Otthonunk, Magyarország

:
 

Barangoljunk az ország hét régiójában, és tallózzunk a történelmi, néprajzi, természettudományi, tudományos és technikai különlegességek között! Az Otthonunk, Magyarország nem útikönyv, mégis reméljük, sokan kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressék a benne szereplő helyszíneket. Aki ráérez annak az ízére, milyen nyitott szemmel járni, a részletek után kutatni, egész más szemmel látja majd a környezetében mindazt, ami mellett eddig esetleg nap mint nap elment. Miért lehetett Ikervár 1900-ban az első villamosított településünk? Hol tréningezik a mosómedvéket? Miért félt Mária Terézia áthajtani a váci diadalív alatt? Mit találtak a lelkes dinoszauruszkutatók Iharkúton?


 
Itt veheted meg a könyvet >>>

Hogyan telepítették vissza a hódot?
Egy kora őszi napon Európa egyik legnagyobb, holtágakkal, tavakkal szabdalt ártéri erdejébe egymás után érkeztek a természetőrök, akik nagy faládákat cipeltek. A Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci területén, egy holtág közelében megálltak, lerakták a ketreceket, majd visszamentek arra, ahonnan jöttek. A ládákból mocorgás és rágcsálás zaja hallatszott – a bennük lévő állatok a faládát átrágva szabadították ki magukat a fogságból. Estére jelent meg az első termetes, szürke bundájú hód, és szép sorjában a többi 32 példány is. Európa legnagyobb testű rágcsálója visszatért hazánkba. Az eurázsiai hód (Castor fiber) valaha egész föld- részünk folyó menti ligeterdeit benépesítette, ám a_kíméletlen vadászat és élőhelyeinek megfogyatkozása miatt Európa legnagyobb részéről kipusztult. A hódok a 19. század közepe táján több mint egy évszázadra eltűntek hazánk faunájából. A körülbelül 30 kg testtömegű hód legfőbb jellegzetessége A narancssárga metszőfoga, mellyel hatalmas fákat is ki tud dönteni. Különleges még a lapos, pikkelyes farka, amit úszáskor használ nagyon ügyesen. A szárazföldön esetlenül mozog, a vizet csak rövid időre hagyja el. Megnövekedett tüdő és májfelületének köszönhetően 15 percig is képes a víz alatt maradni. A hód tudatosan alakítja a környezetét, amikor kisebb-nagyobb gátakat épít: a megemelt vízszintnek köszönhetően észrevétlen marad az ellenségei számára.  

Milyen a bazaltorgonák hangja?
A földtörténeti harmadkor utolsó szakaszában (4-5 millió évvel ezelőtt) a földkéregmozgások a Balatonfelvidék területén hatalmas töréseket, repedéseket okoztak. Ezeken keresztül izzó láva jutott a felszínre, amely áttörte a fiatalabb homokos képződményeket, és szétterült rajtuk. A bazaltlepények megszilárdultak, és megvédték az alattuk levő lazább képződményeket a lepusztulástól. Így keletkeztek a tanúhegyek, például a Badacsony, a Csobánc, a Gulács, a Szent György-hegy és a Hegyestű. Ha kis mennyiségű láva ömlött a felszínre, akkor kúp alakú hegy jött létre, a bőséges lávaömlés következtében pedig az úgynevezett koporsó formájú vulkánok keletkeztek. A hegyek bazaltsapkáinak oldalában a kiömlő láva oszloposan szilárdult meg: olyan látványt nyújt messziről, mintha a hegyoldalban hatalmas bazalt orgonasípok lennének. A „kőhangszert” természetesen nem lehet megszólaltatni, ám ha egy-egy földön heverő bazaltdarabot kalapáccsal megütögetünk, érdekes, magas hangot hallunk. A legvastagabb, 1-1,5 méteres „sípok” a Szent György-hegyen törnek az ég felé. A leghosszabb oszlopok 70 méteresek, ezek a Badacsony oldalában meredeznek. A Monoszló közelében fekvő Hegyestű bányaudvarán szabad szemmel is látható a félbevágott vulkáni kürtő, benne a beledermedt lávával. Az egykori kráterben geológiai tanösvényen tehetnek körsétát a látogatók. A felső bányaudvarból gyönyörű kilátás nyílik A Káli-medencét övező hegyekre.

Mit ábrázol a Fő tér 17. számú ház kapuzáróköve Szentendrén?
A történelemtanár egy különös ábrát mutat a diákoknak. – Keressétek meg azt a szentendrei házat, amelyen ez a jelvény található, és írjátok le, hogy mi a jelentése! – ezzel fejezte be az abszolutizmus koráról szóló órát. A gyerekek lázasan tanakodtak: – Biztos vagyok benne, hogy láttam már valahol, annyira ismerős. Nem telt bele két nap, már érkeztek a megfejtések. Könnyen megtalálták, hiszen sokszor jártak a Fő tér 17. számú háza előtt. Volt, aki részletes leírást is mellékelt, amelyből kiderült, hogy a kettős kereszt a görögkeleti vallást, a 4-es szám a négyszázalékos, tisztes kereskedői hasznot, a horgony pedig a vízi úton történő szállítást jelenti. Az 1781-ben épült barokk Kálics-ház kapujának zárókövét a Szerb Privilegiális Szentendrei Kereskedő Társaság jelvénye díszíti. Ez a jelvény magában foglalja Szentendre 17. és 18. századi történelmét. 1690-től a törökök elől menekülő, főként szerb és dalmát telepesek népesítették be, akik kiváltságokat kaptak, templomokat építettek maguknak. Eközben a dunai hajóforgalommal együtt fellendült a kereskedelem. A módos gabona- és borkereskedők házakat építettek a városban.

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum