A pisai dóm és a tornya |
||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
Vannak épületek, amelyek attól váltak érdekesekké, hogy valamilyen szabálytalansággal rendelkeznek. Ilyen az olaszországi pisai dóm (ejtsd: pízai) harangtornya is, amely alatt már építésének kezdetén süllyedni kezdett a talaj egy része, és így a torony hamar megdőlt. Ráadásul hiába harangtorony, mert ugyan kezdetben hét harang is volt benne, ma már azonban egy sincs. |
||||||||||||||||||||||||||||
Campo dei Miracoli, vagyis a Csodák tere
Sokan azt hiszik: Pisában csak a torony jelenti a különlegességet, pedig ez nem így van. A pisaiak a csodák terének nevezték el azt a területet, amelyen a régi korokban, az etruszkok idején is szentély állt, és amelyen ma egy három épületből álló együttes és a mellettük húzódó temető képviseli az olasz román stílusú építkezést.
A székesegyház a bejárata felől nézve jellegzetes csarnoktemplom, amely a bazilikákra emlékeztet, és a főhajója mellett oldalhajói is vannak, nemcsak kereszthajói. (A templomépítészetben hajónak nevezik az épület alaprajzában négy vonallal körberajzolható, az oltár felé vezető területet. Az elnevezés a tutajjal való, képi hasonlóság mellett arra is utal, hogy az emberi lélek itt nyugalomra, biztonságra találhat, a kétségek „hullámai” között.) A bazilikák négyszög alakúak voltak, és középen, a hajók kereszteződésénél volt a hangsúlyos részük – ez volt a közösségi terük középpontja, itt zajlottak a rituálék. Később, a gótikában a templomokat egyre inkább a krisztusi szenvedést és megváltást szimbolizáló, elnyújtott latin kereszt alaprajzával tervezték, így a leghangsúlyosabb részük jóval följebb került a középpontjuknál. A kereszt hosszabb szárát jelentő főhajó átvette az uralmat, és megjelentek a mellékhajók, amelyek mind az oltár felé vezető utat erősítették. A pisai dóm alaprajza már kereszt alakú, de a belsejében még mindig hangsúlyos a közösségi együttlétre utaló, kerekded elrendezés, a kupola alatti rész, így alapvetően a román stílus képviselője. A falai is román módra vaskosak és külső támasztékok nélkül viselik a boltozat terhét. Ezért az ablakok is meglehetősen kicsik. A 91 méter magas kupola Brunelleschi (ejtsd: brunelleszki) műve, és aládúcolás nélkül készült, 1420–1434 között. A belső teret a palermói mecsetből ide szállított, gránitból készült korinthoszi oszlopok tagolják, öt hajóra. A főhajó végében áll Giovanni Pisano híres mesterműve, egy nagy műgonddal kidolgozott szószék, amely 1302–1310 között készült. Mellvédjén az Újszövetségből vett, kilenc jelenetet látható, a talapzaton pedig allegorikus alakok láthatóak. Hogyan épült a torony?
A templomhoz tartozó harangtornyot, olaszul Campanilét 1173. augusztus 9-én kezdték építeni. Amikor azonban 1178-ban a harmadik emeletét is felhúzták, az épület olyannyira megsüllyedt, hogy a nagy riadalom miatt az építkezést azonnal leállították. Akkoriban még nem tudták jól felmérni a talajviszonyokat, és nem tudták, hogy valószínűleg egy sziget pereme ért véget a mélyben, attól vált ingataggá az alap. Így hosszasan leálltak az építkezéssel, igaz, nemcsak a talaj miatt, hanem azért is, mert a szomszéd városokkal való, örökös háborúk szintén akadályozták őket az építésben. Ezért végül csak kilencvenkilenc év múlva, 1272-ben kezdtek bele a folytatásába. Ekkor a negyedik emelettől kezdve már eleve kissé megdöntve építették tovább a tornyot, mert úgy gondolták, hogy ezzel kompenzálhatják az első három szint dőlését. Az utolsó emeletet 1372-ben fejezték be, és ekkor állították fel a harangokat is. Építése így végül kétszáz évig tartott. Hét harangot állítottak be a toronyba – a hétfokú rendszer skálájának minden fő hangja kapott egyet. Később azonban, a huszadik századi restaurálása során ezeket mind egy szálig leszerelték, mert a súlyuk már erősen veszélyeztette a tornyot. Kezdetben gyorsabb tempóban ferdült, de 1550 és 1817 között mindössze 5 centimétert dőlt tovább. A dóm mögött egyébként az Opera del Duomo múzeumban egy kiállítás is látható, amely bemutatja az építkezés történetét. Lévai Júlia
Még több érdekességet olvashatsz a világ különböző tornyairól Mi MICSODA sorozat Tornyok és felhőkarcolók című kötetében. |
||||||||||||||||||||||||||||
|