A londoni pestis London a 17. században csapások sorozatát élte át. Az egyik utolsó nagy nyugat-európai pestisjárvány 1664 karácsonyán ütötte fel a fejét. A téli időszakban a megbetegedések száma ugyan nem volt jelentős, de tavasszal a járvány gyorsan terjedt. Azokat a házakat, amelyekben pestises beteget találtak, negyven napra vesztegzár alávették. A megbetegedések száma szeptember végén hirtelen csökkent, és a járvány lassan megszűnt. Az udvar a pestis idejére elhagyta a várost, ám 1666 februárjában – látva a megbetegedések számának csökkenését, visszatért a városba. A pestisben elpusztult londoniak száma körülbelül 100 ezerre tehető. A már majdnem két éve tomboló pestisjárvány megfékezésében fontos szerepe volt az 1666-os a tűzvésznek is.
A második londoni csapás 1666 szeptember 2-án egy pék nem oltatta el a tüzet rendesen kis műhelyének kemencéjében. Miután este hazatért aludni, a lángok kicsaptak a kemencéjéből, és ezzel indult útjára a tűszvész. A nyárvégi szárazság és az erős szél csak hozzásegítette a tüzet, hogy nagy területre kiterjedve rohamosan terjedjen. Leégett szinte az egész város, romba döntve otthonokat, templomokat, kórházakat, szinte mindent. A feljegyzések szerint a város négyötöde vált a lángok martalékává. 87 templom, köztük a Szent Pál katedrális, és mintegy 13 ezer ház pusztult el. Westminster arisztokrata kerületét nem érték el a lángok, viszont London középkori része, így arculata teljesen porrá lett. Közel 70 000 otthon borult lángokba. Az úgynevezett London Bridge a tűzvészben ledőlt, de nem a tűzvész miatt, hanem mert a menekülők miatt túl nagy terhelés érte, hiszen mindenki fejvesztve menekült, hátrahagyva otthonait. Az emberek a Temzén csónakokon menekültek, mert a lángok okozta hőség miatt nem lehetett a városban megmaradni. A forróságban még a börtönablakok, vaskapuk is megolvadtak. A tűzvész megfékezése öt teljes napot vett igénybe. A londoni polgárok a polgármestert hibáztatták, aki nem vette komolyan a tűz nagyságát. A tűzvész alatt éjszaka is nappali világosság volt, a tűz fénye London tíz mérföldes körzetét bevilágította.
London újjáépítése
Amikor kihunytak a lángok Sir Christopher Wren, a 17. század nagy angol asztronómusa, a Royal Society egyik alapítója és korának egyik legnevesebb építésze, akinek nevéhez 51 londoni templom tervezése fűződik, kapta a megbízást a főváros újjáépítésére. Az új város részeként Wren és barátja, Robert Hooke egy klasszicista ihletésű emlékművet, egy egyszerű dór oszlopnak
álcázott tornyot tervezett aranyozott gömbbel a tetején. Az emlékmű 61 méter magas – ilyen távolságra volt a toronytól a Pudding Lane-en álló pékség, ahonnan a tűz kiindult. A torony tetejére 311 lépcső visz föl. Az emlékművet 1677-ben fejezték be. Wren és Hooke eredetileg csillagvizsgálónak és tudományos laboratóriumnak szánták az építményt, ám az utcai forgalom keltette zaj és rázkódás áthúzta számításaikat, ettől fogva a torony csupán idegenforgalmi nevezetesség volt. A tűzvész után a Temzét kiszélesítették, szabályozták, a Szent Pál székesegyházat újjáépítették, akkor nyerte el mai arcát.
Az emlékmű sorsa
A Wren és Hook által épített emlékmű a turistákon kívül vonzotta az öngyilkosokat is: az idők folyamán legalább hat személy vetette innen magát a mélybe, míg a 19. században el nem kerítették a torony kilátóját. 2009-ben másféléves munka után az építményt letisztították, elvégezték a szükséges javításokat. A gömb felújítására 30 ezer lap aranyozó fóliát használtak fel. A kilátóteraszon új távcsöveket helyeztek el, valamint egy új webkamerát azok számára, akik képtelenek a torony tetejére vezető 311 lépcsőfok megmászására, mert lift nincs a toronyban. Azok viszont, akik időt és fáradságot nem sajnálva felgyalogolnak a torony legtetején lévő kilátóra, onnan gyönyörködhetnek a girbegurba középkori utcácskák szövedékében, a Szent Pál katedrálisban, és a modern felhőkarcolók látványában is. Amikor a látogatók leérnek, díszoklevelet kapnak, amely ország-világ előtt tanúsítja hősies erőfeszítéseiket. A londoniak méltóképpen emlékeznek meg a valamikor mindent elpusztító tűzvészről.
Ha kíváncsi vagy, hogy küzdenek meg a tűzoltók egy ilyen tűzvésszel, lapozd fel a Mi MICSODA sorozat Tűzoltók című kötetét! |