A jégeső a magasan fekvő, vízben gazdag felhőkben jön létre, amelyekben nagyon erős emelkedő és lefele irányuló szelek uralkodnak, mint például a zivatarfelhőkben. Nagy esőcseppek képződnek, melyeket a heves, felszálló szelek a magasba ragadnak. Ott a cseppek jéggé fagynak. Miközben lehullanak, további vízcseppek telepednek rájuk. Ezek is megfagynak, amikor a kis jégszemek még egyszer a magasba sodródnak. Minden „liftezésnél” újabb jégréteg nő rá a szemekre. Végül a jégszemek olyan nehezek lesznek, hogy a földre hullanak.




Ha kettévágunk egy jégdarabot, láthatjuk, hogy a jég egy hagyma rétegeihez hasonlóan rakódott egymásra. A rétegek száma elárulja, hogy hányszor szállt le és fel a jégdarab. A jégdarabok gyakran golyó nagyságúak, néha teniszlabda méretűek vagy még nagyobbak is lehetnek.

Szeretnél többet megtudni Az időjárás című Mi MICSODA kötetről? Kattints ide!


Mit üzennek a felhők?
Hogyan befolyásolják az éghajlatot a ciklonok és az anticiklonok?