Óceánok mélye - Élet az örök sötétség birodalmában

Az óceánok mélye a Föld utolsó nagy rejtélyeinek egyike. Ahová már nem hatol le semmiféle fény, ott vámpírkalmárok, hólyagos medúzák és lámpáscsápú horgászhalak élnek. Vajon mi a titokzatos fekete füstölgők szerepe a földi élet megszületésében? A mélységi vizekben időnként fények villannak, csillognak, szikráznak: a mélytengeri élőlények saját fénnyel világítanak.

Itt veheted meg a könyvet >>>

Sötét zord mélység
A teljes sötétség zónájába, 1000 méter alá már semennyi fény nem jut le. Az evolúció során a koponyájukon különleges világítószerveket, bizarr teleszkópszemeket növesztett állatok, hatalmas szájú szörnyetegek alakultak ki ebben a mélységben. Ezek a fajok alkalmazkodtak a szélsőséges életkörülményekhez. Élőhelyükön alig akad élelem, és rendkívül hideg is van: a vízhőmérséklet 2–4 Celsiusfok. Éppen ezért a mélytengeri élet olyan, mint egy lassított felvétel, mert így az állatok energiát takaríthatnak meg.

Nyomás alatt
1000 méteres mélységben 100 atmoszféra, 6000 méteres mélységben már 600 atmoszféra nyomás uralkodik. A mélytengeri állatfajok testében nincsenek levegővel telt üregek, emiatt képesek megbirkózni az iszonyatos víznyomással. A sekélyebb vizekben élő halak az úszóhólyagjukban lévő gáz összetételével és mennyiségével szabályozzák a felhajtóerőt, míg a mélytengeri halaknak nincs úszóhólyagjuk.

Szűkös táplálékforrás
A mélytengeri állatok kivétel nélkül ragadozók, táplálékukat többnyire egészben nyelik le. Alig akad közöttük olyan, amelyik darabokat harapna ki a zsákmány testéből. Ebben az esetben ugyanis a maradék ennivaló lesüllyedne a mélybe, és elveszne számára. Éles fogaiknak és erős harapásuknak köszönhetően a zsákmányállat nem menekülhet. Egyes rablóhalak világító csalogatóval vonzzák magukhoz a zsákmányt. Ezek a fénycsapdák némelyik fajnál eleve a szájüregben helyezkednek el.

A világ leghosszabb állata
Egyes medúzák telepeket alkotnak, amelyek számos, különleges funkciót betöltő egyedből állnak. Innen ered a telepes medúza elnevezés. Minden egyes tagnak saját feladata van. Az egyik a felfelé vagy lefelé úszást vezérlő úszóhólyagot működteti, aminek köszönhetően az óriásorganizmus úgy mozog, mint egy tengeralattjáró. Mások készenlétben tartják a fogófonalakat, hogy kifogják a vízből a zsákmányt; megint mások átveszik az emésztés feladatát. A medúzatelepláncok hosszúsága meghaladhatja a 40 métert.

 



www.mimicsoda.hu