„Tavasz van, gyönyörű!” |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
Tudtad, hogy első tavaszi hónapunk a március Mars, római hadistenről kapta nevét? És azt, hogy a népi kalendáriumban Böjt máshavának – Böjtmás havának nevezik? Vajon tudod-e, miért éppen március 21-e a csillagászati tavasz kezdete? A hónaphoz kapcsolódó népszokásokról és tudományos megfigyelésekről olvashatsz cikkünkben. |
|||||||||||||||||||||||||||||
Egy zsáknyi meleg A csillagászati tavasz épp három héttel később kezdődik, mint a meteorológiai. Abban azonban mindenki egyetért, hogy ilyenkor már illik megérkeznie a melegnek. A csillagászati tavaszt megelőző Sándor-József-Benedek névnapokhoz kapcsolódó népszokások is erre utalnak: 18-án, 19-én és 21-én "zsákban hozzák a meleget". Egyes vélemények szerint ebben a szólásban egy ókori római hiedelem cseng vissza, miszerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak. A Sándorokat gyakran gúnyos-mókás versikékkel köszöntötték névnapjukon:
A néphit annyira biztos volt a meleg megérkeztében, hogy falun az asszonyok március 17-én, guzsalyütő Gertrúd napján, befejezték a fonást, a szövést, és nekiláttak a kerti munkáknak. A három meleghozó nap közül József napja a leggazdagabb szokásokban. Ez ugyanis a keresztény hit szerint a názáreti ács, Mária férjének, Józsefnek a napja. E napon egyes területeken böjtöltek, másutt nem dolgoztak. A hagyomány szerint a madarak is e napon szólalnak meg először, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot". A messzi útról visszatérő gólyákat is erre a napra várták, és tollukból következtettek az évi termésre. Ha tolluk piszkos volt, bő termést várhattak, ha hófehér, az szűk esztendőt jelzett. Benedek napján, "ha dörög, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz".
És hogy miért éppen március 21-étől számítja a tavaszt a csillagászat is? Ez a nap a napéjegyenlőség napja. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, és éppen keleten kel fel és nyugaton nyugszik. Sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére, ezért a nappal és az éjszaka hossza megegyezik (azaz 12-12 órán keresztül van világos és sötét). A Föld mindkét féltekéjén így van ez, azzal a különbséggel, hogy míg az északi féltekén tavaszi napéjegyelőségről beszélünk, addig a déli féltekén ilyenkor van az őszi napéjegyenlőség (ez nálunk, az észak féltekén szeptember 22-én van). Ettől a naptól kezdve egészen a nyári napfordulóig, június 22-ig napról napra nő a nappalok hossza. Mikor kezdődik a tavasz?
Március 21-e nem feltétlenül a tavasz első napja. Területenként a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint más és más. Mi március 1-jére tesszük a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak február elejétől számítják. Ők a tavasz félidejébe eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünnepelték. A római naptárak, erre az időszakra teszik a természetes újév kezdetét, ilyenkor minden megújul, virágjukat nyitják a legelső virágok, kék az ég, és a böjti szelek kifújják a tél minden maradványát. A római mitológiában az évszakot és a tavaszpontot mirtuszkoszorús lányokként, kezükben virágokkal ábrázolták. A tavaszi hónapokat meg is személyesítették három, virágos, szőke lány alakjában, a tavaszi hónapok állatövi jegyeivel, amely a Kos, a Bika és az Ikrek. Az antik hagyományból eredően a tavaszt Vénusz testesíti meg, jelképei a virágok és a zöld szín és Flóra évszakaként tartják számon, őt mirtusszal és gyönggyel láthatjuk az ábrázolásokon. Megérkezett hát a tavasz: "Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel – A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!", ahogy József Attila írja. Ha többet szeretnél megtudni az időjárásról és a Föld éghajlatáról, lapozd fel Az időjárás, az Éghajlat köteteinket. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|