|
Kúszóművészek
Akígyó csontvázának felépítése egyszerűbb, mint az emberé. Részei: a koponya, a nagyszámú csigolyából álló gerincoszlop és a farki rész. Utóbbit onnan lehet megkülönböztetni, hogy a többi csigolyától eltérően a farokcsigolyákhoz nem kapcsolódnak bordák. A csontvázat megfigyelve egyértelműen látszik, hogy a kígyók azért kúsznak, mert nincsenek végtagjaik. További fontos jellegzetesség, hogy a bordák egyesével, ízülettel kapcsolódnak a csigolyákhoz, ennek köszönhetően könnyen kimozdulnak, ha a kígyó nagyobb testű zsákmányt nyel le. Az állat azért halad hullámmozgással, mert a csigolyák úgy rögzülnek egymáshoz, hogy könnyen elmozdulnak. Egy hosszú kígyó karcsú testén egyetlen elindított mozdulattal csaknem 10 teljes hullám halad végig.
A kígyó a sötétben is lát
A kígyók többé-kevésbé jól látnak – látásuk kifinomultsága élőhelyük jellegére utal.
A föld alatt élő kígyók jóformán vakok, de azért érzékelik a különbséget a világosság és a sötétség között. Egyes fajok szemét még fejpajzsok is borítják.
A nappal aktív fajok élesen látnak. Szemük nagy, pupillájuk kerek, ennek köszönhetően mindenekelőtt a mozgásokat veszik észre. Vadászat közben minduntalan a magasba nyújtogatják a fejüket, hogy jobban rálássanak a környezetre.
Más fajok, így például a viperák és a trópusi siklók félhomályban vadásznak, ezért a szemük nagyon érzékeny a fényre. Függőleges hasítékú pupillájuk erős fény hatására teljesen összeszűkül. Így a tűző nap sugarai nem károsítják a szemüket.
A kígyó elől még az egér sem osonhat el
A kígyónak nincs füle. A koponyától elálló fülkagyló csak útban lenne, amikor a sűrű aljnövényzetben vagy az ágak közt tekereg. Sőt hallójárata és dobhártyája sincs. Az ember emiatt sokáig süketnek hitte. Ebben van némi igazság: bármilyen hangosan sikítasz vagy kiáltasz, a kígyó nem hallja. Belső hallásával egészen mást viszont meghall: a talajon áthaladó rezgéseket a koponya hátsó része felfogja, és az állkapocscsont a belső fülbe vezeti. Ha a kígyó hallgatózik, a földre fekteti állkapcsát, hogy jobban észlelje támadója hollétét vagy a prédaállat neszezését. Az ember lépteit legalább 150 méter távolságból érzékeli. A homoki boa még az egér mozgását is „meghallja”!
Miért nyújtogatja megállás nélkül a nyelvét?
A kígyó folyamatosan öltögeti a nyelvét, így tapogatja le a környezetét. Közben a száját nem is nyitja ki, mert a felső állkapcsa hegyén külön kis rés van, amin kidughatja a nyelvét. Így szagol! Amikor előrenyújtja a nyelvét, összegyűjti vele a szagmolekulákat, amikor visszahúzza, a szájpadlásán lévő két mélyedésbe juttatja az illatanyagokat. Ez az érzékszerv a Jacobson-féle szerv, nevét tudós felfedezőjéről kapta. A kígyó pontosan el tudja egymástól különíteni az egyes illatokat. Mélyen behasított, villáshegyű nyelvével még azt is betájolja, hogy milyen irányból áramlik felé a kémiai inger. Szó szerint kiszagolja, hogy melyik irányból fenyegeti veszély, hol lapulnak a prédaállatok, vagy hol várja őt egy megfelelő partner a párzáshoz. A sivatagban élő kígyók nyelvük nyújtogatásával nyomozzák ki a vízlelőhelyeket – nem akármilyen képesség!
|
