| |
 |
|
Ilyeneknek ábrázolták a szíriai oszlopszenteket, akik az önsanyargatásukkal emelkedtek ki a többiek közül, a szó szoros értelmében. |
Mi adta az ötletet?
A könyv ötlete szintén egy vetélkedésből született. A Guinness sört gyártó üzem ügyvezető igazgatója, sir Hugh Beaver szeretett apróvadakra, madarakra vadászni. 1951 novemberében is az erdőket, folyópartokat járta a barátaival, de ezúttal a vadászatuk kevésbé bizonyult sikeresnek. Az aranylilék ugyanis annyira gyorsan röppentek föl előlük, hogy képtelenek voltak ezeket puskavégre kapni. Este, a szállásukon azután nagy vita kerekedett köztük arról, hogy vajon nekik volt-e most pechjük, vagy valóban az aranylile a Föld leggyorsabb madara. Arra a következtetésre jutottak, hogy egyrészt esténként bizonyára mindenki ilyen kérdéseken gondolkodik a különféle pubokban és kocsmákban, világszerte, másrészt hogy ugyanakkor ezeket a kérdéseket egy összesítő regiszter, kiadvány nélkül képtelenség eldönteni. A tudományosság és korrektség igénye tehát azt diktálja, hogy hozzanak létre egy olyan könyvet, amely mindezeket az adatokat tartalmazza. És amelyet majd mindig hozzáigazítanak az éppen aktuális eredményekhez. Az elhatározást tett követte: hazatérvén a vadászatról, a sörgyár ügyvezetője azonnal tárgyalásokba kezdett egy londoni adatgyűjtő és -szolgáltató céggel, amely addig a különféle, állami statisztikák összeállításában segédkezett. A cég szívesen beszállt a vállalkozásba, és hamarosan megnyílt Londonban az az új iroda, amely ettől kezdve speciálisan az aranylilék levadászhatatlan voltához hasonló témákban kezdte gyűjteni az adatokat. Az első kiadvány 198 oldalas volt, és 1955. augusztus 27-dikén került forgalomba.
Mi az, hogy „rekord”?
A rekord az a fogalom, amely megmutatja, hogy valaki vagy valami mennyiben halad meg egy adott területen egykor már elért teljesítményeket, mértékeket vagy méreteket. Egy rekord csak akkor kerülhet be a Guinness Rekordok Könyvébe, ha azt pontos mérésekkel hitelesítették és igazolták. A rekord tehát egyszerűbben szólva egy kiugró, extrém érték.
 |
|
A fagylaltok halálra válnak, ha a nyelvrekorder Chanel Tappert látják közeledni! |
Ki volt az első rekorder?
Különleges rekordok természetesen már jóval azelőtt is voltak, hogy a társaság gyűjteni kezdte volna ezeket. Így pl. az emberek közti, első rekorderként a hatodik századi Szent Simeon szerzetest – közismert nevén: Oszlopos Simeont – szokták emlegetni, aki negyven évet töltött el egy oszlop tetején. A korai idők szíriai szerzeteseinek körében terjedt el az önsanyargatásnak, más néven aszkézisnek egy sajátos formája: a remete nem barlangba, kunyhóba húzódott vissza, hanem egy oszlop tetején állt vagy guggolt. A sztilitáknak nevezett szektatagok nagy kőlapot helyeztek el, egy-egy kb. három méteres oszlop tetején, korláttal körülvéve, és ez lett a lakóhelyük. Élelmezésükről egy létra segítségével a körülöttük megtelepedett tanítványok, zarándokok és kíváncsiskodók gondoskodtak. Simeon pásztorként kezdte az életét, és már nagyon fiatalon a szerzetességet választotta. Elbeszélése szerint egy alkalommal, miközben épp egy ház alapját ásta ki, Istentől azt az elrendelést kapta, hogy ő legyen az, aki a munkájába soha nem fárad bele. Ezt a fáradhatatlanságot kezdte azután képviselni az egyre magasabb oszlopokon. Végül húsz méter magasságból igyekezett a többieknek példát nyújtani, a maga valóban bámulatra méltó állhatatosságával. Idővel pontos napirendet alakított ki: sötétedéstől a kilencedik óráig imádságba merült, majd ennek végeztével az embereknek szentelte magát. Azok mindenféle hitbéli és erkölcsi kérdésben kérhették a tanácsait, de a bűneiket is megvallhatták neki és a betegségeikben is kérhették a segítségét. Szíriából, Arábiából, Perzsiából, Ibériából, Rómából, Itáliából, Hispániából és Galliából is elzarándokoltak hozzá az emberek. Ő pedig megingás nélkül szolgálta őket, míg végül épp az imádkozása idején érte őt utol a halál. Temetése császári pompával zajlott és oszlopa továbbra is zarándokhely maradt. A zarándokhely romjai még ma is láthatók Szíriában. Egy magyar író, Sarkadi Imre az ő alakját választotta az önpusztító életforma mintájaként, az 1960-ban írt, Oszlopos Simeon című drámájában.
 |
|
Vannak rekordok, amelyeket nem az elhatározás, a szándék vagy az akarat hoz létre, hanem csupán a természet. Ilyen a különlegesen hosszú életkor is. Jelenleg egy száznégy éves japán férfi és százhárom éves felesége a világ legidősebb házaspárja. Igaz, szerintük van részük abban, hogy ilyen hosszú életkort sikerült megélniük: szerintük sokat számít ebben a reménykedés. Azt mondták: „Az embernek tele kell lennie reménnyel. Akarni kell élni. A legjobban azt szeretjük, ha sok időt tudunk eltölteni együtt”. A házaspárnak egyébként három gyereke, öt unokája és hat dédunokája van. |
Melyek voltak az eddigi magyar rekordok?
Magyarországon eddig nem építményekkel, gépekkel vagy tudományos specialitásokkal, hanem kifejezetten emberi teljesítményekkel kerültek be néhányan a rekordok könyvébe. Nálunk működik pl. a világ legnagyobb dorombzenekara. A doromb olyan, picike fém hangszer, amely egy ívelt pálcából és egy rugalmas nyelvecskéből áll. A játékos a hangszert az egyik kezével szorosan a szája előtt tartja, a másik keze egy ujjával pengeti a nyelvecskét és közben a szájüregével is szabályozza a hang magasságát. (Sok helyen épp ezért szájbőgőnek is hívják a dorombot.) A magyar dorombkórus Kecskeméten alakult meg, a piarista rendi gimnázium egykori tanítványaiból, és összesen harminc tagot számlál, ami egyedülálló a világon. Ennél magányosabb tevékenységgel állt elő Galgóczy Zsolt, aki egy rizsszemre ötven ország nevét karcolta fel, hiperminiatürizált betűkkel. Összesen 257 betűt lehet így kiolvasni, természetesen csak nagyítóval, a szemecskéről. De négy, kitartásban kitűnő rekorderünk is van. Az egyik a sajószentpéteri 103. sz. Ipari Szakmunkásképző iskola tanulóinak csoportja, akik két focicsapatot alakítottak, és húsz órán át folyamatosan futballoztak egymással. A maratoni meccs eredménye 2602 – 2411 volt, a piros mezesek javára. A másik, nagyon kitartó rekorderünk Szabó László, aki egy teljes hetet töltött el mozdulatlanul, fakírként egy szöges ágyon, a Fórum Hotel különtermében. Produkcióját időnként az MTV is közvetítette. Ezzel Szabó egy brit tiszteletes addigi eredményét döntötte meg (az egyházi ember „csak” 132 óra 20 percig bírta.) Harmadikként Tar Bálint autóvezetőt említhetjük, aki 1989. augusztus 21-től a Hungaroringen ötven órán át vezetett egy Ikarusz autóbuszt. Végül pedig Gyányi Bálint, a Budapesti Állatkert gondozója állította fel a kígyókkal való együttlét 216 órás rekordját: ő egy 12 négyzetméteres, üvegfalú helyiségbe zárta be magát hat óriáskígyóval. Az egyik python meg is harapta egyszer a lábát, ám mivel ez nem mérgeskígyó, a harapás komolyabb gondot nem okozott. Nagyobb baj lehetett volna viszont abból, hogy egy másik alkalommal az egyik mérgeskígyó épp a gondozó fejére esett le az alvófájáról. Mivel azonban a fiúnál alaposan be volt gyakorolva, hogy ilyenkor nem szabad megmozdulni, ebből sem lett baj.
Melyek voltak a legsikeresebb érdekességek?
Az utóbbi években a „leghosszabb nyelv” kategóriájában versenyzők váltak sztárokká. Egy lány és egy fiú is nagy sikert ért el ebben: A Kaliforniában élő Chanel Tappernek az ajkaitól a csúcsáig mérve 9,7 cm hosszú a nyelve. A leghosszabb nyelvű férfi a Nagy-Britanniában élő, Stephen Taylor, aki 1 milliméterrel előzi meg őt: neki 9,8 cm-es a nyelve. Az ausztrál Jay Sloot viszont a világ a legszélesebb nyelvét tudja megmutatni nekünk: neki 7,9 cm széles ez a testrésze.
Természetesen az állatok sem maradhatnak ki a versengésekből. Egyelőre a macskák vezetnek, akik közül „A leghangosabban doromboló macska” címet eddig egy Smokey nevű, Nagy-Britanniában élő szőrmók nyerte el. Az ő teljesítményét egy hangmérnök jelenlétében rögzítették, és megállapították, hogy a torkából egy főútvonal délutáni csúcsforgalmának zajait képes kibocsátani, pontosan 67,7 dB hangerővel. A leghosszabb macskaugrást is sikerült lemérni: ezt egy Alley nevű versenyző érte el, Texasból, akinek hat lábnyi távolságot sikerült a levegőben megtennie. De ugyanígy növények és kertitörpék is fantasztikus rekordokat tudnak hozni – az ötletek tárháza kiapadhatatlan. És ez mindaddig így is lesz, amíg emberek lesznek a Földön, és lesz mivel le-, föl- és megmérniük mindazt, ami csak egy picit is kilóg a sorból, és főleg, ami versenyeztethető.
Lévai Júlia
|
