Új magyar találmány: az onko-kés |
||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
Nemrég különleges magyar szabadalmat mutattak be a Semmelweis Egyetemen: az intelligens onko-kést. Ez egy olyan eszköz, amellyel a sebészek műtét közben kapnak információt arról, hogy ép vagy rákos szövet van-e éppen a kezük alatt, vagyis hogy mit kell kivágniuk. Ez azt jelenti: a sebészeti eszköz egyesíti magában a szövetek vizsgálatát és a műtéti megoldást. A hazai kutatók találmányáról világszerte szenzációként írnak az orvosi szaklapok. Érdekessége a történetnek, hogy – ahogyan az gyakori a kutatásokban – a véletlennek is volt szerepe a találmány létrehozásában. Ha az egyetem ezentúl is hozzájut a pályázati pénzekhez, akkor két-három év múlva megkezdődhet az onko-kés tömeggyártása. |
||||||||||||||||||||||||||||
Mitől tud „szólni” az onko-kés? A kés nevében az onko- szó ugyanazt jelzi, amire az ismert „onkológia” kifejezés előtagja is: a görög onkoó = nagyít, felfúj, pöffeszkedik jelentés alapján a kórosan szaporodó ráksejtekre utal a formula. (Az onkológiában a „logosz” szó pedig véleményt, tanulmányt jelent.) A rákos sejtekből álló szövetek azonban gyakran nem különülnek el egyértelműen a környező, egészséges szövetektől, s a szemünk nem képes megkülönböztetni ezeket, ezért a sebészeknek nagyon nehéz a dolguk, amikor a rákos szöveteket akarják eltávolítani. Igaz, léteznek magas technikai színvonalú eszközök a szövetek feltérképezésére, hiszen a műtétek előtt és után is végeznek vizsgálatokat, ám ezekből csak lassan és hosszadalmasan, s főként nem ott helyben, a műtőben lehetett hozzájutni az eredményekhez. Ezért a kutatók már régóta kísérleteznek azzal, hogy felgyorsítsák és bevigyék a műtőbe
Most dr. Takáts Zoltánnak és kutató társainak több évi, kitartó munka után sikerült megoldaniuk a feladatot. „Amennyiben tumoros szövetet észlel, hang- vagy képjelzést ad a sebésznek, hogy itt bizony meg kell állnia és a nagyobb, rákos szövetet el kell távolítania” – mondta dr. Takáts Zoltán, a Semmelweis Egyetem kutatója az új, intelligens késről. Ez úgy lehetséges, hogy a késben kétféle eljárást kapcsoltak össze: a tömegspektrometriát és az elektrosebészetet. Mi a tömegspektrometria és az elektrosebészet és hogyan kapcsolódnak össze? A tömegspektrometria azt jelenti, hogy a megfelelő műszerrel folyamatosan mérik az eszköz terébe bekerülő szövetek belső, szerkezeti tulajdonságait. (a „spektrum” latin eredetű szó, és színképet, választékot, kínálatot jelent.) A szövetek, sejtek elemei elektromos töltéssel rendelkeznek, s a műszer a töltött anyagi részecskék tömegét is meghatározza. Ha az adott töltésű részek – például a pozitív töltésű részecskék, vagyis ionok – elektromágneses térrel kerülnek kölcsönhatásba, a tömeg/töltés hányadosuk alapján meghatározott módokon válnak szét, s a kutatók jól ismerik, hogy melyik módozat milyen állapotra utal. A szétválások alapján a spektrométer meg tudja határozni a szóban forgó anyagok pontos összetételét és szerkezetét, tehát rálát arra is, hogy vannak-e ott túlburjánzó sejtek.
A hőterápia egyébként már az ókorban is ismert volt: a görög Hippokratész (Kr.e. 460- 375.) több mindent is gyógyított hővel. Mások forró vasat használtak, pl. vérzéscsillapításra. Később megjelentek azok az eszközök, amelyeknél nem direkt lánggal, hanem elektromos árammal hevített pengéket használtak. Az elektrosebészet a huszadik században született meg. Lényege, hogy a nagyfrekvenciájú elektromos áram szöveteken való áthaladását használják fel a hőfejlesztésre, az elektromosság tehát a kölcsönhatásoktól gerjed. Elsőként egy amerikai idegsebész, dr. Frank Mayfield (Cincinatti, Ohio) és W. T. Bovie mérnök dolgozta ki az ehhez szükséges készüléket. Az elektronáramot egy aktív elektród hegyével vezetik be a szövetekbe. A kis felületű belépési ponton nagy energiasűrűség alakul ki, ami a szövetben hőt fejleszt. Kezdetben nehézségeket okozott, hogy az így kezelt területeken a sejtek egy része elszenesedett, de azután rádiófrekvenciás váltóáramot kezdtek használni, amely kisebb hőhatással járt, mint az egyenáram, s így már a szövetek nem károsodtak és nem szenesedtek. Miért fontos az ionizációs technika?
Az ionizáció azt jelenti, hogy energia hatására a semleges atomok külső elektronhéjáról vagy héjairól egy vagy több elektron leszakad, s ennek során pozitív töltésű részecske – ion – és elektron keletkezik. És itt jön a véletlen, amely jelentős mértékben segítette a kutatókat a kés kifejlesztésében. Észrevették ugyanis, hogy a sebészetben általánosan használt elektrosebészeti eszközök a szokványos sebészeti beavatkozás során ionizálják a szövet egyes részeit, vagyis az új eszközhöz alapként felhasználhatják a hagyományos késeket is. A szövetek molekuláinak ionizálása pedig azért fontos, mert a spektrométer csak akkor tudja vizsgálni az egyes molekulákat, ha azokat elektromosan töltött részecskékké, azaz ionokká alakították. Az ionizáció és a tömegspektrometria összekapcsolása azt jelenti, hogy a műtétet végző orvos másodpercek alatt kapja meg az információt a szövetekről, így azonnal tudja, hol kell továbbhaladnia. Az onko-késből egyelőre két darab van, ezeket a fővárosban és Debrecenben tesztelik. A tesztelést rákos kutyák műtéteivel végzik. Lévai Júlia Ha érdekelnek az orvostudomány vívmányai, lapozd fel a Mi MICSODA sorozat Orvoslás című kötetét! |
||||||||||||||||||||||||||||
|