Egészségesebben éltek az ősemberek, mint mi? - Fitness és biotáplálkozás az őskorban

Amikor jóízűen beleharapsz egy almába vagy egy szelet kenyérbe, elgondolkodtál már azon, vajon az ősember mivel csillapította éhségét? Egészségesen táplálkozott? Sportolt? A ránk maradt fosszíliáknak köszönhetően a tudósok megtalálták a választ ezekre a kérdésekre. Ha érdekel, milyen volt az ősi fitness, és mennyire volt változatos az őskori étrend, olvasd tovább cikkünket!

Az egészséges táplálkozás kulcsa: zöldségek és gyümölcsök
Manapság nagyon sokat lehet olvasni a helyes táplálkozás fontosságáról. Biztos neked is sokszor mondták már otthon vagy az iskolában, hogy igyál sok tejet, fogyassz sok gyümölcsöt, zöldséget, müzlit, vitamint. Elgondolkodtál már azon, hogy az ősembereknek volt-e lehetőségük ügyelni a megfelelő étrendre?

Mivel a fogzománc évmilliók után is megőrzi a beépült szénatomokat, melyek tanúskodnak arról, milyen típusú növényekkel érintkezhetett a fogazat, lézeres vizsgálatból pontosan tudhatjuk, milyen ételeket fogyaszthattak őseink. A növényeket a tudósok két csoportba sorolják, méghozzá az alapján, hogy milyen arányban fordulnak elő bennük a szénatomok.

Az erdős területek például gazdagok gyümölcsökben és levelekben - ezek C3-as típusú növények. A szavannás vidékek növényei között burgonyaszerű gumókat, fűféléket és magvakat találunk - ezek C4-es típusúak.
A kutatók vizsgálataiból az derült ki, hogy a körülbelül egymillió évvel ezelőtt élt elődeink a gyümölcsökön és leveleken kívül fűféléket, gyökereket, de még növényevő állatokat is fogyasztottak. Feltételezhető, hogy az évszakok váltakozásával az erdős és a szavannás területek között vándoroltak.

Az ősember nem ehetett rizst.

Egy másik tudóscsoport összeállította az ősemberek lehetséges táplálékforrásait. Ebben a ma is élő vadászó-gyűjtögető társadalmak (pl. a dél-afrikai busmanok, az ausztrál bennszülöttek) étkezési szokásai is segítette őket. Kiderült, hogy az őskori emberek sokkal több fehérjét – azaz húst – fogyasztottak, kevesebb szénhidrátot, és csaknem ugyanannyi zsírt, mint a mai ember.

Akkoriban nem léteztek még gabonafélék, melyek napjainkban fontos szénhidrát-forrásnak számítanak, ilyen a rizs vagy a búza. Sőt az ősember nem ehetett tejtermékeket, nem ihatott tejet, hiszen az állatokat ekkor még nem háziasították. Cukor csak a vadmézben létezett, de ennek elérhető mennyisége nagyon csekély volt.

Csak a gyerekek ihattak anyatejet: őket azonban jóval tovább szoptathatták őseink, mint a mai gyerekeket, hiszen más pépes ennivaló akkoriban nem létezett. Gyűjtögető, halászó, vadászó őseink aktív életmódot folytattak: szinte egész nap mozogtak. Érthető is, hiszen életben maradásuk függött ettől. Az ősemberek tehát - mondhatjuk - egészségesebben éltek, mint mi, bár a nehéz életkörülményeknek köszönhetően rövidebb élet adatott meg nekik, mint a mai kor emberének.

Ha szívesen olvasnál még az ősemberek és a régen élt élőlények világáról, lapozd fel a Mi MICSODA sorozat Az ember, Az ősemlősök, Az ősember és A jégkorszak című köteteit!



www.mimicsoda.hu