerteseknek szeretettel gratulálunk!

Esett a hó a Marson

A tudósok lefelé szálló hópelyheket észleltek a Marson, de a négy kilométer magasan lévő felhőkből hulló csapadék a szárazság miatt nem érte el a felszínt. Lehet, hogy eldőlhet a régi vita: előfordulhat a földihez hasonló havazás a vörös bolygón. A Mars légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban található rajta oxigén és víz. A kis felszíni nyomás következtében a szén-dioxid -125 °C-on kicsapódik szénsav-hó formájában. További részletek itt!

A múmiák vendégszereplése

Te is hallottál erről a szenzációról? December végéig láthatóak azok a százéves mexikói múmiák, akik nemrégiben a Santa Lucia fesztiválon vendégszerepeltek. Téged is érdekel, hogy éltek a régi korok emberei? Hogyan tartósították a testeket, miként őrizték meg a múlt pillanatait a jelen számára? Ha még többet meg szeretnél tudni a múmiákról, az emberi testről, a múmiakutatásról vagy a mumifikálásról, olvasd végig cikkünket! Jó szórakozást!

Játék és könyvbemutató az állatok világnapján

Tudod-e, hogy október 4-én az állatok világnapját ünnepeljük? A neves alkalom alapelve az, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, célja pedig, hogy erősítse az ember és állat közötti barátságot. Mi is ünneplünk a Természettudományi Múzeumban október 4-én. Megjelentek az első Mi MICSODA JUNIOR kötetek! Bemutatjuk őket és játékos kvízre is invitálunk. Hozd el a kistestvéredet is!

Utoljára virágzott a tündérrózsa

A Victoria tündérrózsa levele olyan vízen úszó tálca, amelynek a belső fele sima, a külső és az alsó fele szúrós. A tündérrózsa idei utolsó virágzása alkalmából különleges kísérlet zajlott a Füvészkertben. Azt tesztelték, hogy a Victoria levele hány kilót bír el. A szakirodalom szerint ez a súly 50-70 kiló is lehet. Ha érdekel, miről nevezetes még ez a növény, olvasd tovább cikkünket!

A legveszélyesebb ragadozó

Minden idők legveszélyesebb ragadozója a nagy fehér cápa másfél millió évvel ezelőtt kihalt őse. Harapása a Tyrannosaurus rexénél is hatszor erősebb volt. Ha érdekel, mi volt az őscápa neve, hogyan vadászott, és mekkorát harapott, olvasd tovább cikkünket. Sok érdekességet megtudhatsz a cápákról, a fogaikról, a testfelépítésükről és mindennapi életükről. Jó szórakozást!

Polipok tesztelték a Rubik-kockát

A polipok - a tintahalak és a szépiák mellett - a lábasfejűek családjába tartoznak. Ragadozó állatok, akikkel a búvárok csak nagy szerencsével találkozhatnak: olyan jól változtatják ugyanis a színüket, hogy nem veszik észre őket. De egy új kutatás szerint a polipok még ennél is különlegesebb állatok. Ha érdekel, hogy miért, olvasd tovább cikkünket!

A 2008-as olimpia

Már volt a történelemben ázsiai olimpia, tudod-e, mikor és hol? 2008-ban ismét Ázsiába érkezett az olimpiai láng: ezúttal Peking a házigazdája a neves eseménynek. A sportszerető családokban augusztus 8-tól 24-ig megvan a program napról napra: drukkolni az olimpikonoknak.

125 éve indult útjára az Orient expressz

Az Agatha Christie Gyilkosság az Orient-expresszen című krimijéből ismert legendás luxus-vonat 125 évvel ezelőtt, 1883 június 3-án indult útnak, hogy a továbbiakban rendszeresen megtegye a 3186 kilométeres utat Párizs és Konstantinápoly (ma Isztambul) között. Sokak régóta dédelgetett vágya volt egy Európát kelet-nyugati irányban átszelő vasútvonal kiépítése.

Budapesten készül a legek hídja

A 100. Mi MICSODA kötetbe nem került még bele a Megyeri híd, hiszen nem készült még el. De tudjuk, hogy idén az ország leghosszabb hídját fogják átadni, mely Budapest északi részén ível át a Duna fölött: hossza 3,2 kilométer, melyből 1860 méter a Duna fölött átívelő szakasz. 100 méter magas pilonok tartják a híd legyezőszerűen kifeszített kábeleit. Ez a függőkábeles megoldás gazdaságos és igen látványos. Miért lesz a legek hídja? Olvasd el cikkünket.

Átváltoznak a jegesmedvék?

Hallottál róla, hogy hamarosan elolvadhat az északi jégsapka? Néhány tudós szerint ha ez bekövetkezik, szinte azonnal elfogyna a jegesmedvék élettere. Van azonban egy tudós, aki szerint erre a katasztrofálisnak tűnő helyzetre az evolúció kínál majd megoldást. Szerinte ugyanis a jegesmedvék szépen, lassan visszaváltoznak barnamedvékké. Elképzelhető ez szerinted?Érdekesnek találod a hírt? Olvasd tovább cikkünket!

Eddig ismeretlen indián törzset fedeztek fel

Vannak a Földnek olyan zugai, ahol a világ többi részétől teljesen elzártan olyan bennszülött törzsek élnek, akikhez nem jutott el a civilizáció. 2008 júniusában Brazília és Peru határai között sikerült lefényképezni egy eddig ismeretlen bennszülött csoportot. Miért volt fontos lefényképezni őket? Veszélyben vannak-e a nomád törzsek? Mindezt megtudhatod, ha elolvasod cikkünket.

Reneszánsz év

Tudtad, hogy 2008 a RENESZÁNSZ ÉVE? Mit jelent ez? Miért éppen ebben az évben ünnepeljük ezt a régi, díszes korszakot? Erre a kérdésre nemcsak a Mi MICSODA sorozat történelmi tárgyú részeiből vagy a népszerű Történelembúvár - Magyar történelem I. című kötetéből kaphatsz választ, hanem itt és most is, ha elolvasod a cikkünket. Jó szórakozást!

Mi a fényszennyezés?

A fényszennyezés a fényhasználatnak azt a formáját jelenti, amikor a mesterséges fény egy része hasznosítás nélkül távozik az égbolt felé. Amikor a lámpák fényyét látod az égen - olyankor valakik épp szennyezik a környezetüket. Mit gondolsz, előfordul, hogy egyenesen, minden akadály nélkül az égbe szökik a fény? Olvasd el a cikkünket, és megtudod!

Mamutok szemtől szemben

Ugye szeretnél te is végre közelről látni egy gyapjas mamutot? Vagy inkább egy mamutborjú múmiáját vizsgálnád meg alaposabban? Mind olyan érdekes lehet! Ha felkeltetettük az érdeklődésed, látogass el a Természettudományi Múzeum Jégkorszak című kiállítására, ami április 2-án nyílt. A Múzeum és a Tessloff-Babilon közös kvízjátékán pedig április második hetétől tesztelheted tudásod. A játék 3 hónapig tart, havonta egyszer sorsolunk. Tarts velünk!

Mi köze a húsvétnak a Húsvét-szigethez?

Húsvét – húsvéti tojás, húsvét hétfő – locsolkodás… ismerős fogalmak. De vajon tudjátok-e, mi köze a húsvétnak a Húsvét-szigethez? Talán ott lakik a húsvéti nyuszi? Honnan kapta a Csendes-óceán egyik szigete ezt a nevet? Hogyan keletkezett? Miért nevezik a világ egyik legnagyobb szabadtéri szoborparkjának? Miért nyilvánította az UNESCO a Világörökség részévé? Kik élnek ott és milyen nyelven beszélnek?

Megnyitották a világ legnagyobb magbankját a Jeges-tenger egyik szigetén

A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogyan lehet az életet újrakezdeni az egész világot érintő esetleges katasztrófa után. Egy sarkvidéki jeges bunkerban, amely mélyen a föld alatt épült, a bolygónkon termesztett összes mezőgazdasági növényfajt őrzik majd.

Mit ivott az étkezéshez a középkori ember Mátyás idején?

Mátyás király idején, a XV. század második felében Budán hatalmas építkezések folytak. A mai XII. kerület ekkor még nem tartozott Budához. Itt a hegyek lankáin szőlőskertek, erdők terültek el, és vadaspark is működött. Az emberek bort ittak, pedig tiszta vízre vágytak. Ha érdekel, miért, olvasd tovább cikkünket!

Hogyan alszanak a delfinek?

A delfinek rendkívül intelligens állatok. Igen tanulékonyak és szívesen együttműködnek az emberrel. Ugyanakkor bámulatosan erősek is: 20-40 kilométers sebességgel úsznak óránként, és ezer lóerő erejével dobják magukat a víz fölé. Ahogy minden vízben élő emlősállatnak, úgy nekik is rendszeresen ki kell emelkedniük a víz alól, hogy levegőt vegyenek. Nem fenyegeti őket a megfulladás alvás közben?

Mit ünneplünk farsangkor?

A farsang szó hallatán szinte mindenki az álarcosbálokra, a táncos mulatságokra és a jelmezes felvonulások színes kavalkádjára gondol. Azt viszont kevesen tudjuk, pontosan mit ünneplünk farsangkor: mettől meddig tart ez az időszak, és milyen híres hagyományok kötődnek hozzá? Ha minden érdekes részlet érdekel a farsangról, olvasd végig cikkünket!

Veszélyben a világ legmagasabb állatai?

Mi jut eszünkbe, ha a zsiráfok kerülnek szóba? Legelőször a hosszú nyakuk, ami miatt a világ legmagasabb állatai közé tartoznak. Minden állatkertben megtalálhatóak. Békés, csendes állatok. Mókás testfelépítésük miatt a gyerekek kedvencei. Miért vannak veszélyben? A közelmúltban látott napvilágot egy tanulmány, amiből ez kiderül.

Mióta ismerik a korcsolyát?

Végre befagytak a tavak és biztonságosan lehet korcsolyázni a jégen! Gondolkodtál már azon, hogy kik és mikor kezdték használni a korcsolyát? Sportra vagy közlekedésre? Milyen anyagból készítették? Sok érdekességet megtudhatsz, ha végigolvasod a cikkünket. Ha pedig a sport világába szeretnél nagyobb betekintést, lapozd fel a Mi MICSODA néhány Különkönyvét! Jó szórakozást kívánunk!

Hogy ünneplik a karácsonyt a nagyvilágban?

Itt a tél, mindenki izgatottan várja a karácsonyt. Az izgalom mindenhol ugyanolyan, a szokások azonban a világ tájain különböznek. Alábbi cikkünkből megtudhatod, hogyan ünneplik a karácsonyt a világ különböző országaiban! A Mi MICSODA KLUB és a Tessloff-Babilon Kiadó ezúton kíván szép és boldog ünnepeket kedves olvasóinak!

Három szeme van a hidasgyíknak?

Szinte hihetetlen, de él egy olyan gerinces faj a Földön, amelynek három szeme van. Az Új-Zélandon honos hidasgyíknak a feje tetején, a bőre alatt van egy harmadik szeme. Sajnos azonban ez sem óvja meg a kihalástól. Milyen veszély fenyegeti a 200 millió éve köztünk élő állatot? Mi miatt számít élő kövületnek a hidasgyík? Mindenre választ kapsz, ha elolvasod az alábbi cikket.

Madarak és Fák Napja

Május 10-e a Madarak és Fák Napja. Ezen a napon – amellett, hogy feltétlenül menj ki a szabadba, kirándulj, sétálj, biciklizz a természetben – érdemes elgondolkodnunk a lakhelyünkről, a Földről, és szűkebb környezetünkről. Vajon mindent megteszünk vidám szomszédainkért, a madarakért, és a közelünkben élő, árnyat adó fákért? Legújabb cikkünkből megtudhatod, mi újság a madarak háza táján hazánkban?

A Fővárosi Állat- és Növénykert gyermekpályázata

Fővárosi Állat- és Növénykert 2007-es természetvédelmi kampánya Madagaszkár különleges és nagyon sérülékeny élővilágát mutatja be. A sziget legtöbb állat- és növényfaja csak itt él, a Földön máshol nem találhatók meg! Azért, hogy megóvjuk a kattákat vagy a többi félmajmot, mi is tehetünk valamit. Az Állatkert ezzel a mostani pályázatával is azon dolgozik, hogy megismerjük és megóvjuk ezeket a különleges élőlényeket.

Egészségesebben éltek az ősemberek, mint mi?

Amikor jóízűen beleharapsz egy almába vagy egy szelet kenyérbe, elgondolkodtál már azon, vajon az ősember mivel csillapította éhségét? Egészségesen táplálkozott? Sportolt? A ránk maradt fosszíliáknak köszönhetően a tudósok megtalálták a választ ezekre a kérdésekre. Ha érdekel, milyen volt az ősi fitness, és mennyire volt változatos az őskori étrend, olvasd tovább cikkünket!

Megvan Jézus sírja?

Nemrégiben nagy port kavart egy dokumentumfilm, melynek a Titanic című film rendezője, James Cameron volt a producere. Az alkotást Magyarországon is bemutatták. A „Jézus elveszett sírja” című film kísérletet tesz arra, hogy bebizonyítsa, a kutatók megtalálták Jézus, Mária és József sírkamráját. Ha kíváncsi vagy, a filmesek tényleg ezt a nyughelyet találták-e meg, olvasd tovább cikkünket!

Almából készült üzemanyag, csokiból nyert áram

A 21. század újabb csodája az alma és a csokoládé. Ezek a finom csemegék nemcsak a háztartásunk fontos kellékei, hanem manapság az egyre népszerűbb bio-életmód elengedhetetlen kellékei is. Azt, hogy hogyan lesz almából üzemanyag, illetve csokoládéból áram, megtudhatod, ha elolvasod az alábbi írást!

A világ újabb hét csodája

A világ hét csodája mindig is lenyűgözte az embereket, biztos te is ismered őket. Az antik világ építészeti remekeiről sok mindent lehet tudni, de már csak egyet lehet közülük megtekinteni, az idő múlásával a többségük ugyanis eltűnt a föld színéről. Az emberiség ebben az évben nagy döntés előtt áll: ki kell választania a világ hét új csodáját. Te melyikre szavaznál?

Miért nem esik ki a harkály szeme, amikor kopácsol?

Biztosan láttad már, amikor a harkály hevesen kopácsolja csőrével a fák kérgét. Ilyenkor óriási erővel veri a csőrét – fejét – a fák törzséhez, naponta akár 10 ezerszer is. Miért nem fájdul meg a madár feje, és miért nem esik ki a szeme ezektől a heves mozdulatoktól? Ha szeretnél többet tudni, miként lehetséges ez, olvasd tovább cikkünket!

Magyarország faóriásai

Ugye, tudod, hogy egy fa életkorát évgyűrűi alapján lehet meghatározni, ehhez azonban ki kell vágni. Ám ha a fa nagyon öreg, az ember sokáig meg akarja őrizni, így azonban csak körülbelül becsülheti meg, hány éves. Ha érdekel, hány éves Magyarország legöregebb fája, olvasd el az alábbi cikket.

Betont használtak az egyiptomi piramisépítők?

Sok tudós vizsgálta már a piramisokat, és töprengett azon, vajon milyen anyagot használtak az egyiptomiak az építéskor. A gízai piramisokat a legmodernebb eszközökkel is megvizsgálták, és kiderült, hogy építésükkor betont is használtak. Ha érdekel, mi a titka az egyiptomi piramisoknak, olvasd tovább cikkünket!

A halak lehallgatják üldözőiket, így mentik a bőrüket

Hallgatóznak a halak? Eddig erről keveset tudtunk. Amerikai tudósok kiderítették, hogy bizonyos halak meg tudják különböztetni az őket üldöző fajok hangjait – kihallgatják, mit beszélnek –, így időben elmenekülhetnek. Ha kíváncsi vagy, milyen halak használják James Bond módszereit, olvasd el cikkünket!

Az űrben is elszállítják a szemetet?

Tudtad, hogy már az űrben is szennyezzük a környezetet? Amióta az ember eljutott a világűrbe, ott is nyomokat hagy maga után, akárcsak a Földön. Az űrállomások szemete ugyanis nem enyészik el, hanem ott lebeg az űrben, amíg vissza nem szállítják a Földre. Hogy mikor jönnek az égi szemetesek? Olvasd el cikkünket, és megtudhatod, mi minden zajlik felettünk.

Szenzációs azték leletek

Az elmúlt néhány évtized legjelentősebb azték emlékeit találták meg a tudósok Mexikóvárosban: egy 500 éves oltárt és egy több tonnás monolitot. Az oszlop ráadásul egy titkos föld alatti kamra bejáratát rejtheti - feltételezik a szakemberek. Ha kíváncsi vagy ennek az izgalmas felfedezésnek a körülményeire, és arra, kik is voltak az aztékok, olvasd el a cikkünket!

Sikeres koponyaműtét 4000 évvel ezelőtt

Nemrégiben előkerültek egy trák férfi maradványai, akin kb. négyezer évvel ezelőtt agysebészeti műtétet hajtottak végre. Úgy tűnik, ez a rendkívül veszélyes beavatkozás sikeres volt. Ha szeretnéd megtudni, kik voltak a trákok, akiknek a neve szinte egyet jelent az arannyal, továbbá hogy hol őriznek Magyarországon ősi koponyaműtéten átesett embermaradványokat, olvasd el alábbi cikkünket!

Belehallgathatsz a HANGOS Mi MICSODÁKba!

A Hangos Mi MICSODA olyan hangjáték, mely jól ismert és népszerű Mi MICSODA sorozat témáit dolgozza fel. A hangoskönyv nem egyszerű felolvasás, és nem a Mi MICSODA kötetekben leírt információk puszta összegzése. Egy cd-n két könyv történetét mesélik el a főszereplők: Timi, Tomi és Quentin. A történeteket az elbeszélő foglalja keretbe. Hallgass bele a hangoskönyvekbe: klikkelj a cikk végén található linkekre!

Felfedezték a papír valódi korát

Mióta ismerjük a papírt? Erről biztos tanultál már az iskolában, a válasz mégsem olyan egyszerű, mint első olvasásra hinnénk. Papirusztekercseket már az egyiptomiak is használtak, de az igazi papírt csak időszámításunk kezdete környékén fedezték fel Kínában. Nemrég újabb leletekre bukkantak a kutatók Ázsiában, mely teljesen megváltoztahatja az írás eddigi történetét. Ha téged is érdekel, miből és mióta készül a papír, olvasd el a cikkünket!

Többé nem nagybolygó a Plútó

A tudósok sorra fedezik fel Naprendszerünk újabb és újabb elemeit, a tankönyvíróknak pedig lassan új csillagászati fejezeteket kell íniuk, hogy a gyerekek tudása naprakész legyen. Tudtad, hogy a Plútót a múlt hónapban kisbolygóvá fokozták le? Ha érdekel a csillagászat, olvasd el az alábbi cikkünket!

A mamut beleesett a gödörbe

Körülbelül tízezer évvel ezelőtt egy mamut békés sétája közben egyszer csak beleesett egy hatalmas gödörbe. Ez lett a veszte. Ha most azt hiszed, ez valami rossz tréfa, bizony tévedsz. A kutatók idén két helyen is mamutmaradványokra bukkantak hazánkban. Ha kíváncsi vagy, hol és hogyan találtak az ősemlősre, és mihez kezdenek a maradványokkal, tarts velünk: ebből a cikkből minden kiderül!

Buták vagy okosak a delfinek?

Nagy vihart kavart néhány kutatási eredmény, mely az elmúlt hetekben került nyilvánosságra egy dél-afrikai kutató tollából. A tudós azt állítja, hogy sokak kedvenc állata, a delfin egyáltalán nem olyan okos, mint azt az eddigi vizsgálatok bizonyították. Ha érdekel a delfineket érintő legújabb felfedezés, olvasd el a cikkünket!

Forma 1-láz a Hungaroringen

Augusztus első hétvégéjén hazánkban rendezik meg a Forma 1-et. A Magyar Nagydíj az év egyik legrangosabb eseménye, és mivel véget ért a kánikula, ebben a szezonban végre igazi meglepetéseket is tartogathat számunkra. Ha érdekel a száguldó pilóták sorsa, és van kedved esélyeket latolgatni, tarts velünk – ebből a cikkből sok érdekesség kiderül a Forma 1 csodás világáról.

Kullancsveszély – óvatosan kirándulj!

A nyár nemcsak a felhőtlen vakációzás, a jó idő és a pihenés ideje – hanem a kullancsszezoné is. Júliusban pedig fokozottan ügyelnünk kell arra, hová és hogyan megyünk – ekkor kelnek ki ugyanis azok a kullancslárvák, amelyek méretük miatt szinte észrevehetetlenek, ezért rendkívül veszélyesek. Ha szeretsz kirándulni, feltétlenül olvasd el ezt a cikket, hogy megtudd, miért veszélyesek ezek az állatok, és hogyan védekezhetsz ellenük!

Technikai hiba

A Mi MICSODA klub nagy örömünkre egyre több lelkes tagot számlál. A rendszerünk azonban az elmúlt néhány hónapban csak a regisztrációkat tudta befogadni, a március és június vége között kitöltött kérdőíveket sajnos nem. Ezért most arra kérünk minden klubtagot és Mi MICSODA-olvasót, aki az említett időszakban küldte el nekünk adatlapját, hogy a www.mimicsoda.hu oldalról letölthető kérdőívet töltse ki még egyszer! Köszönjük!

Meglepetések sora a foci-vb-n

Mintha belendült volna a futball-világbajnokság: egyre többször lehetnek szemtanúi gólzápornak a rajongók, és egyre több a jó meccs. A www.mimicsoda.hu az elmúlt napok eseményeiből válogatott kedvenc mérkőzései és csapatai közül, és beszámol arról is, miért mondják sokan, hogy az idei vb minden idők legbarátságosabb világeseménye.

Az illemhely története

Gondoltad volna, hogy az a fürdőszoba, melyet nap mint nap te magad is használsz, csupán 150 éve létezik? Ami számunkra teljesen természetes, az a régi korok emberének nagy újdonság volt. Ha velünk tartasz az időutazásban, sok meghökkentő érdekességet tudhatsz meg cikkünkből, mely a régi hétköznapok berkeibe vezet.

Életveszélyben a madarak

Halálos veszély fenyegeti kedves barátainkat, a madarakat. Az utóbbi időben egyre több hír szól a madárinfluenzáról: halott állatokat találtak a világ számos pontján, és már Európát is elérte a vírus. Nem szabad azonban pánikba esnünk: cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb információkat, amelyeket tudnunk kell a lehetséges veszélyekről.

A világűr mártírjai

Néha még a legkorszerűbb technika is csődöt mond. Néha még a százszor ellenőrzött berendezések is elromlanak. Szerencsére mindig voltak és remélhetőleg lesznek is olyan bátor férfiak és nők, akiket még az életveszély sem rémít meg. Ilyen önfeláldozó hősök voltak a Challenger űrhajósai. Most rájuk emlékezünk. A NASA űrrepülőgépe, a Challenger először 1983. április 4-én állt szolgálatba, és kilenc sikeres bevetést hajtott végre. Húsz évvel ezelőtt azonban végzetes útjára indult a világűrbe.

A leghíresebb vadnyugati hős

Amerika egy részén sokáig az erőszak volt az úr. A vadnyugaton könyörtelen indiánok, bátor telepesek, gonosz banditák, keményöklű serifek és merész cowboyok éltek. Itt született a híres William Frederick Cody – az élő legenda. Ö még azt is túlélte, hogy az indiánok egy késsel elevenen lenyúzták a fejbőrét!

Gyerek a császári trónon

Könnyű dolog uralkodni vagy éppenséggel nagyon is nehéz? Milyen lenne királynak lenni egy távoli országban? Vagy esetleg császárnak? Na de lehet egy gyermek is császár? Szinte lehetetlen! Pedig Kína utolsó uralkodója csak két éves volt, amikor a trónra lépett. A kis Pu Yi vállára vette a világ legnépesebb országának hatalmas terhét.

Fekete nyárfa – az év fája 2006-ban

A fekete nyárfát sajnos a kihalás fenyegeti, ezért nemrég felkerült a Környezetvédelmi Világszervezet Vörös Listájára. Ez a növény lett az év fája 2006-ban. A jellemzően árterületeken előforduló nyárfa olyan ritka manapság, hogy immár a Föld veszélyeztetett élőlényeinek jegyzékében szerepel.

Az első sikeres holdutazás

Kevés csodálatosabb látvány akad, mint az éjszakai égbolton ragyogó Hold képe. Az emberek már nagyon régóta álmodoztak arról, hogy eljussanak erre a ragyogó ezüstkorongra. Negyven évvel ezelőtt, 1966. február 3-án tizenegy balszerencsés kísérlet után sikeresen szállt le a Holdon a szovjet űrszonda, a Luna 9. Ez volt az első alkalom, amikor egy emberkéz alkotta tárgy épségben elérte az égitest felszínét.

Kitüntették a katicabogarat

Neves rovarkutatók a katicabogarat, egész pontosan a hétpettyes katicabogarat (latin nevén Coccinella septempunctata) kiáltották ki az idei év rovarának. Ezt a címet minden évben más rovarfajnak ítélik oda a híres rovarkutatók és tudósok. Elnyerésére a veszélyeztetett fajoknak van a legnagyobb esélyük, elsősorban azoknak, amelyeknek az életterük is kockán forog . A választás gyakran esik feltűnő vagy érdekes fajtákra. Cikkünkből kiderül, kik a katica barátai és az ellenségei.

Magyarországi múmiák

Nem kell elmennünk a messzi Egyiptomba azért, hogy igazi múmiákat nézhessünk meg. A világon sok olyan nép van, amelyik igyekezett tartósítani az elhunytakat. Azt azonban senki sem gondolta, hogy mi, magyarok is közéjük tartozunk. Igaz, a magyar múmiák véletlenül jöttek létre. Őseink egy templom hűvös kriptájában helyezték nyugalomra halottaikat. A fizikai törvények azonban meglepő dolgokat művelnek a sötétben.

A légpárnás születése

Létezik egy csodagép, amelyik szinte bárhová elviszi az embert. Sem a szárazföld, sem a víz, sem a mocsár nem jelent számára akadályt – legyőzi a sivatagot, a hómezőket és a jeget is! Hogy mi is ez tulajdonképpen? Repülő vagy inkább hajó? Meglepő kérdések, igaz? A következő cikkben mindent megtudhatsz erről a nagyon különleges találmányról!

Magyarország megmentője: IV. Béla király

IV. Béla kereken 800 évvel ezelőtt, 1206-ban látta meg a napvilágot. Apja II. András, anyja a Bánk bán című drámából elhíresült Gertrud királyné volt. Óriási érdeme, hogy a tatárjárás után minden erejét megfeszítve képes volt újjáépíteni az országot. Nem véletlenül soroljuk a magyar történelem nagyjai közé.

Befagyott a Niagara-vízesés

Mielőtt bárki is nagyon megijedne, gyorsan eláruljuk, nem most fagyott be a világ egyik legismertebb vízesése. Viszont 1936-ban vagyis kereken hetven évvel ezelőtt olyan nagyon hideg volt Észak-Amerikában, hogy összefüggő jégtakaró fedte be a Niagara-folyót. A vízeséshez sok különös és érdekes történet kapcsolódik. Ezek közül gyűjtöttünk csokorba néhány igazán meglepőt.

Viktória királynő – a fél világ ura

A 21. század elején sokon csak mosolyognak, és gúnyosan intenek, ha a királyokra, császárokra terelődik a szó. Pedig a filmekben, a könyvekben és az iskolában is gyakran előkerülnek ezek a koronás urak. Sokan azt gondolják, hogy a királyok kora már rég lejárt, elszállt felettük az idő. Mégis, ha Angliára gondolunk, akkor mi az első szó, ami az eszünkbe jut? A királynő! Teljesen természetesnek tartjuk, hogy Európa egyik utolsó királyságában, egy monarchiában nem egy férfi, hanem egy nő ül a trónon.

500 éves a Svájci Gárda

Akadnak olyan helyek ezen a világon, ahol mintha megállt volna az idő! Az ember csak áll és bámul. Nem igazán akar hinni a szemének. Ez könnyen megtörténhet azokkal a gyerekekkel is, akik eljutnak Olaszországba, Róma városába. Itt, Rómában találjuk meg a világ egyik legkülönösebb és legkisebb haderejét, a pápák nagyhírű Svájci Gárdáját. A gárda idén ünnepli alapításának 500. évfordulóját. Nézzük meg együtt, milyen titkokat rejt a különleges csapat félévezredes múltja.

Világsiker a Mi MICSODA sorozat!

A MiMicsoda sorozatot a Tessloff-Babilon Kiadó jelenteti meg – azokhoz a gyerekekhez szólva, akik szívesen indulnak kalandos, képzeletbeli túrákra a tudomány, a technika és a természet világában. Sok olvasónk szereti a sorozatot, mert könyveink nemcsak szórakoztatóak és érdekesek, hanem nagyon hasznos dolgokról is olvashatnak bennük, sőt van, aki a millióit köszönheti a MiMicsodának!

Félelmetes kisbolygó közeledik

A világűr titokzatos, fekete óceánja még rengeteg titkot rejt magában. Hiába építettünk hatalmas teleszkópokat, hiába keringenek érzékeny műszerekkel telerakott műholdak szülőbolygónk körül, a csillagos ég még számos meglepetéssel szolgálhat. Némelyik meglepetés cseppet sem kellemes. Más meglepetések pedig egészen félelmetesek! Ilyen az a hír is, hogy 2029. április 13-án egy kisbolygó valósággal súrolni fogja a Földet.

Amerika igazi felfedezése

A műveltséget próbára tevő játékok és vetélkedők kedvelt témája Amerika felfedezése. Mindenki tudja, hogy Amerikát két évvel Mátyás király halála után, 1492-ben fedezte fel Kolumbusz Kristóf. Hosszú időn át senki sem kételkedett abban, hogy valóban az olasz származású hajóst illeti a felfedezés dicsősége. Nemrég azonban felmerült a gyanú, hogy esetleg mégsem mi, európaiak jutottunk el elsőként a tengeren át Amerikába. Lehet, hogy megelőztek minket a kínai hajósok?

A filmtörténet kezdetei

Szinte elképzelhetetlen, de volt egyszer, nagyon régen egy korszak, amikor nem lehetett moziba járni! Szegény őseink csak szomorkodtak szombat délutánonként, és várták, hogy valaki végre feltalálja a mozgófilmet. Szerencsére egy idő múlva színre léptek a Lumiere fivérek, és találmányukkal egy csapásra megváltoztatták a világot. Peregni kezdett a film!

Tolmácsot keresnek a bálnák!

Csak vicceltünk, ma még nincsen szükségünk fordítókra, ha a tenger óriásaival akarunk kapcsolatot teremteni. Viszont a tudósok nemrég meglepő felfedezést tettek: kiderült, hogy a különböző óceánokban élő bálnák különböző nyelveken beszélnek!

A szökevény másodperc

2006. január elsején különös dolog történt az órákkal szerte a nagyvilágban. Mindenütt be kellett iktatni egy plusz másodpercet. A szökőmásodperc azért született, mert a Föld kissé lassabban forog, mint ahogy az atomórák szerint forognia kellene. Az alábbi cikkben megtudhatjátok, hogyan keletkezett ez a szökevény másodperc.

A ruganymézgától a versenyautókig

Hosszú út vezetett a kerék feltalálásától a gumiabroncs elkészültéig. Ma már elképzelni sem tudjuk, milyen lehetett az élet a gumi nélkül. A gumiabroncs útja távolról sem volt zökkenőmentes, és eltartott egy darabig, amíg a kezdetleges próbálkozásokból kifejlesztették a mai biztonságos kerekeket.

2006: a Neander-völgyi ősember éve

A Neander-völgyi ősember első maradványait 150 évvel ezelőtt találták meg. A kutatók azóta is sokat foglalkoznak ennek az ősembertípusnak a titkaival. A tudósok úgy vélik, hogy a Neander-völgyi sokban hasonlított a mai emberhez. Még mindig sok a megválaszolatlan kérdés és a titok. Nem csoda, hogy a téma szakértői 2006-ot a Neander-völgyi évének kiáltották ki.




Kapcsolat | Impresszum