Buták vagy okosak a delfinek?

Nagy vihart kavart néhány kutatási eredmény, mely az elmúlt hetekben került nyilvánosságra egy dél-afrikai kutató tollából. A tudós azt állítja, hogy sokak kedvenc állata, a delfin egyáltalán nem olyan okos, mint azt az eddigi vizsgálatok bizonyították. Ha érdekel a delfineket érintő legújabb felfedezés, olvasd el a cikkünket!

A delfin-show a világon mindenütt szenzációt jelent.

A legtöbb vitát eddig is a delfin feje váltotta ki a tudósok körében. Sokan azt állítják, hogy az állat agyának mérete, barázdáltsága és struktúrája nagyon hasonlít az emberéhez. Emiatt azt sem tartották kizártnak, hogy a delfinek intelligenciája alig marad el az emberétől. Ám korábban is csak annyit mondtak biztosan, hogy a delfineket korántsem csak az ösztöneik vezérlik. Akusztikus kommunikációs rendszerük rendkívül kifinomult, és elég bonyolult: eddig még a legfejlettebb számítógépes rendszereknek sem sikerült megfejtenie. Hangkészletük az emberi nyelv frekvenciatartományának kb. tízszeresére terjed ki, szókincsükről azonban csupán sejtéseink vannak.
A legújabb hírek azonban arról számoltak be, hogy a delfineknél még a patkányok és az aranyhalak is okosabbak. Egy dél-afrikai egyetem munkatársa azt állítja, hogy a delfinek és a bálnák agya csupán azért nagy, mert melegvérűként kell megbirkózniuk a hideg vízzel. Hogy a kutató bizonyíthassa álláspontját, a menekülés ösztönét hozza fel példaként: azt mondja, ha egy állatot dobozba raknak, rögtön megpróbál belőle kimászni. A patkányok például folyamatosan felfelé próbálnak kapaszkodni, az aranyhal meg egyszerűen kiugrik az akváriumból, ha nincs lefedve. A delfinek azonban nem tesznek ilyet. Még azokban a víziparkokban sem ugranak át egymáshoz a tengeri emlősök, ahol az őket egymástól elkülönítő falak mindössze 30-60 centiméter magasak.
Még az ausztrál delfinkutató intézet elnöke is azt mondja, hogy bármilyen okosnak szeretnénk is hinni a delfineket, az állatok nem valami sokat mutattak meg eddig tudásukból.
Persze léteznek olyan kutatások, amelyek a delfinek okosságát támasztják alá. Néhány génkutatató szerint például az általuk tanulmányozott delfincsoportok igen összetett társas viselkedésről tettek tanúbizonyságot, még a csimpánzok, az orángutánok és a gorillák sem képesek ilyen összetett viselkedésre.
És azok a történetek sem hagyhatók figyelmen kívül, melyek tényeken alapulnak. A Bálnák és delfinek című Mi MICSODÁBÓL is kiderül, hogy 1943-ban Floridában egy asszony elveszítette az eszméletét fürdőzés közben. Akkor eszmélt fel, amikor valaki erőteljesen meglökte, és elkezdte kitolni a partra. Bizony, egy delfin volt.

	A delfinek a víz felett ugrálnak, hogy bekerítsék a halrajokat.

Míg a kutatót azt hangsúlyozzák, hogy az idomárok áldozatos munkájának köszönhető csupán, hogy a delfin mindent megtesz, amire betanítják, az állatot kedvelőknek igazán nincs okuk arra, hogy csalódjanak kedvencükben. Ugyan sok tudós azon az állásponton van, hogy a kikényszeríthető, kiszámítható viselkedésforma csak az alacsony intelligenciájú élőlényekre jellemző, de olyan megtörtént eseményekről is hallottunk már, melyek az állat áldozatvállalásáról, segítőkészségéről szólnak. És az is jellemző rájuk, hogy mindhalálig kitartanak egymás mellett. Ha téged is érdekel a tengeri emlősök csodás világa, lapozd fel a Bálnák és delfinek című Mi MICSODÁT!

www.mimicsoda.hu