Cseresznyevirág-ünnep hétvégén az ELTE Füvészkertben

2011. április 15., 20:09
 

Különlegesen szép látványt nyújtanak a virágzó díszcseresznyefák, olyannyira, hogy sokan kiülnek a Füvészkertbe a leterített bordó szőnyegre, nézik a lehulló szirmokat, közben kortyolnak az eredeti japán teából. 2011. április 16-17-i hétvégén még tart a Sakura ünnep, aminek keretében a gyerekek például ikebanát köthetnek, japán íjász bemutatón vehetnek részt és meghallgathatják a Magyar Anime Társaság beszámolóját Japánról.


 

A részletes programról itt olvashatsz.

Mi a „sakura” és mi a „hanami”?
Rövid japán nyelvleckét is vehetünk: a sakura szó a cseresznyefát és annak virágát jelenti, ami Japán nem hivatalos nemzeti virága. Évszázadok óta ünnepként tartják számon, mikor tavasszal elborítja a fákat a hófehér vagy halvány rózsaszínű sziromtenger. Japánban több tucat cseresznyefajta van, de a többségük csak pár napig virágzik tavasszal. Júniusban azonban a hazai cseresznyefákkal ellentétben nem hoz termést a fa, a díszcseresznye virágai nem termékenyülnek meg.
A japánok a cseresznyevirágzás időszakát kiemelt eseményként kezelik, ez az úgynevezett hanami. A szótár szerint a hanami virágnézést jelent, de általában csak a cseresznyére értik. A hanami egyszerű tevékenység: leülünk egy fa alá, és csak élvezzük a virágok látványát, kikapcsolódunk, pihenünk. A virágnéző ünnepségeket az egész országban mindenütt megtartják, a virágzás idejétől függően néhány hét eltéréssel. Ha a térképet megnézed, látod a nagy különbség okát, a szigetország majd’ kétezer kilométer hosszan húzódik észak-déli irányban.
A virágzás időpontját meteorológusok jelzik előre a különböző helyszíneken. Külön szolgálat figyeli a bimbókat, és azonnal tájékoztatják az embereket, hogy hol, mikor borulnak virágba a fák. A déli fekvésű, szubtropikus szigeten, Okinawán már januárban megkezdődik a virágzás, míg északon, Hokkaidon csak késő májusban. A kettő között a nagyobb városokban, például a fővárosban Tokióban, Kyoto-ban vagy Osaka-ban általában március végén, április elején.
A cseresznyevirágok nagyon érzékenyek és finomak, alig néhány napig lehet megtekinteni a virágzó fasorokat, utána a virágszirmok lehullanak. Ezt a pár napot a japán emberek alaposan ki is használják. Családostól vagy kollégákkal vonulnak ki egy közeli parkba vagy kirándulóhelyre, ahol leterítenek egy pokrócot, ételt és italt visznek magukkal, esznek, isznak, énekelnek, valóságos piknikkel ülik meg a tavasz beköszöntét. 

Sakura ünnep a Füvészkertben
A Budapesti ELTE Füvészkertben 2011 tavaszán újult meg az Ázsiai kert. Valódi bambusz kapukon keresztül közelíthetjük meg a kertet, majd belépve, a távol-keleti hangulatot idéző sziklák között vezető kőlapokon elmehetünk a tóig. A kőlapok a vízben is folytatódnak, végig sétálva körbejárhatjuk a japánkertet.
A Füvészkertben az április 16-17-i hétvégén folytatódik a több éves hagyomány, az évente megrendezett Sakura ünnep. Ilyenkor, amikor a japán cseresznyefák virágot bontanak a Füvészkertben, a látogatók – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetnek a kertben, gyönyörködhetnek a sakura fák virágzásában.
A Füvészkertben a többféle méretű és árú japán cseresznyefák örökbe fogadhatók, azaz megvásárolhatók. Idén a Sakura-fák örökbefogadásából befolyt összeget teljes egészében a japán katasztrófa károsultjainak megsegítésére fordítják. A Japán Nagykövetség kérésének megfelelően a Japán Vöröskereszt számlájára juttatják el a pénzt.
A kézműves foglalkozásokon a gyerekek kipróbálhatják kézügyességüket, az Ikebana Iskola bemutatja, hogyan készül az autentikus japán ikebana. A látogatók előadásokat hallgathatnak japán úti élményekről, autentikus japán teát kóstolhatnak, vagy megismerkedhetnek a japán íjászattal és más japán harcművészettel. Megismerkedhetnek a bonszai művészettel is. A bonszairól azt kell tudni, hogy mesterségesen, művészien alakított, formára metszett, esetleg hajlított fa. Elsőre olyan, mintha egy, a szabad természetben nevelt fa kicsinyített mását látnánk.
 
Haiku írás
A Füvészkert minden évben meghirdeti a haiku versenyt, melyre nagyon sokan küldik be a rövid kis verseket. A haiku a japán költészet egyik jellegzetes versformája, mely három rövid, de meghatározott szótagszámú sorból áll. Szigorúan 5, 7 és 5 szótagosak, de rímelni nem kell a soroknak. Meghitt, bensőséges természetszeretet jellemzi a haiku tartalmát. A költők a természetben, az emberi létben az érdekeset, a furcsát, különöset igyekeztek megragadni és azt röviden, kevés szóval ültetik át a vers nyelvére.
2010-ben az első és második helyezettek versei így szóltak:
 
I. helyezett: Zsinka Flóra
 
Virágát bontja
a karcsú cseresznyefa.
Halkan lélegzem.
 
II. helyezettek:
 
Bakos Ferenc
 
Miről álmodtál,
míg a vadlúd jött és ment,
mandulavirág?
 
Csombok Marianna
 
Ébredés
 
Rügy bontja szirmát
s borzong, mint zsibbadt karok
ölelés után.
 
Az idén is a Japán-Magyar Baráti Társaság értékeli a verseket, a legjobbak pedig olvashatók a Füvészkert honlapján.
 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum