Blaha Lujza tér - Ismered a teret Budapest szívében? |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
42 évvel ezelőtt, 1966. november 6-án adták át az EMKE aluljárót Budapesten, a Blaha Lujza téren. Kiről kapta a nevét a tér? Milyen épület magasodott az aluljáró helyén? Miért volt óriási szenzáció a Corvin Áruház 1931-ben? Miért itt volt az első villanyrendőr? Mikor kezdték építeni a kelet-nyugati metrót? Néhány kérdés, ami felvetődhet bennünk, mikor átmegyünk Budapest lüktető központjában az EMKE aluljárón. A válaszokat megtalálhatod a cikkben, ha továbbolvasod. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kiről kapta nevét a tér?
Vándortársulattal járta az országot, majd Szabadkán férjhez ment Blaha János karmesterhez, akinek nevét későbbi házasságai alatt is megőrizte. Tőle kapta zenei képzését. Gyönyörű hangjával sikert sikerre halmozott. 1901-től a Nemzeti Színház örökös tagja lett. A népopera műfajában mozgott a legotthonosabban, a nemzet csalogánya néven emlegetik ma is, ugyanakkor prózai színészként is bizonyította tehetségét (pl. Móricz: Sári bíró). Nemcsak a nyelv, a szép magyar beszéd terjesztésében jeleskedett, hanem stílusa, gesztusa, öltözködése is példát adott. A némafilmtől idegenkedett az erős gesztusok és az erős sminkelés miatt, így nem állt kamera elé. 1914-től visszavonultan élt. 76 éves korában hunyt el. Milyen épület magasodott az aluljáró helyén? 1919-ben nevezték el a teret a híres színésznőről, hiszen a Nemzeti Színház épülete magasodott itt.
Az épület homlokzatát megörökítették: a mai Nemzeti Színház parkjában lévő medencében láthatjuk a bejárat fölötti timpanont és néhány oszloptöredéket a víz alatt. A metró építése miatt 1965. április 23-án az épületet robbantással lebontották. A tér másik nevezetes épülete ma is áll: a Corvin Áruház A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. 1926. március 1-jén nyitotta meg kapuit. A látszólag egyemeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre.
A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A vásárlók órákat tölthettek az áruházban: volt itt vendéglő, kávéház, menetjegyiroda, gyorsfényképészet. A vásárlás egyben szórakozás is volt. A divatbemutatók, a képzőművészeti kiállítások eseményszámba mentek. Az áruházban délutánonként szalonzene szólt. Az áruház megjelenésével a Rákóczi út és a Nagykörút találkozása a főváros legforgalmasabb útkereszteződésévé vált, így nem véletlen, hogy itt állították fel az országban az első villanyrendőrt 1926. december 23-án. A Corvinban igazi szenzációt jelentett
az országban elsőként, 1931-ben felépített mozgólépcső. "Egész kis város ez az egyetlen épület, s ma már Európa legelső divatotthonává fejlesztette igazgatósága.” – így írt róla 1930-ban a Pesti Hírlap. Sajnos a ma látható aluminium borítás elfedi az épület régi szépségét. Reméljük, hogy hamarosan felújítják, és visszanyeri régi fényét. Mikor kezdték építeni a kelet-nyugati metrót? A METRO építésről már 1950-ben határozatot hoztak, és azt tervezték, hogy 1955-re elkészül a Népstadiont és a Déli pályaudvart összekötő szakasz. Pénzhiány miatt azonban 1953-ban leállt az építkezés, és csak 1963-ban folytatták.
Az állomásokat a már meglévő alagutakba építették be. Ezért kellett a Blaha Lujza téren a Nemzeti Színházat lerombolni. 26 méter mélyen fut a metró. 1970-ben indulhattak az első szerelvények.
2007-ben elvégezték a 37 éve működő 2-es metró teljes felújítását.
Ha szeretnél hasonló érdekességeket olvasni magyarországi helyszínekről, lapozgasd a Mi MICSODA 100. kötetét, melynek címe: Otthonunk, Magyarország. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|