Ragadozók

:
 

A csörgőkígyó mozdulatlanul lapul egy szikla tövében, zsákmányra várva. Egy egér bukkan fel a látóterében. A kígyó lassan és nesztelenül felemeli a fejét, kiereszti a méregfogait és villámgyorsan lecsap. A természetben állandó harc dúl a ragadozók és zsákmányaik között, miközben gyakran a vadászból is könnyen lehet zsákmány. Mely állatok vadásznak elektromos érzékelő szervekkel? Melyik csiga lő mérgezett nyíllal? Melyik állat tesz úgy, mintha mérgező volna, hogy ne egyék meg? A ragadozók világa – lebilincselő, néhol hátborzongató olvasmány!


 
Itt veheted meg a könyvet >>>

Vannak-e vegetáriánu­sok a húsevők között?
A Carnivora rend legtöbb faja nemcsak a neve szerint húsevő, hanem való­ban hússal táplálkozik. Táplálékukat vagy a vadá­szataik során szerzik meg, vagy elhullott állatok közül válogat­ják. A rendnek azonban nem mind­egyik képviselője eszik kizárólag húst. Egyes fajok, mint például a cibethiéna, a lapátfülű kutya vagy az ajakos medve fő­ként rovarokkal táplálkoznak. A medvefélék és menyétfélék többsége mindenevő, a hús mellett igen sok növényi táplálékot, például gyümölcsöket vagy füveket is fogyaszt. Némely húsevő fajok pedig időközben csaknem kizá­rólag növényevővé váltak. Legismertebb közülük az óriáspanda, amely főként bambuszrügyekkel, illetve bambuszszárral táp­lálkozik. Az afrikai pálmacibet, illetve a Dél- és Közép-Amerikában élő farksodró túlnyomórészt gyümölcsöt eszik. Igaz, a növényi koszt kevésbé tápláló, mint az elejtett állatok húsa, de nagy előnye, hogy nem kell érte véres küzdelmet vívni – elég csak megkeresni.

Milyenek a medve karmai?
A medvének minden man­csán öt-öt kar­ma van. Mivel az állat ezeket nem tudja behúzni, a járástól kopottak, tompák. A medve ennek ellenére képes vérző sebet ejteni, mancsának akár egyet­len csapásával is. Zsákmányát le tudja dönteni a földre, sőt meg is tudja ölni. Karommal felfegyverzett mancsával képes halat vagy rágcsáló állatokat fogni, rovarokat és ehető növényi részeket kiásni a talajból. A szik­lákat is átfordítja a karma­ival, ha hozzá akar jutni az alatta lapuló kisebb zsákmányállatokhoz.
A medve tompa, de sokféle célra hasz­nálható karmával ellentétben a ragado­zó madarak lábán lévő hegyes, görbe karom célirá­nyos fegyver. A szárnyaló ragadozó ezzel ragadja meg a kisebb emlősö­ket, hüllőket, halakat vagy akár egyéb madarakat.
Legtöbbjük, mint például a sasok vagy az ölyvek, úgy végeznek az áldozatukkal, hogy a karmaikkal átfúrják vagy felhasítják annak testét. A sólymok ezzel szemben csak arra használják ezt a fegyverüket, hogy megragad­ják vele a zsákmányt, amelyet aztán a csőrükkel ölnek meg.

Hogyan öli meg áldozatát a csörgőkígyó?
A meleg délutánon látszólag nyugalom honol a hegyoldal sziklái között. Órák teltek el, és egy csörgőkígyó még mindig összetekeredve, mozdulatlanul lapul egy szikla mellett. Ekkor azonban egy kis rágcsáló, egy kaliforniai tasakos egér jelenik meg a bokrok között. A kígyó megmozdul, és nyelvét öltöget­ve, lassan, hangtalanul odasiklik a zsákmányhoz. Kúszás közben megemeli a fejét, a nyakát pedig S alakban tartja. Amikor elég közel került az áldozatához, hirtelen nagyra tátja a száját, kimereszti a méregfogait, és villámgyorsan le­csap az állatkára. Állkapcsa a másodperc töredé­ke alatt zárként kattan az egéren, mérge pedig azonnal bekerül annak véráramába. Ezután a kígyó elengedi áldozatát, amely azonban már nem jut messzire: hamar megbénul a méregtől, és néhány lépés után elpusztul. Ha sikerült is még elbújnia valahová, a kígyó a szaga után megtalálja. Azután megragadja és egészben lenyeli a megölt állatot.

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum