Dinók, világszerte és nálunk |
||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
Ha valaki a múlt század elején, Londonban azt mondta: „Jaj, ne légy már olyan, mint egy dinoszaurusz!”, abban semmi sértő, fizikai utalás nem volt. A mondat egyszerűen azt jelentette, hogy az illetőt egy kicsit modernebb gondolkodásra akarják biztatni. Amíg ugyanis nem indultak be az alaposabb, minden részletre kiterjedő kutatások, addig a dinoszauruszokról úgy tudták, hogy hideg vérűek és rendkívül lassú, lomha lények voltak, ezért válhattak egy időre a maradi, megújulásra képtelen gondolkodás szimbólumaivá. Ám a huszadik század közepétől ez a kép végleg eltűnt az ősi állatokról, és ma már mindenhez kötik őket, csak épp a maradisághoz nem. |
||||||||||||||||||||||||||||
A Föld egykori urai
A dinoszauruszok (latin rendszertani nevük: Dinosauria) a hüllők közé tartoznak. Általános jellemzőjük, hogy a lábuk a hüllőkétől eltérően a testük alatt helyezkedik el, és a szárazföldön élnek. Ők voltak a mezozoikum (a földtörténeti középkor) meghatározó, nagy tömegben jelen lévő, szárazföldi gerinces állatai, főként a jura és kréta idején. A késő triász kortól (pontosabban annak karni korszakától) a késő kréta korig (annak maastrichti korszakáig) éltek. Ez azt jelenti, hogy nagyjából százhatvan millió éven át ők uralták a Földet! Kihalásukat valószínűleg egy meteor becsapódása okozta, amelynek következtében a bolygót hosszú időn át olyan sűrű porfelhő vette körül, hogy a növények jó része elpusztult a fényhiánytól, az állatok pedig nem jutottak táplálékhoz.
Az egyéb fajoktól eltérően a dinoszauruszok rendkívül változatos formákban és méretekben léteztek. A csirke nagyságútól a harminc méteres óriásig mindenféle állat volt köztük, de általánosságban inkább nagy méretűek voltak. A táplálkozásuk is változatos képet mutatott: voltak köztük növényevők, húsevők és mindenevők is. Egy részük négy lábon járt, más részük pedig hol csak alkalmanként, hol jellemzően két lábon futott. Több fajuknál bonyolult csontváz módosulások – például testpáncél, szarvak vagy fejdíszek – alakultak ki. A legtöbbjük fészeképítő és tojásrakó volt, ami azt jelenti, hogy a modern madarakhoz hasonlóan szaporodtak. A tudomány csak egy olyan, természetes ellenségüket ismeri, amely velük táplálkozott: a Repenomamus giganticus-t, amely egy 12–14 kilogramm tömegű triconodonta volt, és legszívesebben a kis méretű dinoszauruszok – például a Psittacosaurus – fiatal egyedeit kapta el ebédre vagy vacsorára. Az őslénykutatók, akik már a 19-dik század elejétől kitartóan keresték és vizsgálták a dinó-leleteket, több mint ötszáz különböző nemet és több mint ezer fajt azonosítottak. Hamar kiderült, hogy maradványaik a Föld összes területén föllelhetőek, így Magyarországon is. Hol találtak nálunk dinoszaurusz maradványokat?
Mivel Magyarország területét a mezozoikum idején nagyrészt tenger borította, így nálunk akkor csak kevés dinoszaurusz találhatott megfelelő szárazföldet. A kutatók sokáig nem is reménykedtek, hogy rábukkanhatnak egy-egy fosszíliára, vagyis megkövesedett maradványra. (A fosszília szó a latin fossa = árok szóból ered, utalva a kiásás körülményeire.) Végül azonban az ország nyugati felében két helyen is rábukkantak a dinók nyomaira. Az egyik terület Pécs közelében volt, ahol 1966-ban Wein György geológus talált néhány megkövesedett lábnyomot, amelyek feltehetően egy
Megnézheted, megfoghatod, felöltöztetheted!
November 18-ától a Természettudományi Múzeumban kiállítás nyílt, Az Eltűnt világok – A dinoszauruszok kora Magyarországon címmel. Itt már maga a „terep” is visszavisz minket az ősi korokba: a látogatók pl. egy folyótorkolat mellett, egy hídról leshetik meg, hogy miként mászik ki a vízből kimászó, életnagyságú őskrokodil, az Iharkutosuchus. A parton ott „kapirgál” a már említett Pneumatoraptor fodori is, a krétakori mocsár fölött pedig az óriási repülő hüllő, a Bakonydraco galaczi keresi éppen a táplálékát.
A kiállítás a kréta időszak mellett a mezozoikumot is bemutatja, s emellett a látogatók megismerhetik, hogyan mozogtak a földtörténeti középkorban a kontinensek.
|
||||||||||||||||||||||||||||
|